A Kolozsvári Magyar Napok az elmúlt években bebizonyította, hogy Erdély legnagyobb kulturális fesztiváljaként nem csak egy évről évre egyre nagyobb tömegeket vonzó programsorozat, hanem egyben az erdélyi és Kárpát-medencei magyar kulturális élet seregszemléje is. Korábban a több száz programon és több tucat fesztiválhelyszínen résztvevők megismerkedhettek saját kulturális kincseinkkel, rég nem látott ismerősökkel találkozhattak, s a bő egy hét során közösen vehettek részt a legkülönbfélébb programpontokon. A különböző rendezvények sokszínűsége évről-évre bizonyította: fejlődő, életerős és értékteremtő közössége vagyunk a Kárpát-medencének.
Az idei (2020-as) évben azonban, a mindannyiunk életét döntően befolyásoló koronavírus-járványra való tekintettel, egy eddigiektől eltérő Magyar Napokkal vagyunk kénytelenek jelentkezni. Idén – augusztus 19–21. között – különleges óvintézkedések és szabályok bevezetésével kerül sor rendezvényünkre. A Magyar Napok az elmúlt évek során szervezettségből és rendezettségből folyamatosan példát mutatott – köszönhetően a színes programkavalkád eseményeire ellátogató közönségnek, amely maradéktalanul betartotta a Kolozsvári Magyar Napok belső szabályzatát. Épp ezért – bízva a résztvevők felelősségteljes magatartásában – döntöttünk úgy, hogy ha szigorú korlátozásokkal is, de megszervezzük az immár 11. kiadásához érkező Kolozsvári Magyar Napokat.
Idei jelmondatunk – „Ami belefér!” – is jelzi: minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy – a jelenlegi körülmények között – a lehetőségeink szerinti legjobb rendezvényt szervezhessük meg. A Kolozsvári Magyar Napok idei kiadása egyfajta közösségi érettségi vizsgaként is felfogható, ugyanis kitűnő lehetőség arra, hogy ismételten megmutassuk: fegyelmezett, rendszerető közösség a miénk, amely felelősséget vállal az otthonát jelentő városért és minden egyes lakójáért.
Bár az idén nem kerülhet sor minden olyan rendezvényre, amelynek sajátja a tömeges és közvetlen találkozás (így például a nagyszabású főtéri koncertekre és a beltéri rendezvényekre – kivéve az istentiszteleteket, a miséket, a Szent István-napi búcsút meg a kiállításokat), de lehetőség nyílik a kisebb, csoportos együttlétekre (a jelenlegi jogszabályok szerint legtöbb 500 fő részvételével). Viszont a részvételt ezekben az esetekben is szigorú feltételekhez kell kötnünk. A jelzett szigorítások ellensúlyozásaként – terveink szerint – rendezvénysorozatunk egyik idei különlegessége lesz az az online közvetítéssorozat, amely a három nap során folyamatosan elérhető lesz, s amely azok otthonaiba is becsempészi a Kolozsvári Magyar Napok különleges hangulatát, akik a korlátozások miatt esetleg nem tudnak személyesen is részt venni bizonyos programokon.
Bízunk benne, hogy a 11. Kolozsvári Magyar Napok minden résztvevő számára tartogat majd emlékezetes pillanatokat, s jövőre, mikor – reményeink szerint – ismét a megszokott keretek között köszönthetjük majd egymást a kincses városban, büszkén mondhatjuk el, hogy sikerült némi normalitást csempésznünk egy kétségekkel teli időszakba.
Vigyázzunk egymásra!
A találkozás reményében,
a szervezők.
Szakmai beszámoló a 11. Kolozsvári Magyar Napokról
A Kolozsvári Magyar Napok 11. kiadását augusztus 19–21. között szervezte meg a Kincses Kolozsvár Egyesület. A koronavírus-járvány miatt a rendezvény csak a szakhatóságok által meghatározott szigorú szabályok betartásával valósulhatott meg, az idei mottó, az „Ami belefér!” is ezt hivatott jelképezni. A programok mindegyikére az érdeklődőknek előzetesen regisztrálniuk kellett, ezzel kiváltva az ingyenes belépőjegyet. A kiváltott jegyeket elektronikus vagy papírformában is fel lehetett mutatni a szervezőknek a bejáratoknál, ahol kötelező lázmérésen kellett részt venni, majd kézfertőtlenítés és eligazítás után elfoglalhatták a helyeket. A programok – a szabályozásoknak megfelelően – szabadtéren zajlottak: a Főtéren, a Bánffy-palotában, a Romkertben és a partnerintézmények udvaraiban. A nézőtereket az előírt 2 méteres távolság betartásával rendezték be, a legtöbb résztvevő a Főtéren zajló eseményeken vehetett részt, itt sikerült a megengedett 500 személyt biztonságosan leültetni. A többi helyszínen – a járványügyi korlátozásokat ugyancsak betartva – legtöbb 100 fő tudott előzetes regisztráció alapján részt venni az eseményeken.
