A Kincses Kolozsvár Egyesület által életre hívott Kolozsvári Magyar Napok idén tizennegyedik kiadásához érkezett. Rendezvénysorozatunk mára a Kárpát-medence egyik legmeghatározóbb kulturális seregszemléjévé vált, melynek keretében – partnerszervezeteinknek és támogatóinknak köszönhetően – évről-évre alkalmunk nyílik a nagyközönség elé tárni mindazon kulturális kincseinket, melyek bizonyítják: erdélyi magyarságunk életerős, értékmentő és értékteremtő közössége a Kárpát-medencének. Az idén augusztus 13-20. között jelentkező Kolozsvári Magyar Napok szervezőiként ismételten arra vállalkozunk, hogy találkozási ponttá és meghatározó nyári ünneppé tegyük programkavalkádunkat, melynek kínálatában minden érdeklődő megtalálhatja a számára leginkább érdekfeszítő kulturális eseményeket. Bízunk benne, hogy az idei Magyar Napok is a magyar szellemi és épített örökség széles körű bemutatásával, több tucat fesztiválhelyszínen és többszáz program keretében valódi közösségi élménnyé válik!

 

SZAKMAI BESZÁMOLÓ

14. Kolozsvári Magyar Napok

Idén tizennegyedik kiadásához érkezett a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozata, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület és a KMN Egyesület partnerszervezeteivel együtt bonyolított le augusztus 13–20. között.

Az esemény ideje alatt Kolozsvár 50 helyszínén több mint 500 programponttal várták az érdeklődőket. A bő egy hét során a magyarnapos programok látogatottsága elérte a 220–230 ezer főt, az idén ötödik alkalommal megszervezett KMN Donaton terepfutóversenyen pedig több mint 450-en mérték össze állóképességüket. A résztvevők 31 könnyűzenei és 27 klasszikus zenei koncertnek örvendezhettek, a Magyar Napok társrendezvényeként számontartott Szent István-napi Néptánctalálkozón pedig 8 ország 20 tánccsoportja mutatkozott be. A felújított Farkas utca a kézműves- és könyvvásárral, valamint a Múzeumok sétányával naponta 5–6000 érdeklődőt vonzott. A főtéri nagyszínpadon 9 zenekar 87 fellépője szórakoztatta a kincses város közönségét, akik a bő egy hét során 37 kiállításon, 21 vezetett sétán, 40 kerekasztal-beszélgetésen és bemutatón, 21 filmvetítésen, több mint 100 gyermek- és családi programon vehettek részt. A programkavalkád 237 partnerszervezet, támogató és támogató intézmény, 164 önkéntes és 122 szervező jóvoltából valósulhatott meg.

A Magyar Napok iránt a virtuális térben is sokan érdeklődtek: a rendezvény honlapját (www.magyarnapok.ro), mely a továbbiakban is beszámolókkal, illetve fotó- és videógalériákkal várja a felhasználókat, 55 000-en keresték fel a bő egy hét során, a Magyar Napok Facebook-oldalain folyamatosan megjelenő tartalmak pedig több mint 1,8 millió internetezőt értek el, akik összesen 140 ezer alkalommal fejezték ki tetszésüket like-ok, megosztások vagy épp kommentek formájában.

Az idei kiadás ünnepélyes nyitógálájára augusztus 14-én (hétfőn) került sor a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében, a Magyar Napok programjai azonban már két nappal korábban, augusztus 12-én elkezdődtek kiállításmegnyitókkal és egyéb kulturális eseményekkel.

Új helyszínként bemutatkozott a Farkas utcában található Herepei-ház. A református óparókia a nevét a Herepei család után kapta, attól a nevezetes papi dinasztiától, amely a 19–20. században három generáción keresztül ott élt és tevékenykedett. A Magyar Napok ideje alatt délelőttönként áhítatot, délutánonként beszélgetéseket, előadásokat, koncerteket, valamint könyvbemutatót is szervezett itt az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetsége (IKE), amely a rendezvénysorozat után a Főiskolás Ifjúsági Keresztény Egyesülettel (FIKE) közösen székhelyeként használhatja a Herepei-házat.

A 25. Szent István-napi néptánctalálkozó keretén belül már a rendezvénysorozat nulladik napjától kezdődően rendeztek Heltai táncházat a Heltai FolkCenterben, esténként 23 órától kezdődően. Szintén a néptánctalálkozó programsorozatához tartozott a Kolozsvár Főterén zajló déli nemzetközi tánckavalkád is.

Már a korábbi években is szerveztek közéleti beszélgetéseket és egyéb programokat Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának termeiben és udvarán a Magyar Napok idején, az idei kiadás alkalmával pedig létrehozták a #főtér23 nevű helyszínt, ahol koncerteket és családi programokat is tartottak a korábban már bejáratott programok mellett.

Az Ifjúsági udvarban a kolozsvári magyar diákszövetségeket ebben az évben a Mathias Corvinus Collegium (MCC) fogta össze és szerveztek közösen fiatalokat érintő beszélgetéseket és eseményeket, esténként pedig lemezlovasok biztosították a jó hangulatot.

A szintén hagyományos helyszínnek számító Folkudvar zenés-táncos hagyományőrző programjai péntektől vasárnapig várták a magyarnapozókat.

Újdonságnak számított idén a KMN Családi Sportnap, amelyet első alkalommal rendeztek meg a Iuliu Hațieganu Sportparkban. A vetélkedők mindenkinek szóltak: gyerekeknek, szülőknek, családoknak, mindazoknak, akik mozogni szeretnek és jó hangulatban akarták eltölteni a szerdai napot. Kipróbálhattak egyéni vagy akár csapatos versenyszámokat, ahol a csapatszellem és a jókedv biztosította a napi pozitív feltöltődést! Sportesemények, amelyekre lehetett jelentkezni: 3×3 kosárlabda, 3 pontos dobóverseny, kosárlabda büntetődobó verseny, stafétafutó versenyek, strandröplabda, tájfutó verseny, családi foci.

A már megszokott állandó programok és helyszínek közt említhető a Fogoly utcában berendezett Borutca is, ahol a borászok szerdától vasárnapig naponta 10 és 22 óra között várták az érdeklődőket.

A Farkas utcai református templom melletti Romkertben idén is gazdag programfelhozatallal várták a középkor iránt érdeklődő magyarnapozókat a Salina Compania hagyományőrzői. Itt tartottak gyermekfoglalkozást az Életfa Családsegítő Egyesület és partnerszervezetei, a Női Vállalkozók Erdélyben Egyesület pedig városismereti vetélkedőt és vállalkozással kapcsolatos beszélgetéseket szervezett.

A Farkas utcában a könyv- és kézművesvásár mellett a Múzeumok sétánya is helyet kapott. Az augusztus 17. és 20. közötti időszakban, naponta 10 és 18 óra között gyermekfoglalkozások, bemutatók, minikiállítások, előadások, kézműves-foglalkozások, társasjátékok és beszélgetések keretében mutatkozott be tizenhat erdélyi és anyaországi múzeum. Ugyanitt várták az érdeklődőket a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Matematika és Informatika Intézete, a BBTE Magyar Fizika Intézete és a BBTE Magyar Kémia és Vegyészmérnöki Intézetének oktatói különböző interaktív foglalkozásokkal. A BBTE Biológia és Ökológia Kar – Állattani Múzeum saját székhelyén, a Mikó-kertben szervezett múzeumismereti és kertfelfedező túrákat, valamint játékos élőlényismereti foglalkozásokat biológus- és ökológushallgatókkal és oktatókkal. A Helikon irodalmi folyóirat szerkesztősége is külön sátorban várta a kreativitás iránt érdeklődőket, akik íráskészségüket fejleszthették a különböző tematikus foglalkozások keretében.

Idén a Petőfi-bicentenárium keretén belül számos, a költő életét és munkásságát feldolgozó tárlat, előadás, tematikus, városismereti séta és kerekasztal-beszélgetés került megszervezésre, a Bánffy-udvarban található fesztiválhelyszín pedig Petőfi-udvar néven várta az érdeklődőket, akik az ott működő Petőfi-színpad fellépőit köszönthették a kulturális seregszemle ideje alatt. Itt keddtől péntekig számos erdélyi és magyarországi előadó léphetett fel, úgymint: Edina and Friends, Sárközi Dina Quintet, Trans Express, Kodály Spicy Jazz, Kollár-Klemencz Kamarazenekar, Másik János, Mano & Gregor, Karaván Együttes, Mahó Andrea, Simon Bogi és Gömöri András Máté, az Ineffable és A. G. Weinberger, Miklós Gyuri, valamint a LetShow.

Kolozsvár Főterén szerdától vasárnapig ezúttal is széles körben ismert, rengeteg érdeklődőt vonzó fellépők koncerteztek. A Titán zenekar, az Edda Művek, a Blahalouisiana, a Budapest Bár, Halász Judit, a Magyar Rocklegendák formációt alkotó Kalapács József, Rudán Joe és Varga Miklós, a Lóci játszik, a Honeybeast, valamint Leslie Mandoki és a világsztárokat felvonultató Mandoki Soulmates is remek hangulatot teremtett a kincses város Főterén.

Az alábbiakban ismertetjük a 14. Kolozsvári Magyar Napok programjainak összefoglalóját – napi bontásban.

 

AUGUSZTUS 12.

A Magyar Napok nulladik napjának első eseménye az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galériában (Szentegyház/ Iuliu Maniu utca 4.) tartott, „…a Lélek erejével” című kiállítás megnyitója volt. A 16 órakor kezdődő eseményen Madarassy István ötvösművész és Madarassy András képzőművész kiállítását tekinthették meg az érdeklődők.

Madarassy István szobrászművész munkásságának egyéni védjegye az úgynevezett ,,tűzecsettel festés”, amelyet ő maga dolgozott ki, s melynek lényege, hogy a hegesztőpisztollyal megfelelő hőfokra melegítve a vörös rézlemezt, a szivárvány színeit hívja elő abból. Alkotásainak értékét növelik a fények és árnyak játéka, a kezek különös megjelenítései a domborműveken, valamint munkáinak dualitása: egyszerre szakrális és világias jelleget is öltenek. Fia, Madarassy András, az esztergomi Temesvári Pelbárt Gimnázium képzőművész tanárának alkotásait is áthatja a mély istenhit. Szakrális csendéleteket és portrékat fest. A képzőművész kedvelt technikái közé tartozik a ceruzarajz, valamint a színes pasztellel festés.

Nem sokkal az első esemény után további kiállításmegnyitókkal folytatódott a program a Bánffy-palotában található Kolozsvári Művészeti Múzeumban, ahol elsőként Márton Árpád festőművész Élet-Jelek elnevezésű egyéni kiállítását nyitották meg.

A Csíkszeredában élő festőművész széles körű képzőművészeti, művészetszervezői és festőtanári munkásságának köszönhetően a kortárs erdélyi művészet megkerülhetetlen alakjává vált. Nevéhez nemcsak sajátos világot teremtő képzőművészeti munkásságát társítjuk, intézményteremtő tevékenysége szintén figyelemre méltó. „Nagy megtiszteltetésnek éreztem, amikor megtudtam, hogy meghívtak Kolozsvárra. A palotára diákkorunkban úgy néztünk fel, mint a kultúra templomára, valójában az is volt. Rengeteg képzőművészeti alkotást néztünk meg itt” – idézte fel a helyszínnel kapcsolatos emlékeit Márton Árpád, aki élete első kiállítását 1963-ban tartotta a Mátyás-házban. Az eseményen felszólalt többek között a művész jó barátja, a tárlatot megnyitó Banner Zoltán is, aki szerint a festmények több évtized után is azt üzenik megtekintőiknek, nincsenek egyedül a világban. A művész által gondosan összeválogatott anyag nemcsak az utóbbi évtizedekben keletkezett, az életmű szempontjából reprezentatív munkáit vonultatta fel, hanem az 1958–1964 között, a számára oly meghatározó, kolozsvári művészképzésben töltött évek izzó koloritú alkotásaiba is betekintést engedett, amelyeket eddig a kincses város művészetszerető közönségének nem volt alkalma látni. A tárlat augusztus 27-ig, a Kolozsvári Művészeti Múzeum nyitvatartási rendje szerint volt látogatható: szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között.

A megnyitót követő rövid szünet után 18 órától, ugyanezen a helyszínen folytatódott a kulturális események sorozata, a Kántor Lajos-emlékkiállítás megnyitójával.

A tárlat Kántor Lajos (1937–2017) kolozsvári irodalomtörténész, író, műkritikus egykori képzőművészeti gyűjteményéből mutatott be reprezentatív, mintegy 70 művet felvonultató válogatást. Irodalomtörténeti munkássága mellett Kántor Lajos a Korunk folyóirat szerkesztőjeként és a Korunk Galéria létrehozójaként (1973) alkotott kiemelkedőt az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítésének szempontjából. Az általa összegyűjtött képzőművészeti alkotások (festmények, grafikák, szobrászati művek, kerámia- és textilmunkák) jelentős hányadát, 134 művet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg 2019-ben, és helyezte el megőrzésre a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).

Szombat este a 25. Szent István-napi néptánctalálkozó programsorozat részeként megtartották az első Heltai táncházat a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány szervezésében, amelyet a következő napokban is azonos időpontban, 23 órai kezdettel ismételtek meg.

 

AUGUSZTUS 13.

Az elmúlt években a Kolozsvári Magyar Napok résztvevői megszokhatták, hogy a hagyományos vasárnapi ökumenikus hálaadó istentiszteletet követően fontos átadóünnepséget tartanak, tavaly például a felújított Szent Mihály-templom állt a figyelem középpontjában. Idén a Farkas utcai református templomban tartották az istentiszteletet, ezt követte a református óparókia felújított műemlék épületének, a Herepei-háznak az átadóünnepsége. Az eseményen többek között Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár és Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is köszöntőbeszédet mondott.

A délutáni program egyik további, kiemelt eseménye volt a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma tizenkettedik kiadásának bemutatója, amelynek a Petőfi-udvar adott otthont. Az évről évre új kiadással jelentkező kalendárium nemcsak az egész évre való bőséges olvasnivalónak, hanem jeles évfordulóinknak is gyűjteménye. A nagy népszerűségnek örvendő kiadvány végigvezeti olvasóját a kincses város régmúltján, hogy a jelenbe megérkezve hirdesse: Kolozsvár magyarsága életerős közösségként kutatja múltját és építi jövendőjét. Petőfi Sándor, Bánffy Miklós, Márton Áron – csak néhány azon történelmi elődeink közül, akikről megemlékezik az idei kalendárium, miként részletes ismertetőjét nyújtja a kincses város jó néhány épített örökségének, terének és utcájának is, különös figyelmet fordítva az épp a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt újra birtokba vehető Farkas utcára is. A szerkesztők bíznak benne, hogy az a több mint 500 oldal, amelynek fellapozására vállalkozhatnak a kalendárium olvasói, jó néhány érdekességgel is szolgál Erdély fővárosáról.

A délután folyamán további két tárlat megnyitóját tartották meg a Bánffy-palotában. Ezek közül az első a 17 órától kezdődő Szovátai képzőművészek kiállítása volt. A Kusztos Endre Képzőművészeti Egyesület tagjai által szorgalmazott csoportos tárlat, amelyen 12 képzőművész – Bocskay Vince, Désy Károly, Fülöp Mária, Kusztos Endre, Kuti Botond, Kuti Dénes, Németh Attila, Orbán Fülöp Irma, Sándor János, Sánta Csaba, Siklódi Fruzsina Erzsébet, Siklódi Zsolt, Szőcs Máthé Tímea, Vass Sándor, Vinczeffy László – munkáiból készült válogatás, elsősorban a közösségi lét megélésének motiváló értékére hívta fel a látogatók figyelmét.

