Székely János: A nyugati hadtest. Román nyelvű könyvbemutató és felolvasószínház. A könyvbemutató felolvasószínházi részét Kovács Zsuzsi rendezte és Lari Giorgescu, a Bukaresti Nemzeti Színház művésze adja el. A színházi esemény után Márton Evelin (író, szerkesztő) és Filip Florian (író) beszélget a könyvről. Az eseményen jelen lesz Marius Tabacu műfordító, aki először 1989-ben fordította magyarra a művet.
A Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet felkérésére Marius Tabacu fordító ültette át román nyelvre a kisregényt (újra, hiszen 1989-ben már megjelent, az akkori események miatt azonban homályban maradt a román nyelvű kötet). Az új fordítás a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet támogatásával nemrég jelent meg a Curtea Veche Kiadónál, melyet első alkalommal február 4-én mutattunk be a bukaresti közönség számára.
A Kolozsvári Magyar Napok alkalmával megvalósuló könyvbemutatón jelen lesz a fordító, Marius Tabacu. A könyvbemutatón felolvasó-színházi előadásban elevenedik meg a novellafüzér egyik fejezete Kovács Zsuzsánna rendezésében és Lari Giorgescu (Bukaresti Nemzeti Színház) előadásában, majd ezt követően Márton Evelin (író, szerkesztő) és Filip Florian (író) beszélget a könyvről, annak jelentőségéről és az újonnan megjelent román fordításról.
„A férfiak mai nemzedékének alapélménye (s egyúttal korunk történetének alapvető ténye) a háború volt. Múltunk-világunk leghűbb modellje: a katonaság. Semmit sem érthet belőlünk, aki nem érti ezt” – írta Székely János A nyugati hadtest Ajánlásában, és valóban az ő életét, akárcsak millió más emberét alapjaiban rengette meg a második világháború, amelybe a szerző 16 éves kamaszként, egy, a háborút éppen elvesztő hadsereg katonájaként került. Műveiben, legyenek azok drámák, esszék vagy éppen prózai művek mindvégig a hatalom és ember viszonyát vizsgálta. És talán hitvallásként is felfoghatóak a már említett Ajánlás kezdő mondatai: „Amit el lehet felejteni, nyugodtan felejtsük el. Esélyünk: a feledhetetlen”.
Székely János (1929–1992) a 20. századi magyar irodalom sokoldalú egyénisége, költő, prózaíró, drámaíró, tanulmány- és esszéíró, műfordító. A tordai születési Székely János 1940-ben Marosvásárhelyre költözve a Református Kollégiumban (ma Bolyai Farkas Elméleti Líceum) tanult, majd 1943-tól a Katonai Reáliskolában volt huszárhadapród. 1944-ben a századát a közeledő front elől Nyugat-Európába vitték, közben fogságba esett, ahonnan 1946-ban tért haza. A nyugati hadtest című kisregénye a szerző erkölcsi érzékenységével és igazságkereső szenvedélyével tudatosítja a feledhetetlent.
A nyugati hadtest 1979-ben jelent meg, 1980-ban az Utunk (ma Helikon) az Év könyve címmel jutalmazta, ugyanakkor Székely János a neki ítélt Pezsgő-díjat visszautasította, és következetesen a többi, később kapott díjakat is. 1990 után neve többször szóba került a József Attila-, illetve Kossuth-díjra jelöléskor, de mindent megtett, hogy ne kapja meg egyiket sem.
Szervezők: Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet, E-MIL