A korlátozott nézőszám miatt a szervezőcsapat egyedi megoldást talált a különleges körülmények között megszervezett városünnep minél szélesebb körben való „megmutatására”. A háromnapos rendezvényt a KMN-tévé élőben közvetítette, ennek adásai a magyarnapok honlapon keresztül, valamint a rendezvény facebook oldaláról voltak elérhetők. A tévé napi 10-12 óra élő műsorral örvendeztette meg a KMN közönségét, akik a világ minden tájáról követhették a kolozsvári rendezvény programjait. A KMN-tévé az Erdélyben működő magyar tévés stábok együttműködésével jött létre, mely együttműködés egyedülállónak bizonyult az erdélyi tévézés eddigi történetében.
A tizenegyedik Magyar Napok állandó programjai között szerepelt a már hagyományossá vált Könyvvásár, amely a három nap alatt a megengedett napi négy órás nyitvatartással várta az érdeklődőket a Kálvin téren. A Főtérre látogatókat háromnyelvű pannókiállítás fogadta, Kolozsvár épített századai címmel, valamint a Kolozsvári Magyar Napok elmúlt tíz évére visszatekintő kiállítás is itt kapott helyet. A Györkös Mányi Albert Emlékház az esemény ideje alatt a névadó festményeiből, magángyűjteményéből, saját tárgyaiból válogatott tárlattal várta a látogatókat.
Augusztus 18., kedd
A 2020-as Magyar Napok felvezetőjeként, kedden este a Kolozsvári Magyar Opera nyári hangversenysorozatának részeként hallgathatták meg az érdeklődők a Horváth József vezényelte vonószenekar koncertjét a Kolozsvári Református Kollégium udvarában.
Augusztus 19., szerda
Az 11. Kolozsvári Magyar Napokat immár hagyományos módon ökumenikus istentisztelet nyitotta meg, melynek idén a Farkas utcai református templom adott helyet. Az istentiszteletet követően kezdődtek el a kulturális programok a rendezvény különböző helyszínein.
A Kolozsvári Egyetemi Könyvtár udvarában a Képben és szóban című rendhagyó kiállításon és könyvtárbemutatón vehettek részt az érdeklődők, ahol a könyvtár fotóarchívumának 19. századvégi, 20. eleji felvételeit ismerhették meg az udvaron létrehozott kiállításon, mely a több mint 100 évvel ezelőtti portrékat, tájképeket és városképeket mutatott be.
A délelőtt folyamán a főtéri nagyszínpad programjai is elindultak, a gyermekek a 22. Szent István-napi Néptánctalálkozó kereteiben a Tekergősök Vót eccer, hol nem vót, há vót eccer című meseelőadását nézhették meg.
A Bánffy-udvar eseménysorozatát 11 órától Teleki Sámuel peregrinációs naplója című könyv bemutatója indította, ahol Lázok Klára, a Teleki–Bolyai Téka főkönyvtárosa, Egyed Emese irodalomtörténész és H. Szabó Gyula beszéltek a kötetről és a szerző, Deé Nagy Anikó munkásságáról. A könyvbemutatót követően ismételten a Kriterion Könyvkiadóhoz kapcsolódó beszélgetést tartottak, Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989) címmel, ahol az ötvenéves kiadó egykori és jelenlegi igazgatója Dávid Gyula és H. Szabó Gyula mellett Bartha Katalin Ágnes beszélt a Kriterion múltjáról és mutatták be az erről szóló kötetet.