A kiállítók közti kapocs a képzőművészet magas szintű művelése, az alkotói elmélyülés és a hiteles kifejezésmód hármas pillérében érhető tetten. Figyelemre méltó az a kurátori szándék, amely a már nem élő, illetve a kortárs, Szovátához kötődő alkotók egyazon kiállítási formációjában van jelen, jelezve, hogy múlt és jelen közös szándéka a jövő. Ezt az eljövendőt szándékszik az ünnep és a méltóság minőségével feltölteni a tárlaton szereplő művek szintetizáló erejével, hirdetve e szakmai kisközösség vitális örömét. A befogadó fontos feladatává válik, hogy felismerje a klasszikus műfajok univerzális hatalmát, valamint nyugtázza, hogy tradíció, illetve innováció, mint tér és idő, a téridő igazságában szétválaszthatatlanul egzisztál.

A megnyitók sorát 18 órától Juhos Sándor festőművész és Szabó András grafikusművész közös, Új narratívák című kiállításának megnyitója követte. A tárlat anyaga értelmét vesztett, törött vagy elromlott tárgyakból épít hidat a racionalitás és mítoszok közötti szakadék fölé. „Ez az első alkalom, hogy nem egy általam kezdeményezett tárlat felett kellett bábáskodnom. Ennek az életműnek súlya van, de fontos tudni, az itt felvonultatott munkák nem húsz év termékét jelentik, hanem egy tudatos válogatás eredményei. Azok a művek vannak itt, amelyekre a két alkotó a legbüszkébb” – hangsúlyozta beszédében a kiállítás kurátora, Bába István. A két művész az elmúlt években több csoportos tárlaton szerepelt együtt, hiszen a 2010-es évek derekán felfedezték, hogy alkotásaik hatásos dialógust hozhatnak létre. Az Új narratívák életpályájuk érett fázisában mutatta be tevékenységüket.

A Bánffy-palotában tartott kiállításmegnyitók után a Szent Mihály-templomban fejeződött be a nap kulturális programsorozata, ahol Cantus figuratus címmel tartott előadóestet Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongoraművész. A Cantus figuratus a 20–21. századi magyar költészet istenes remekléseiből válogatva méltó szövegkörnyezetbe helyezi a legújabb dalokat. A fellépő művészek így fogalmaztak az előadói estről: „Aki énekel, kétszeresen imádkozik – emlegetjük Szent Ágoston klasszikus bölcsességét, ám a templomainkba befogadható zenéről rendszerint megoszlanak a vélemények. A vallási elemekből építkező dalok persze nem állnak meg a templomajtóknál, és üzenetük profán környezetben is vertikális marad: az alkotó ember Teremtőjéhez való viszonyát fejezi ki.”

 

AUGUSZTUS 14.

A Kolozsvári Magyar Napok hétfői napján a résztvevőknek lehetőségük volt felmenni a Szent Mihály-templom tornyába, ahonnan remek kilátás nyílik a városra és a környező dombokra. A délelőtt 10 és 17 óra között zajló toronylátogatáshoz előzetes regisztrációra volt szükség, jelentkezni az esemény hivatalos honlapján tudtak az érdeklődők.

Látogathatóvá vált továbbá a Györkös Mányi Albert Emlékház saját rendezésű tárlata, amelynek anyagát nagyrészt a névadó alkotásaiból válogatták össze. Az emlékház 1994-ben nyílt meg Kolozsvár szívében. A névadó hagyatéka magában foglal: 250 Györkös Mányi-festményt és -grafikát, számos fadúcot, több Jakab Ilona-festményt és -grafikát, muzeális értékű kalotaszegi és mezőségi bútorokat, kerámiát, szőtteseket, valamint számos könyvet és magántárgyat. Jellege mellett művelődési központnak is számít, évi átlag 70 rendezvénnyel és 4000 látogatóval. A Tordaszentlászlón született, lényegre törő és egyben sejtelmes művészetéről ismert Györkös Mányi Albert zenetanárként is dolgozott, feleségének ösztönzésére ragadott ecsetet, kiállításai itthon és külföldön egyaránt népszerűek lettek.

Az idei Magyar Napok sajátossága volt, hogy Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulója alkalmából számos, a költővel kapcsolatos programot szerveztek különböző helyszíneken. Ezeknek jelentős része gyerekfoglalkozás volt, melyek közül az elsőt hétfőn, déli 12 órától tartották a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. Az iskolába látogatók Málnási Ferenc magyartanár vezetésével vettek részt a Petőfi Erdélyben született költeményeivel kapcsolatos nyelvi-irodalmi társasjátékon. Az eseményt ugyanazon helyszínen újabb társasjátékok követték, amelyeket szintén Málnási tanár úr tartott Irodalmi bölcsőink Erdélyben, „A gimi, gimi ilyen volt” – erdélyi diáksóder, illetve János vitéz címmel.

Szintén délben, a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség szervezésében, a már hagyományos déli orgonamuzsika keretében Lupovits Krisztián orgonajátékát hallgathatták a Farkas utcai református templomba betérők.

14 órától a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának kertjében, a Petőfi-bicentenáriumhoz kapcsolódva tartott felolvasódélutánt az Interkulturali-THE Egyesület Petőfi – nyelvi változatok. Petőfi-szövegek mindenféle nyelven címmel.

A nap utolsó Petőfivel kapcsolatos programja a Petőfi Sándor és az 1848-as ereklyék című kiállítás megnyitója volt a Református Múzeumban, ahol 16 órától a tárlat kurátorai, Mitu Melinda és Szebeni Zsuzsa beszéltek a megtekinthető tárgyakról. A kiállítás szervezésében az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum és a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ vett részt.

Szintén 16 órakor tartották Cseh Katalin költő Lengyel Ferenc költő-műfordítóval való beszélgetését a szerző három megjelent gyermekverseskötete kapcsán, amelyen a kötetek illusztrátora, Bak Sára is részt vett. A NIS kiadó eseményén A Csodacsokor (2010), a Vendégváró (2012) és a tavaly kiadott Égen-földön (2022) című kötetekről beszélgettek a meghívottak. Előbbi kettő témájáról érdemes elmondani, hogy egyik az évszakok, a másik az állatok világát jeleníti meg képekkel is illusztrált versek által. Ezekkel szemben az új, Égen-földön című kiadvány a gyermeki gondolkodással kapcsolatban fogalmaz meg egyfajta létértelmezést.

A hétvégéhez hasonlóan 17 órai kezdettel startolt a Bánffy-palota hétfői programja, Gazdáné Olosz Ella textilművész A csend értelmezése című emlékkiállításának megnyitójával, amelyen a korán elhunyt művész több mint félszáz alkotását tekinthették meg az érdeklődők. A tárlat kurátora, Olosz Ella férje, Gazda József közíró volt, a megnyitón pedig Szücs György, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese beszélt a nonfiguratív, geometrikus elemeket használó textilművészet múltjáról és a Gazda házaspár alkotómunkájáról, tevékenységéről.

A kiállításmegnyitóval egy időben rendezték Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának #főtér23 nevű helyszínén A vallási örökség, mint a magyar szórvány megmaradásának és reneszánsz eszköze című kerekasztal-beszélgetést. Az eseményen Nacsa Lőrinc országgyűlési képviselő, a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv megvalósításához szükséges intézkedések koordinációjáért felelős miniszteri biztos, Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója, Veres Stelian, a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség gazdasági igazgatója osztotta meg véleményét a témával kapcsolatban. A beszélgetést Koncz Attila szakújságíró, teológus moderálta.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházának előadótermében szintén délután 5 órától a Ferenc József Tudományegyetem első botanikus kertjeként ismert Mikó-kert 1872 és 1920 közötti történetéről tartott előadást a Kolozsvár Társaság szervezésében T. Veress Éva biológus. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület a tulajdonában lévő Mikó-kertet az egyetemmel kötött szerződés értelmében bérbe adta annak. Három professzor, Kanitz Ágost, Istvánffi Gyula és Richter Aladár tette rendbe és alakította ki ezen a területen azt a botanikus kertet, amely 47 évig szolgálta a növénytani oktatást az egyetemen. Ennek a kertnek a történetét foglalta össze röviden az előadó. A Majális utcai mai botanikus kertet 1920 után Borza professzor alakította ki, a magyar állam által korábban megvásárolt 20 hektáros területen.

A Magyar Napok szervezői idén is kedveztek a borkedvelőknek, akik előszeretettel vettek részt a Lekencei borvidékről származó Zaig Borház – Teke bemutatkozásával egybekötött borkóstolón, amelyet az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban tartottak. A programot a Borvadász Társaság és a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezte.

19 órától folytatódott az Egyházzene Kolozsvár Egyesület KlausenMusik nyári koncertek című sorozata a Szent Mihály-templomban, ahol ezúttal Erich Türk orgonaművész koncertjét hallgathatták meg a zenekedvelők.

Ugyanebben az időpontban tartották a Kolozsvári Magyar Operában az idei Kolozsvári Magyar Napok ünnepélyes nyitógáláját, amelyet Illényi Katica Liszt Ferenc-díjas hegedű- és teremin-művész koncertje tett feledhetetlenné. A gála során felcsendültek a klasszikus hegedűirodalom gyöngyszemei, valamint világhírű filmzenék és musicalrészletek. A nyitógála résztvevőinek alkalmuk nyílt betekinteni a jazz, a klasszikus zene, a tangó, illetve a filmzene világába is. Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Saint Saëns, Edith Piaf, Máté Péter, Ennio Morricone és John Williams művei töltötték be az Opera nagytermét. Zongorán Termes Rita kísérte az előadást, a Kolozsvári Magyar Opera zenekarát pedig Kulcsár Szabolcs karmester vezette. A gála zárásaként a 95. évét töltő dr. Dávid Gyula irodalomtörténésznek, szerkesztőnek és műfordítónak, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnökének adták át a Kincses Kolozsvár Egyesület kuratóriuma által odaítélt Kincses Kolozsvárért Díjat. Elhangzott: a magyar művelődési élet területén nyújtott kiemelkedő tevékenységéért, fáradhatatlan közösség- és tudományszervező munkájáért díjazott dr. Dávid Gyula életével és munkásságával, valamint 56-os elítéltként, a diktatúra legsötétebb éveiben tanúsított kiállásával és bátor helytállásával Kolozsvár, Erdély és a Kárpát-medence magyar közösségeinek méltó példaképévé vált.

 

AUGUSZTUS 15.

A rendezvénysorozat keddi napja a Házsongárd Alapítvány titkára, Sipos Dávid vezette magyar nyelvű Házsongárd-sétával kezdődött délelőtt 10 órától. Ugyanebben az időpontban indult az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezete (EMKISZ) által szervezett Szabédi Nyílt nap, amely során az EMKE Szabédi Lászlóról elnevezett emlékházát látogathatták meg a magyarnapozók. A tizedik alkalommal meghirdetett nyílt nap során a Nekünk zöld! címet viselő környezettudatossági műhelyfoglalkozást és egyéb különleges programokat próbálhattak ki a helyszínt meglátogató gyerekek és felnőttek.

10 óra 30 perctől a Planetarium Kids helyszínen elstartolt az EduKastély – Kastély Erdélyben gyerekfoglalkozások esemény is. Az EduKastély projekt a PONT csoport kezdeményezése, amelynek célja az erdélyi kastélyok történetének bemutatása interaktív játékok segítségével. A projekt keretében 12 olyan játékot fejlesztettek ki a szervezők, amelyek a 7–13 éves gyermekek számára szórakoztatóan ad át értékes információkat. A gyermekek így megismerkedhetnek különböző történelmi korokkal, személyiségekkel, és felfedezhetik azt az életmódot, amelynek keretét a kastélyok adták. Élményalapú tanulást kínáltak számukra a játékok, a kíváncsi kicsik és nagyok pedig egy rövid időre maguk is belecsöppenhettek a régmúlt korok világába.

11 órai kezdettel a Farkas utcában vezetett séta indult a BBTE Egyetemtörténeti Múzeum szervezésében. A résztvevők a Szabók bástyájánál találkoztak Lukács József történésszel, aki részletesen, házról házra mutatta be Kolozsvár emblematikus utcájának épületeit.

Ugyancsak 11 órától kezdődött a Halottak napja Bécsben címmel, Kányádi Sándor emlékét idéző előadás Havas Judit Artisjus-díjas előadóművész közreműködésével.

A Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa udvarán berendezett #főtér 23 nevű helyszínen a délelőtti program Kiskőrös borászati és turisztikai bemutatkozásával vette kezdetét. A nap további részében az ART & MONEY – Publicritic nemzetközi GIF- és plakátpályázat anyagaiból válogatott kiállítás megnyitója következett ezen a helyszínen. Az eseményen a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese, Major Enikő beszélt a pályázat történetéről és céljairól. Tőle tudhatták meg a résztvevők, hogy idén 48 országból 314 művész összesen 594 művet küldött be, ami komoly sikernek tekinthető. Szerinte „a pályázat elsődleges célja a gondolkodásra serkentés, illetve az, hogy ki-ki elgondolkodjon azon, mennyit ér és mit jelent a művészet”.

A keddi nap egyik kiemelt kulturális eseményének számított a Bocskai-házban tartott Kriterion 50+ című könyvbemutató, amelyet a kiadó történetéről szóló könnyed nyári beszélgetéssel kötöttek egybe a szervezők. Az eseményen megszólalt Dávid Gyula irodalomtörténész, a Kriterion kolozsvári szerkesztőségének volt vezetője, Simonffy Katalin televíziós újságíró, a kötet alapját képező videóinterjúk elkészítője, Tekei Erika kutató, a kötet szerkesztője és H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója is. Bár a sokak által ismert kiadó 2020-ban lett ötvenéves, abban az évben a világjárvány miatt nem lehetett nagyszabású eseményt tartani, az összegyűlt videóanyag viszont eleve kínálta a lehetőséget, hogy az eredetileg dokumentumfilmbe tervezett interjúkat kötetbe rendezzék. Ez lett a Kriterion 50+, amely kapcsán laza hangvételű, filmes bejátszásokkal színesített beszélgetést tartottak a helyszínen, felelevenítve az elmúlt több mint fél évszázad legfontosabb pillanatait és a legvidámabb perceit egyaránt.

Déltől a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban folytatódtak Málnási Ferenc magyartanár irodalmi foglalkozásai, ezúttal Petőfi Sándor kortársának és barátjának, Arany Jánosnak Toldi című elbeszélő költeményével kapcsolatos nyelvi-irodalmi társasjátékot játszott a részt vevő gyerekekkel. A tevékenység befejezését követően az Irodalmi bölcsőink Erdélyben című társasjáték következett.

A Magyar Napok helyszínein kipróbálható játékok mellett érdemes külön megemlíteni a Cashflow 101-es társasjátékot, amellyel a rendezvény ideje alatt több nap is lehetett játszani a Planetárium Caféban. A Magyar Gazdag Papa Klub nem csupán szórakozási lehetőséget próbált biztosítani a résztvevőknek, fő céljuk a pénzügyi intelligencia játékos tanulással való fejlesztése volt.

15 órától tartották meg a kolozsvári sportkedvelők számára különösen érdekes Hátsó füves – barangolás a magyar futball rejtett tájain című tárlat megnyitóját a Szabók bástyájában. A kiállítás Csillag Péter újságíró és a részt vevő fotóriporterek Nemzeti Sportban megjelent, öt évet felölelő, többszörösen díjazott, utóbb önálló könyvben is bemutatott országjáró sorozatának összegzése. A közel százötven helyszínt – köztük határon túli magyarlakta vidékek településeit – érintő gyűjtés képi hozadéka az egyedülálló válogatás a tíz alkotó lenyűgöző, mégis emberközeli képeiből, amelyek a falusi labdarúgás kiveszőben lévő, gyökeresen átalakuló világának talán utolsó pillanatfelvételei. A rögzített mozzanatok túlmutatnak a sport keretein, éles korrajzot és szociológiai látleletet kínálnak.

