Transzilvanizmusról, a régiók elhanyagoltságáról és egyéb fontos kérdésekről is szó esett a Magyar Napok hétfő délelőtti kerekasztal-beszélgetésén. A TEUS egyesület tagjai és támogatói káros iránynak tarják a nacionalista centralizációt, helyette a Kárpát-medence népeinek közös, múltbeli tapasztalatait helyeznék előtérbe.

Az első hétvége kulturális programjai után hétfőn érdekes témákat érintő közéleti beszélgetést is szerveztek a 15. Kolozsvári Magyar Napokon.

A TEUS – Transilvania Noastră – Erdélyünk – Unser Siebenbürgen nevű regionalista egyesület tagjai a transzilvanizmus irányzatának terjesztéséért és a közös értékek megőrzéséért dolgoznak. A Bánffy-palota Tornitza termében beszéltek céljaikról és törekvéseikről.

„Kár lenne csak azért nem profitálni az évszázadokig egymással együtt élő népek közös múltjából, mert egyes emberek nem értik meg a helyzetet. Nem hiszem, hogy létezne olyan európai nemzet, amelynek ne élnének tagjai Erdélyben” – emelte ki a transzilvanizmussal kapcsolatban Tudor Duică, az egyesület elnöke. Az irányzat rövid történeti ismertetését követően kitért arra is, hogy a román nacionalista gondolkodás érvényesülése háttérbe helyezi a kisebbségeket a többséggel szemben, ami közös értékeinknek is árt.

„Vannak a múltból olyan tapasztalataink, amelyeket ismernünk kellene, és segíteni tudnának az aktuális problémák megoldásában. A történelemben nem találunk erre hasonló példát a Kárpátokon kívül élő népek esetében” – hangsúlyozta megszólalásában Horațiu Damian történész, aki fontos célnak tartja a decentralizáció és a reginalizáció gondolatának széleskörű népszerűsítését.

Később Lucian Fleser vállalkozó tért ki hivatalos statisztikai adatokat felhasználva arra, hogy a centralista megközelítés a főváros és környékének gazdasági érdekeit helyezi előtérbe, ami árt az összes többi régió fejlődésének.

Részt vett az eseményen a Tășuleasa Social Egyesület Via Transilvanica nevű projektjét népszerűsítő Paul Borde is, aki társaival és közel tízezer önkéntessel együtt hozott létre egy olyan túraútvonalat, amely során a turisták megismerhetik az erdélyi régió tájait és szépségeit.

A beszélgetés végén arról is szó esett, fontos lenne a romániai és erdélyi történelem hiteles oktatása az országban, valamint az, hogy reálisan, kisebbségellenesség nélkül mutassák be az egymás mellett élő népek múltját.

Gebe Zoltán