Szintén 11 órától kezdődtek a programok a Romkertben is, ahol Cosmin Rusu történész Kolozsvár középkori városi kiváltságai címmel román nyelvű előadást tartott Kolozsvár városi rangra emeléséről, őt követte Lupescu Radu történész magyar nyelvű előadása ugyanabban a témában és azonos címmel.
A déli harangszót követően a Farkas utcai református templomban Bilibók András orgonamuzsikáját hallgathatták a magyarnapozók.
A Főtérhez közel felállított Ifjúsági Pavilon is a déli órákban indította programjait, melyek a kolozsvári magyar diákszövetségek tagjainak szervezésében alakultak ki. Az Ifjúsági Pavilonban került sor a városunk értékeiről és lehetőségeiről szervezett kerekasztal-beszélgetés. Ezt követte az a beszélgetés, amelyet középiskolai és felsőoktatási intézmények vezetőivel, Hogyan vészelték át a koronás időszakot? címmel tartottak.
A koradélutáni órákban a Romkert jubileumi koncertre és lemezbemutatóra invitálta a közönséget, ahol a Flauto dolce barokkzene együttes 20 éves fennállását ünnepelte.
A kiállításmegnyitók sora a Szabók bástyájában kezdődött, ahol az Óvár című fotódokumentum-kiállítás adott lehetőséget arra, hogy a kincses város ikonikus jelképeit és építészeti remekműveit régmúlt fényképeken keresztül újra felfedezhessük. Ugyancsak itt volt megtekinthető a Soha ne felejtsük. A Hóstát házai című fotódokumentum-kiállítás is, amely Kolozsvár egykor oly fontos városrészét mutatta be. A Bánffy-palotában az EMKE szervezésében a Megtartó Felvidék címmel nyílott meg Görföl Jenő felvidéki fotográfus kiállítása az „Örök vándor s örök idegen” – a 130 éve született Reményik Sándor felvidéki gyökerei című programsorozat keretében. A Kolozsvári Néprajzi Múzeumban nyílott a Csipkék. Szemelvények a kolozsvári Iparmúzeum csipkegyűjteményéből című kiállítás, ahol megismerhettük az 1887-ben alapított kolozsvári ipariskola és a hozzá kapcsolódó iparmúzeum rövid történetét és szemügyre vehettünk annak egykori gyűjteményes darabjait: a jelentős értéket képviselő csipkéket és ruhakiegészítőket, valamint a csipkeverés technikáját.
Az Eurotrans Alapítvány a Tranzit Házban szervezte meg az Elmúlt Jelen. A romániai magyarok 1989–1990-es rendszerváltása kiállítását, ahol betekinthettünk a kommunizmus éveibe és felidézhettük az 1989-es forradalmat. A kiállítás hang- és videóanyagokkal, korabeli tárgyakkal, fényképekkel, forrásdokumentumokkal, a diktatúrát átélt emberek beszámolóival, tapasztalataival mutatta be ezt az időszakot.
A Bulgakov Kávéház ezúttal is várta az irodalomkedvelőket a „nevettem az akkori nyomozókkal” címen szervezett beszélgetésen, ahol a Helikon című irodalmi folyóirat munkatársai beszélgettek a krimi tematikára épített különleges Helikon-lapszámáról.
A Vallásszabadság Házában szervezték meg a Vaskenyéren-mikrokonferenciát és kiállításmegnyitót Torockóról, az érdeklődők Csécs Márton Lőrinc, Furu Árpád, Lassel Ágnes és Kovács Sándor előadásait láthatták a torockói építészetről, irodalomról és ruhaviseletről.
Könczei Csongor irányításával a Romkertben Muzsikával szolgálni… címmel beszélgetésen vehettünk részt, itt többet megtudhattunk a kolozsvári zenészélet kihívásairól és mindennapjairól, a meghívott muzsikusok ugyanakkor kalotaszegi, mezőségi és szászcsávási dallamokat is játszottak.
Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán ismeretterjesztő konferenciát szervezett az EMKE „Örök vándor s örök idegen” – a 130 éve született Reményik Sándor felvidéki gyökerei címen, a meghívott előadók között szerepelt a felvidékről érkezett Mézes Rudolf, a Csemadok Galántai Területi Választmányának titkára, Balázs Imre József irodalomtörténész, egyetemi tanár és Nagy Béla közíró, helytörténész.
