Augusztus 20-án, kedden délután nyitották meg a Nemes nyomokon. Színház a kolozsvári Farkas utcában című kamarakiállítást a Szabók bástyájában. A kiállítás az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, illetve a Kincses Kolozsvár Egyesület közös projektje, Huber Beáta kurátor munkája.
A délutáni hőségben Farkas Loránd színművész köszöntötte az egybegyűlteket. Dr. Szabó Attila, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese a szervező intézmények nevében mondott köszönetet Huber Beáta kurátornak, az Intézet könyvtárvezetőjének, aki sajnos nem tudott személyesen jelen lenni az eseményen. Amellett, hogy kifejezte örömét a kiállítás Kolozsvárra való „hazatérésével” kapcsolatban, arra is felhívta a figyelmet, milyen hihetetlenül fontos szerepet játszott az itteni kőszínház (amely egyben a legelső magyar nyelven játszó kőszínház a történelmi Magyarország területén) a pesti, hosszú távon pedig az egész anyaországi színjátszás történetében. Elmondta, hogy a kiállítást eredetileg a budapesti Bajor Gizi Színészmúzeumba szánták azzal a nem titkolt szándékkal, hogy megismertessék a magyar fiatalokkal a kőszínházi színjátszás kezdeteinek a történetét, illetve hogy rávilágítsanak az anyaországi és határokon túli színjátszás gyökereinek szerves összekapcsolódására.
A kiállítást hivatalosan Dr. Egyed Emese nyitotta meg, aki beszédében először is a kiállítás címére tért ki. Kiemelte, hogy nem szabad elsiklani a nemes jelző felett – hiszen a kolozsvári színház a helyi nemesség adományaiból épült, akik nem csak a páholyaikból figyelték minden este a színpadot, de élőképek vagy jótékonysági előadások során fel is léptek rá. A nemesség a színjátszás természetére, pozitív megkülönböztetésére is utal: a kőszínházi színészek az erények jegyében használták a játék és a nyelv adottságait. Röviden összefoglalta a kolozsvári kőszínház sokszor hányattatott történetét és kiemelte a közösségi összefogás fontosságát az intézmény virágzásában. Beszéde végén felhívta rá a figyelmet, hogy a színháznak nem csak a múltban volt szüksége a közönségére – a színháztörténet tanulmányozása, a színjátszásról való beszélgetés, a független és kőszínházi társulatok darabjainak megnézése egyaránt szükséges a színházi kultúra fenntartásához és építéséhez, ehhez járul hozzá a Szabók bástyájában rendezett kiállítás is.
A következő napokban az érdeklődők ismeretterjesztő pannókon illetve QR kódok beolvasásával interaktív módon is végigkövethetik a Farkas utcai kőszínház történetét a Szabók bástyájában.

Balázs Hanna Imola