A nap másik, sporthoz kapcsolódó programja a kiállításmegnyitó után kezdődő 9. Dribli Közéleti Focibajnokság volt, amelyet a Kolozsvári Református Kollégium udvarán tartottak. Az eseményt sorozatban harmadszor a lelkészek válogatottja nyerte, maga mögé utasítva a szervezésért felelő DRIBLI Erdélyi Gyerekfoci klub két elindított csapatát, valamint az újságírók válogatottját.

Kitüntetett eseménynek számított a vasárnapi istentiszteleten átadott Herepei-házban tartott zenés áhítat, amelyet az Erdélyi Református Egyházkerület Ifjúsági Szövetsége (IKE) szervezett a helyszín megnyitására. Az áhítatot Fazekas Zsolt lelkipásztor vezette.

Az eseményt követően a helyszínen megtartották a Sörözz a pappal. Az egyetemi lelkészek kihívásai című kerekasztal-beszélgetést is, amelyen Vitus-Bulbuk István moderálásában Szomor Abigél, Dávid István és Fúró Félix tárgyalták meg, milyen nehézségekkel küzdenek a lelkészek munkájuk során, és milyen módszereket használnak, hogy ne veszítsék el a kapcsolatot a fiatalokkal.

A Tiff-házban berendezett, a Xantus Alapítvány által létrehozott Erdélyi Mozgóképmúzeumban keddtől az esemény végéig különböző programokkal várták a látogatókat a szervezők. A kiállított anyag egy része 2022. december 15-től megtekinthető volt a Szabók bástyájában, innen költözött a Tiff-ház alagsorába. A látogatók megismerhették a kolozsvári filmgyártás történetét és Janovics Jenő munkásságát, de a különböző film- és hanganyagok készítéséhez vagy levetítéséhez szükséges gépek fejlődését is követhették. A kolozsvári születésű filmeseket információs pannókról lehetett megismerni, és a kiállítás során arra is fény derült, milyen kamerával szerette filmeztetni magát Nicolae Ceaușescu. Minden nap 17 órától különböző tematikájú filmekbe is lehetőség volt belenézni. A múzeum két oldalterme a Xantus család filmes munkásságába is bepillantást engedett.

A délután további részében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának épületében is tartottak két kiállításmegnyitót, az egyik az intézmény végzős, a másik a másodéves hallgatóinak munkáiból összeválogatott tárlat. A KMN filmes programjai ugyanitt Marie Kreutzer Fűző című 2022-es, osztrák, francia, német közreműködésben készült történelmi dráma vetítésével folytatódtak.

A későbbiekben a nagyszámú közönség érdeklődéssel nézte végig Maksay Ágnes és László Loránd „Hallgass zúgó szél, hadd beszéljek én…”. Petőfi Erdélyben című dokumentumfilmjének bemutatóját, amelyet szintén az egyetem épületében tartottak nyolc órától. Az alkotást a kolozsvári Video Pontes stúdió készítette az MTVA megbízásából. A bemutatót követően Maksay Ágnest, a film rendezőjét, forgatókönyvíróját és T. Szabó Levente szakmai konzulenst és forgatókönyvírót kérdezte a film létrejöttéről Szántai János dramaturg, az Erdélyi Magyar Írók Ligájának elnöke. A film Petőfi erdélyi útjait és a tájegységhez való kötődését követi végig úgy, hogy rajta keresztül a teljes élettörténetre és életműre ráláthatunk. Egy olyan korszerű, a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodó, ugyanakkor vonzó látványvilágot teremtő dokumentumfilm ez, amely Petőfit az első modern irodalmi értelmiségiek egyikeként mutatja be, tudatos, kísérletező és kíváncsi polgárként.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület saját székhelyén, 16 órai kezdettel tartotta Kolozsvár XX. századi ipartörténetének emlékei XV. A kolozsvári bőr- és cipőgyár emlékei című eseményét, amely egy kiállítással egybekötött beszélgetést takart. A rendezvény házigazdája Bitay Enikő, az egykori alkalmazottak számára a szervezők előzetes kérése az volt, lehetőség szerint hozzanak magukkal egy-egy emléktárgyat az eseményre, amelyet a többi résztvevő is megtekinthet.

A Bocskai-házban az említett rendezvénnyel egy időpontban mutatták be Bakó Rozália és Nistor Laura szerkesztésében a Kötődések. Helyi közösségek egy globalizálódó világban című kiadványt. A bemutató házigazdája Sorbán Angella, a Scientia Kiadó igazgatója volt, mellette a Sapientia Marosvásárhelyi Karának docense, Sántha Ágnes, valamint maguk a szerkesztők is megosztották gondolataikat a közönséggel. A könyvbemutató után a Scientia Kiadó meghirdette új nyílt könyvkiadási pályázatát, amelyre olyan kéziratokkal lehet jelentkezni, amelyek a 21. századi erdélyi léthelyzettel összefüggő sajátos problémákat vetnek fel és tárgyalnak.

Az eseményt újabb könyvbemutató követte a helyszínen, Kőváry László: Kolozsvár a XIX. században című szerzeményét Gaal György helytörténész, a kötet szerkesztő-gondozója, valamint Egyed Ákos akadémikus ismertette az érdeklődőkkel. A programban ez állt szerint: „Kőváry nem volt a »kincses város« szülötte, de 1837-től haláláig élete e városhoz kötődött, s 1854-ben kötött házassága után már tisztes, háztulajdonos polgárnak számított. Kolozsvár szabad királyi városa részéről 1869-ben kapott először megtisztelő feladatot: a kiegyezést követő első népszámlálás itteni bizottsága elnökéül választották. Az 1860-as évektől Kőváry több olyan bizottságban, választmányban kap tisztséget, amelyeknek ranglétráján rendre felemelkedik, és a rendelkezésére álló adatokat összefoglalva kis füzetben jelenteti meg történetüket. A több mint 200 éve született »Erdély történésze« emlékét az írásaiból összeállított Kolozsvár a 21. században című kötettel eleveníti fel a Kriterion Könyvkiadó.”

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban 17 órától tartották Darvay Tünde képzőművész Egy szín, mint száz című kiállításának megnyitóját, ezzel egy időben pedig további érdekes kulturális programokon vehettek részt a magyarnapozók. Az iskola dísztermében borkóstolóval folytatódott a délutáni program, ahol a Ménesi borvidéket képviselő Balla Géza mutatta be borait az érdeklődőknek.

A napi kínálatban különleges eseménynek számított a Nyitott szemmel | Hét vörös bástya – fejezetek az erdélyi szászok múltjából és jelenéből című rendezvény, amely egy szászokról szóló beszélgetéssorozat nyári kiadása. Laczkó Vass Róbert meghívottjai ez alkalommal Rab Irén kultúrtörténész, publicista, Jakabházi Réka egyetemi oktató, kutató; valamint Szenkovics Enikő műfordító voltak.

17 órától a Magyar Napok résztvevői megtekinthették a Kolozsvári Társaság szervezésében megtartott Merre, erdélyi közművelődési sajtó? című kerekasztal-beszélgetést, amelyen Vicsai Zsolt (főszerkesztő, Hepehupa), Karácsonyi Zsolt (főszerkesztő, Helikon), Kovács Kiss Gyöngy (főszerkesztő, Korunk), Szűcs László (főszerkesztő, Újvárad), Böszörményi Zoltán (Irodalmi Jelen), Dáné Tibor Kálmán és Szabó Zsolt (volt főszerkesztők, Művelődés), Benkő Levente (főszerkesztő, Művelődés) és Lakatos Fleisz Katalin (Sétatér) beszéltek a jelenlegi sajtóhelyzet problémáiról, a megmaradás lehetőségéről és egyéb, valamilyen szinten minden közművelődéssel foglalkozó szakembert érintő társadalmi jelenségről.

A #főtér 23 kiemelt előadása volt a Petőfi 200 a költő szülővárosában. Petőfi-kultusz Kiskőrösön című rendezvény, melyen többek között a Kiskőrös és Térsége Turisztikai Egyesület két tagja, Molnár Elvira és Tóth Anett osztott meg érdekes részleteket a témával kapcsolatban.

A további programok közül érdemes megemlíteni Kerekes Imre karateoktató gyerekeknek tartott önvédelmi képzését, amelynek helyszíne a Báthory István Elméleti Líceum főépületének tornaterme volt.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeumban 18 órától az Intono vonósnégyes koncertjét hallgathatták meg a látogatók. A formáció 2017-ben alakult a Kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián Traian Boală (Arcadia Quartet) osztályában. Első helyezést ért el a 2018-ban megszervezett Mozart Fesztivál (Kolozsvár) keretén belül meghirdetett vonósnégyesversenyen, melyet egy, a bukaresti Román Atheneumba való meghívás követett. Az együttes 2021-ben a Danubia Talents verseny első helyezettje lett. Tagjai több romániai mesterkurzuson ösztöndíjasok.

Szintén 18 órától az Apáczai Csere János Elméleti Líceum elemi, gimnazista és líceumi tagozatos diákjainak munkáiból összeállított kiállítás nyílta Farkas utcai református templom kerengőjében. A tárlatot Vörös Alpár István Vita igazgató nyitotta meg.

A Petőfi-udvarban felállított Petőfi-színpad első fellépője az Edina and Friends nevű együttes volt. A 17 órától tartott koncert fellépőit sokan ismerik a városban, hiszen az Edina & Friends 2015 óta hallható Kolozsváron és környékén, különböző zenei fesztiválokon. Az együttes Fodor Edina köré szerveződik, aki a jazz iránti szeretetét Angliából hozta. 2015-ben megalapította az Edina Quartet együttest, amely a koronavírus-járvány alatt átalakult az Edina and Friends zenei csoporttá. A színes repertoár alapjául a nemzetközi jazzrepertoár standard swing dallamai szolgálnak, hozzájuk kapcsolódnak újabb feldolgozások is, többek között Konzul Antonio Carlos Jobim bossa nova szerzeményei.

A későbbi programban az Artwise stúdió tartott kortárs képzőművészeti seregszemlét az Xponential Transylvania épületében. Az esemény hagyománnyá vált az elmúlt években a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt.

Kora este folytatódtak a 25. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretein belül szervezett ünnepi események is: a Heltai Alapítvány székhelyétől indult a népviseleti felvonulás a Béke téren és a Jókai utcán keresztül a Főtérig, ahol a nagyszínpadon nemzetközi néptáncgála zárta a fesztivált a meghívott nemzetközi néptánccsoportok fellépésével.

Este nyolc órakor a Metropol Group lépett színpadra a Petőfi-udvarban. A Metropol együttes nevéhez kötődik az első magyar erdélyi rocklemez kiadása, amely 1974-ben jelent meg. 1968. november 29-én a nagyváradi IEMB Klubban lépett fel először az együttes, mint egy középiskolai zenekari álmodozás szerencsés megtestesítése. Az alapító tagok Vajda Tibor (ének), Elekes Csaba (gitár, ének), Virányi Attila (basszusgitár, ének), Sergiu Cornea (billentyűk) és Tomori Pál (dobok) voltak. 1996-ban a két évvel korábban elhunyt Ráduly Béla emlékére rendeztek emlékkoncertet a nagyváradi teátrumban. Azóta jubileumi alkalmakra többször összeálltak, legutóbb az 50 éves jubileum alkalmából 2018-ban.

 

AUGUSZTUS 16.

A Kolozsvári Magyar Napok szerdai napján a számos látogatható kiállítás és állandó program mellett még több helyszínen várták az érdeklődőket a szervezők.

Reggel kilenckor a rendezvénysorozat történetében először megrendezett KMN Sportnap indult el a Iuliu Hațieganu Sportparkban, amely során a mozogni vágyó gyerekek és felnőttek részt vehettek tájfutó- vagy stafétafutó versenyeken, családi focibajnokságon, de jelentkezhettek akár 3×3-as kosárlabdára vagy strandröplabdára is.

A délelőtti programban ezúttal is helyet kaptak a vezetett séták, ezek közül az egyiket Bánffy Miklós nyomában: a szülőháztól a Házsongárdi kriptáig címmel szervezték meg. Az érdeklődők a Toldalagi–Korda-palotánál találkoztak Gaal György helytörténésszel, a séta vezetőjével. A másik vezetett sétán Lukács József történész ezúttal román nyelven beszélt a Farkas utca jellegzetességeiről.

A REFO Herepei-házban 10 órától Vitus-Bulbuk István lelkész tartott áhítatot. Az eseményt Mihály Katalin kézműves műhelyfoglalkozása követte, amely betekintést nyújtott a népi bútorfestés világába. A foglalkozás elsődleges célja a hagyományok fontosságának megőrzése és továbbadása volt. Egy rövid, interaktív beszélgetést követően a résztvevők választható módon egy kis táblát, könyvjelzőt vagy poháralátétet készíthettek, betartva a bútorfestés megfelelő technikáit és lépéseit.

Szerda délelőtt megnyílt a Fogoly utcában a Borutca, amely a Magyar Napok egyik legnépszerűbb programhelyszíne. Ugyancsak szerdán nyílott meg a Farkas utcában berendezett fesztiválutca könyvvásárral, kézművesvásárral és a múzeumi sétánnyal. A Farkas utcai vásárban felállított EKC pavilonban elkezdődött az ötnapos barkÁCS tanfolyam, amelyen az Erdélyi Kézmíves Céh Egyesület szervezésében, Petar Ilijin és Kun István ácsmesterek vezetésével képezték mindazokat, akik szeretnek barkácsolni, kerti bútorokat, tetőket, filagóriákat szeretnének varázsolni maguknak vagy barátaiknak. Napi 6-8 órában a hagyományos és modern fakötési technikákat, egy tetőszerkezet tervezési folyamatát és a kivitelezéssel kapcsolatos sok más tudnivalót lehetett elsajátítani. A Könyvutca sarkán található Promedical Center által működtetett egészségügyi sátor szintén szerda délelőttől várta azokat, akik ingyenes szűrővizsgálaton, vérnyomás- és vércukorszintmérésen akartak részt venni.

11 órától a Bocskai-házban Kincses Elemér marosvásárhelyi rendezővel és erdélyi magyar íróval beszélgetett H. Szabó Gyula házigazda, a Kolozsvár Társaság szervezésében.

 

Délben a Farkas utcai református templomban ez alkalommal Miklós Noémi volt a Déli orgonamuzsika című egyházzenei programsorozat előadója. Eközben a város Főterén ismét lekötötte a járókelők figyelmét a Nemzetközi Tánckavalkád. Szintén délben kezdődtek az Ifjúsági udvar idei programjai is, az első beszélgetésen a Pikowatt alapítójával, Varga Árpáddal beszélték át a szórakoztatással és karrierépítéssel kapcsolatos témákat a szervezésért felelős Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) tagjai.

A Szabók bástyájának épületében Bogya Zoltán erdélyi hegyifutó tartott bemutatót Pünkösdi zarándoklatok 2023 címmel, az Erdélyi Mária-út Egyesület szervezésében.

14 órától az Ars Sacra Claudiopolitana Egyházművészeti Galéria is várta a látogatókat, a helyszínen ugyanis Nagy Emőke muzeológus tartott magyar nyelvű tárlatvezetést a kolozsvári Szent Mihály-plébánia és a piarista templom egyházművészeti kiállításán.

Málnási Ferenc magyartanár ezúttal az Octavian Goga Megyei Könyvtárban tartott nyelvi-irodalmi társasjátékot „szép Erdély regényes tájain…” – Petőfi Erdélyben született költeményei címmel.

14 órától az Ifjúsági udvarban Boris Kálnoky Őseim Földje – a Kálnoky család története című könyvét mutatták be a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében. Jánó Mihály művészettörténész beszélgetett a szerzővel, aki a sepsikőröspataki nemesi família, a Kálnoky család több mint nyolcszáz éves történetét írta le művében, egészen a tatárjárásig visszamenve.