Szerda délután a Bánffy-palota több kiállításmegnyitót is vendégül látott: a Maros Megyei Múzeum szervezésében a nagybányai festőiskola történetéről az Erdély festészete a két világháború között című kiállítás nyílott meg. Az Erdélyi Művészeti Központ Referencia című kiállítása közel 350 műtárgyat mutatott be a Sapientia Alapítvány gyűjteményéből. A Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében nyílott meg Ádám Gyula fotóművész kiállítása A megkerült Paradicsom címmel, és az azonos című fotóalbumot is bemutatták. A Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivál a Ledöntsük? Ne döntsük le? Mimesis VIII. kiállítással indult, érdekesség, hogy a Gavart támogatásával készült platformon virtuálisan is végigsétálhatunk a kiállítótérben. A kiállításmegnyitók sorát az ArtWise Egyesület tematikus Reményik-tárlatának, a Csendes csodák nevet viselő kiállításnak megnyitója zárta.
A Romkertben az Erdélyi Párt múltjáról és tevékenységéről Murádin János Kristóf a Sapientia EMTE oktatója tartott előadást és bemutatta a Mindent Erdélyért! Az Erdélyi Párt története 1940 és 1944 között című könyvet is. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében a Bulgakov Kávéházban Balázs Imre József irodalomtörténész, egyetemi tanár beszélgetett a pályakezdésről Borcsa Imola és Sánta Miriám elsőkötetes szerzőkkel. Magyarország Kolozsvári Főkönzulátusának udvarán az EMKE-EMKISZ Reményik Sándor felvidéki gyökerei rendezvénysorozat záró momentuma volt az Emberentúli kék című versszínházi előadás.
Este a Tranzit Háznál elkezdődtek a XI. Kolozsvári Filmnapok is, a Szöveg és zene címen meghirdetett esemény előadói Vida Bernadette (szoprán), Haáz Márton (fuvola), Márkos Albert (cselló) és Antal Attila (nagybőgő) voltak.
Román nyelvű könyvbemutatónak és felolvasószínháznak is helyet adott a Bánffy-udvar, Székely János A nyugati hadtest regényének Marius Tabacu román nyelvű fordítását ismerhették meg a jelenlévők. A felolvasószínház rendezője Kovács Zsuzsi, előadója Lari Giorgescu, a Bukaresti Nemzeti Színház művésze. Ezután Márton Evelin és Fili Florian írók beszélgettek a kiadványról.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem Színház és Film karának belső udvarán a 4. KaravanAct Utazó Színházi Fesztivál bemutatta Háy János Apa lánya című művét, a Shoshin Színházi Egyesület előadásában. Az egykori középkori városfalakon, a Szabók bástyájának szomszédságában a Transilvania Philharmonic Brass koncertjét hallgathatta meg a közönség. A koncertet követően Bogdán Zsolt színművész „…függök ezen a zord élet-párkányon” című, 2014-ben bemutatott, a Harag György Társulat és a Kolozsvári Állami Magyar Színház közös projektjeként létrejött Ady Endre-estre invitálta a magyarnapozókat a Romkertbe.
Kolozsvár városi rangra emelésének évfordulóján, szerda este nagyszabású Operagálára került sor a főtéri színpadon a Kolozsvári Magyar Opera zenekarának és szólistáinak előadásban, ahol olyan neves és kedvelt művészek léptek fel, mint Kele Brigitta, Vígh Ibolya, Köpeczi Sándor, Veress Orsolya és a világhírű Ștefan Pop. A gálát követte a kolozsvári közönség kedvence, Pál István „Szalonna” és bandájának koncertje, akik erdélyi zenészbarátaikkal közösen léptek színpadra.
A szerdai nap zárásaként a Sapientia EMTE film- fotó- és média szakos hallgatóinak filmjeiből szerveztek vetítést a Bánffy-udvarban.
Augusztus 20., csütörtök
A 11. Kolozsvári Magyar Napok második napját – hasonlóan az elsőhöz – 10 órától a Képben és szóban című rendhagyó kiállítás és könyvtárbemutató látogatása indította az egyetemi könyvtárban. Szintén 10 órától Koncz-Münich András keramikusművész várta az érdeklődőket a Barabás Miklós Céhnél nyitott kerámiaműhelyre.
