Csuka Mónika és Nagy Feró szerző-, majd házaspár 1970-ben alapította meg Beatrice nevű együttesét. Eredetileg lányok zenéltek a csapatban. Főként külföldi előadók szerzeményeit játszották, de saját dalaik is voltak, és egy kislemezük is megjelent. A zenekar a későbbiekben koedukálódott.

 

1974-ben átalakultak és „Próféta” néven zenéltek, majd újjáalakultak. Az 1977-es Metronóm Fesztiválon „Gyere kislány, gyere” szerzeményükkel vettek részt. 1978 elején indult az „igazi”, híres-hírhedt Beatrice vesszőfutása, a tiltott-tűrt mezsgyéjén. A zenekar tagjai induláskor: Nagy Feró, Lugosi László, Miklóska Lajos, Donászi Tibor, Gidófalvi Attila. A zenekar nem illeszkedik a szocialista kultúra kiszolgálói közé, ezért rágalmak özöne zúdul rá (pl. csirkedarálás). A többi „őszinte kemény rock” zenekarral ellentétben, nem jelenhetett meg nagylemeze. Nyíregyháza kivételével az egész országban betiltották, sehol nem játszhatott. A legellenzékibb zenekarnak számított az egész műfajban. Az egyedüli, aki a rendszer szemébe meri mondani, hogy „nem kell”, szövegei egyaránt képviselik a helyüket nem találó „nagyvárosi farkasokat”, a perifériára szorult rétegeket, és a „térden állva” kényszerült másként gondolkodókat. Nagy Feró útlevelét bevonták, a zenekar működését lehetetlenné tették. 1981 augusztusában oszlott fel a zenekar, amikor a frissen alakult zenész szakszervezet is elhatárolódott a Beatricétől a kommunista rezsim kérésére.

 

Nagy Feró zenei pályájának következő állomása a „régi” Bikini, ez a máig sajátos, egyéni hangvételű, két nagylemezt megélt punk-rock csapat. Teljesen egyéni ízt képvisel a magyar rockpalettán.

 

1987-ben alakult újjá a Beatrice, első nagylemezük 1988-ban jelent meg. Rövid idő elteltével kialakult a zenekar történetének máig legsikeresebb formációja: Nagy Feró, Lugosi László, Zselencz László és Pálmai Zoltán. A zenekar a slágerlistákat is átírta (Boldog szép napok, A kétezredik év felé). A közönségsikert végre szakmai elismerés is követte: az év énekese, az évtized énekese, az év rock zenekara. Az 1990-ben kiadott új anyag (Utálom a XX. századot) mérföldkő (alapmű) a magyar rockzene történetében. Az eddigieknél is nagyobb slágerek vannak rajta: 8 óra munka, Pancsoló kislány. A zenekar teltházas fellépést produkált – nagy szimfonikus zenekari kísérettel – a Budapest Sportcsarnokban.

 

A jelenlegi tagok:

Nagy Feró – ének, szaxofon, szájharmonika

Vedres „Joe” József – gitár, vokál

Magasvári Viktor – gitár, vokál

Laczik Fecó – basszusgitár, vokál

Hirleman Bertalan – dob, billentyű, vokál

 

Az 1985-ben alakult Hot Jazz Band napjainkra Magyarország egyik legsikeresebb professzionális zenekarává vált. Annak a csodálatos zenei világnak a képviselője, melyet jazz-korszaknak nevezünk. A ’20-as, ’30-as, ’40-es évek, a korai jazz, a swing és a dixieland kel életre tolmácsolásukban. Repertoárjukban megtalálhatóak a két világháború közötti magyar könnyűzenei termés jazz-es hangzású dalai. E témában három Hot Jazz Band lemez jelent meg: A szívemben titokban, Hot Jazz Band Plays Hungarian és az Itt a luxusvonat.

 

Akinek a „hot jazz” kifejezés nem hangzik ismerősen, annak néhány név a sztárok közül: Louis Armstrong, Benny Goodman, Duke Ellington, Django Reinhardt, Artie Shaw, Bix Beiderbecke, Fred Astaire; néhány név a szerzők közül: Gershwin, Irving Berlon, Duke Ellington, Fats Waller; és néhány a korszak táncaiból: Charleston, shimmy, foxtrott, swing, szetpp…

 

Mindenképp szórakoztató, dallamos zene jellemzi ezt az időszakot, s egyben a Hot Jazz Band játékát. A virtuozitást kedvelő együttes nagyfokú stílushűségre törekszik, mely a sármos énekmodorban szintén érzékelhető. Banjozenekar (Hungarian Banjo Kings) és mosódeszka-show színesíti műsoraikat. Gyakori vendégük Bóbis László sztepptánc világbajnok és swingtánc csoportja, Bényei Tibor tubaművész és Szekeres Adrienn eMeRTon-díjas énekesnő.

