A Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen adománygyűjtést hirdet az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt nehéz helyzetben élő kárpátaljai iskolás gyerekek javára.
Az első Kolozsvári Magyar Napokat hat évvel ezelőtt, 2010-ben szerveztük meg. Olyasmit valósítottunk meg, amire azelőtt nem volt példa: interetnikus környezetben a legtöbb magyar értékteremtő szakmai és kulturális szervezetet sikerült bevonni egyetlen rendezvénysorozatba úgy, hogy az értékek felmutatása és a hagyományápolás mellett a szórakoztatásra is hangsúlyt fektettünk. A civilszervezetek, egyházak, intézmények részéről már akkor felmerült az igény, hogy együtt mutassák meg a szélesebb nyilvánosságnak „kincseiket”, melyre minden kolozsvári egyformán büszke lehet.
Az elmúlt esztendők sikeres „magyar napjai” igazolták, hogy igény van a közös ünneplésre, az összetartozás megtapasztalására és sokszínű kultúránk megélésére. Külön öröm számunkra, hogy a Kolozsvári Magyar Napok példáját sokan követték Erdélyben és a Partiumban: Brassóban, Marosvásárhelyen, Nagyváradon.
A Kolozsvári Magyar Napok célkitűzései
A kolozsvári kulturális seregszemle apropóját két fontos esemény megünneplése adta: Kolozsvár városi rangra emelése és a keresztény magyar államalapítás. Károly Róbert magyar király 1316. augusztus 19-én adta vissza Kolozsvárnak kiváltságait és emelte a települést városi rangra (civitas). Augusztus huszadikát sok más esemény mellett a több mint másfél évtizede évről évre megtartott Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozóval ünnepeljük.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik fontos célkitűzése a közösségépítés. Alkalmat és helyet adunk arra, hogy a kolozsvári magyar közösség és a városból elszármazott tízezrek legalább egyszer egy évben találkozhassanak. Erdély kulturális fővárosa így nyolc napra kicsit újra magyar várossá válik: az utcákon ekkor hallani a legtöbb magyar szót.
A Kárpát-medence több pontjáról sokan megtisztelnek jelenlétükkel, aki megismerkednek Kolozsvárral, az itt élők kultúrájával. A rendezvénysorozat ugyanakkor testvérvárosi kapcsolatokat ápol, és lehetőséget ad a szervezetek, intézmények közti párbeszédre, tapasztalatcserére.
A kulturális seregszemle a nemzetek közti párbeszéd híve. Élő kapocs kíván lenni a régió román és magyar közössége között. Arra törekszünk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeibe a román érdeklődők is bekapcsolódhassanak, illetve a román lakosság még jobban megismerje a magyar értékeket és kultúrát. Ennek köszönhetően a magyar kormány mellett a kolozsvári városháza és a megyei önkormányzat is kiemelt fontosságú rendezvényként támogatja a Kolozsvári Magyar Napokat.
Szakmai beszámoló a 6. Kolozsvári Magyar Napokról
Hatodik éve, hogy a magyar kultúra ünnepléséről és a tartalmas szórakozásról szólt az augusztus vége Kolozsváron. A Kincses Kolozsvár Egyesület és a kolozsvári magyar intézmények, civil szervezetek, érdekképviseletek, önkéntes segítők összefogása révén idén augusztus 16–23. között kerülhetett sor a Kolozsvári Magyar Napokra, a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléjére. A rendezvény megvalósítását az NKA nyílt pályázati keretéből 5 milló forinttal támogatta.
A rendezvénysorozat 2015-ös kiadásának látogatottsága, de a programbőség is hozta az előző években már megszokott nagyságrendet: tíz nap alatt kétszázezer résztvevőt vonzott az esemény mintegy ötszáz programpontja. A legtöbben a vasárnapi zárógálára és Koncz Zsuzsa koncertjére voltak kíváncsiak: a szervezők becslése szerint ekkor mintegy 35 ezren voltunk a Főtéren. Szinte az összes főtéri és Farkas utcai koncert tömegeket vonzott, de ezek közül is kiemelhető a Republic, a Bikini, illetve Fenyő Miklós koncertje. Az élénk érdeklődés a rendezvény Facebook-oldalán és honlapján is érezhető volt: a közösségi oldal magyar nyelvű változatán a lájkolók száma meghaladta a 27 ezret, a román változatán pedig az ötezret. A honlapon tíz nap alatt az egyéni látogatók száma elérte a 130 ezret.