A Főtéren a gyerkőcök a moldvai és csángó népzenékkel ismerkedtek, a Folker együttes Eszes Gyurka és az Ezmók című előadásán. A gyermekes családokat vonzotta a Planetárium Kidsben megszervezett EduKastély – Kastély Erdélyben gyermekfoglalkozások.
A Romkert a sportkedvelőket szólította meg csütörtöki első programjával, ahol Miklós Andrea olimpiai bajnok futót Killyéni András sporttörténész és Boros Miklós faggatták a karrierjéről. Ezzel párhuzamosan a Bánffy-udvar könyvbemutatónak adott helyet, a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2020-2021 immár a kilencedik kötet a sorban, amely a megszokott rovatokkal jelentkezett, és a megszokott módon a Kolozsvárhoz köthető személyiségek, az épített és a szellemi örökségünk egy-egy kiemelkedő jelenségét mutatja be, idén hangsúlyosan körbejárva az 1920-as trianoni szerződés, valamint a második bécsi döntés máig érződő hatásait.
Az Ifjúsági Pavilonban a felvi.ro újonnan indult egyetemböngésző platformot mutatták be, amely lehetőséget ad az egyetemre készülő fiataloknak arra, hogy egy helyen megtalálják a lehető legtöbb információt a felsőoktatási intézményekkel kapcsolatban. Ezt követően a fiatal jelöltekkel találkozhattak az érdeklődők, majd felolvasószínház zárta az ifjak programkínálatát.
Délben a Farkas utcai templomban Müller Márta orgonajátékát hallgathatták a Magyar Napokra látogatók. A Tranzit Háznál állandó programként nyitották meg a retrospektív videótéka és vetítettképes kiállítást az előző 10 év kiadásaiból, amelynek kurátora Könczei Csilla.
A 22. Szent István-napi Néptánctalálkozó Muzsika a Főtéren-sorozatának csütörtöki fellépői a Rezeda és Donát Zenekarok voltak. A vizuális művészetek szerelmeseivé volt a főszerep a Romkertben: vetítéssel egybekötött beszélgetésen ismerhettük meg az erdélyi és vajdasági középiskolások filmes képzését segítő Kolozsvári Filmműhelyt (KoFi), annak tagjait, valamint vezetőjét, Csibi László dokumentumfilmest. A délután folyamán rendhagyó módon szervezték meg a Szabédi Emlékház udvarán a Szabédi Nyílt Napot.
A Kalifák és karavánok című játékos délutánon a Vallásszabadság Házában mesefeldolgozásokat hallgathattak a gyermekek. Ugyancsak a családoknak szólt a tematikus népi játszóház a Heltai FolkCenterben a Szent István-napi Néptánctalálkozó keretében.
A Kriza János Néprajzi Társaság által betekintést nyertünk a régi stílusú népballadáink archaikus nyelvi világába, a Felnőtt vala egy édesz almafa… című kiállításon. Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán Balázsi Tibor, a parlament 1990 és 1994 közötti kulturális bizottságának tagja volt a meghívott, akivel Mile Lajos főkonzul a magyar médiaháborúról beszélgetett. A Bulgakov Kávéház teraszán a Felhők, poklok, párbeszédek című eseményen a kolozsvári származású Kossuth-díjas íróval, Szőcs Gézával beszélgetett a legújabb művei kapcsán Karácsonyi Zsolt.
A Romkert otthont adott az ArtWise Studio Kontraszt névvel fémjelezett rendhagyó divatbemutatójának is, ahol többet között Antal Hajnal, Frigy Nóra, Horváth Noémi, Jakab Andra fiatal alkotók munkáit csodálhattuk meg.
A Donát úti Szent István-templomban sor került a hagyományos Szent István-napi búcsúra. A szertartás után az egyházi elöljárók megáldották a helyi gazdák által adományozott Magyarok kenyeret.
Délután Benkő Éva, Both Zsuzsa és Molnár Szabolcs avattak be mindabba, amit a táncmozgalomról tudni érdemes, a Táncházmozgalom: hagyományőrzés, vagy modern életforma? címmel meghirdetett beszélgetésen. A főkonzulátus udvarán Kukorelly Endre író megtörtént eseményeken alapuló, egyszerre több történetet is bemutató, Cé cé cé pé, avagy lassúdad haladás a kommunizmus felé című regényéről beszélgetett a szerzővel László Noémi költő.