Fontos kulturális programnak számított az In memoriam Gyarmathy Zsigáné Hory Etelka című kiállítás megnyitója is, amelynek az Erdélyi Néprajzi Múzeum adott otthont. A megnyitót követően a „Kalotaszeg nagyasszonya” munkásságát bemutató tárlat kurátora, Tötszegi Tekla mutatta be a kiállítást a jelenlévőknek.

A REFO Herepei-házban 15 órától az IKE tartott játékdélutánt és kincskeresést, céljuk a legismertebb foglalkozások megtanítása volt gyerekeknek. A játékok után dicsőítés következett a helyszínen, elhangzottak ismert és kevésbé ismert dicsőítő dalok is.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának #főtér23 nevű helyszínén elsőként a milliárdosból lett székelyföldi medvepásztor, Szín János tartotta meg előadását életének nagy fordulatairól és változásairól. Később „A rózsából indult ki az egész…” címmel rendeztek a helyszínen bemutatót a Szamos Marcipán történetéről, a résztvevőknek lehetőségük nyílt a kóstolásra is.

Az Ifjúsági udvarban délután a Vibe csapata szervezett a Fashion Corner programsorozat keretén belül vászontáska-készítés workshopot. Ezt követte a KIFOR szervezésében Csók-Antal Erika-Zitának, a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar doktoranduszának meme-ek Erdélyi Stílusban: A lokális humor világa című előadása.

A Petőfi bicentenárium keretében került sor arra a minikonferenciára, amelyet az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban tartottak. Egyed Emese egyetemi tanár Petőfi Sándor közöttünk címmel tartott előadást, amit az Interkuluráli – THE Egyesület tagjainak előadása követett. A társulat tagjai különböző nyelveken adtak elő Petőfi-verseket. A rendezvény záróakkordjaként Mitu Melinda muzeológus megnyitotta az általa berendezett, Petőfi-emléktárgyakat felvonultató tárlatot, ahol tárlatvezetést is tartott a jelenlévőknek magyar és román nyelven.

16 órától az idén 75 éves Művelődés folyóirat szerkesztői bemutatták a Művelődés-enciklopédia című négykötetes antológiájukat, amely a lap hasábjain 1990 és 2022 között megjelent ismeretterjesztő írások egy részét tartalmazza. A válogatást kötetenként négy fejezetbe (témakörbe) csoportosították, ezek: Életutak, Helytörténet, Művelődéstörténet, Történelem.

A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának Hunyadi Mátyás dísztermében megtartották a First Cut VI. elnevezésű vetítést, amelyen immár hagyományosan az egyetem végzős hallgatóinak filmjeit mutatták be.

Az RMDSZ kolozsvári szervezetének irodájában dr. Imre István sürgősségi szakorvos tartott elsősegély-tanfolyamot szépkorúaknak. A szakember többek között arról beszélt, mit kell tenni szívinfarktus, agyvérzés vagy épp fulladás esetén, és kitért arra is, hogyan lehet megakadályozni a cukorbetegség kialakulását.

A délutáni, sporttal kapcsolatos programok között említhetjük a Rupicapra Hegyisport Egyesület vetítéssel, beszélgetéssel egybekötött előadását a Szabók bástyáján. Az eseményen Bogya Zoltán mutatta be azt a sokéves tevékenységet, amelyet Kolozsvár és Erdély hobbi- és szabadidős sportolói számára tettek elérhetővé társaival.

Az egy nappal korábbi közéleti bajnokság után délután fél 5-től újabb tornát rendezett a DRIBLI Erdélyi Gyerekfoci Klub, 9. Dribli Családi Focibajnokság néven. Családok, barátok, felnőttek és gyerekek jelentkezhettek a tornára, a nevezés feltétele az volt, hogy legalább két játékos 10 évnél fiatalabb korú legyen, ne legyen a csapatban egynél több felnőtt férfi vagy 10 évnél idősebb fiú, és legyen benne legalább egy felnőtt nő vagy kislány.

A Törökvágási Református Egyházközség Kányafő Galériájában 17 órától Mayer Hella festőművész Csend a hegyen túl című kiállítását nyitották meg. Beszédet mondott többek közt az esemény házigazdája, Bibza Gábor esperes és Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, közreműködött továbbá Szőcs Petra író is. „Láthatóvá kívánom tenni azt, amit nem látok – mindezt festői eszközökkel. Az a határ érdekel, ami a tudattalan és a tudatos között húzódik: különösképpen az ezen a határmezsgyén való egyensúlyozás, átmenet, átlépés” – vallja saját munkásságáról Mayer Hella.

A kiállításmegnyitóval egy időben tartotta előadását a Györkös Mányi Albert Emlékházban Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum vezetője. Az intézményről tudni kell, hogy Erdély egyik legrégebbi múzeuma. Vargha Mihály előadásában vázolta az intézmény múltját, a fontosabb gyűjteményeket, a 140 éve született Kós Károlynak a múzeum létrejöttében vállalt szerepét, majd összefoglalta a közelmúlt történéseit: a felújítást, a bővítési terveket, a múzeum működésének korszerűsítését. Az esemény házigazdája Kós Katalin volt.

A további kulturális programok között megemlíthetjük a Szamárfül – verses mekegés Romhányival című eseményt is, amelyen az Ampelopsis Versszínház szervezésében a meghívott előadók Romhányi József műveiből szavaltak néhány humoros verset. Ezeknek nyelvi leleményei napjainkban is minden korosztály számára szórakoztatóak lehetnek.

A Tiff-ház alagsorában található Erdélyi Mozgóképmúzeumban az Idegen fődre ne siess – a Mezőségtől a Gyimesekig Kallós Zoltánnal című filmmel folytatódott a Cinema Taverna vetítéssorozat.

A nap első koncertjét délután öt órától tartották a Bánffy-udvarban, a Liszt Intézet – Magyar Kulturális Központ Bukarest társszervezésében a Sárközi Dina Quintet nevű formáció lépett színpadra. Az együttes így vall magáról: „A Sárközi Dina Quintet 2022 májusában a Bartók Béla Konzervatórium falai között alakult meg. Valamennyi tagja a jazz tanszak jelenlegi vagy volt hallgatója. Dinát alapvetően az 1960-as és 70-es évek énekes-gitáros-dalszerzői hódították meg még tizenévesen, majd fokozatosan fordult a jazz és az improvizáció felé. 2022-ben elnyerte Az év fiatal jazz-zenésze verseny szakmai díját, ekkor indokolttá és aktuálissá is vált, hogy saját formációt alapítson, és csatlakozott a négy fiúhoz, akik már korábban együtt muzsikáltak zenekari gyakorlaton. A kezdetektől saját, magyar nyelvű számokban gondolkodtak, ami üde színfoltot képvisel a magyarországi jazzéletben.”

A szerdai nap sem telhetett el borászattal kapcsolatos programok nélkül, 18 órától a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kolozsvári szervezetének rendezésében tartották meg A bor: szenvedélytől az üzletig! című eseményt, amelynek meghívottjai Bóné Tibor borszakértő, Leitersdorfer Edit Wilma, a Kárásztelki Pezsgőpincészet ügyvezetője, Sámi Zsuzsa, a Crush marketing menedzsere és Wisky Petri András, a Petry cég ügyvezetője voltak. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban rendezték a Bor és gasztronómia a Borbarátnők szervezésében bemutatót, amelynek meghívottja az érmelléki Yanka pincészet volt, szervezője pedig a Borvadász Társaság. Borkostolót a Kárpátia Borház is szervezett, számukra a #főtér23 szervezői biztosították a helyszínt, a résztvevők pedig szarvasgombát is kóstolhattak a finom italok mellé.

A Sapientia esti vetítésén Bernáth Szilárd Larry című 2022-es filmdrámáját nézhette meg a közönség, amely egy Borsod megyei, vidéki környezetben felnövő, dadogással küzdő rapper mindennapjait és kitörési próbálkozásait mutatja be. Az alkotás fiktív főszereplőjét egy Serrano nevű magyarországi előadóról mintázta a rendező.

Érdekes program várta az érdeklődőket a Bocskai-házban is, ahol a Mesék Kolozsvárról című beszélgetéssorozat keretén belül a Vechiul Cluj egyesület tartott kerekasztal-beszélgetést a titkosrendőrségek Kolozsvárral kapcsolatos, 19–20. századi megfigyeléseiről. A román nyelvű eseményen Madly L. Loránd kutató, Virgiliu Țârău egyetemi oktató és Varga Attila kutató társalgott, a házigazda pedig Tudor Sălăgean történész volt.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeum 18 órától Könczei Árpád szerzői estjének adott otthont, amelyen közreműködött a Danubius vonósnégyes, valamint Antal Sándor (brácsa), Könczei Bálint (brácsa), Könczei Zsombor (hegedű), Török Ákos (zongora). Könczei Árpád egyedi művészi pályával rendelkezik, nemcsak zeneszerző, hanem Harangozó-díjas koreográfus is. 2012-ben a színházi kísérőzenékért Uniter-díjat kapott. Zeneszerzőként, a bartóki út sajátos követőjeként, a népzenei hagyomány és a modern irányzatok ötvözését tartja követendő útnak.

A kora esti programban főleg zenés események várták a Magyar Napok résztvevőit, viszont előttük akadt még néhány érdekes beszélgetés is. Az Ifjúsági udvarban 18:30-tól Székely Melinda néprajzkutató beszélgetett Michel van Langeveld széki hagyományőrzővel az MCC eseményén.

19 órától a Nyári hangversenysorozat keretében Gebe-Fügi Renáta (szoprán), Gabriel Gyarmati (trombita), Iosif Sătmărean (trombita) és Müller Márta (orgona) kamarazene-koncertje várta a zenerajongókat a Farkas utcai református templomban. A Kolozsvári Állami Magyar Színházban 20 órától Szilágyi Enikő színművész Ez már feltámadás! című irodalmi estje várta az érdeklődőket.

Könnyűzenei koncertek és bulik zárták a szerdai nap programkínálatát, a Főtéren először az immár 20 éves Titán zenekar lépett fel. Az együttes 2003-ban alakult Szászrégenben, ahol egy gimnáziumi együttesből nőtte ki magát. Még abban az évben lemezfelvételi lehetőséghez jutottak a szatmári Sendus lemezkiadónál, és ott rögzítették az első, Titánium című lemezüket, amely 2003 szeptemberében meg is jelent az erdélyi zenei piacon. 2023. április 29-én a Duna Televízión sugárzott A DAL 2023 dalversenyen elnyerték a fődíjat, így az Éjjeli járat című daluk lett az év magyar slágere, és a Petőfi Zenei díját is magukénak tudhatják, csakúgy, mint Az Év Dala címet.

A számos könnyűzenei koncert mellett érdemes megemlíteni a komolyzenei előadásokat is, ilyen volt a Lux ex tenebris – gyertyafény & nyílt koncert nevű esemény a Kétágú templomban. A Schola Cantorum Transsylvaniensis Windhager-Geréd Erzsébet vezetésével olyan hangversenyre hívta az érdeklődőket, amelybe a résztvevők is szabadon bekapcsolódhattak.

A Petőfi-színpad esti programja a Trans Express zenekar koncertjével kezdődött 20 órakor, majd később, a nap zárásaként Zilahi Csaba mozgatta meg a bulizni vágyókat Retrock party nevű eseményén.

A #főtér 23 helyszínen 20 órakor a The Minds lépett fel, az Ifjúsági udvarban pedig a Kolozsvári Magyar Diáktanács (KMDT) rendezett Hangoló koncertet, majd a Folkudvar programsorozat keretén belül Moldvai táncházat tartott az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány.

Az este leginkább várt eseménye minden kétséget kizáróan az Edda Művek 21 órától kezdődő, több mint kétórás koncertje volt, amelynek ideje alatt zsúfolásig megtelt a kincses város Főtere. A koncerten a már jól ismert klasszikusok szólaltak meg, így a közönség két óra után is nehezen akarta elengedni a Kolozsváron továbbra is nagy népszerűségnek örvendő zenekart.

 

AUGUSZTUS 17.

A csütörtöki nap is gazdag programkínálattal várta a magyarnapozókat, így a résztvevők már a délelőtt folyamán is számos rendezvény közül választhattak. A nap első eseményei között említhetjük Zágoni Balázs Szamos-parti Hollywood című némafilmes várossétáját, amely 10 órakor indult a Koffer kávézó elől, a végállomást pedig a Művész mozi jelentette.

A délelőtt folyamán román nyelvű sétára is sor került Pakó Klára művészettörténész vezetésével. A Mátyás király személye és kora a kolozsvári műemlékek tükrében című sétát a BBTE Magyar Történeti Intézetének Régészeti és Művészettörténeti Tanszéke, valamint a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány szervezte.

Délben pedig Sipos Dávid, a Házsongárd Alapítvány titkára vezetett magyar nyelvű sétát a Házsongárdi temetőben.

Szintén 10 órakor kezdődött a PUCK Bábszínház Árnyak színháza című bábelőadása, amelyet Rumi László rendezett, és számos bábszakmával foglalkozó szakember dolgozott a megvalósításán.

A REFO Herepei-ház programja az előző napokhoz hasonlóan áhítattal kezdődött, ezúttal Bántó Tamás Szilveszter lelkipásztorral. Ezt követte Gede Csongor és Gede Adél Hogyan olvassunk Bibliát? című előadása, amely a bibliaolvasás különböző módjait tárgyalta, tanácsokat adva a résztvevőknek. 13 órától a Julius Meinl tartott bemutatót a kávéfőzésről és kávéfogyasztásról az Erdélyi Református Egyházkerület szervezésében.

Tartalmas programsorozatot szerveztek a hídelvei református templomban is, ott tartotta ugyanis nyílt napját az Erdélyi Református Nőszövetség észak-erdélyi régiója. Nyitásként, Lengyel Istvánné Püsök Sarolta rövid áhítatát követően a megyék nőszövetségének zászlóira a rendezők kikötöttek egy-egy 2023 Nyílt napos szalagot. A későbbiekben rengeteg sátor várta különleges programokkal a résztvevőket, palacsintát és kürtős kalácsot például a Lehetőségek sátrában lehetett vásárolni, a gyerekek pedig kulcstartót készíthettek, papírt hajtogathattak és festhettek az Égre-kacsintó sátorban. Emellett imasétán is részt vehettek a magyarnapozók, valamint megtekinthették a református nőszövetségek műhelysétával egybekötött bemutatkozóját. Része volt továbbá a programsorozatnak Lőrincz Lehel szobrász kiállításának megnyitója, valamint Buzogányné Kovács Emese kórházlelkész keresztyén divatról szóló előadása, amely a női öltözködés témáját járta körbe. A nyílt nap keretén belül a hídelvei gyülekezeti otthonban tartották meg Sinkó-Kalló Katalin Kalotaszegi nagyírásos című könyvének bemutatóját. Az alkotás az írásos varrottas 19. századtól napjainkig tartó történetét dolgozza fel. „Sok-sok év munkája egy csokorba szedve mindazoknak, akik szeretik, értékelik és szívükben hordozzák a kalotaszegi népművészet egyik legnagyszerűbb csodáját, a nagyírásos hímzést.”

A Farkas utcában a Múzeumok sétányán kreatív, kézműves és játékos tevékenységekkel várták a kicsiket és nagyokat. A Helikon-sátorban Helikon-kvízt, Bálint Tibor szövegeiről szóló szakmai jellegű beszélgetést, valamint prózaíró gyakorlatokat tartottak. 12 órától Pataki Márta író, műfordító vezette be a kreatív írás szerelmeseit a foglalkozás titkaiba. A sátorban csütörtöktől vasárnapig minden nap tartottak hasonló foglalkozást a Helikon szerkesztőivel és egy hazai irodalmi életből ismert meghívottal. A délután folyamán például Benkő Éva író, költő vezette a kreatívírás-műhelyt.

