ÉN vagyOK (az ok)

Bizonytalanságról, szűkölködésről, szorongásról illetve magányról beszélt szombat délután Nagy Botond a Báthory István líceum dísztermében. Történetekkel próbálta alátámasztani azt, hogy emberként sokszor észre sem vesszük hány lehetőség áll rendelkezésünkre, ezzel pedig rontjuk kapcsolatainkat és saját életünket is egyben.

Emberekkel dolgozik, így elmondhatja, hogy rengeteg olyannal találkozott, aki negatív élmény következtében nem saját magát okolja a történtekért, hanem másban keresi a hibát: párkapcsolatra, szülő-gyerek kapcsolatra és munkahelyi félreértésre is fogják. Azt tanácsolta, hogy vállaljuk magunkra a hibát, próbáljunk javítani, és ez alapján hozzunk döntéseket.

Mindazt, amiért nem törekszünk lehetőségeket keresni vagy nem vagyunk elég felelősségteljesek, Nagy visszavezeti a gyerekkorra, hisz akkoriban azt tanuljuk, hogy ne kérdőjelezzük meg szüleink döntéseit. Hogy a szülők néha túl óvatosak, hogy semmit sem bíznak a gyerekre, hogy nem hagyják érvényesülni, mind befolyásolják a későbbiekben fellépő attitűdöt.

Az agresszióról is úgy véli, hogy gyerekkorban fogan: ha a szülők otthon verbális vagy fizikai bántalmazással próbálják megoldani a mindennapi problémákat, a gyerek felnőtt korában ugyanehhez a megoldáshoz folyamodik, mert beválltnak ítéli.

Az előadás végén néhány tanácsot adott a hallgatóknak: tudjuk meg, hogy mindig van lehetőség, fogadjuk el az adott helyzetet, így már könnyebb változtatni rajta, kérjünk segítséget.

Bántó Brigitta