A tavasszal berobbanó Hunyadi tévésorozat hitelességéről beszéltek a Bánffy Miklós Operastúdióban augusztus 20-án, szerda délután a Kolozsvári Magyar Napokon. A meghívottak Ladó Árpád Gellért, Lupescu Makó Mária, Lupescu Radu történészek és Papp Attila Zsolt irodalmár, a Filmtett erdélyi filmes portál szerkesztője voltak.

A tízrészes, eddigi legnagyobb költségvetéssel megrendezett, idén márciusban megjelent sorozat kapcsán Lupescu Makó Mária történészben megfordult az a gondolat, hogy a műsorban mi a történettudományi valóság és mi az, amit valójában a film közvetít és fikció. E tematika mentén zajlott a teltházas beszélgetés.

Lupescu Radu Hunyadi-szakértő elmondta, hogy alapból a középkor egy olyan korszak, amibe bele lehet feledkezni, és amely mindig tud üzenni a jelen számára. Nem lehet tudni mindent biztosan, így könnyű játszani a szereplőkkel, izgalmas hiedelmekkel teletűzdelve. Ladó Árpád Gellért néhány középkorból inspirálódott sorozatot említett, amelyekkel az alkotók próbáltak visszanyúlni olyan múltbéli témákhoz, amelyek már ismerősek lehetnek és üzenetet is közvetítenek. Papp Attila Zsolt szerint a középkor vonzó időszak: sötét és rejtélyes, ugyanakkor távolabb van a 18-19. századokhoz képest, de mégse annyira, hogy ne legyen belátható, és számos olyan ismeretlen terület van, amit be lehet tölteni a fantázia segítségével.

A beszélgetés résztvevői különböző szemszögekből nézték meg a sorozatot: Papp Attila Zsolt szerint amennyiben nem akarjuk ezt valóságnak hinni, tökéletes sorozat lehet, mert a történelmi filmek csak nyomokban tartalmaznak történelmi tényeket, de a Hunyadi nagyon jól bele tudott helyezkedni a trendbe, és eltalálta azt, ami egy ilyen típusú sorozatnak a lényege. Lupescu Radu elmondta, hogy az alapelemek benne vannak, a főszereplők és szereplők rendben vannak, és egy élvezhető történetet kaptak a tévénézők. Ladó Árpád Gellért hadtörténész véleménye alapján, ha jó a történetvezetés és jók a karakterek, valamint a párbeszédek, akkor teljesen mindegy, hogy mennyire áll közel a filmalkotás a valósághoz. Hozzátette: a sorozatban látott jelenetek közül biztosan nem történhetett meg a való életben az, amikor egy hatalmas, több tonnás ágyút megmozdítottak, mert az eredetileg a földhöz volt rögzítve. Papp Attila Zsolt nehezen tudta elképzelni a valóságban azt a pillanatot, amikor az egyik jelenetben valaki a nyilvánosság előtt inzultálja a királyt – fővesztés nélkül. Lupescu Radu azt sajnálta leginkább, hogy a vajdahunyadi váránál forgatott jeleneteket nem a helyszínen filmezték, hanem egy lebutított modellt használtak fel, pedig nem lett volna költséges oda utazni.

A beszélgetés résztvevői – az érdeklődő közönséggel összhangban – egyetértettek abban, hogy a sorozat – a maga műfajában – az elmúlt időszak egyik legfontosabb ilyen alkotása, melynek megnézésére bátorítottak minden jelenlévőt.

Mihály Kriszta