A páncban mindenki benne van című beszélgetést a Vallásszabadság Házában szervezték meg, különböző felekezetek lelkészei, Boldizsár Beáta (evangélikus-lutheránus lelkész), Takó István (római katolikus lelkész), Dávid István (református lelkész) és Vitus István (református lelkész) beszélgettek Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkésszel arról, hogy miben áll az egymás iránti felelősségünk és arról, hogyan figyelhetünk jobban egymásra, ami a világban zajló helyzet miatt még inkább égetővé válik.
A Szabédi Emlékház udvarán a házi komposztálás hasznosságáról és lehetőségeiről beszélgettek, megtudhattuk, hogyan komposztálhatunk mi magunk is, akár otthon, környezettudatosan és hatékonyan. A Barabás Miklós Céh udvarán ismét kerámiaműhelyen vehettek részt az érdeklődők Koncz-Münich András keramikusművésszel. A Planetárium Kids-nél a PONT Csoport szervezte Kreatív Kolozsvár-esten a Goodwill Consulting vezetője, Dezső Péter tartott előadást Válságkezelő pályázatok KKV-k részére címmel. A Bulgakov Kávéházban a Székelyföld című folyóirat tematikus Trianon-lapszámának bemutatójára is sor került, ahol Karácsonyi Zsolt beszélgetett Molnár Vilmossal, Ferencz Imrével és Benkő Leventével.
A Bánffy-udvarban a Kolozsvári Rádió munkatársai, Kristály Bea és Ferencz Zsolt faggatták André Ferenc írót a legújabb, Bújócskaverseny címet viselő, közösségi könyvkiadással megjelentetett művéről. A kötet egyformán szól gyermekeknek és felnőtteknek, akik pedig a hangoskönyvet kedvelik, azok ebben a formában is találkozhatnak André Ferenc karaktereivel, a szövegeket Bálint Előd színművész tolmácsolásában hallhattuk.
Az este folyamán a közelmúlt emlékeit felidéző színházi produkciót tekinthettek meg a magyarnapozók. A Romkertben a Bartis Attila novelláin alapuló történeteket Bogdán Zsolt színművész álmodta színpadra: rendezője, jelmeztervezője és egyben előadója a performansznak.
A Bánffy-udvarban bemutatták Killyéni András sporttörténész Földszint, 39-es terem című kötetét, amely a kolozsvári sportélet létrejöttének körülményeit tárgyalja, valamint szó esik benne a magyar sporttörténet méltatlanul elfeledett polihisztoráról, Vermes Lajosról. A beszélgetést Boros Miklós moderálta. A könyvbemutató után következett a Bánffy Filmklub, ahol az elsőként vetített film, a Magyar Olympiász szorosan kapcsolódik Killyéni könyvéhez, hiszen az előbb említett Vermes Lajos életét dolgozza fel. Az ezután következő, Sefket rejtély című Maksay Ágnes rendezte dokumentumfilm egy egzotikus figuráról, a kolozsvári születésű Széfeddin Sefket Tiborról szól, aki később Egyiptomban híres író-filmrendező lett.
Nemzeti ünnepünk alkalmából Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész ünnepi hangversenye csendült fel a főtéri színpadon. Az estet a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán is oktató, tavaly Filmtett Sárga Csikó-díjat kapott Fekete Ibolya rendező az Anyám és más futóbolondok a családból című filmjének vetítése zárta.
Augusztus 21., péntek
A Magyar Napok utolsó napjának első programpontja a már hagyománynak számító Magyar Szakosok VI. Találkozója volt, amelyet online szerveztek meg a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának honlapján. Mit, miért kell elmondani az elhunytakról? Gondolatok és szempontok erdélyi sírfeliratok kutatásához értelmezéséhez címmel Keszeg Vilmos egyetemi oktató tartott előadást. A magyar szakosok online találkozója Fazakas Emese egyetemi docens előadásával folytatódott, aki a 17. századvégi erdélyi gasztronómiáról beszélt. A Magyar Szakosok VI. Találkozóját Serestély Zalán egyetemi adjunktus előadása zárta, aki Thomas Mann munkásságáról beszélt az Úr és kutya című, 1919-ben megjelent mű első világháborús kötődésein keresztül.
A gyermekprogramok is elkezdődtek a délelőtt folyamán. A főtéri színpadon az Üver zenekar Hangszermeséit hallgathattuk, majd a Muzsika a Főtéren sorozat keretében az Ördöngös Zenekar koncertje következett.
