2020-08-21

Bemutatták az idei Kincses Kolozsvár Kalendáriumot

Csütörtök délelőtt a Bánffy-palota udvarán zajló eseményen többen is jelen voltak a kötet vendégszerkesztői közül, akiket H. Szabó Gyula főszerkesztő, a kiadó igazgatója köszöntött. A főszerkesztő elmondta, az idei kiadványnak két fontos súlypontja van, mely köré épül a szerkesztés: az 1920-as trianoni szerződés és az 1940-es bécsi döntés, melyek erős nyomokat hagytak Kolozsvár múltjában is.

Fodor János történész, a kalendárium egyik szerzője is kiemelte, bár ezen események, a békeszerződések aláírásai alig negyedórás momentumok, utóhatásaik jóval tágabb értelemben értelmezendők. A menni vagy maradni kérdése az impériumváltást követően is felmerült, sokan elhagyták az országot, de azok körében, akik az itt maradást választották, beindult egy erős önszerveződési folyamat.

Murádin János Kristóf történész kötetben megjelent írása a 80. évfordulós bécsi döntés következményeit járja körül, melynek egyaránt voltak demográfiai és politikai utóhatásai. Erdély kettészakítása nyomán Dél-Erdély elszórványosodott, több mint kétszázezer ember telepedett át Észak-Erdély vagy Magyarország területére. A történész e négy évet erős önszerveződési időszakként jellemezte, melyben létrejött például az erdélyi kisebbségeket is érintő Erdélyi Párt.

Gaál György helytörténész, aki a házsongárdi panteon évfordulósairól írt a kötetben, a 140 éve születetett és 50 éve elhunyt erdélyi regényíró, szerkesztő, irodalomszervező, Gyalai Domokos nevét emelte ki, akinek idén két könyve is megjelenik.

Dávid Gyula irodalomtörténész az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület történetéről írt tanulmányt a kalendáriumba. Elmondása szerint az augusztusban 130 éve született Reményik Sándor költészete a helytállás különböző formáinak vállalásáról szól. A Templom és iskola verse is az önépítkező és megmaradni akaró kisebbség hitvallását tükrözi.

Vincze László borász zárta a bemutatón felszólalók sorát, aki helytörténeti vonatkozásban az Irisz-falváról beszélt, a múlt nélküli telepről, mely nevét az azonos nevű porcelángyárról kapta.

A kalendáriumban, a korábbi évekhez hasonlóan, helyet kaptak hely- és sporttörténeti írások, vers- és gasztronómiai rovat, gyermekeknek szóló oldalak, valamint keresztrejtvény is. A kötet, melyet számos fénykép színesít, 45 lejért vásárolható meg.