Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán, augusztus 22-én, csütörtökön kerekasztal-beszélgetés keretében Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség Külügyi- és Nemzetpolitikai Kabinetjének vezetője és Szalipszki Endre diplomata, Magyarország nyugalmazott beregszászi főkonzulja Grezsa Csaba főkonzul moderálásával az őshonos nemzeit kisebbségek és a béke témaköreit járták körül.

Grezsa Csaba hangsúlyozta, hogy a beszélgetés témája megkerülhetetlen, mivel az őshonos kisebbségek helyzete fontos kérdés Európa-szerte – főképp a Kárpát-medencében.

Szilágyi Zsolt elsősorban az európai intézmények kisebbségekkel szembeni hanyagságát emelte ki, hiszen nem alakult ki egy olyan rendszer, amely biztosítaná a kisebbségek jogait, és emlékeztetett: annak ellenére, hogy a Minority Safepack nagy nemzeti összefogással jött létre, ezt „az Európai Bizottság cinikus, arrogáns, nem törődő módon söpörte le”.

Szalipszki Endre tapasztalata szerint, diplomata pályafutása alatt az őshonos kisebbségi lét kérdése nem volt a diplomáciai és a kétoldalú kapcsolatok a fókuszában. Elhangzott: Ukrajna sajátos utat járt be ebben a témában, hiszen törvényeik alapján az ukrán területen élő kisebbségek csak akkor lehetnek őshonos közösségek, ha „nincs anyaországuk”. Az összes többi kisebbségre ez nem vonatozik.

Szilágyi kijelentette: az Európai Bizottságnak nagyobb hatásköre kellene legyen abban az esetben, hogyha nincs béke a központi kormányzat és a kisebbségi közösség között, majd rámutatott, hogy álláspontjuk a béke és a stabilitás csak akkor lehetséges, ha a stratégiai célkitűzésekről békés párbeszéd folytatható.

Ezután Szalipszki az ukrajnai belső politikai viszonyokat ismertette: központi vezérléssel a kisebbségek (főképp a magyarok) ellen lejárató kampányt hajtanak végre, pedig a kárpátaljai ukránok toleránsak az ott élő magyarokkal szemben. Szilágyi Zsolt az autonómia fontosságát emelte ki, amely „békét, biztonságot, gazdasági felemelkedést és bizalmat képes teremteni a közösség és a központ között.”

A beszélgetés végén mindenki egyetértett abban, hogy az európai intézményeknek sokkal aktívabban kellene cselekedniük azért, hogy a kisebbségek ne számítsanak biztonsági kockázatnak, és hogy a kormányzatok és a kisebbségi közösségek közötti feszültségekre párbeszéd segítségével megoldást találjanak. 

Mihály Kriszta