A 125 fős szervezői stáb munkáját kétszáz önkéntes segítette, és mintegy száz partnerszervezet és támogató vette ki a részét a rendezvény megvalósításából. Tíz nap alatt sor került: 67 Farkas utcai programra, 59 gyermekprogramra, ugyanennyi városnéző sétára, illetve gyalogtúrára, 54 kerekasztal-beszélgetésre, 40 sporttal kapcsolatos tevékenységre, 33 filmvetítésre, 31 könnyűzenei koncertre, 29 ifjúsági programra, 24 kiállításra, 22 irodalmi estre, 21 színházi előadásra, 19 after partira, 13 könyvbemutatóra, 12 komolyzenei koncertre, 9 néptánc és népzenei programra, 8 borkóstolóra, 4 gasztronómiai programra, valamint számos több kategóriába is besorolható tevékenységre. Minden program ingyenes volt, kivéve a színházi miniévad előadásait és a borkóstolókat. Az európai ifjúsági fővárosi cím apropóján a Share Föderáció szervezésében a Deák Ferenc utca elején egy különleges kialakítású pavilon várta a fiatalokat.
Az idei Kolozsvári Magyar Napok összesen 45 helyszínen zajlott, és nemcsak a belváros utcáin, terein (Főtér, Farkas utca, Fogoly utca) illetve a magyar intézmények, szervezetek székhelyein, hanem például a Sportcsarnokban, a Román Nemzeti Színházban, Erdélyi Néprajzi Múzeumban, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban, a Diákművelődési Házban, stb. Idén is megnyitotta kapuit a rendkívül elhanyagolt állapotban lévő, de még így is impozáns egykori New York Szálló, mely napközben előadások, képzőművészeti kiállítások, kerekasztal-beszélgetések, este pedig koncertek, bulik helyszíne volt.
A 6. Kolozsvári Magyar Napok egyik újdonsága az a nagyszabású jótékonysági akció volt, amelyet a rendezvénysorozatot szervező Kincses Kolozsvár Egyesület a budapesti székhelyű Ökumenikus Segélyszervezettel közösen hirdetett meg. A kezdeményezők arra bíztatták a résztvevőket, hogy adományukkal támogassák az ukrajnai fegyveres konfliktus miatt nehéz helyzetben élő kárpátaljai magyar iskolás gyerekeket. Összesen öt pénzgyűjtő perselyt helyeztek el a programhelyszíneken, ahol a felajánlott összeg függvényében különböző színű karszalagot kaptak az adományozók. Az urnák összesen 22 433 lejt (1 millió 600 ezer forintot) tartalmaztak, amely összeg a kiadott karszalagok alapján hozzávetőlegesen 3000 személy hozzájárulásából gyűlt össze.
A hátrányos helyzetűek segítése tehát egy olyan nemes cél, melyet a rendezvénysorozat kitűzött maga eléa kultúraszervezés, a közösségépítés, az intézmények közti párbeszéd, a román-magyar viszony jobbítása mellett.
Az előző évekhez hasonlóan, idén is nagy hangsúlyt fektettünk az esemény infrastruktúrájának biztosítására is, hogy programjainkat zökkenőmentesen tudjuk lebonyolítani. Minden helyszínen mobil WC-ket biztosítottunk, segítettünk szállásfoglalásban, információs sátraink napi 12 órán át hasznos tudnivalókkal szolgáltak az idelátogatóknak, a Farkas utcában különböző egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi sátor üzemelt, a főbb csomópontokon pedig mentőorvosi ellátást is biztosítottunk.
