In memoriam Kántor Lajos – Kiállítás az Erdélyi Művészeti Központban őrzött Kántor Lajos-hagyatékból c. kiállítás megnyitója
In memoriam KÁNTOR Lajos – Kiállítás az Erdélyi Művészeti Központban őrzött Kántor Lajos-hagyatékból
Megnyitó: 2023. augusztus 12., szombat 18 óra, Kolozsvári Művészeti Múzeum (Bánffy-palota)
Kiállítás időtartama: 2023. augusztus 12–27.
A tárlat Kántor Lajos (1937–2017) kolozsvári irodalomtörténész, író, műkritikus egykori képzőművészeti gyűjteményéből mutat be egy reprezentatív, mintegy 70 művet felvonultató válogatást. Irodalomtörténeti munkássága mellett Kántor Lajos a Korunk folyóirat szerkesztőjeként és a Korunk Galéria létrehozójaként (1973) alkotott kiemelkedőt az erdélyi magyar képzőművészet népszerűsítésének szempontjából. Az általa összegyűjtött képzőművészeti alkotások (festmények, grafikák, szobrászati művek, kerámia- és textilmunkák) jelentős hányadát, 134 művet a Sapientia Alapítvány vásárolta meg 2019-ben és helyezte el megőrzésre a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban (EMŰK).
Az EMŰK 2020-ban Sepsiszentgyörgyön rendezett egy átfogó kiállítást a megvásárolt Kántor-gyűjteményből, idén pedig a Kolozsvári Magyar Napokon mutatunk be egy válogatást ebből a művelődés- és irodalomtörténeti szempontból is jelentős hagyatékból. A kolozsvári Bánffy-palotában rendezett tárlat (amelynek anyagát Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész válogatta) azt a szellemi környezetet igyekszik rekonstruálni, amelyben Kántor Lajos élt (hiszen e művek túlnyomórészt a lakásában voltak „kiállítva”) és dolgozott. A kiállításon kiemelt szerepet kapnak a Kántor Lajosról készült portrék (például Mohy Sándor és Kádár F. Tibor festményei, Tóth László rajza, Tirnován Ari-Vid reliefje) és az olyan ikonikus művek, mint például Nagy Albert Fehér kakas-a, amely Kántor saját bevallása szerint teljesen hozzánőtt az egész gondolkodás- és látásmódjához. Az erdélyi magyar festőművészek közül – mintegy szemléletve a gyűjtő által velük ápolt közeli viszonyt is – Fülöp Antal Andor, Incze Ferenc, Balázs Péter, Jakobovits Miklós, Incze János Dés, Györkös Mányi Albert, Paulovics László, Szécsi András szerepelnek több alkotással. Mellettük láthatóak lesznek a hatvanas-hetvenes évekbeli kolozsvári grafikai iskola jelentős képviselőinek (Tóth László, Deák Ferenc, Bardócz Lajos, Cseh Gusztáv) és elismert szobrászművészeknek (pl. Gergely István, Tőrös Gábor, Benczédi Sándor és Ilona) munkái is.