Hétfőn este a Kolozsvári Magyar Operában rendezett ünnepélyes nyitógálával elkezdődött a 15. Kolozsvári Magyar Napok. Az augusztus 19-25. között esedékes rendezvénysorozat alkalmával 74 programhelyszínen 560 programponttal várják az érdeklődőket.

„Amikor évről évre nekilátunk a szervezési feladatoknak, az első és legfontosabb dolgunk, hogy meghatározzuk a Kolozsvári Magyar Napok előttünk álló kiadásának jelmondatát és arculatát. Idei mottónk – A hét meg a nyolcát! – egyrészt utal – a számok összege által – idei ünnepségsorozatunk tizenötödik kiadására, valamint az ismert hét erényre és a nyolc bibliai boldogságra. Bizton állítható: kevés olyan világi rendezvény van Erdélyben és a Kárpát-medencében, amelynek olyan erősen képezik az alapját ezek az értékek, mint a Kolozsvári Magyar Napoknak” – jelentette ki Gergely Balázs. A Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta: nagy felelősség, de ugyanakkor nagy öröm is úgy szervezni a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjét, hogy a szervezők mind magukénak érzik és felvállalják ezeket az értékeket. „Ami pedig a Magyar Napok arculatát illeti: engedjék meg, hogy a bennem nyugvó régész szóljon most, amely mindig – a múltat is kutatva – elsősorban rétegekben gondolkodik. Nagy kihívás egy régész számára, hogy a különböző kultúrrétegeket meghatározza és elkülönítse egymástól, s e rétegekben meglássa a különböző kultúrákat és kulturális sajátosságokat. Kolozsvár magyar rétegei azonban túlzás nélkül legalább ezer évre visszamenően nagyon tisztán és világosan elválnak egymástól. Az elmúlt tizenöt év, az a tizenöt színes réteg, amelyet a Magyar Napok idei logója is szimbolizál, és amely nem tökéletes, nem mérnöki pontossággal megrajzolt, néha kicsit esetleges, de sokszínű és a miénk, hiszen mi vagyunk benne, a mi életünk és a mi közösségünk kisugárzása, mindez egy jövőbeli régésznek minden bizonnyal meg fogja könnyíteni a munkáját. Azok a nyomok és kulturális rétegek, amelyeket mi – ma élő kolozsvári magyarok – hagyunk itt a kincses város történetében, jelezni fogják: a 21. század első évszázadának első évtizedeiben, itt, Kolozsváron, Erdély fővárosában és Erdélyben egy erős, semmivel sem összetéveszthető és virágzó, színes és magyar kulturális élet volt – és remélhetőleg lesz is” – jelentette ki Gergely Balázs.

„Sokan próbálták megfejteni a Kolozsvári Magyar Napok sikerének titkát. Szervező barátaim kreativitása, helyzetfelismerése, kitartása és közösségi elkötelezettsége mellett csupán egyetlen tényezőt szeretnék kiemelni, amely meghatározó lehet a rendezvénysorozat egyedisége szempontjából: ez a rendezvénynek okot, keretet és értelmet adó történelmi település, a soha fel nem adható város, Kolozsvár” – kezdte beszédét Toró. T. Tibor. Az Erdélyi Magyar Szövetség alelnöke hangsúlyozta: Kolozsvár – a számunkra a világ mindenkori közepét jelentő Erdély fővárosa. „Kolozsváron szervezni bármit rendkívüli felelősség. Kolozsvár nem csak a miénk, de éppen ezért kell vigyázni rá jobban, mintha csak a miénk lenne. Kolozsvár – az erdélyi magyarok szellemi fővárosa. Kolozsváron magyar rendezvényt szervezni nemcsak erkölcsi felelősség, hanem politikai és szakmai kihívás, az igényesség pedig imperatívusz. Kolozsvár mérce, viszonyítási alap és zsinórmérték. Kolozsvár – a Székelyföld és a Partium magyarságát összekötő szellemi híd tartópillére. Kötőanyaga értékből, tudásból, hűségből, haza- és nemzet-szeretetből van összegyúrva. Ha megroggyan a pillér, szétesik a közösség. A Kolozsvári Magyar Napok vállalt feladata ezt a pillért óvni, gondozni, pallérozni. És végül, de nem utolsó sorban: Kolozsvár – a transzszilvanizmus szellemi fővárosa” – jelentette ki Toró T. Tibor.