Előrendezvények
A Kolozsvári Magyar Napok idén egy kivételes ünnepélyes eseménnyel vette – nem hivatalos formában – kezdetét: hálaadó istentisztelet keretében adták át a Farkas utcai református templomot. A Kolozsvár egyik szimbólumaként számon tartott épület másfél évig be volt zárva, jele ntős mértékű felújítási munkálatokon esett át. Az ünnepi istentiszteleten, melynek alkalmából zsúfolásig megtelt a templom, Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette az igét. A hálaadó istentiszteletet a Duna TV élőben közvetítette, így a kolozsvári magyarokkal együtt ünnepelhetett a Kárpát-medencei magyarság közössége e jeles napon.
Bár a hivatalos megnyitóra csak hétfő délután került sor, már szombaton megkezdődtek a 6. Kolozsvári Magyar Napok. Kiállításmegnyitók sora jelezte előre, hogy ismét felpezsdült Kolozsvár kulturális élete. Szombat délután deadline címmel nyitották meg Könczey Elemér grafikus kiállítását a Bánffy Palotában található Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, s ugyancsak e központi épület szolgált helyszínéül a herendi porcelánt bemutató tárlatnak is. Míg az előbbin a múzeumba látogatók a Kolozsváron élő művész régi és új karikatúráit tekinthették meg, utóbbin a világhírű herendi porcelán néhány különleges darabját – köztük a hajdan a kolozsvári Fellegvár oldalában állt, és Stróbl Alajos által készített, Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrot is – láthatták a Bánffy-palotába érkezők.
Vasárnap délután sport-, makett- és építészeti kiállítással várták az érdeklődőket. Az Albert Flórián emlékét és örökségét őrző kiállítás az Új Sportcsarnokban nyílt meg. A harci gépjárművek makettjeiből nyílt kiállítást Murádin János Kristóf, a Sapientia – EMTE egyetemi adjunktusa magángyűjteményéből hozták tető alá a felsőoktatási intézmény Torda úti épületében. Szintén vasárnap délután nyílt kiállítás Makovecz Imre munkásságáról Megtörtént és megtörténhetett volna címmel. A kiállítást Csernyus Lőrinc Ybl-díjas építész, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja; Répás Zsuzsanna, az MMA Nemzetközi és Határon Túli Ügyek főosztályvezetője és Carmen Ciongradi, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban. A tárlaton a négy éve elhunyt építész által tervezett épületekről készített fotók, tervrajzok, makettek volta megtekinthetőek.
A 6. Kolozsvári Magyar Napok kiemelt programjairól
szóló beszámolók – napi lebontásban
2015. augusztus 17., hétfő
Hétfőtől teljes gőzzel startoltak a Kolozsvári Magyar Napok. Napközben változatos programokon vehettek részt az érdeklődők: megtekinthették a várost a Szent Mihály-templom tornyából, magyar illetve román nyelvű tematikus városnéző sétákon, tárlatvezetéseken bővíthették tudásukat Kolozsvárról (és nem csak), megismerhették a Ferences kolostor történetét, és számtalan színházi, irodalmi, művészi előadás, könyvbemutató közül választhattak. Nagy érdeklődés övezte a vasárnap átadott Farkas utcai református templom művészettörténeti sétáját, amelyet Weiss Attila egyetemi adjunktus vezetett. Mintegy százötvenen voltak kíváncsiak a templommal kapcsolatos legújabb kutatások fejleményeire.
Fél öttől vette kezdetét a Bulgakov Kávézóban a Helikon-estek nyitórendezvénye, amely során az irodalmi folyóirat ifjúsági mellékletének (A nagy Kilometrik) szerzői mutatkoztak be. A négy fiatal költő saját verseket olvasott fel, majd a szerkesztő-moderátor Horváth Benji kérdéseire válaszolva arról beszélgetett, hogy mit is jelent manapság a fiatal (erdélyi) irodalom.
17 órától Magyar szemmel a Kárpát-medencében címmel az MTI munkatársainak fotóiból nyílt kiállítás a Sapientia EMTE Tordai úti épületének stúdiótermében. A fotók a Kárpát-medence térségeiből ragadnak meg életképeket, megmutatva a kisebbségi magyar kultúra sokszínűségét és az egyes régiók sajátosságait.
