A Kolozsvári Magyar Napokon, augusztus 18-án a Vallásszabadság Házában, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében bemutatták Tőkés László református lelkipásztor írásainak gyűjteményét, amelyet Cadena-Kóczián Viktória szerkesztett.

Legelőször Kovács István unitárius püspök köszöntötte a résztvevőket, majd Szilágyi Zsolt politológus is megszólalt, aki kiemelte, hogy Budapest, Nagyvárad és a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor után most már Kolozsváron is bemutatják Tőkés László írásainak gyűjteményét. A kötet az 1970-es évek elejétől egészen 1985-ig írt szövegek (pl. esszék, levelek) összessége, amely Szilágyi szerint személyiség- és korrajz is egyben.

Cadena-Kóczián Viktória, a kötet szerkesztője és a Legato Alapítvány tudományos munkatársa elsősorban Dr. Nemes Csaba, a Legato Alapítvány elnökének köszöntését is felolvasta, majd ismertette a kutatás részleteit. A projekt során a könyv szerkesztője afelől érdeklődött leginkább, hogy Tőkés Lászlónál mikor kezdődött el az a mély elköteleződés a közösség ügyei iránt, ami később meghatározta a sorsát, és mikor fordult a figyelme a nemzet sorskérdései felé. Cadena-Kóczián Viktória reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy a könyv egy életmű interdiszciplináris feldolgozásának megbízható alapja lehet majd. Emellett megköszönte azoknak, akik segítettek a könyv kiadásában.

Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke kiemelte, hogy az emlékezetpolitika elengedhetetlen, és azt is, hogy ez a kutatás még csak a kezdet – várhatóan még 3-4 kötet fog Tőkés László írásaiból készülni. Németh hangsúlyozta a lelkipásztor személyének fontosságát is: „A pesszimista, negatív beállítódású ember azt mondja, hogy de hát mit ért el Tőkés László? A realista és a jövőbe hittel tekintő ember viszont azt kérdezi, hogy hol lennénk, ha nem lett volna Tőkés László?”

Legvégül pedig Tőkés László is megszólalt. Háláját fejezte ki azért, hogy az írásait egy helyen olvashatja úgy, hogy ezek kronológiai ívet rajzolnak. Néhány fontosabb életrajzi vonatkozást emelt ki a kötetből: a teológiai évek 1971. és 1975. között, a brassói segédlelkészi évek 1975. és 1977. között, dési szolgálat segédlelkészként 1977. és 1984. között, végül a kolozsvári jogfosztottsági évek és munkanélküliség 1984. és 1986. között. Tőkés László elmondta, hogy azokban a kezdeti években, más lelkésztársaival együtt mindvégig ragaszkodtak a Szentíráshoz, a törvényességhez és az alkotmányhoz.

Mihály Kriszta