A Mikó-kertben biológus- és ökológushallgatók, oktatók tartottak játékos élőlényismeretet a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet szervezésében. A környezetünkben élő gombák, növények és állatok világába kalauzolták el a foglalkozások a résztvevőket élő anyag, preparátum, illetve különböző szemléltetőeszközök és társasjátékok segítségével. Öt fő szempontra összpontosítottak: észrevenni, megfigyelni, megismerni, megszeretni és védeni. A szervezők az események célközönségeként a családokat jelölték meg, de tulajdonképpen bármely korosztály élőlények iránt érdeklődő tagjait szívesen látták. A folytatásban az Állattani Múzeumot tekinthették meg az előzetesen regisztrált látogatók.

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban délelőtt a kolozsvári Életfa Családsegítő Egyesület szervezett foglalkozásokat, eseményeket. Az első ilyen a Ciklus-show – Testem titkos jelzéseinek nyomában interaktív felvilágosító foglalkozás volt, amelyet Albert Katalin biológus tartott 10-11 éves lányoknak. A kiskamaszok a Titkos Küldöttek szerepében megismerkedhettek a nővé érés testi-lelki folyamataival. Ezzel egy időben Fejér Ákos középiskolai tanár a fiúknak is tartott hasonló foglalkozást Titkos küldetés – Férfias felelősséggel az életért! címmel.

Csütörtöktől folytatódtak az elmúlt években népszerű helyszínnek számító Romkert eseményei is, ahol szintén szervezett programokat az Életfa. A Mesekuckóban könyvkölcsönzésre nyílt lehetőségük a résztvevőknek. A Romkertben az érdeklődők csütörtöktől vasárnapig megtalálhatták a szervezők által felállított Vitéz László bábjáték-automatát is.

A Női Vállalkozók Erdélyben Egyesület (NOVE) szintén a Romkertben szervezett pikniket, amelyen mindenki azt az ételt fogyaszthatta, amit hozott. A piknik keretén belül kötetlenül lehetett beszélgetni az egyesület tagjaival. Ugyancsak a NOVE szervezésében beszélgetett Gyöngyösi Csilla Deme Ilona pszichológussal, amely elsősorban a konfliktuskezelésről, valamint a női sémákról szólt.

Az Unió utca 9. szám alatt az RMDSZ is megnyitotta Oázis nevű programsorozatát, ahol csütörtöktől vasárnapig különböző szórakoztató programok és beszélgetések várták a résztvevőket. Volt többek közt VR-alkotósarok, kerámiaműhely, Mókatár gyerekfoglalkozás, Óriás jenga és fotósarok is.

A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának épületében 11 órától Fábri Zoltán 1968-as Pál utcai fiúk című alkotását vetítették le, megelevenítve a klasszikus irodalmi mű filmadaptációjának jeleneteit.

Az Ifjúsági udvar napi programja a Rideeffect alapítójával, Ferencz Mónikával való, extrém sportokról szóló beszélgetéssel kezdődött, amelyet a Kolozs Megyei Magyar Diáktanács (KMDT) szervezett. Ezt követte később a Trendek a fiatalok körében című kerekasztal-beszélgetés, amelyen Bereczki Enikő generációs szakértő, tréner és Sámi Zsuzsa marketingmenedzser vesézte ki az igencsak aktuális és érdekes témát.

Málnási Ferenc magyartanár csütörtökön a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban tartotta meg a Petőfi 200 programsorozathoz tartozó nyelvi-irodalmi foglalkozásokat és társasjátékokat.

Délelőtt vetítették az Oázisban a székelyföldi legendákat feldolgozó Legendárium című animációs sorozat első és második évadának rajzfilmjeit is.

Az EME-székházban szervezték meg az egészségünket védő vegyületek különféle természetes forrásaira fókuszáló kerekasztal-beszélgetések sorozat első részét 11 órától, amelyet az intézmény természettudományi szakosztálya szervezett. A vita a terület szakértői által bemutatott példákból indult ki, a meghívott szakemberek Rácz Csaba egyetemi adjunktus, a romániai QuantumPharm Kft. igazgatója, valamint Uray Zoltán, a kolozsvári Prof. Dr. Ioan Chiriţă Onkológiai Kutatóintézet nyugalmazott tudományos főkutatója voltak. A sorozat délután 5 órától folytatódott az egészségünket érintő aktuális kérdésekre fókuszáló második résszel. Ekkor Virág Piroska, a kolozsvári Prof. Dr. Ioan Chiriţă Onkológiai kutatóintézet tudományos főkutatója és Hening Kinga, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója tartottak vitaindító előadásokat.

Déltől a Szabók bástyájának épületében a Barabás Miklós Céh égisze alatt Művésze(te)k párbeszéde címmel zajlott fórumbeszélgetés művészetről, nemcsak a képzőművészeti ágak alkotóival, hanem a társművészetek – irodalom, zene, színház – képviselőivel is, valamint a közönség bevonásával. Az esemény meghívottjai Kolozsi Tibor szobrász, a Barabás Miklós Céh elnöke, Jánosi Andrea illusztrátor, Hatházi Rebeka díszlettervező, Egyed Emese költő, valamint Forró Ágnes képzőművész voltak, a beszélgetést Ferencz Zsolt rádiós újságíró moderálta.

Amint azt sokan tudják, Verne Gyula és H. G. Wells regényeinek világát idéző múzeum nyílt több mint egy éve Kolozsvár központjában. A 19. századi technológiát, ipari gőzgépeket, fogaskerekeket, távcsöveket sci-fi elemekkel és retrofuturisztikus technológiával ötvöző, Európában egyedülálló Steampunk múzeum belépődíj nélkül fogadta látogatóit a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt.

13 órától IT – mi van a háttérben? címmel zajlott beszélgetés a Cognitive Creators képviselőivel az Oázis helyszínén.

14 órától tartották a nap egyik legaktuálisabb közéleti problémájáról szóló beszélgetést a Vallásszabadság Házában S. O. S. Ukrajna címmel, a tavalyi eseményhez hasonlóan a szomszédunkban zajló háború károsultjainak helyi és határon átívelő segélyezéséről. A beszélgetésen részt vett Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője, diakóniai igazgató, Anca Beu, a kolozsvári Phoneo Egyesület programvezetője, Dumitru Anca, a Máltai Szeretetszolgálat programvezetője, Vladimir Szkalszkij odesszai háborús menekült, valamint moderátorként Szabó László, a Gondviselés Segélyszervezet elnöke. A résztvevők beszámoltak az elmúlt másfél év bajbajutottakat segítő tevékenységéről, valamint megfogalmazták, hogy a jövőben további programokra és közösségi összefogásra lesz szükség a háborúval együtt járó problémák kezeléséhez.

A rendezvénnyel egy időben a Szabók bástyájában Egyetemi lapozó címmel tartották meg az Egyetemi Műhely Kiadó (Bolyai Társaság) 2022-es kiadványainak szemléjét, az Oázisban pedig Czimbalmos Emília stílusszakértő fejtette ki, szerinte öltözködési szempontból mi az, ami leginkább találhat az ember személyiségéhez és kifejezheti egyéniségét.

Az Ifjúsági udvar programjában egy Mathias Corvinus Collegium (MCC) által szervezett könyvbemutató következett, amelyen a Nemzeti Közszolgálati Egyetem EJKK Közép-Európa Kutatóintézetének tudományos munkatársának, Zahorán Csabának Kérészállamok. Átmeneti államalakulatok a történelmi Magyarország területén (1918–1921) című művét ismertették a közönséggel. Főcze János történész a szerzőn kívül Balogh Róbert történésszel, ugyanazon intézet munkatársával beszélgetett.

A Hídelvei gyülekezeti otthonban kora délután dr. Vajda Ildikó pszichiáter, a Harmónia Psihocenter Mentálhigiénés Központ alapítója és vezető orvosa tartott előadást az Alzheimer-kóros betegek gondozásának kihívásairól. A további programban A kirándulás, mint az öröm forrása címmel szerveztek fórumbeszélgetést Flóriska István egyházmegyei főgondnokkal, majd Vajda Ildikó pszichiáter adott tanácsokat a középkorúak életének nehézségeivel, kihívásaival és örömeivel kapcsolatban.

15 órától folytatódtak a Mikó-kert és az Állattani Múzeum napi programjai. Lukács József és Osváth Gergely román nyelvű tárlatvezetésével egy időben a Mikó-kertben nyolc és tizenegy éves gyermekeknek tartottak játékos foglalkozást a Korzo Egyesülettel együttműködő szervezők.

A Bulgakov Irodalmi Kávéházban tartalmas kulturális programok várták az érdeklődőket délután, először Szűcs László és Kemenes Henriette beszélgetett Molnár Zsolt A monológ iránya című alkotásáról, majd Szántai János faggatta Balázs Imre Józsefet az Éjszakák a zenben kötetről és annak román fordításáról, a beszélgetésen pedig részt vett Kocsis Francisko is.

A sétatéri Kaszinó is csatlakozott a magyarnapos helyszínek közé: a Karácsony Sándor Társaság tartott ott rendhagyó szabadtéri orgonahangversenyt az Organ on Wheels projekt keretében, amelynek létrejöttében Miklós Noémi orgonaművész működött közre.

Az Oázisban 15 órától Közgazdaságtan a mindennapokban címmel beszélgetés szerveztek Szőcs Endrével, az RMKT kolozsvári szervezetének elnökével és Rácz Béla-Gergely egyetemi oktatóval, az RMDSZ kolozsvári önkormányzati képviselőjével. A beszélgetés témája széles körben érdekelte a közönséget, hiszen a mindennapi pénzügyek kezeléséről volt szó. Ezt követte Szabó Ödön parlamenti képviselő, az oktatás szakbizottság alelnökének előadása, aki az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) eseményén megosztotta véleményét az elmúlt hónapokban számos közéleti vitát eredményező oktatási témában.

A REFO Herepei-házban a Balla Gergely és Czako-Kuraly Sebestyén alkotta Platon duóval szerveztek beszélgetést. Idén januárban jelent meg a Platon Karataev harmadik nagylemeze, a Partért kiáltó, amelynek dalaiban a zenekar a létezés elemi kérdéseit igyekszik körbejárni: ösztönszerűen bolyonganak, találkoznak a határtalannal, valamint szembenéznek önmagukkal és az elmúlással is. A beszélgetés témája a Partért kiáltó nagylemez tartalma, szövegvilága volt, az eseményt követően pedig koncertet is adott a duó.

A Romkertben Czirjék Kati tartotta meg Know-how: Gyesről vállalkozó. Hogyan építsünk vállalkozást a gyes alatt című előadását a NOVE szervezésében, a Farkas utcában lévő BBTE-sátorban pedig Berszán Lídia egyetemi tanár Forgasd meg az életed kerekét címmel tartott interaktív foglalkozást fiataloknak, felnőtteknek.

Ezzel egy időben, a #főtér23 napi első programján Magyar sportlegendák témában beszélgetett Kilyéni András erdélyi sportszakértő és Becsey János paralimpiai és világbajnok úszóedző. A helyszínen később Kultúrpolitika határon innen és túl címmel folyt beszélgetés, amelyen L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke, valamint Kósa András László, a bukaresti Liszt Intézet igazgatója fejtette ki véleményét Dolhai István konzul moderálásában.

A Vallásszabadság Házában 16 órától Lupescu Radu történész, egyetemi docens és Eke Zsuzsanna művészettörténész tartott előadást a Kolozs megyében található Szamos-menti kastélyok és várak történelméről és jelenlegi állapotáról.

A Transylvania Trust Alapítvány a bonchidai Bánffy-kastélyban szervezett vezetett sétát a látogatóknak. Az erdélyi Versailles-ként emlegetett műemlékegyüttes fénykorát követő hét évtizednyi hanyatlásról, a megmentési és újjáélesztési erőfeszítésekről, a jövőbeli tervekről is értesülhettek a séta résztvevői. A program keretében az idén megnyitott Bánffy Miklós erőterei című kiállítás is látogatható volt.

A BBTE Magyar Történeti Intézetének Régészeti és Művészettörténeti Tanszéke, valamint a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány kezdeményezésére 17 órától Szathmári Edina tartott vezetett sétát a Szent Mihály-templomban.

A Bocskai-házban a Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület elnöke, Péntek János akadémikus, nyelvészprofesszor tartott előadást. Az eseményt kötetlen beszélgetés követte, amely során a résztvevők számos fontos dolgot megtudhattak az egyesület működéséről, támogatási programjáról.

Az ugyanitt szervezett, alkotmánytörténeti ismereteket felvonultató kerekasztal-beszélgetésen Veress Emőd egyetemi tanár (Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet/Sapientia EMTE), Fazakas Zoltán József egyetemi docens (KRE ÁJK) és Fegyveresi Zsolt egyetemi adjunktus (Sapientia EMTE) beszélgetett az idén százéves, 1923. évi román alkotmányról.

Az Ifjúsági udvarban 17 órától Kozsó Kvíz Night néven erdélyi kvízbajnokságot rendeztek Kovács Zsolt kvízmester vezetésével. A Magyar Napok alkalmából saját kvízsorozatukba különkiadásként iktatták be ezt az alkalmat a szervezők.

A Farkas utcai színpadon a Fókuszban Kalotaszeg: Felszeg című viseletbemutatót, néptánc- és népzenei előadást tartottak. A programsorozat célja volt Kalotaszeg bemutatása, e térség néprajzi értékeinek fókuszba állítása, a faluközösségek fiataljainak bátorítása, identitásuk erősítése. A háromnapos bemutató során Kalotaszeg három nagy régióját ismerhették meg az érdeklődők, faluról falura körbejárva, viseletük, zenéjük, szokásaik bemutatásával.

A Báthory István Elméleti Líceum tornatermében ezúttal hölgyeknek tartott önvédelmi foglalkozást Kerekes Imre karateoktató.

A Tiff-házban található Erdélyi Mozgóképmúzeumban ezen a napon A 121 éves Mátyás-szoborcsoport története, 1902–2023 című alkotást láthatták a nézők a Cinema Taverna vetítéssorozat keretén belül.

A Petőfi-udvarban csütörtökön már 17 órától elkezdődött a zenei programok sorozata a Kodály Spicy Jazz zenekar koncertjével. Az együttes Kodály Zoltán halálának 50. évfordulója alkalmából, 2017-ben indította útjára zenei projektjét azzal a céllal, hogy az iskolai énekórákról és kóruspróbákról jól ismert magyar népdalok friss, kreatív és lendületes megközelítésben ismét eljussanak a közönséghez, elsősorban a fiatalokhoz.

A Planetárium Caféban 17:20-tól a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kolozsvári szervezetének rendezésében tartottak eszmecserét a mesterséges intelligenciáról és annak munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól a meghívott szakemberek. Kifejtette véleményét többek közt Égly János, az Accenture Industry X romániai fejlesztési igazgatója, Balogh Péter angyalbefektető és W. Szabó Péter, a Tengr.ai és Acetech alapítója is.

Az Xponential Transylvania épületében a PONT csoport Egy város megismerésének lépései: a KÉK (Kortárs Építészeti Központ) jó gyakorlatai eseményének előadója ezúttal Klaniczay János, a KÉK Városi Séták projektjeinek vezetője volt.

A Györkös Mányi Albert Emlékházban 17:30-tól Sári Zsolt, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum általános főigazgató-helyettese tartott előadást. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2022-ben adta át új, Erdély népi építészetét és életmódját reprezentáló épületegyüttesének első pavilonját. A székely kisvárost hat épület, az erdélyi falut öt porta és az egyházi telken álló unitárius templom, iskola, kultúrház jeleníti meg. A falak azonban nem csupán építészeti és kulturális értékeket és sajátosságokat őriznek, hanem olyan egyedi emberi sorsokat és történeteket mutatnak be a társadalom minden rétegéből, amelyeken keresztül átfogó és hiteles képet kaphatunk Erdély történelméről.

