Megnyitották az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában azt a nagyszabású tárlatot, amelyet Gy. Szabó Béla emlékére – egyfajta ajándékként – tárt a Magyar Napok közönsége elé Ferenczy Miklós, a művész hagyatékának gondozója.

Gy. Szabó Béla Gyulafehérváron született 1905-ben, majd 1931-ben Kolozsváron telepedett le. A művész ugyan munkához jutott a kincses városban, de később meg kellett tapasztalnia a nélkülözést is, amikor a történelem viharában munkahelyét megszüntették. Ettől kezdve már csak a művészetnek élt. Pályája elején a pasztellek és szénrajzok tömkelegét alkotta meg, majd később Kós Károly javaslatára kezdett fametszettel foglalkozni, amely kifejezésmódjának legismertebb formájává vált. Gy. Szabó témák széles palettáját körüljárta, de életművének egészére jellemző maradt Kolozsvár ezer arcának megjelenítése. A valódi embert kereste, valós környezetben, éppen ezért művészetében éppúgy megjelenik a kolozsvári nyomor vagy a mindennapi élet trivialitása, mint a pompás épített örökség. A művész halála után hagyatékát Ferenczy Miklós őrizte és tartotta életben. Számos kiállítást hozott létre, amelyek segítségével Gy. Szabó Béla szerves része maradt a művészetkedvelők világának.

Ferenczy Miklós a kiállítás megnyitóján elmondta: „2016-ban nyugalmazott lelkész lettem. Azóta igyekszem újra és újra Gy. Szabó Béla olyan munkáit bemutatni, amelyek meglepik a közönséget. Ez is egy ilyen egyedinek mondható tárlat, ahol a kiállított munkák felét még sosem láthatta a nagyközönség. Ugyanakkor remélem, hogy aki ide eljön, az nem csak meglepődik, hanem örömét leli abban, hogy egy kicsit elidőzzön a kiállításon. Azért készítettem, hogy az idősebb generáció visszaemlékezhessen arra a Kolozsvárra, amelyet már csak képekről ismerhetünk, illetve, hogy a fiatalabbakat rádöbbentsem, hogy Kolozsvár ilyen is volt, ez is hozzátartozik városunk történetéhez. Mondjuk, énekeljük, hogy szép város Kolozsvár. A kiállítás célja rávilágítani, hogy valóban szép. Szép emberekkel, szép emlékekkel és ha ebbe az emlékezésbe bele tudunk kapcsolódni, akkor a saját életünket is szebbé tudjuk tenni általa.”

A tárlat megtekinthető a Kolozsvári Magyar Napok teljes időtartama alatt, a Szentegyház utcai kiállítótérben.