Mi kell ahhoz, hogy egy olimpiai város megszülethessen, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie? Képes-e Kolozsvár erre, vagy valóban egy sci-fi-be való jelenet lenne?

Kerekasztal-beszélgetést tartottak augusztus 23-án az MCC Lounge-ban a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül. A meghívottak Rácz Béla Gergely közgazdász, a BBTE egyetemi tanára, Gyarmati Ferenc birkózó edző, nemzetközi bíró, valamint Clément Lopez szociológus, a 2024-es párizsi olimpia hatását elemző kutatás vezetője voltak. Az esemény, amelyet Péter István, az MCC nemzetközi kapcsolatok projektmenedzsere moderált, angol nyelven folyt.

Fontos kiemelni, hogy a beszélgetés főként a 2024-es párizsi olimpia köré volt felépítve, tehát minden szempontot ennek kapcsán vizsgáltak, elemeztek. Rácz Béla Gergely elmondta, hogy idén a szervezők egyik fő szempontja a fenntarthatóság volt, figyelembe véve, hogy az évek során egyre nagyobb a költségvetése az ötkarikás játékoknak. Mindezeket figyelembe véve Franciaországnak így is 9 milliárd euróba került a szervezés. Hangsúlyozta, tény, hogy az idei olimpia a 6. legdrágább volt, viszont ezt relatívan kell vizsgálni. Példaként felhozta, hogy Kolozsvárnak 800 millió euró a költségvetése a 9 milliárdhoz képest. Azt is kifejtette, hogy a számokat látjuk, kézzel fogható a kiadás, azt viszont nem tudjuk megmérni, hogy Franciaországnak, Párizsnak milyen, mennyi nyeresége van mindebből. Egyértelmű válasza volt, hogy Kolozsvár nem lehet olimpiai város – számos okból kifolyólag. A legkisebb város, amely szervező volt, az Helsinki. Félő, hogy azok az épületek: sportcsarnokok, edzőtermek, uszodák, amelyeket felépítenének, a játékok után nem lesznek kihasználva, így veszteséget termelnének a városnak.

Gyarmati Ferenc, aki három olimpián is részt vett – Rióban, Tókióban és Párizsban – úgy vélekedett, hogy az idei volt a legkiválóbb szervezés, jó döntés volt a francia főváros. Rendes körülmények voltak, gyönyörű helyszínek, egyedüli félelem a terrortámadás esélye volt, de kiemelte, hogy nagy figyelmet fordítottak a biztonságra, így semmi baj nem volt.

Clément Lopez a szervezők oldaláról is beszélt, többek közt az eléggé nagy port kavaró Szajna-tisztításról, amely belátása szerint egy politikai lépés volt, az embereknek nem volt beleszólása. Pár mondat erejéig abba is belement, hogy sok sportoló megbetegedett a több évszázada erősen fertőzött folyóvíztől, véleménye szerint ugyanakkor a Szajnánál „tisztább” vizeknél is megesik ez. Kolozsvárra vonatkozóan ő is hasonló állásponton volt beszélgetőtársaival, illetve hozzátette, hogy a „co-hosting” is egy opció, így példaként felhozta Tahitit, ahol idén először volt megszervezve a szörfölés.

A következtetés tehát az, hogy Kolozsvárnak se pénze, se szükséges infrastruktúrája nincs egy olimpia megszervezéséhez.

Benkő Boróka