A Kolozsvár Társaság székhelyén mutatták be az Erdély fővárosa Európában című könyvet, ami korszerű képet igyekszik nyújtani a folyamatos megújulásban levő Kolozsvárról. Rigán Lóránd, a kötet egyik szerkesztője azt hangsúlyozta, hogy nem csupán emberekről, Kolozsvár utcáiról, hangulatairól szerettek volna írni, hanem hangokról, zajról, nyüzsgésről is, hiszen a 21. századi nyitott, emberkedvelő polgár szereti, hogyha „él a város”.
Állítsátok meg a világot, ki akarok szállni! – választotta mottójául idén a Mimesis Fesztivál. A Kolozsvári Magyar Napok idejére létrejött kortárs képzőművészeti tárlategyüttesnek idén is a New York Szálló szolgált helyszínül. Ahogyan a kiállítást megnyitó művészettörténész, Zakariás Ágota fogalmazott, a képzőművészek harmadszor „hívtak szobára”. A tárlat népszerűsége évről évre nő, ami nemcsak a közönség egyre nagyobb érdeklődésében mutatkozik, hanem a kiállító művészek számának gyarapodásában is. Idén 38 erdélyi és magyarországi, román és magyar képzőművész reagált a felhívásra, az ő alkotásaik biztosították a tárlat sokszínűségét, a megvalósítások változatosságát, illetve a téma sokféle szemszögből való vizsgálatát. Számtalan stílussal, technikával és megközelítéssel találkozhatott a néző: a társadalmi problémák témába vágó megfogalmazásától a személyesebb hangvételű alkotásokon át egészen a néző közbenjárásával születő művekig. A New York szálló első emelete a Ringli.Spíl témára reagáló munkáknak biztosított helyszínt, míg a második emeleten, Second Floor címen ifjú kolozsvári és Kolozsvárhoz kötődő képzőművészek tárlatsorozata volt látogatható.
A Magyar Napok a Kolozsvári Állami Magyar Operában tartott hivatalos megnyitóján Gergely Balázs főszervező köszöntötte a meghívott vendégeket, s a szép számban megjelent ünneplő kolozsváriakat. „Sokan távolról érkeztek hozzánk a hívó szóra, s hogy immár hatodik alkalommal köszönthetjük őket Mátyás király városában azt is jelzi, hogy rendezvényünk hagyományt teremtett, mely során megmutathatjuk a többségi társadalomnak kultúrának és értékeinket” – mondta Gergely Balázs. A főszervező hozzátette: szimbolikus üzenete is van annak, hogy a rendezvényt hálaadó istentisztelettel kezdhették – utalva ezzel a Farkas utcai református templom vasárnapi átadására. Gergely megköszönte a támogatóknak, hogy idén is lehetővé tették a Kolozsvári Magyar Napok megszervezését. A megnyitón beszédet mondott: Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Mile Lajos főkonzul, Gheorghe Surubaru alpolgármester, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi bizottságának elnöke, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke, Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint nem utolsó sorban Pál István „Szalonna”, kárpátaljai származású zeneszerző. Ő röviden ismertette a nyitógálán Megidézett Kárpátalja. Hágókon innen és túl című, Mihályi Gábor rendező-koreográfus színrevitelében bemutatott előadás létrejöttének történetét.
2015. augusztus 18., kedd
Kedd délelőtt a Házsongárdi temetőben ünnepélyes keretek között adták át báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola felújított síremlékét. Szép számban gyűltek össze az érdeklődők az 1876 és 1949 között élt Szilvássy Carola felújított síremlékének átadása alkalmából a Házsongárdi temetőben. Az ünnepségen jelen volt Lévai Anikó, Orbán Viktor miniszterelnök felesége is. Beszédében méltatta az Erdély köz- és kulturális életét meghatározó Szilvássyt, akinek nyughelyét (a Bánffy-kripta mellett) nemrég fedezték fel és restaurálták. A meghívott felszólalása után Fazekas Zsolt református lelkipásztor szólította imára a megjelenteket, majd Pál István „Szalonna” kárpátaljai hegedűművész, népzenész játékát élvezhették az emlékezők. A rövid, ám felemelő esemény végén a Házsongárdi temetőbe látogatók elhelyezték a felújított sírhelynél az emlékezés virágait.
A Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola receptkönyvének új kiadása igazi ínyenceknek való falat. A zsúfolásig telt Bulgakovban zajló beszélgetésen a bárónő receptjein, illetve az erdélyi főúri konyha titkain túl a nem mindennapi asszony kalandos életének részletei is terítékre kerültek. A művészetpártolása, az erdélyi irodalmi élet támogatása miatt a Helikon anyósaként is emlegetett Szilvássy Carola életéről, Bánffy Miklóshoz fűződő viszonyáról, valamint a könyv születéséről Ugron Zsolna, Molnár Bánffy Kata, Szebeni Zsuzsa, Farkas Adrienn és Kovács Attila Zoltán beszélgetett.
A kedd délutáni kulturális események sorában bemutatásra kerültek a kolozsvári hivatásos magyar színjátszás első 50 évének jellegzetes színlapjai, kiállítással egybekötött konferenciát tartottak Erdélyi magyar értéktár – örökség és megjelenítés címmel, láthatóak voltak a két világháború közötti kolozsvári kétnyelvű plakátok, valamint – a több tucat programpont mellett – különböző tematikus városnézéseket is szerveztek román és magyar nyelven egyaránt.
Teltházas mozi várta kedd délután a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium tizedik kerékpártúráján készült dokumentumfilm vetítését. Az iskola 2002 óta szervezi a kerékpártúrákat, amelyek már kolozsvári magyar márkanévként épültek be a köztudatba. Évente átlagban negyven tizenéves diák pedálozik ezeken a rendhagyó expedíciókon. A szervezők idén az eddigieknél hosszabb útvonalat választottak, a diákok a törökországi Rodostóig bringáztak együtt. Hogy miért éppen Rodostó? A jubileumi túrán nyomába eredtek annak a legendás kolozsvári Székely Ábrahámnak, aki a XVII. században feltehetően a kollégium diákja lehetett, majd emigránsként Ibrahim Müteferrika néven a Török Birodalom elismert nyomdaalapítójává vált.
A Kolozsvár hangulatai fotópályázat munkáit díjazták kedd délután a Főkonzulátus előcsarnokában. A pályázat lehetőséget teremtett bárki számára, hogy bemutassa alkotásait, ugyanis képzettségtől és tapasztalattól függetlenül lehetett nevezni. Olyan Kolozsvárhoz kötődő fényképek beküldését várta a négytagú zsűri (Kántor Lajos, László Miklós, Székely Sebestyén György, illetve Găină Dorel), amelyek nem csupán a város látképét, hanem ennek hangulatát adják vissza.
Igazi családias hangulatban telt a Tranzit házban megszervezett Kolozsvári TV Magyar Adásának 25 éves szülinapi ünnepsége. Az összegyűlt vendégeket Pákai Enikő, a TVR csatorna kolozsvári stúdiójának főszerkesztője köszöntötte. Elmondása szerint a kolozsvári televízió, ezen belül is a kisebbségi magyar szerkesztőség elszánt kolozsváriak jóakaratából jött létre. Ezek a tettre kész emberek a rendszerváltás után rögtön tudták, hogy mi a teendőjük, és nemsokára létre is hozták a tévéstúdiót, szem előtt tartva az erdélyi közösség érdekeit. Pákai megemlítette, hogy Csép Sándor alapító főszerkesztő annak idején megtanította őket hittel szolgálni a közösséget, és fontosnak tartotta, hogy a munkatársak tartós hidakat igyekezzenek építeni a lakosság felé.
Jubileumi ünnepség keretében emlékezett meg kedden este a Tranzit Házban, a Kolozsvári Televízió magyar szerkesztősége, Kötő Józsefről, erdélyi dramaturgról és színháztörténészről. A Kincses Kolozsvár Egyesület alapító tagjáról készített, In Memoriam Kötő József című portréfilm vetítését követően, a szerkesztő, Víg Emese az egykori színháztörténész fiával, Kötő Zsolttal – aki egyben a film operatőre is – valamint Miklós Sándor képvágóval beszélgetett a félórás portré készítési körülményeiről. A rendezvény során felidézték Kötő József emberi és szakmai teljesítményeit, szellemi hagyatékát.