A Planetárium Kids Kastély Erdélyben gyermekfoglalkozásai újból megörvendeztették a kisebbeket. Ismét volt tematikus játszóház a Heltaiban, a pénteki napon a felcsíki hagyományokon volt a hangsúly.
A Farkas utcai református templom szomszédságában, a Romkertben bemutatták A magyar nyelv Romániában (Erdélyben) című kötetet, amelyet Benő Attila és Péntek János jegyeznek, a kötet lektora pedig Sorbán Angella volt. A kiadvány az elmúlt száz év társadalmi és nyelvi folyamatainak interdiszciplináris értelmezésével nyújt ismereteket a magyar nyelvű közösség helyzetéről.
A déli orgonamuzsika előadója Rémán Róbert orgonaművész volt. Az Ifjúsági Pavilonban a KMDSZ és az OMDSZ diákszervezetek 30 évnyi tevékenységét ismerhették meg azok, akik a Főtérre látogattak.
A Romkert adott otthont a Kolozs megye zarándokútjai könyv bemutatójának, Székely Bíborka, Kuszálik János és Bogya Zoltán közreműködésével.
A Kolozsvár Társaság online szervezett kiállításmegnyitót, ahol Az én Kolozsvárom címen meghirdetett fotópályázat nyerteseit díjazták. Az első díjat 55 ponttal Albert Eszter Potaissa utca című fotója kapta, ezt követte Horváth Tamás Borháncs utcáról készült felvétele 40 ponttal, míg a harmadik díjazott Loy Erzsébet Rózsa Malomárok című képe lett. A kiállítás kurátora Horváth László fotográfus volt.
A Vallásszabadság Házában Rácz Mária irányításával a gyerekek pénteken is részt vehettek a Kalifák és karavánok című játékos mesefeldolgozás-délutánon.
A Kőrösi Csoma Sándor az újabb kutatások tükrében című könyvet a Bulgakov Kávéház teraszán mutatták be. A kötet szerkesztője Molnár Vilmos író, akivel Boros Lóránd néprajzkutató beszélgetett arról, milyen újdonságokat sikerült feltárnia a vándor-tudósról. Macalik Ernő képzeletbeli utazásra hívta a magyarnapozókat, előadása gyógynövényhasználati útmutatóként szolgált, a biológustól még gyógynövénytörténeti anekdotákat is hallhattunk a Romkertben.
A délután folyamán interaktív családi napon vehettek részt a családosok a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában. Volt bábelőadás, baba-mama program, játszóház, kreatív kuckó, fellépett a kolozsvári gyerekek kedvenc duója, a Mókázó, majd az eseménysorozatot egy mini Miklós Gyuri-gitárest zárta.
A Vallásszabadság Házában 17 órától meghirdetett eseményen Bordás Beáta művészettörténész avatott be Pákei Lajos templomépítészeti munkásságába. A Bánffy-udvarba meghirdetett #facedthechallenge című beszélgetésen a BBTE oktatói beszéltek arról, hogy milyen akadályokat gördített az egyetem elé a koronavírus-járvány és arról, hogy ezeket hogyan sikerült megoldani.
A Romkertben a népi motívumokról, a hétköznapi és ünnepi ruháinkon fellelhető nemzeti jelképekről beszélgetett Székely Melindával Vargyasi Melinda, Vitus Bulbuk Emese, Bárdos Réka és Tötszegi Tekla. Válságkezelésről, tanulságokról, újrakezdésről és megvalósításról beszéltek vállalkozók a Kreatív Kolozsvár kerekasztal-beszélgetésén a Planetárium Kids-ben. Az eseményen fiatal vállalkozók osztották meg tapasztalataikat az érdeklődőkkel arról, hogy hogyan hatott cégükre a koronavírus-járvány, valamint arról, milyen tanácsaik vannak a hasonló helyzetben lévőknek a jövőben.
Az Apáczai-líceum galériájában nyílott meg Török Gáspár Vallomások képekben című fotókiállítását.
A kolozsvári belvárosi unitárius templomban a közönség Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész Zsoltár, apokrif című estjét láthatta.