A Vallásszabadság Házában késő délután a Valláskutató Intézet két munkatársa, Kiss Dénes és Bálint Róbert Zoltán tartott előadást, amelyen az erdélyi magyarok körében tapasztalt vallási helyzetképről beszéltek saját kutatómunkájuk eredményeiből kiindulva.

A Bulgakov Kávéházban 18 órától az E-MIL szervezésében Egyed Emese, László Noémi, Ozsváth Zsuzsa és Sánta Miriám tartott helyszíni versírást a résztvevőkkel közösen.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeumban az Unicante goes jazz című zenés esemény következett zsúfolásig telt ház előtt. A kolozsvári UniCante egyetemi kórust 2009 őszén alapította egy igencsak színes diáktársaság Fekete Miklós vezetésével. A bölcsészettudományi, építészeti, újságírói, gyógypedagógiai, óvó-tanítói, közgazdasági, mérnöki, informatikai, biológiai, kémiai, politikatudományi, teológiai, művészettörténeti és zeneművészeti karok hallgatóit és végzettjeit elsősorban az éneklés öröme, a rendszeres keddi kóruspróbák, a táborok és a kóruskoncertek kötik össze.

A Sapientia EMTE épületében 18 órától Csoma Sándor Magasságok és mélységek című 2022-es filmdrámáját vetítették le, amely Erőss Zsolt hegymászó eltűnésének történetét és a családját érintő eseményeket dolgozza fel.

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban késő délután folytatódtak a naponta megrendezett boros programok, ezúttal Kormos Zoltán tartott kóstolóval egybekötött előadást a pezsgő borok világáról.

A Báthory István Elméleti Líceum dísztermében Nyikolaj V. Gogol A revizor című vígjátékát mutatta be a Magyarfenesi Stúdiószínpad.

Az Oázis záróprogramjaként Szőcs Eszter, a DropCosmetics megálmodója tartott Szépségápolás okosan címmel előadást.

18:30-tól a Főkonzulátus #főtér23 helyszínén Fabulya Attilával, a Gyulai Pálinka Manufaktúra Kóstolóház vezetőjével egy kóstolóval egybekötött eseményen ismerhették meg a pálinkakedvelő magyarnapozók az „Ákovita” történetét. Ezt követően Korniss Péter Hosszú úton. Szék 1967–2022 című kiadványáról és a számos kulturális hagyománnyal rendelkező erdélyi település közelmúltjáról beszélgetett a szerzővel Hajdú Áron, a Bookart kiadó igazgatója. Az esti koncertet a 2013-ban Csíkszeredában alakult (majd Kolozsváron újraszerveződött) Gladius zenekar adta. Az együttes hangzásában ötvözi a klasszikus hard rock és heavy metal elemeit, saját számaik mellett közönségkedvenc feldolgozások is szerepelnek repertoárjukban.

A Kolozsvári Állami Magyar Színházban este nyolckor játszották a Móricz Zsigmond Rokonok című alkotása nyomán megrendezett stúdióelőadást, amelynek rendezője Bocsárdi László.

Az Ifjúsági udvar utolsó nem zenei programja a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) által szervezett nyári egyetem megnyitója volt, amelyen évről évre főleg azok a különböző városokból érkező főiskolások vesznek részt, akik ebben az évben lettek elsőévesek, és akik bele szeretnének belekóstolni a kolozsvári életbe.

Ahogyan az a szerdai napra is jellemző volt, este már főként a zenei eseményeké, koncerteké és buliké volt a főszerep a Magyar Napokon. 19 órától Hajlik a nótafa című magyar nótaestet tartottak, amelyen Koós Éva, Vigh Ibolya, Buta Árpád Attila és Ábrám Tibor lépett fel, őket Jánoska Béla és zenekara kísérte a Farkas utcai pódiumszínpadon.

A Petőfi-színpadon a Kollár-Klemencz Kamarazenekar A folyó című koncertje alapozta meg az esti hangulatot. A folyó a Kollár-Klemencz Kamarazenekar sorrendben ötödik albuma, egyben tudatos folytatása annak a minden természetben mélyre hatoló munkának, amit a dalszerző Kollár-Klemencz László az irodalomban is és a zenében is következetesen visz, és amely során visszavezeti a közönségét abba a lenyűgöző világba, ahonnan minden folyó ered.

Kolozsvár Főterén ezúttal is közkedvelt, Erdélyben is népszerű magyar együttesek koronázták meg a napot. 19 órától a Blahalouisiana zenekar koncertjére gyűltek össze a rendezvénysorozat résztvevői. Az este második, 21 órakor kezdődő főtéri koncertjén a Budapest Bár zenélt, amely szívbe markoló és szívderítő dalok cigányzenei feldolgozásaival vált Magyarország egyik legnépszerűbb zenekarává.

A nap zárásaként az Ifjúsági udvarban Bobby Skolo biztosította a jó hangulatot, a Petőfi-udvarban pedig a 90-es évek végi, legendás bulikat idéző Roadhouse Partyba hívták a magyarnapozókat.

 

AUGUSZTUS 18.

A nap egyik első programja a kisgyerekeket szólította meg. A Puck Bábszínház Eljöhetnél hozzám! című előadása egy árva kisfiú sorsa köré fonódva mutatta be a vándorlás, az útkeresés, az otthonkeresés meséjét. A történet J. Lawson regényéből ihletődött, a színpadon eljátszott bábos verziót R. Molnár Erzsébet írta.

A REFO Herepei-házban Kolumbán Vilmos József püspökhelyettes, főjegyző tartotta a délelőtti áhítatot. Ezt követően Kató Béla püspök is csatlakozott a püspökhelyetteshez, és Tussay Szilárd moderálásában a Kávézz a püspökkel című eseményen beszélgettek az egyházi vezetés hátteréről.

10 órától az EME székházának előadótermében Egyed Emese költő Réman Zsófia kolozsvári származású, Budapesten élő fiatal fuvolaművésznővel beszélgetett életpályájáról. A beszélgetést zenei intermezzók tarkították, valamint versek hangzottak el Réman Zsófia előadásában.

A Helikon-sátor programjai is a fiatal korosztályokat szólította meg, ahol Demeter Zsuzsa és Márton Evelin kvízzel várta az érdeklődőket. Később kreatívírás-műhely működött itt Bánki Éva író, költő, majd Patak Márta író, műfordító vezetésével.

A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális iskolájában pénteken tartottak nyílt napot, ahol különböző műhelytevékenységek közül válogathattak az érdeklődők. Volt többek között kézművesműhely Koncz Andrással, kerekítő-mondókázó Csatári Erikával és bábelőadás Demeter Ferenccel, emellett interaktív mesemondást, valamint baba-mama foglalkozást is szerveztek.

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban folytatódtak az Életfa Családsegítő Egyesület kamaszoknak szóló felvilágosító foglalkozásai a Ciklus-show programsorozat keretén belül. Foglalkozásaik mellett a Romkertben is szerveztek 10 órától eseményt, amelyen a Kolozsvári Fogvédők tagjai és Zápi beszéltek a gyermekeknek a helyes fogmosási technikákról, a fogselyem és fogmosónaptár használatáról, valamint egyéb témába vágó tudnivalókról.

Pénteken kezdődtek a Salina Compania programjai is a Romkertben. A szervezők a tavalyi évhez hasonlóan középkori vásárteret rendeztek be a helyszínen, ahol a résztvevők megismerkedhettek a számszeríjászat, a vívás, az ékszerkészítés, valamint a történelmi és népi hangszerek rejtelmeivel. Ezek mellett volt még búzaőrlés, üveggyöngykészítés, kőhajítógépes és ágyútöltő játék, kosaras körhinta, szalagszövés, zsinórsodrás, gyertyamártás, koszorúfonás, középkori játékok, ügyességi feladatok és scriptorium is.

Szintén a Romkertben startolt el 11 órától a Ki a gyilkos? városismereti vetélkedő a NOVE szervezésében. A játék lényege, hogy a részt vevő csapatoknak meghatározott idő alatt kellett felderíteniük egy kitalált bűnesetet, ehhez pedig szükségük volt bizonyos helyszínek megismerésére is.

A Mikó-kertben ökológus oktatók és hallgatók játékos élőlényismeretre várták a gyerekeket és a felnőtteket egyaránt a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet szervezésében. A foglalkozásvezetők között volt Macalik Kunigunda, László Zoltán, Osváth Gergő, Pénzes Janka, Tavi Craioveanu, Kelemen Attila, Rés Katalin, Szabó Csilla, Cîmpan Kinga. Őket segítették a szak önkéntes hallgatói a foglalkozások levezetésében.

Ádám Gyula Arcpoetika című fényképkiállításának megnyitója volt a Kolozsvári Református Kollégium udvarán berendezett Folkudvar nyitó eseménye. A tárlat az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében valósult meg. Ezt követően a helyszínen a Heltai Gyermektáncház várta a kicsiket, valamint a Mókatár és a Bokréta Kulturális Egyesület tartott kézműves-foglalkozásokat.

A Sapientia EMTE délelőtti vetítésére is a gyerekeket várták, ahol Palásthy György 1981-es Szeleburdi család című filmjét nézhették meg.

A Mikó-kertben a csütörtöki naphoz hasonlóan 8–11 éves gyerekeknek tartottak foglalkozást a szervezők, a többi látogató magyar nyelvű tárlatvezetésen vehetett részt.

A Házsongárd Alapítvány szervezésében az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében Mikó Imréről és feleségéről, Rhédey Máriáról emlékeztek meg. A konferencián Sipos Gábor történész, nyugalmazott egyetemi tanár és Somogyi Gréta irodalomtörténész tartott előadást. Az előadásokat követően a Házsongárdi temetőben került sor a felújított Mikó-kripta ünnepélyes átadására. Az eseményen a felújított műemlék épületet Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke áldotta meg.

Az Ifjúsági udvar Fashion Corner programsorozatán ezúttal füstölőtartó-készítés volt napirenden. A délelőtti előadáson pedig a Vibe Fesztivál szervezői osztották meg a közönséggel legújabb kutatásuk eredményeit.

A Farkas utcában felállított BBTE-sátorban 11 órától a Magyar szakosok IX. találkozójának keretében Berszán István egyetemi tanár beszélgetett Vida Gáborral Senkiháza (erdélyi lektűr) című regényéről. Az esemény után Szabó Árpád Töhötöm egyetemi docens tartott előadást a kulturális sokk fogalmáról, felvetve azt a kérdést, mi sokkol minket az idegen kultúrákban, és mi sokkolja az idegeneket a miénkben. Arra is kitért a szakember, miben számítunk mi, magyarok, egzotikusnak.

A Kolozsvári Történeti Intézetben a Magyar Napok alkalmából nyílt napot tartottak, a látogatók megtekinthették a Mindennapi élet a középkori Magyarországon című vándorkiállítást, amelyet az MTA Lendület Középkori Magyar Gazdaságtörténet Kutatócsoport tagjai állítottak össze. Az első nyílt nap keretében Pakó Klára, a Magyar Történeti Intézet művészettörténész oktatója beszélgetett a Martin Opitz Kiadó tevékenységéről és erdélyi vonatkozású köteteiről Tóth Csaba régésszel, numizmatikussal, a kiadó vezetőjével, valamint Weisz Boglárka történésszel, a budapesti Bölcsészettudományi Központ Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársával és Kiss Erika művészettörténésszel, a Magyar Nemzeti Múzeum Újkori Főosztályának vezetőjével.

Az Oázisban folytatódott a Legendárium című animációs sorozat első két évadának vetítése, a Romkertben pedig ugyanebben az időpontban Kiss Melinda beszélt a vezetői magányról és feloldásának lehetőségeiről a Női Vállalkozók Erdélyben Egyesület szervezésében.

A Farkas utcai református templomban szervezett Déli orgonamuzsika programsorozat pénteki előadója Sógor Sámuel volt.

12 órától a Folkudvarban folytatódtak a gyerekfoglalkozások Hajós Erika Élőszavas mesemondásával. A kicsiknek igyekeztek kedvezni a konzulátus #főtér23 helyszínének szervezői is a gyereksarok berendezésével, ahol egész délután kézműves-foglalkozásokkal várták a kreatív tevékenységre vágyókat.

A REFO Herepei-házban a déli órákban Deák András rohammentős oktató, aki 16 éve a tűzoltóság kötelékében dolgozik, tartott rövid képzést, ismertetve az elsősegélynyújtás legfontosabb tudnivalóit, s így olyan technikákat is bemutatott, amelyekkel minimális felszereléssel láthatók el életveszélyben lévő emberek.

Az Ifjúsági udvarban a kora délutáni programon a „netikettről” beszéltek a Jogaink Egyesület szervezői. Mint az élet minden területén, a közösségi oldalakon is vannak bizonyos szabályok, amelyeket be kell tartani. Ám az általános illemszabályok mellett jogszabályokat is megsérthetünk néhány kattintással, s könnyen kiderülhet, hogy szabálysértést vagy akár bűncselekményt követünk el ezeken a felületeken, anélkül, hogy tudatában lennénk ennek. Az előadás során a közönség tagjai megtudhatták, hogy mit szabad és mit nem szabad tenni (jogi értelemben véve) a közösségi oldalakon.

Az Oázisban 13 órától drogprevencióról beszéltek a Bonus Alapítvány képviselői, Máthé Annamária, Horváth Mária és Horváth Levente. E jelentős társadalmi problémáról szóló beszélgetés résztvevői azt a kérdést boncolgatták, miért válnak manapság függővé a fiatalok, és milyen támogatásra lenne szükségük környezetük részéről.

A BBTE-sátorban időközben az Erdélyi magyar kulturális szótár valós hasznáról értekeztek annak szerkesztői, Péntek János és Benő Attila. A köztük zajló beszélgetést Máthé Dénes egyetemi docens vezette.

Folytatódott a programsorozat a Történeti Intézet nyílt napján is, ahol Weisz Boglárka, a Lendület kutatócsoport vezetője tartott előadást a középkori kereskedelem nehézségeiről. Őt követte az előadók sorában Kovács Zsolt egyetemi adjunktus, aki a 18. század első felére jellemző kolozsvári köztéri és épületdíszítő szobrászatról osztott meg érdekes információkat a látogatókkal.

Az Ifjúsági udvarban az előző este megnyitott KMDSZ Nyári Egyetem programjai folytatódtak a késő délutáni órákig.

14 órától Sántha Emőke és a Rezeda zenekar tartott kalotaszegi énekoktatást a Folkudvarban, a Vallásszabadság Házában pedig a Magyar Unitárius Egyház által szervezett vezetett sétán vehettek részt a magyarnapozók.

A Báthory István Elméleti Líceumban 14 és 16 óra között lehetőségük nyílt sakkozni a gyerekeknek és felnőtteknek, ráadásul nemcsak játszhatták a manapság is méltán népszerű stratégiai játékot, hanem külön teremben ki is elemezhették a partikat, és bizonyos állásokat részletesen megbeszélhettek.

Az Oázisban Mészáros Andrea pszichoterapeuta Jobb a párkapcsolat, mint PÁR kapcsolat című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.

15 órától, az előző naphoz hasonlóan, az Állattani Múzeum látogatóinak lehetőségük nyílt bejárni az épületet. Ugyanebben az idősávban a #főtér23 udvaron megnyitották a kolozsvári magyar fotósok tematikus fényképeiből összeállított Kolozsvári kincsek című fotókiállítást.