Estétől a fesztivál zenei színpada is teljes gőzzel üzemelt a város főterén: 19 órától a Nightlosers, 21 órától pedig a Magna Cum Laude csapott a húrok közé. A koncertek után további bulikat szerveztek a város különböző szórakozóhelyein, melyek között idén is különlegességnek számított a megnyitott New York Kávéház, ahol este a már említett Pál István „Szalonna”, Codoba Florin és a palatkai zenekar, Varga István „Csipás”, valamint Fodor „Netti” Sándor és barátaik fellépésével szerveztek táncházat és hajnalig tartó mulatságot.
2015. augusztus 19., szerda
Szerdán sem unatkozhattak azok, akik a 6. Kolozsvári Magyar Napok programkínálatából válogattak: előadások és könyvbemutatók, kiállítások és találkozók váltogatták egymást, s az esti eső ellenére is megtelt a tér az Ossian és a Republic zenekarok koncertje alatt.
A nap egyik kiemelkedő eseményének számított a Babeș—Bolyai Tudományegyetem Bölcsészkarán megszervezett magyar szakos véndiákok találkozója, ahol több mint 150 korábban végzett hallgató látta újra egymást. Az eseményen 1954-től, 2012-ig terjedő években végzett magyar szakosok találkoztak. Szerkesztők, sajtóbeli munkatársak, írók, középiskolai tanárok, hivatalnokok voltak jelen, akiket összeköt a magyar nyelv és az olvasás szeretete, általában a magyar kultúra ismerete és annak a képviselete. Korábbi baráti, évfolyamtársi, tanár-diák kapcsolatok újultak meg, erősödtek meg.
A Szabók bástyájában dokumentációs vándorkiállítás vette kezdetét, mely az erdélyi műemlékekre, s azok alaprajzaira fókuszált. A téma azért is kiemelkedően fontos, mert ahogyan Gaal György, a tárlatot létrehozó Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke is megfogalmazta: kiszámíthatatlan minden pillanat, s nem tudni, akad-e pénz és akarat valamelyik műemlék megmentésére és felújítására, vagy végleg eltűnnek épített kincseink.
Az Umlingok öröksége: a bodonkúti régi templom mennyezetkazettái címmel nyílt kiállítás szerda délután az Erdélyi Néprajzi Múzeumban. Tötszegi Tekla néprajzkutató, az Erdélyi Néprajzi Múzeumban kiállított kazetta-tárlat megnyitóján elmondta: „Az Erdélyi Néprajzi Múzeum birtokában lévő, az eredeti, három-négy kazettahosszúságú elemek utólagos felszabdalásával nyert, negyvenhét mennyezettábla díszítménye sovány temperával készült, vastagabb alapozás nélküli, gyalult fenyőfa alapra. A kiállított darabok igényesen megfestett központi díszítményeinek többségét a késő reneszánsz formavilágában gyökerező florális kompozíciók alkotják.”
A Kolozsvári Magyar Napok szerdai napján az Ösztöndíjak.ro csapata közönségtalálkozóra hívta a fiatalokat. Az esemény során a pályázati tanácsadás, illetve a volt és jelenlegi ösztöndíjas diákok, doktoranduszok és kutatók élménybeszámolói mellett a Dream big, achieve more verseny nyerteseinek díjazására is sor került. Az élménybeszámolót Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa indította, visszaemlékezve pályája kezdetére, valamint a továbbtanulással és az ösztöndíjakkal kapcsolatos tapasztalataira. Ezt folytatták jelenlegi ösztöndíjas kutatók és diákok, akik valamennyien a sikeresen megpályázott ösztöndíjaikkal kapcsolatos élményeikről, személyes tapasztalataikról számoltak be, bátorítva a közönséget a nemzetközi ösztöndíjak adta lehetőségek kihasználására.