 

A HOT JAZZ BAND TAGJAI:

Bényei Tamás - trombita, bendzsó, ének

Bera Zsolt - harsona, (ének)

Fodor László - klarinét, altszaxofon, (ének)

Szili Róbert - gitár, (bendzsó)

Juhász Zoltán - bőgő

Galbács István - dob, (mosódeszka)

 

Az 1969-ben alakult Kaláka együttesről szinte mindent megírtak már. Közel harminc éves zenei és irodalmi tevékenységük alatt a magyar közönség százezreivel ismertették meg versek ezreit, külföldi útjaikra pedig magyar irodalmárok százainak hírét vitték magukkal.

 

Miközben múltak az évek, a gyerekek szép lassan felnőttek és Jeszenyint, Villont vagy Kosztolányit, Tóth Árpádot, Tamkó Sirató Károlyt, esetleg Adyt hallgathattak, majd megértek arra, hogy József Attila-estre menjenek. De ha újra gyerekek akarnak lenni, lejátszhatják Jonatán kapitány hányattatásainak történetét. Este, baráti körben Robert Burns sördala, és néhány korsó kíséretében vitatkozhatnak azon, hogy laknak-e nálatok állatok? Majd reggel arra gondolnak, hogy hol is a nadrágjuk? Ha nézik a világot, talán tudják már, hogy van-e bocsánat. És mi lesz a veres villamossal? Vajon hányan ismernék ezeket a verseket, ha nem lettek volna azok, kik megszámlálhatatlan tévé-, rádió-, lemezfelvételen, koncerten eléneklik ezeket? A Kaláka az a zenekar, mely sokak számára képviseli a költészetet - képviselet az is, ha miattuk nyúlunk egy-egy kötethez.

 

A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”- mondja Kányádi Sándor az együttesről.

 

Gyerekeknek szóló koncertek:

A Kaláka koncerteken a gyerekek nem csak hallgatói, hanem résztvevői is az előadásnak. Mivel a muzsikusok annak idején mind a Kodály koncepciója szerint tanító, híres Lórántffy zenei általános iskolába jártak, e zenei nevelés igazolói és tudatos használói. Más anyanyelvű gyerekek körében is nagy sikerrel játszanak turnéik során.

 

Költészet és zene:

Dalok régi és mai, magyar (közöttük számos határainkon túl élő) és más nemzetiségű költő versére. A Kaláka dalainak száma kb. 1000, eddig 25 lemezt jelentettek meg.
Néhány költő, akinek verseit énekelik: Arany János, Ady Endre, Weöres Sándor, Kosztolányi Dezső, Kányádi Sándor, Szabó Lőrinc, József Attila, - R. Burns, F. Villon, Sz. Jeszenyin.

 

Filmzene:
A "Magyar népmesék" című világszerte bemutatott sorozat zenéi, "Magyar mondák", "Mesék Mátyás királyról" stb.

 

Tagok és hangszerek:

Becze Gábor – nagybőgő, gitár

Gryllus Dániel – furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, duda

Gryllus Vilmos – cselló, gitár, charango, koboz, doromb

Radványi Balász – mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba

 

A Knock Out zenekart 1993-ban a kolozsvári Compact-ból kivált Lénárd Yogi József és Varga Sándor alapította, hozzájuk csatlakozott Szabó Axl Ferenc basszusgitáros, akit később Novák István Öcsi váltott fel. 1994-ben veszik fel az első albumukat, Mit hoz a holnap? címmel a kolozsvári Taurus stúdióban, amit a Mirexim jelentet meg, majd később a Dancs Market.

 

1996-ban Novák Öcsi kilép a zenekarból. Helyébe Simon Attila Simi basszusgitáros lép, míg ritmusgitárosnak Varga Attila kerül a csapatba. 1998-ban az 5 éves születésnapi koncert után Varga Sándor dobos úgy dönt, hogy kitelepül Magyarországra, helyére 1999-ben Varga Cristian kerül, aki magával hozza egykori zenésztársát, Miklós György basszusgitárost. 1999 májusában stúdióba vonult a zenekar és egy 24 sávos Otari magnóra rögzíti a Második kiütés című album anyagát. Ez szeptemberben jelenik meg a Dancs Market Records kiadásában, 10 dal kazettán és 12 dal CD-n. A Kolozsvári vándor, a Nincsen hibád, a Távcsövem, és a Vérig Blues dalok mellett nagy sikernek örvend a Nektek című Metropol feldolgozás. A lemezbemutató koncerteken már Végh Olivér Gula a banda másodgitárosa, aki kiváló hangmérnök is.

 

A 3. Menet című album hanganyagát a kolozsvári Glas Transilvan stúdióban veszik fel, és az Euro Music kiadó jóvoltából kerül boltokba. 2003 elején Erdély magyarlakta városaiban mutatják be a Sörnapok, az AC ko DC, az Ahol a Motorosok és a Meglépett Piroska című vadonatúj Knock Out nótákat.

 

2006-ban stúdióba vonul a zenekar és felveszi a Jó reggelt Erdély című maxit, ami négy dalt tartalmaz: Jó reggelt Erdély, Engedd, hogy érezzem, Mikor iszom pálinkát, Táltos unoka. A maxi az erdélyi regionális és kereskedelmi rádiókban nagy sikernek örvend.