A KMN irodalmi rendezvényeinek hagyománya a helyszíni prózaírás, ahol írókat kérnek fel arra, hogy helyben, a közönség által megadott témákra alkossanak. Az idei meghívottak Fischer Botond, Zsidó Ferenc és Serestély Zalán voltak. A Bulgakov Kávéház teraszán a szerzők tollrajz formájában tíz szöveget alkottak, a rögtönzött műveket a Helikon irodalmi folyóirat is közli majd.
A Történeti Intézet udvarán 18 órától Toth Szilárd egyetemi oktató tartott előadást az erdélyi, második világháborús erődrendszerekről. A Szent Mihály-templom restaurálás alatt áll, a munkálatok befejezésére még várnunk kell, de ez nem akadályozott meg abban, hogy az állványokon barangoljunk. Igaz, csak vetítettképes előadás formájában, de betekintést nyerhettünk a munkafolyamatokba a Történelmi Intézet udvarán Szathmári Edina művészettörténész előadásán.
Családi koncertre érkezett az, aki 19 órától a Főtérre látogatott, ahol a Kaláka együttes a Volt egy fakatona című műsorával lépett fel. A zenekar ugyanakkor 50 éves fennállását is ünnepelte, így ennek tükrében eddigi munkásságuk mérföldköveit is felelevenítették a muzsikusok. A főtéri programokat az 1969-ben, Bacsó Péter rendezte Rákosi-rendszerről szóló, A tanú című film zárta.
A Szent Mihály-plébánia udvarán 19 órától a kolozsvári Szent Cecília kórus és zenekar hangversenyére került sor, amelyet a KlausenMusik egyházzenei rendezvénysorozat kereteben szerveztek. A Bánffy-udvarban a Puck Bábszínház Kishercegszemmel című előadását láthatták az érdeklődők Vadas László rendezésében. Utolsó programpontként a Bánffy Filmklub keretein belül a BBTE fotó- film- és média szakos hallgatóinak filmjeit vetítették.
A rendezvénysorozat hivatalos bezárására a Romkertben került sor, ahol a Novák István vezényelte Szatmárnémeti Állami Filharmónia Kamarazenekarának hangversenye zárta a 11. Kolozsvári Magyar Napokat. Az esten J. S. Bach, A. Corelli, P. Bottesini és Mozart művek is felcsendültek.
A Kolozsvári Magyar Napok 2020-as kiadása a koronavírus-járvány miatt háromnaposra csökkent. Komoly hatósági előírásoknak megfelelően kellett megszervezni az eseményt, a Romániában napról-napra változó, a vírus meggátolása érdekében hozott törvények és szabályok megnehezítették a rendezvényszervezők dolgát. Ennek ellenére a KMN-t sikerült tető alá hozni, a pénteki záróeseményen pedig Kolozsvár polgármestere, Emil Boc is elmondta, a Magyar Napoknak sikerült legyőznie a járványt azzal, hogy a résztvevők minden óvintézkedést betartva fesztiváloztak. Gergely Balázs főszervező szerint is példát mutatott a KMN-csapat és a résztvevők is azzal, hogy sikeresen lezajlott a rendezvény, hiszen az adott körülmények között akár el is maradhatott volna. A stáb nagy rizikót vállalt, de ennek eredményeképpen a 11. Kolozsvári Magyar Napok azon kevés erdélyi kulturális fesztiválok egyike lett a 2020-as évben, amely megmutatta, hogy a kialakult helyzet és a szigorú szabályok ellenére is lehet ünnepelni.
A megszokott programok nagy része nem valósulhatott meg, de ennek ellenére is a közel 100 programpontra 10.000 résztvevő volt kíváncsi, és az idén újdonságként szolgáló KMN-tévé adásaira 273.000 érdeklődő kapcsolt rá. Ezeket a bejelentkezéseket a Magyar Napok hivatalos oldalán, a magyarnapok.ro-n vissza is lehet nézni.
A 11. KMN szervezőcsapata köszönetét fejezi ki minden olyan támogatónak, szponzornak, partnernek, civil szervezetnek, intézménynek, médiapartnernek, a résztvevőknek és mindenkinek, aki lehetővé tette, hogy a Magyar Napok idén megvalósulhasson és szívből reméljük, hogy Gergely Balázs főszervező szavai teljesülni fognak és jövőre a „Minden belefér!” mottó köré épülhet korlátozások nélkül Erdély legnagyobb kulturális rendezvénye.