A többi helyszínen is folytatódtak a napi programsorozatok: a Történeti Intézetben Lönhárt Tamás docens az 50 éves Helsinki Konferencia évfordulójának alkalmából Az emberi jogokról Erdélyben címmel tartott előadást. Eközben a Folkudvaron a Bogáncs Néptáncegyüttes közreműködésével rendeztek néptáncbemutatót és táncoktatást a kicsiknek Aprók tánca címen. Az Oázisban a társadalmi, pszichológiai témák sorozata folytatódott Miklós Csongor pszichológus előadásával, aki a gyermekkorban elszenvedett traumák felnőttkori működésünkre gyakorolt hatásairól beszélt.

A felújított Herepei-házat Weisz Attila művészettörténész mutatta be, aki az épületbejárás során az újonnan átadott ház múltjáról és kulturális értékeiről beszélt. A ház helyreállításakor számos művészettörténeti érdekesség került elő, így a tanácsteremben felbukkant, Kolozsváron páratlan reneszánsz díszítőfestés és feliratsorozat, melyet részletesen bemutatott.

A Romkertben 15 órától Hegyesi Enikő könyvvizsgálót lehetett kérdezni az egyéni vállalkozási formákról, közismert rövidítésükön a PFA, az II és a SRL formákkal kapcsolatos témákról. A Helikon-sátorban időközben Pataki Márta vette át a kreatívírás-műhely irányítását.

A Konzulátus udvarán 15:30-tól Balogh Péter vállalkozóval és angyalbefektetővel beszélgetett Szőcs Endre, az RMKT elnöke A bennünk lakó innovátor kiszabadítása című, üzleti innovációs megoldásokról szóló eseményen.

A 16 órakor kezdődő programok közül érdemes megemlíteni Tóth Gödri Iringó művészettörténész A kincses város barokk palotái – pompa és fényűzés Kolozsvár Habsburg-fennhatóságának idején című vezetett sétáját, melyen a városközpont barokk emlékeivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. A későbbiekben Sipos Dávid orgonakutató mutatta be a Szent Mihály- és a Lutheránus templom felújított orgonáit.

A Vallásszabadság Házában Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Adorjáni Dezső Zoltán, a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke és László Attila kolozs-dobokai főesperes-plébános járta körbe az egyházi sorskérdéseket a népszámlálás legfrissebb adataiból kiindulva Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház püspöke moderálásával.

A Főtéren 16 órától a Yuppi Tábormozgalom Egyesület szervezett jótékonysági kincsvadászatot. A programra családokból álló csapatok jelentkezhettek a helyszínen.

Ugyanebben az időpontban tartották az Insomnia Kávéházban azt a közéleti beszélgetését, amelyen Székely Kriszta és Rostás Szabolcs újságírók kérdezték az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnökét, Zakariás Zoltánt.

Ugyancsak 16 órakor a Kolozsvári Magyar Történeti Intézetben Váry Slyvester Péter nyitotta meg a sörtörténeti kiállítást, amely után kiskonferenciát is tartottak a témáról. Az említett szakemberen kívül Lupescu Makó Mária és Molnár Kovács Zsolt egyetemi oktatók is előadást tartottak. A Folkudvarban időközben a Zurboló 30 eseményen az Apróbogáncs, a Kisbogáncs és a Bogáncs csoportok, illetve a Zurboló táncegyüttes lépett fel.

A REFO Herepei-házban 16:30-tól a Hangoló ps:alter együttes koncertezett, melynek tagjai zsoltárok átköltésével és kortárs zenei műfajokban való megszólaltatásával bírták közös éneklésre a közönséget.

Szintén délután fél 5-től tartották az Oázisban Püsök Botond Túl közel című dokumentumfilmjének vetítését, amely után a film rendezőjével, a benne szereplő Kali Andreával és Csép Andrea szociális ügyekért felelős parlamenti képviselővel beszélgettek a szervezők az alkotásban feldolgozott társadalmi témákról.

17 órától a Bulgakov Kávéház adott otthont az Erdélyi Szép Szó 2023-as antológiájának bemutatójának. Az E-MIL rendezvényén felolvasott Cseh Katalin, Fischer Botond, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán, Nagy Zalán, Ozsváth Zsuzsa, Papp Attila Zsolt, Soós Amália, Tompa Gábor és Visky András is.

Az Ifjúsági udvarban Bethlendi András kisebbségjogász moderálásában Csala Dénes, a Lancasteri Egyetem oktatója beszélt a mesterséges intelligencia kisebbségi jogainkra gyakorolt hatásairól a Mathias Corvinus Collegium (MCC) szervezésében.

A #főtér23 délutáni eseményén Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, Demko Attila író, illetve Szenkovics Dezső egyetemi oktató fejtette ki véleményét a szomszédunkban több mint másfél éve zajló háború okairól és következményeiről.

A Cinema Tervana programsorozatának keretén belül ezúttal A lángot, ne a hamut! Xantus János tanár, természettudós emlékezete című, vetítéssel egybekötött előadást hallgathatták az érdeklődők.

A Farkas utcában délután folytatódott a Fókuszban Kalotaszeg sorozat. Ezúttal Alszeg és Kapus-Fenes vidéke mutatkozott be, volt viseletbemutató, néptánc- és népzenei előadás is a kisrégiók településeiről érkező csoportok előadásában. Eközben a Romkertben a NOVE szervezésében Rapid randi keretében Simon Andrea ügyvédnek, Bota Andrea coachnak, Matekovits Hajnalka HR-szakembernek és Farkas Csilla coachnak lehetett különféle kérdéseket feltenni.

A Petőfi-udvar Petőfi-színpadán 17 órától Másik János koncertjével kezdődött a nap zenei programja. A Bulgakov Irodalmi Kávéházban 18 órától Lövétei Lázár László Zákeus fügefája című verseskötetének bemutatója volt, ezt követően László Noémi beszélgetett a szerzővel.

Könyvbemutatót tartottak az EME székházában is, ahol Gaal György A kolozsvári országos Karolina Kórház című kötetét ismertették. A könyvet Bódizs György mutatta be, tartalmáról pedig Egyed Emese kérdezte a szerzőt.

A Vallásszabadság Házában Mire jó a hit? címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést, amelyen Dávid István református egyetemi lelkész, Kerékgyártó Imola evangélikus lelkész, Jobbágy Júlia és Rácz Norbert unitárius lelkészek merültek el a hétköznapokban is sokszor tárgyalt kérdésben.

A Báthory István Elméleti Líceumban Nagy Botond terapeuta tartott előadást a testi-lelki egészségmegőrzéshez szükséges hétköznapi gyakorlatokkal kapcsolatban. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban ezúttal a Villányi-siklósi borvidéket képviselő Bíbor-birtok mutatkozott be a borkostolóval egybekötött eseménysorozaton. A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának épületében Szakonyi Noémi Veronika: Hat hét című 2023-as magyar filmdrámáját vetítették le. Az Ifjúsági udvarban Ajtay Janka Prisma Training CEO címmel tartott képzést a KMDT szervezésében.

Az elcsendesülést és a kikapcsolódást kereső magyarnapozók számára remek kora esti program volt a Sétatéren szervezett közös jóga, amelyet a záró hétvége folyamán délelőttönként további két alkalommal megismételtek.

A #főtér23 helyszínén 18 órától Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Szövetség Külügyi Bizottságának elnöke, Székely István, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke, valamint Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja beszélgetett az Európa Unió jövőjéről és az Európában érzékelhető átalakulási folyamatokról.

Szintén közéleti beszélgetést tartottak az Oázisban, a délutáni program vendégei Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Günther Ottó voltak. Az Oázis napi záróprogramjaként 20 órától, a 17.1. Humorfeszt-előadáson György Botond és András Előd szórakoztatta a közönséget, majd a szervezőkkel beszélgettek munkásságuk részleteiről.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiójában 19 órától Vecsei H. Miklós Ifjú barbárok című előadását mutatták be ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében. A Bulgakovban ezzel egy időben Karácsonyi Zsolt házigazda, Márton Evelin és Demeter Zsuzsa beszélgetett a nap közben a Helikon-sátorban képzéseket tartó Bánki Éva költővel és Patak Márta műfordítóval a helikonEST beszélgetéssorozat keretén belül.

Az Egyetem utcai Piarista templomban a KlausenMusik nyári koncertsorozat soron következő programja Selmeczi György egyházzenei szerzői estje, amelyen Kele Brigitta énekművész volt a meghívott vendég. Az előadáson közreműködött a Szent Cecília Kórus és Zenekar is.

A Folkudvarban 19 órától a Változatok, Zurboló címmel filmvetítést tartottak, 20 órától pedig Lengyel László „Türei” gyűjtéseiből vetítettek képeket.

Kolozsvár Főterén péntek este Halász Judit volt az első fellépő, aki Csiribiri című koncertjével szórakoztatta a legkisebbeket és szüleiket. A Petőfi-színpadon este nyolctól a Mano & Gregor kolozsvári indie folk zenekar koncertezett. Az Ifjúsági udvarban az esti program során először a KMDT FFBB nevű eseményére került sor, amely a DJ-skedés bemutatásáról szólt. Ezt követően Kish és Hooni DJ-k biztosították a jó hangulatot.

A nap talán legjobban várt fellépői a magyar rocklegendák, Kalapács József, Rudán Joe és Varga Miklós voltak. Közös koncertjükön a negyven éve pályán lévő zenészek legismertebb dalai csendültek fel a Kolozsvár Főterén összegyűlt tömeg előtt este kilenc órától.

A #főtér 23 helyszínen a székelyudvarhelyi Transylvanium együttes koncertje zárta a napot, mely formáció 2012-ben alakult Transylvania Rock Band néven. Stílusát tekintve klasszikus, dallamos magyar hard rock zenét játszik.

A nap zárásaként a Folkudvarban tartott táncházban 10 órától a Zurboló táncegyüttes lépett fel, valamint a Rezeda, a Tokos és a Rezegő zenekarok muzsikáltak. A Bánffy-udvarban eközben DJ Mini zenéjére bulizhattak a fesztiválozók.

 

AUGUSZTUS 19.

További sportos programok, kulturális események és közéleti beszélgetések várták a 14. Kolozsvári Magyar Napok résztvevőit a rendezvénysorozat záró hétvégéjének szombati napján.

Délelőtt 10-től elrajtolt az immár hagyománnyá vált 5. KMN Donaton terepfutóverseny a törökvágási Falumúzeumból. Az eddigi évekhez hasonlóan a versenyzők ezúttal is 1, 5 vagy 10 km-es távokra jelentkezhettek, és tizenegy korcsoportban mérhették össze erejüket. A Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Parkban található Falumúzeum látogatóinak érdeklődését nemcsak a Donaton terepfutóverseny köthette le, hanem a 11 órától megrendezett örömfőzés is, amelyen előzetes regisztrációval lehetett részt venni. Itt 31 csapat mérte össze főzőtudományát, zsűrizés után pedig az arra járók is megkóstolhatták az elkészült ételeket.

A Puck Bábszínház szintén tíz órától mutatta be Fazekas Mihály Lúdas Matyi című előadását. A #főtér 23 programja ezen a napon korábban kezdődött a megszokottnál, délelőtt Hazella Péter adta elő gyermekeknek írt, magyar költők verseiből összeállított, Zene-bona, szana-szét című előadását. A REFO Herepei-házban ez alkalommal Gál Adél lelkipásztor tartott áhítatot 10 órától.

A Petőfi-színpadon délelőtt is volt fellépő: 11 órától a Karaván Együttes várta gyermekkoncertjére az érdeklődőket. A kolozsvári csapat fellépésein saját szerzeményeket ad elő. Versek megzenésítésével indultak, aztán egyre több saját szövegű dal született. Zenéjükre az etno, folk, rock, funk stílusjegyek jellemzőek.

Az EME-székház előadótermében a Kolozsvár Társaság által szervezett Az erdélyi magyar arisztokrácia 20. századi sorsa és a restitúciós eljárás 1989 után című előadás keretében Murádin János Kristóf történész az erdélyi magyar arisztokrácia történetéről, politikai és gazdasági szerepéről, valamint a kommunista rendszer első éveiben lezajlott jogtalan eljárásokról és a rendszerváltás utáni restitúciós eljárás törvényi hátteréről beszélt az érdeklődőknek.

A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának épületében 11 órától Dargay Attila 1981-es Vuk című filmalkotását vetítették. A Romkertben az előző napokhoz hasonlóan az Életfa Családsegítő Egyesület programjai nyitották a délelőttöt, először Nagy Tünde tartott ringató foglalkozást a bölcsődés és óvodás korosztálynak, illetve szüleiknek. Később a Szabó Melinda és Szucher Ágnes vállalkozók által kifejlesztett Question Kit nevű kártyajátékot próbálhatták ki a jelenlévők, a foglalkozás célcsoportját a hét és tizenöt év közötti gyerekek jelentették. A Női Vállalkozók Erdélyben Egyesület napi első eseményén Hűvös Ágnes vállalkozási tanácsadó a női vezetői modellekről tartott előadást.

A további számos gyerekprogram közül újdonságnak számított a délelőtt folyamán az Ördöngös zenekar hangszersimogatója, amelyet 11 órától a Mókatár gyermektáncháza követett a Folkudvarban. Eközben a Herepei-ház családi piknikre várta a magyarnapozókat.

A Farkas utcában felállított Helikon-sátor délelőtti programjában Irodalomtanítás másként címmel Molnár Andrea költő, a BBTE Menedzsment és Közpolitikák mester szakának hallgatója faggatott két igen eredményes magyartanárt a kortárs és a klasszikus irodalom megkedveltetésének bevált „alternatív” módszereiről. Egykori tanárát, Kovács Tündét a zilahi Gheorghe Șincai Tanítóképzőből, illetőleg Szabó Katalint, a Silvania Főgimnázium tanárát kérdezte, akik összehangolt, lelkes munkájukkal Zilahot ismét bevonták a kortárs irodalmi vérkeringésbe. A Helikon-sátorban 13 órától Botházi Mária író, publicista tartotta a kora délutáni kreatívírás-műhely foglalkozást.

A Folkudvarban 12 órától Hajós Erika tartott Interaktív mesejáték címmel foglalkozást, a Báthory István Elméleti Líceumban pedig főként 1–3. osztályos csoportokkal ismertették meg a PIM – Mesemúzeum szervezői a János vitéz című elbeszélő költemény meseadaptációját, amelyet el is játszottak közösen a gyerekekkel. Később az 5–8. osztályosoknak is szerveztek János vitézzel kapcsolatos foglalkozást, mely során a tanulók megfogalmazhatták a művel kapcsolatos gondolataikat, továbbá kreatív írást és tárgyanimációt is gyakorolhattak.

A Virágos Kolozsvár sátorban, a Kolozsvári Városszépítő Egylet szervezésében virágcserebere programot rendeztek. Az Oázis napi első életmóddal kapcsolatos előadását Szilágyi Karola nutricionista tartotta, aki arról beszélt a jelenlévőknek, hogyan lehet beépíteni az egészséges táplálkozást a család életébe.

A Herepei-ház 12 óra 30 perckor kezdődő eseményén Visky Anna, Visky Péter és Visky András beszélgetett nyilvánosan utóbbi első, Kitelepítés című regényéről, amely 2022-ben jelent meg a Jelenkor kiadónál, a Könyves Magazin pedig az év könyvének választotta.

A Bocskai-házban 13 órától Nagy Botond történész Mercur a keleti végeken. Határszéli gazdasági környezet és üzleti modellek a dualizmus kori Háromszéken (1867–1918) című könyvét mutatták be, amelynek kapcsán a szerző Ferenczi Szilárd történésszel beszélgetett.

Az Oázisban a 13:30-kor kezdődő eseményen Till Anilla vlogger, utazó beszélt a közönségnek a mindennapok fenntarthatóbbá tételéről, a bolygóbarát utazási formákról és a természettel való kapcsolatunkról. Az esemény után az Eco Tiny House megálmodója, Szakács Botond ismertette a kisméretű, kerekes ház ötletének hátterét, és érdekes dolgokat osztott meg a tervezés részleteiről.

