A helikoni íróközösséget egy évszázaddal ezelőtt nem az egyformaságra, hanem a különböző világnézetekre és emberi karakterekre építették. A 17. Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott emlékkiállítás kurátora, Szebeni Zsuzsanna szerint Kós Károlyék kulturális víziója mai napig fenn tudott maradni – ezt az üzenetet hordozza magában a képzőművészeti tárlat anyaga is.

Századik évfordulóját ünnepeli idén az 1926-ban létrejött Helikon-közösség. Ebből az alkalomból az Erdélyi Művészeti Központ, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet, a Kolozsvári Művészeti Múzeum, a Kincses Kolozsvár Egyesület és számos egyéb fontos erdélyi kulturális intézet összefogásában jött létre az Erdélyi Helikon 100: „A köröket, a köröket ne hagyd” – Kép és szó párbeszéde az Erdélyi Helikon képzőművészetében tárlat, amelynek címét Reményik Sándor költeménye ihlette.

„A Helikon története nem csupán az írók története. Ugyanúgy a grafikusoké, a festőké és a szobrászoké, akik a szó mellé képet, a gondolat mellé formát, a közösségi eszme mellé vizuális emlékezetet teremtettek. Erdélyben vagy erdélyi lesz a művészet vagy nem lesz művészi élet egyáltalán” – idézte Kós Károly egyik legismertebb mondatát a Bánffy-udvarban tartott vasárnapi megnyitón a kiállítás kurátora, Szebeni Zsuzsanna, hozzátéve, hogy ez a kulturális vízió száz év távlatából is hitelesnek bizonyult. Szerinte a Helikon történetének egyik legnagyobb tanulsága, hogy létrehozói a kulturális közösséget nem az egyformaságra, hanem a különböző világnézetek és emberi karakterek elfogadására építette.

„A válogatás szükségszerűen szubjektív, hiszen minden esetben tükrözi a kurátor egyedi kutatási elképzeléseit, hangsúlyait és munkafolyamatát, valamint a fizikai korlátait is. Mindezek ellenére a kiegyensúlyozottságra való törekvést is kifejezi. A bemutatott anyag csupán a jéghegy csúcsa. Éppen ez az évforduló kínálhat alkalmat további kutatásra és a még lappangó anyagok feltárásának irányaira való rámutatásra” – hívta fel a kurátor a figyelmet a lehetőségre.

Kós Károly művei mellett Bánffy Miklós, Szolnay Sándor, Stróbl Alajos, Gallasz Nándor, Szervátiusz Jenő, Gy. Szabó Béla, Buday György, T. Karácsony Emmy, Makkai Piroska és Nagy Imre műveit is megtekinthetik a kiállítás látogatói.

„A kiállítás erőssége és különlegessége szerintem abban rejlik, hogy több rétege és olvasata van. Egy alapvetően irodalomtörténeti témát, mint a Helikon-csoport jelentőségét, képzőművészeti nyelven mutat be, ötvözve a kordokumentumokat és írásos forrásokat a művészeti alkotásokkal – ezáltal kultúrtörténeti olvasatot nyer az egész tárlat” – tette hozzá a korábban elhangzottakhoz a tárlat másik kurátora, Bordás Beáta.

Gebe Zoltán