Augusztus 24-én, a Kolozsvári Magyar Napok utolsó napján, a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Sapientia EMTE Kolozsvári Kar szervezésében minikonferenciát tartottak Nagy királyok – emberi arcok. Emlékezés és megelevenítés címmel. A házigazda Lupescu Radu történész volt.
A Sapientia Tudományegyetem Hunyadi Mátyás termében megtartott konferencián Dr. Szabados György és Gábor Emese tartott előadást – előbbi a királyi temetkezésekről, utóbbi tudományos arcrekonstrukcióról szólt.
Dr. Szabados György történész Teste Fehérvárott nyugszik – Királyi temetkezések a Szűz Mária-bazilikában című előadását tartotta meg. Előbb ismertette az I. (Szent) István király által alapított székesfehérvári bazilika középkori jelentőségét, mint magyar koronázóváros, később pedig királyi temetkezési hely. Dr. Szabados György kiemelte, hogy az összes magyar király közül 15-16 királyt temettek el ott, ami valójában 1031-ben már alkalmas volt arra, hogy egy Árpád-házi férfit eltemessenek (Szent Imre herceget). A történész ugyanakkor ismertette a 12. századi rekonstruált bazilika rajzát – a kutatások alapján feltehetőleg így nézhetett ki a templom. Dr. Szabados György elmondta, hogy 1848. december 5-én a bazilikát feltáró régészek egy márványkoporsót találtak, amiben egy királyi csontvázat fedeztek fel. Érdy János és Pauer János, a Nemzeti Múzeum szakemberei megállapították, hogy egy királyi házaspár, pontosabban III. Béla király, és felesége Antiochiai Anna volt. A két sír mellett még ott volt III. Béla fiúági rokonának, egy várandós nőnek és egy rossz megtartású csontváznak is a maradványa. Az archeogenetika (régészeti-genetika) tudomány segítségével el lehetett készíteni később III. Béla arcrekonstrukcióját is.
Gábor Emese arcrekonstrukció-specialista, portrészobrász izgalmas témával érkezett. Beszélt választott szakmája legfontosabb kérdéseiről, majd elmondta: az arcrekonstrukcióhoz többek közt szükséges egy jó koponya, régészeti és genetikai vizsgálati jegyzőkönyv, egy laboratórium és egy műterem, portrészobrászati-, embertani és arcrekonstrukciós gyakorlat, múzeumi háttér, valamint anyagi forrás. Gábor Emese képekkel szemléltette az arcrekonstrukciós folyamatokat, bemutatta a Magyar Pantheonból elkészült munkáit, illetve beszél a szakmai kihívásokról is. Az előadás fő témája a székesfehérvári osszáriumban korábban felfedezett I/10-es lelet koponya-arcrekonstrukciója volt, ami feltehetőleg Mátyás királyé lehet.
Mátyás király fia, Corvin János és unokája, Corvin Kristóf koponyái alapján sikerült rekonstruálni az arcukat, és Gábor Emese kutatásai alapján úgy tűnik, hogy az I/10-es koponya hasonlít Corvin János és Corvin Kristóf koponyájához. A kutatók ezt a hipotézist visszautasították, de Martin Trautmann antropológus megerősítette Gábor Emese információit, aki tanulmányát többszörösen is próbálta publikálni, de végül mindig meghiúsult. Idén tavasszal mégis sikerült a felfedezéseket nyilvánosságra hozni.
Mihály Kriszta