„Van pár dátum, amit már az év elején pirossal szoktam én is beírni a naptárba. Jó ideje ezek közé tartozik a Kolozsvári Magyar Napok megnyitójának az időpontja is. Szeretjük a kiszámítható dolgokat, szeretjük többek között azért is, mert rendet teremtenek, az elrendezettség érzetét adják. Keretbe fogják a mindennapi életünk menetét. Nem bilincsek, nem súlyos kötelékek, mindössze a múló idő ritmusát jelzik. Sokféleképpen telik az idő, s bár erről már mindent megírtak filozófusok és fizikusok, elmondtak mindent erről már költők és írók, és csak annyit tudunk hozzátenni, hogy a Kolozsvári Magyar Napok 15 éve a mi számunkra egy új keretet ad a múló időnek” – jelentette ki Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hozzátette: a Kolozsvári Magyar Napok mindannyiunké, mint ahogy Kolozsvár is minden erdélyi magyar számára, ahogy gyakran ismételjük, a főváros. „Nem túlzás azt állítani, hogy aki egyszer már részt vett ezen a nagyon széles skálájú kulturális szemlén, annak szenvedélyévé vált, hogy évről évre részesüljön a Kolozsvári Magyar Napok élményéből. Ma már hasonló rendezvényeket Temesvártól Brassóig, Nagybányától Marosvásárhelyig és Sepsiszentgyörgyig megszerveznek, és bár mindegyiknek megvan a sajátossága, mindközül kiemelkedik az a rendezvény, amelyet Gergely Balázs és csapata 2010-ben elindított, és mára már egy jó hagyományt teremtett. A magyar napok mögött álló tizenöt év történelmi léptékben mérve nem sok, csupán csepp a tengerben, de pontosan elegendő ahhoz, hogy innen újabb 15 esztendőt még bátran lehessen előre látni és megtervezni. Ez ma már kötelessége a szervezőknek, kötelességünk mindannyiunknak, mert az imént mondtam: szeretjük a kiszámítható dolgokat és az elrendezettség érzését. Ez az a jó hagyomány, amelyet éltetni kell” – hangsúlyozta az RMDSZ-elnök. 

„Azok vagyunk, és azzá leszünk, amikre és akikre emlékezünk. Ahogy az előttünk járókat látjuk, amit tőlük megfogadunk. És ezen múlik az is, miként fognak majd az utánunk jövők ránk emlékezni. Egyáltalán fognak-e még, és vajon magyarul fognak-e?” – tette fel a kérdés Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár. „Emlékezünk arra, hogy 1024 évvel ezelőtt jött létre a keresztény magyar állam, amelynek földjén olyan, Közép-Európa sorskérdéseit is tisztán és éles szemmel látó államférfiak termettek, mint az itt született Hunyadi Mátyás és Bocskai István. De emlékezünk ma arra is, hogy 708 évvel ezelőtt ezen a napon adta vissza Károly Róbert királyunk szabad királyi városi rangját Kolozsvárnak. És némi bakugrás után meg is érkezünk a mához. Ma ugyanis arra is emlékezünk, hogy 15 éve néhány kolozsvári fiatal és régebb óta fiatal úgy döntött: ideje létrehozni egy magyar kulturális fesztivált Erdély fővárosában. Visszaadva az itt élő magyaroknak és románoknak azt, ami ezt a várost igazán naggyá tette és teszi mind a mai napig. 2010 tehát akárcsak Magyarországon, úgy itt, Kolozsvárott is egy új időszámítás kezdetét jelentette. Egy küzdelmekkel terhes, sok kihívással farkasszemet néző, de összességében mégis előremutató és büszkeségre okot adó korszak nyitányát. Az akkor elültetett csemete azóta fává terebélyesedett. Szűk másfél évtized leforgása alatt a Kolozsvári Magyar Napok a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjévé nőtte ki magát. Sőt, elkezdett szaporodni és sokasodni: Brassó, Nagyvárad, Marosvásárhely, Dés, Temesvár, Nagyenyed. Akárhonnan nézzük: ez komoly fegyvertény” – jelentette ki Nagy János. Az államtitkár beszédében hangsúlyozta: a Kolozsvári Magyar Napok nemcsak azt mutatja meg, milyen páratlan kulturális örökséggel rendelkezünk, hanem azt is, hogy ennek megőrzése közös felelősségünk. „Hiszen ha mi nem őrizzük meg, nem adjuk át, akkor senki sem fogja. Ha nem mi, akkor ki mutatja meg és mutatja be ezt a kincset a világnak? Ráadásul tény, hogy a magyar kultúra termékenyítőleg hat azokra a nemzetekre is, akikkel együtt élünk. Éppen ezért kölcsönösen előnyös együttműködésben vagyunk érdekeltek, mert meggyőződésünk, hogy a kultúrában a kettő meg kettő lehet öt vagy hat is” – jelentette ki Nagy János. 