14 órától a Folkudvarban Sántha Emőke és a Rezeda zenekar kalotaszegi énekoktatása következett, majd Csatári Erika 0–3 éves gyerekeknek és szüleiknek tartott ölbeli játékok foglalkozást.

Az Ifjúsági udvarban 14:45-től az esti koncerten fellépő Lóci játszik zenekar tagjaival beszélgettek kulisszatitkokról a KMDSZ szervezői.

A 15 órakor kezdődő programok között érdemes megemlíteni az Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány Sztálinbarokk vagy posztszovjet kilátástalanság? Szocialista modernizmus Kolozsváron című eseményét, amely a BBTE művészettörténészei által vezetett tematikus városnéző séták sorozatának része volt. A résztvevők Tóth Gödri Iringó vezetésével indultak útnak a Hunyadi térről, hogy a szocializmus idején épült városrészt megismerhessék.

Ugyanekkor a Farkas utcai BBTE-sátorban Balogh F. András, az egyetem Bölcsészettudományi Kara Germanisztikai Intézetének oktatója tartott előadást A német irodalom és Erdély címmel.

Folytatódtak a programok a REFO Herepei-házban is, ahol Batiz Zsolt és Mihály Dávid beszélt az arculat fogalmáról, a vizuális identitásról, a marketingvezetés alapjairól és ennek a két területnek a felhasználásáról a gyakorlatban. Eközben a Romkertben elkezdődött a NOVE által szervezett társasjáték-délután.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának termében Rostás Szabolcs, a Krónika napilap főszerkesztőjének moderálásával 15 óra 30 perctől Hont András újságíró és Lánczi Tamás politológus Erdélyről és egyéb közéleti témákról beszélgettek.

Szintén 15:30-tól beszélgetett az Ifjúsági udvarban Bökös Borbála, a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi és Művészeti Karának dékánja Calum T. M. Nicholson brit szociálantropológussal, világutazóval arról, hogy miként látják Erdélyt a britek, milyen sztereotípiák keringenek az erdélyi magyarokról, és hogy miként látja ő maga az erdélyieket.

A Sapientia EMTE épületében 16 órától Szebeni Zsuzsanna, Ugron Zsolna és Bertha Lívia A maga természete szerint és szabadon című 2022-es, Szilvássy Caroláról, a két világháború közötti Kolozsvár emblematikus személyiségéről készült portréfilmet vetítették.

A BBTE-sátorban Benedek István, a Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Kar oktatója tartott előadást változó médiahasználati szokásokról és a „tiktokosodás” társadalmi jelenségéről, utóbbival kapcsolatban részletezte, milyen következményekkel járhat a fogyasztóra nézve a rövid idő alatt megtekinthető tartalmak iránti igény érzékelhető növekedése.

A Helikon-sátorban 16 órakor véget ért a kreatívírás-műhely, a folytatásban a szervezők felolvasták a többnapos program alatt elkészült szövegeket, a legjobbakat pedig díjazták is.

Az Oázis délután 4 órától kezdődő eseményén a „Loverboy” jelenséget elemezte Csép Andrea parlamenti képviselő, Szász Hajnalka szociális munkás és Csorvási Szabó Lóránd informatikus. Az előadók elsősorban a szülőkhöz intéztek üzenetet, felhívva a figyelmet arra, hogy a folyamatos online jelenlét hátulütője lehet a gyerekek idegenekkel való ellenőrizetlen ismerkedése.

Az Xponential Transylvania épületében az Artwise projekt keretén belül rendeztek immár harmadik alkalommal divatbemutatót. A szervezők célja látható felületet biztosítani az erdélyi divat képviselőinek, valamint bemutatókon megismertetni a közönséggel a helyi tervezők munkáit, legfrissebb kollekcióit.

Az elmúlt napok borkóstolói után szombaton 16:30-tól eljött a Bere à la Cluj sörkostoló ideje is a Herepei-házban, ahol a magyarnapozóknak lehetőségük volt kézműves italokkal lehűteni magukat a nyári forróságban.

A Bulgakov Irodalmi Kávéházban 17 órától Magyarosi Sándor, a Székelyföld szerkesztője mutatta be a kulturális folyóirat augusztusi, Film és történelem tematikus lapszámát. Az esemény meghívott vendégei a szeptembertől a Duna TV-n sugárzott Tündérkert című filmsorozat producere, Helmeczy Dorottya, továbbá a szereplők közül Bokor Barna, Pál D. Attila, Spilák Klára és Németh B. Kristóf voltak.

A Vallásszabadság Házában Fényszárnyú szó címmel Szabó Lőrinc-estet rendeztek, amelyen a költő alkotásaiból mutattak be válogatást Széman Emese Rózsa, Szilágyi Gabriella, Tamás Csilla és Tamás Lehel előadásában.

A #főtér23 helyszínen 17 órától Visky Andrással beszélgetett A kitelepítés című művéről Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, és Várszegi Imre Asztrik bencés szerzetes, püspök, pannonhalmi főapát. A társalgást Bethlendi András kisebbségi jogász moderálta.

Az Ifjúsági udvarban Könczey Elemér grafikus tartott előadást az arculatismeret alapjairól. Ezzel egy időben a Romkertben kihirdették az előző nap délelőttjén kezdődő Ki a gyilkos? című játék eredményét.

Az Erdélyi Mozgóképmúzeumban hétvégén is folytatódott a Cinema Taverna programsorozat, a Találkozások két szólamra. Il maestro, Rónai Antal és Ruha István, a világpolgár című eseménnyel.

A Farkas utcai színpadon 17 órától, a Fókuszban Kalotaszeg sorozat keretében a Nádasmente települései tartottak viseletbemutatót, néptánc- és népzenei előadást.

A Petőfi-udvarban Mahó Andrea, Simon Bogi és Gömöri András Máté Haccacáré… című koncertjét hallgathatták az érdeklődők. A humorral fűszerezett műsor kihagyhatatlan slágerei közül felcsendültek az Éjjel az omnibusz tetején, a Holdvilágos éjszakán, a Szívemben bomba van, vagy épp a Kellene ma éjjel egy kis hacáré, haccacáré című dalok is.

A Bulgakov Irodalmi Kávéházban Döme Barbara Sanyi, az ismeretlen celeb című prózakötetét mutatták be, amely után a szerzővel Király Farkas, a kötet szerkesztője beszélgetett.

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban rendezett borkóstoló-sorozaton ezúttal a tokaji Disznókő Pincészet mutatkozott be.

18 órától az Erdélyi Néprajzi Múzeumban a Codex Régizene Együttes tartotta a Petőfi Sándor születésének a 200. évfordulója alkalmából készült Befordultam a konyhára című koncertjét, amelyen megzenésített verseket adtak elő korabeli forrásokból.

A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának épületében Barányi Gábor Benő Zanox – Kockázatok és mellékhatások című 2022-es romantikus vígjátékát vetítették.

Az Ifjúsági udvarban 18 óra 30 perctől Antal Géza Kolozs megyei tanácsos és Csorba Zsuzsa Emese KIFOR-elnök beszélgetett a VOTAT – Fiatalon szavazni ciki vagy trendi? című eseményen. Az est folyamán ugyanitt baráti társaságok és másokkal ismerkedni vágyó emberek is kipróbálhatták a Kubuk társasjátékait. A #főtér23 helyszínen 18:30-tól Hell Energy-termékbemutatót és -kóstolót tartottak.

A nap utolsó nem zenei programjai közt említhetjük Király Farkas tegnap.ma hírportálról szóló bemutatóját, amelynek a Bulgakov Irodalmi Kávéház adott otthont, valamint a Kolozsvári Állami Magyar Színház Édes Anna című előadását, amelyet Kosztolányi Dezső alkotása nyomán rendezett Szabó K. István. A Folkudvarban 19 órától a Martin nyomában című filmet vetítették, ezt követően pedig a Mérai Csűrös zenekar lépett fel. 20 órától képvetítés következett Lengyel László „Türei” gyűjtéseiből.

A Petőfi-színpadon 20 órától az Ineffable együttes és A. G. Weinberger, a romániai blues közösség egyik legmeghatározóbb személyisége lépett fel a zsúfolásig megtelt Petőfi-udvarban.

Az este leginkább várt koncertjét a Kolozsvári Magyar Napok főtéri színpadán – a 2019 után másodszor fellépő – Honeybeast adta 21 órától.

Ahogyan azt a Magyar Napok résztvevői megszokhatták, az este most sem ért véget a főtéri koncertekkel, ugyanis más helyszíneken éjfélig vagy annál is tovább folytatódtak az after partik. A Petőfi-udvarban Miklós Gyuri jubileumi 15 éves gitárestjére érkeztek a magyarnapozók. A Folkudvarban az Ördögtérgye táncegyüttes tartott táncházat 22 órától, az Ifjúsági udvarban pedig Andrei Chelbezan biztosította a jó hangulatot éjszakába nyúlóan.

 

AUGUSZTUS 20.

Nemzeti ünnepünkön is számos program várta a magyarnapozó közönséget. Reggel 10-től családos marsupilami-vadászatot tartottak a Sétatéren. Az eseményre való jelentkezés feltétele volt, hogy minden családban részt kellett vennie egy 14 év alatti gyermeknek. A győztes csapat ingyenes jegyet nyert a RideEffect által szervezett úszótáborba.

A Folkudvar programjai ez alkalommal is viszonylag korán, 10 óra 30 perctől kezdődtek lakodalmas eszközbemutatóval, valamint Cserey Both Zsuzsa és a Tokos zenekar gyermektáncházával.

A Szent Mihály-templomban 11 órától Szent István-napi ünnepi szentmisét és kenyérszentelést tartottak. Az ünnepi szentmisét Várszegi Ausztrik emeritus pannonhalmi főapát celebrálta, közreműködött továbbá az Ars Nova Sacra Énekegyüttes. Az új kenyér megáldását követően, 12 óra 20 perctől toronymuzsikát hallgathattak a Szent Mihály-templom tornyából a Transilvania Philharmonic Brass előadásában.

Délelőtt indult a Karolina térről Cosmin C. Rusunak, a BBTE Történelem és Filozófiai Kara oktatójának román nyelvű városnéző sétája, melynek során arra hívta fel a figyelmet, hogy mit, milyen mértékben és hogyan őrizzünk meg Kolozsvár történelmi-kulturális örökségeiből.

A Romkertben az elmúlt napokban megszokott gyerekfoglalkozások mellett a NOVE szervezett Neked hány kalapod van? Szerepek összeegyeztetése, a női valóság címmel kerekasztal-beszélgetést, amelyen részt vett Aczél Dóra egyesületi vezető, Gyöngyösi Csilla vállalkozó, Horváth Anna politikus, Rácz Mária lelkész, valamint Virginás Andrea egyetemi oktató. Őket Czirjék Kati kérdezte.

Az Ifjúsági udvarban, az MCC szervezésében 12 óra 30 perctől Henry de Montety francia történész és Tóth-Gödri Iringó művészettörténész beszélgetett Kós Károly transzilvanista művészetéről és építészetéről, beágyazva azt az európai szecessziós mozgalomba.

Az Oázis zárónapi programjai közül érdemes megemlíteni a 13 órától kezdődő, Az erdélyi gasztroforradalom témáját körbejáró beszélgetést, amelyen Trucza Adorján, Kovács Ferenc, Szőcs Előd és Berke Sándor vett részt. A Romkertben ugyanebben az időpontban bemutatkoztak az erdélyi női gasztro-vállalkozók.

A Folkudvarban folytatódtak az előző napokban elindult programok, Sántha Emőke és a Rezeda zenekar 14 órától ismét kalotaszegi énekoktatást tartott. Eközben az Ifjúsági udvarban az MCC Középiskolás Program vezető oktatója, Bartusz-Dobosi László és diákjai bemutatták a KárPit című irodalmi folyóiratot.

A Folkudvarban 15 órától Sári Diána, Vargáné Papp Júlia és Neczné Vajna Zsuzsanna mutatta be a Kalotaszegi Barangolók Alkotócsoportját, amelyhez 4 órától udvarzáró is kapcsolódott. A Kalotaszegi barangolók kincsei címmel kalotaszegi gyöngyös (újragondolt) díszítményeket közszemlére tevő divatbemutatót tartottak, amelyhez szervesen kapcsolódott a Katlan-koncert.

Az Oázisban 16 órától W. Szabó Péter informatikus beszélt a mesterséges intelligencia forradalmáról, kitérve arra, hogyan tanulnak a gépek, hogyan működik a Chat GPT, hogyan tanul az MI rajzolni, és mit hozhat a jövő ilyen technológiai fejlődéssel, önállósodással.

Az Ifjúsági udvarban 16 óra 30 perctől Visky Andrejjel, a Váróterem Projekt nevű, különleges felfogásban rendezett színdarabokat felvonultató kezdeményezés alapítójával beszélgettek a KMDT szervezői.

Az Erdélyi Mozgóképmúzeumban utolsó eseményéhez érkezett a Cinema Taverna nevű programsorozat, amelynek keretében vasárnap a színpad nagyasszonyainak, Vitályos Ildikónak és Bisztrai Máriának a munkásságát bemutató filmet vetítették le.

A Farkas utcai református templomban 18 órától tartottak záró ökumenikus ifjúsági istentiszteletet, időközben pedig lezárultak az utcában berendezett Romkert programjai is. Az Oázisban szintén ebben az időpontban kezdődött a helyszín eseményeit lezáró beszélgetés Cseke Attilával Hol az ember a robotban? címmel Az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban a szekszárdi Sebestyén Csaba koronázta meg a Borvadász Társaság egész hetes borkóstoló-sorozatát.

Az Ifjúsági udvarban 18 órától az MCC Kolozsvár Egyetemi Programjának diákjai tartották az Agora nevű eseményüket, amelyen Guttmann Szabolcs-István építész fejtette ki véleményét a Kolozsváron tervezett metróvonalat érintő vitás kérdésekről. Ezt követően 19:30-tól Incze Zsuzsa projektmenedzser és Incze Laura beszélt a közönségnek arról, hogyan lehet fiatal vállalkozóként európai uniós forrásokhoz jutni.

Kolozsvár Főterén 19 órától megtartották a 14. Kolozsvári Magyar Napok záróünnepségét, amelyen beszédet mondott az esemény főszervezője, Gergely Balázs, Emil Boc polgármester, Oláh Emese alpolgármester és Grezsa Csaba, Magyarország kolozsvári főkonzulja is. A záróünnepséget követően Leslie Mandoki és a Mandoki Soulmates adott nagyszabású, közel négyórás koncertet. A világhírű magyar dalszerző, producer, dobos és énekes olyan világklasszis rock- és jazzikonokkal lépett színpadra, mint Nick van Eede, Al Di Meola, Mike Stern, Randy Brecker, Till Brönner, Richard Bona, Tony Carey, Deobrat Mishra, valamint Fausto Beccalossi. A Soulmates a Bartók Béla-művek különleges hangzását és a modern zenei stílusokat ötvözve adta elő a Magyar képeket, ezáltal pedig hazahozta a kincses városba az erdélyi népzenén alapuló és Bartók Béla nyomán írt rockszvitet.

Ahogyan azt a rendezvénysorozat résztvevői megszokhatták, az utolsó napon is lehetőségük volt éjszakába nyúlóan szórakozni a Magyar Napok helyszínein. A Petőfi-udvar Petőfi-színpadán a kolozsvári LetShow együttes lépett fel, amely könnyed hangvételű, sokak által ismert, legendás dalok saját stílusban való előadásával szórakoztatta a közönséget. Az Ifjúsági udvarban Erdély egyik legkedveltebb magyar lemezlovasa, DJ Pici biztosította a jó hangulatot a záróbulin.

A 15. Kolozsvári Magyar Napokat 2024. augusztus 18–25. között szervezi meg a Kincses Kolozsvár Egyesület.