 

A zenekar tagjai:

Lénárd József „Yogi" – ének, gitár, bendzsó

Miklós György – basszusgitár, vokál

Gábora-Máté Éva – hegedű, vokál

Albert András - dob

 

A Háromszék Táncegyüttes 1990-ben alakult Sepsiszentgyörgyön. Célkitűzése az erdélyi népzene- és néptánckultúra gyűjtése, megőrzése és továbbadása, művészi értékű színpadi bemutatása, olyan bemutatók és előadások létrehozása, amelyek méltón képviselik az erdélyi magyar néptáncművészetet. Ugyanakkor szeretne hozzájárulni az Erdélyben élő etnikumok népzenéjének és néptáncművészetének hiteles megismertetéséhez. Az együttes évadonként új bemutatókkal jelentkezik és arra törekszik, hogy repertoárja mindig új színekkel gazdagodjék, úgy a koreográfiák, mint az előadások szerkezete és dramaturgiája által. A folklórműsorok mellett a Háromszék Táncegyüttes sikeresen próbálkozott táncszínházi produkciók bemutatásával is, tulajdonképpen az együttes egyéni arcvonalát az olyan előadások határozzák meg, mint az Apám tánca, a Váróterem, az Ábel, a Vérnász, a Sorsfordulók, vagy az Ördögszekér.

 

A Vox Humana kamarakórus
     A Vox Humana kamarakórust 1972-ben fiatal sepsiszentgyörgyi zenetanárok alapították. Szilágyi Zsolt karnagy vezetésével rövid idő alatt gazdag műsort sikerült közönség elé vinni és a siker, az elismerés hosszú időre szegődött a kórus mellé. Az 1977-ben újraindított országos kórus-versenyeken sorozatos első díjakkal tüntették ki. A külföldi szereplések sora már 1979-1982 között jelentős ismertséget hozott az együttesnek: két rangos nemzetközi díjjal is gazdagodott Goriziában és Arezzóban. Itthon vokálszimfonikus művek sorát adják elő különböző városok filharmóniáival közösen: Schütz kantáták, Mozart misék és a Requiem, Schubert misék, Handel Messiás, Bach Magnificat, János és Máté passió.
     A külföldi szerepléseknek egy pápai fogadás vetett véget. Az 1982-es római látogatáson II. János Pál pápa magyarul mond köszönetet a vasfüggöny szorításából kis időre kiszabadult együttesnek. „Tanítsátok Isten népét szépen és ájtatosan énekelni. Apostoli áldásom reátok.” — mondta akkor a szentatya a kórusnak. Hónapokig, évekig tartó megfélemlítés, csaknem egy évtizedig tartó letiltás volt a „jutalom”.
     1990 elején Mozart Requiemjét a forradalom hűseinek emlékére adták elő, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület első alkalommal kiosztott zenei díját a Vox Humana kapta.
     Az utóbbi húsz évben a kórus számos külföldi turnén, illetve fesztiválon és versenyen vett részt, bejárta Nyugat-Európa államait sikeres fellépéseivel. Legrangosabb elismerései: 1996 az athéni kórusolimpia bronzérme, 1999 barcelonai nemzetközi kórusversenyen aranyérem, Szilágyi Zsolt karnagynak érdemes karmesteri cím, 2001-ben a rodoszi nemzetközi kórusverseny bronzérme. Hazai színpadokon, templomokban továbbra is számos vokálszimfonikus művet szólaltat meg különböző zenekarokkal és önálló koncerteket ad.

A kolozsvári Kalapos Band 2009. márciusában alakult és a 30-as évek swinges világát elevenítik fel. A zenelíceum volt és jelenlegi diákjai megzenésített verseket és saját dalokat játszanak.

Az együttes külföldön kezdte pályafutását a zentai tehetségkutató versenyen, ahonnan harmadik díjjal tért haza. Ez alkalommal nyertek egy meghívást egy budapesti fesztiválra, majd ezt követően számos koncertjük volt Kolozsvár különböző lokáljaiban is.

Saját, magyar nyelvű szerzeményeik közül kettőt nemrég hangstúdióban rögzítettek, így már megtették az első lépést a média és a koncertek közönségénél jóval nagyobb ismeretség felé. A két szerzemény címe: Tavasz vagy mi a franc , mely jó pörgős, swing elemeket tartalmaz, a fúvosok miatt pedig van egy kis bigband fílingje. A másik dal pedig a Végállomás blues, melynek a címe is jelzi, hogy blues, aminek kiválasztásában besegített az a tény is, hogy Fövényi Sándor felvidéki költőnek a verséhez nagyon talál ez a stílus.

Az együttes tagjai:
Laczkó Vass Róbert - ének
Sándor Laszló - klarinét
Székely Voland - dobok
Szép András - zongora
Tóth Márton - basszus gitár, ének
Túrós Tamás - harsona
Visky Péter - szoló gitár, ének