A magyar külpolitika időszerű kérdései címmel tartottak augusztus 24-én délután kerekasztal-beszélgetést a #Főtér23 udvarban, amelyet egybeszőttek A realista konzervatív Németh Zsolt 60. című kötet bemutatójával. A meghívottak Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke és Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke voltak.
Németh Zsolt élete egybeforrt a magyar külpolitikával, nem meglepő tehát, hogy A realista konzervatív című kötet – amely a politikus 60. születésnapjára készült a családja, a harcostársai és a munkatársai jóvoltából inkognítóban, azaz nagy titokban – fő témájává vált a beszélgetésnek. A kötet tematikus módon épül fel, szó van benne nemzet-, valamint külhoni magyar politikáról, megismerhetjük belőle Németh Zsolt munkásságát, tanulmányozni lehet a könyvben az írásait, beszédeit, kutatásait, valamint tudni kell róla azt is, hogy a fentebb felsorolt meghívottak írásai is mind-mind olvashatók egy-egy fejezeten keresztül a könyvben.
Toró T. Tibor beszélt arról, hogy mi minden köszönhető Németh Zsoltnak, a nyolcvanas évek „hátizsákos magyarországiának” a Fidesz megalakulásától kezdve a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborig. Ennek kapcsán többek között hangsúlyozta: az értékeket és érdekeket soha nem szabad egymással szembe állítani.
Székely István humorosan megjegyezte, hogy Németh Zsoltot háta mögött „ÁF”-nak, vagyis „államférfinak” nevezik. Elmondása szerint egy ilyen férfit az egyszerű politikustól az különbözteti meg, hogy ő nemzedékekben gondolkodik, és nem szokott rossz értelemben vett meglepetéseket okozni a pulpituson. Kifejezte reményét, hogy a politikus élete és munkássága „mérce lesz a mai fiataloknak is.”
Mindezek a sikerek egy nemzedék közös erőfeszítésének, gondolkodásának a leülepedései, lecsapódásai – mondta Németh Zsolt. Kifejtette, mennyire fontosak az erdélyi kötődései, ugyanis véleménye szerint ezek meghatározták az életét. „Kriza János leszármazottjaként tiszteletbeli unitáriusnak is tartom magamat” – emelte ki, hozzátéve: a Krizák behozták a családjukba Erdélynek, Kolozsvárnak, a székelységnek a szeretetét. Továbbá az is elhangzott, hogy „mi magyarok” – mint ahogyan az egyházaink, az intézményeink és az egyetemeink – nem tekinthetünk el egy „nagy stratégia megalkotásától”. Utalt még az amerikai választásokra, valamint a kereszténység sorsára, az orosz-ukrán háború fejleményeire és az iszlám radikalizmusra.
A beszélgetés zárógondondolataként elhangzott: a magyar külpolitika számára kulcsfontosságú az, hogy elemezzünk, hagyjuk nyitva a lehetőségeinket, rugalmasan reagáljunk a változásokra és rendelkezzünk „stratégiai látással”.
Benkő Boróka