A Kolozsvári Magyar Napokat is szervező Kincses Kolozsvár Egyesület igyekszik minden évben ráirányítani a figyelmet Erdély és Kolozsvár egy-egy kiemelkedő életművére. Ennek megfelelően idén Kincses Kolozsvárért-díjban részesült – 95. születésnapjának évében – a magyar történettudomány területén kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, valamint fáradhatatlan közösség- és tudományszervező munkásságáért dr. Egyed Ákos történész. A neki címzett laudációjában Sipos Gábor, az Erdélyi Múzeum-Egyesület alelnöke elmondta: Egyed Ákos több egymásba fonódó ágon futó kutatásainak egyik kiemelendő része az újkori Erdély gazdaság- és társadalomtörténete, valamint nagyívű tanulmányokban foglalta össze az erdélyi jobbágyfelszabadítás következményeit is. „Egyed Ákos másik nagy munkaterülete a székely múlt: a háromszéki születésű, Sepsiszentgyörgyön érettségizett történész otthonról hozta a Székelyföld története iránti érdeklődését. Több tanulmányban, sőt vaskos monográfiákban foglalta össze az egykori határőrvidék történetét, hangsúlyosan kapcsolódva az 1848–49-es szabadságharc eseményeinek bemutatásához. 2016-ban a háromkötetes Székelyföld története koronázta meg addigi munkáját, s e nagy vállalkozásban oroszlánrészt vállalt szerzőként és szerkesztőként egyaránt” – idézte fel Sipos. Az ünnepségen elhangzott: a teljeskörű elismerésnek és megbecsülésnek örvendő Egyed Ákos a Székely Mikó Kollégium egykori diákjaként nemcsak a nagy alapító életművét kutatta, hanem az 1990-ben tevékenységét újrakezdő Erdélyi Múzeum-Egyesületben is fontos szerepet vállalt, először a bölcsész szakosztály elnöke volt, majd nyolc évig az elnöki tisztséget viselte. A díjjal járó emlékplakettet Egyed Ákos a Kolozsvári Magyar Opera színpadán, családja körében vette át. 

Az ünnepélyes nyitógálát a Magyar Állami Népi Együttes Nagyvárosi vándorok című produkciója zárta. A Farkas Máté által rendezett előadás a különböző táncok vibráló ritmusai és a kirobbanó energiájú cigányzene összefonódása által egyfajta kulturális barangolásra hívta értő közönségét, mely egyszerre érezhette magát hazánk nagyvárosaiban, egy vidéki étteremben, erdélyi faluban, vagy épp egy balkáni táncmulatságon.

A 15. Kolozsvári Magyar Napokkal kapcsolatos minden információ megtalálható a www.magyarnapok.ro internetes oldalon, valamint a rendezvény közösségimédia-felületein. 

A Kincses Kolozsvár Egyesület sajtóirodája