A Sapientia EMTE Tordai úti épületének nagytermében gyülekeztek szerda délután azok, akik kíváncsiak voltak milyen utakon halad az erdélyi magyar film. Pontosabban az erdélyi magyar filmesek, ugyanis a bemutatott kisfilmek az egyetem film-fotó szakáról különböző évfolyamokból kikerült rendezők munkái. Legtöbbjük tovább folytatja tanulmányait a román, illetve a magyar fővárosban, és alkotásaikat nézve megállapíthatjuk, hogy szakmájukat egyre jobban értő fiatal rendezőkről van szó.
Demény Péter Kolindárium című kötetét mutatták be szerda délután a 6. Kolozsvári Magyar Napok alkalmából ismét megnyitott New York Kávéházban. A könyvet Balázs Imre József író, egyetemi tanár méltatta, Laczkó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész pedig a kötetben megjelent versek megzenésített változataival lepték meg a szép számban összegyűlt hallgatóságot. A bemutatón elhangzott: mindenkinek ajánlják a könyvet, akinek van legalább egy keresztneve, hiszen a kötetben szereplő versek egy-egy név apropóján születtek. Demény Péter naponta írta a verseket, melyeket – a rá jellemző módon – a Facebook-on is közzé tett, így a most összegyűjtött szerzeményeket már korábban is olvashatták az online tér látogatói.
Szerdától beüzemelt a Kolozsvári Magyar Napok legizgalmasabb helyszíne, a fesztiválutca, avagy a Farkas utca. Itt reggeltől estig tartalmas programokkal várták az érdeklődőket. Nagy érdeklődés mutatkozott idén is a kézműves vásár termékei iránt: sokan ragadták meg az alkalmat és szerezték be a garantáltan természetes alapanyagokból készült kozmetikumokat, kézi készítésű ékszereket, emléktárgyakat, vagy kóstolták meg a helyben készült ételeket. Külön rendezvénysátrat működtetett a Magyar Turizmus Zrt., a Kolozsvári Állami Magyar Színház, a budapesti székhelyű Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, a Babeș—Bolyai Tudományegyetem, stb. A Bolyai Egyetem főépületének közelében felállított színpadon szerdán Csobot Adél, a Jazzybirds, a Frozen Dog’s Leg és a Borissza Jazz Band lépett fel. Mindeközben a Borudvarban a történelmi magyar borvidékek nedűit kóstolhatták meg az érdeklődők.
2015. augusztus 20., csütörtök
Csütörtök délelőtt a Kolozsvár főterén felállított, s a Kincses Kolozsvár Egyesület által működtetett programsátorban mutatták be a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2015-2016 című kötetet. A megjelent kiadvány gazdag összefoglalója a város sokszínű kulturális életének. Szabó Lilla, a 6. Kolozsvári Magyar Napok programigazgatója, a kiadvány felelős szerkesztője köszöntötte az érdeklődőket, és elmondta: a kalendárium immár a negyedik számát élte meg, s mindez egy sorozat létét bizonyítja. „Nekünk, szervezőknek, egy év a magyar napoktól a következő magyar napokig tart, s a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma szintén ezt a szerkezetet követi” – mondta Szabó Lilla.
Csütörtök délben számos fiatal társaságában hivatalosan megnyitották az Ifjúsági Sátrat a Deák Ferenc utcában. A Kolozsvár 2015 Európa Ifjúsági Fővárosa keretében az IKE, EMI, KIFOR, KMDSZ, MIÉRT, MIK, ODFIE, RMCSSZ és a Share szervezetek délelőtt 11 órától késő délutánig várták az érdeklődőket különböző kiállításokra, közéleti beszélgetésekre, előadásokra illetve szabadidős, kreatív programokra.
Kávéillat és teltház fogadta a kávé szerelmeseit csütörtök reggel a Koffer Könyvesházban, mely a 6. Kolozsvár Magyar Napok egyik különleges helyszíne volt. Berke Sándor szerint – aki a méltán ismert Koffer Könyvesház tulajdonosa – három dolog szükséges a jó kávéhoz: kitűnő alapanyag, megfelelő technikai felszerelés és helyes elkészítési gyakorlat. A csütörtöki napon szervezett kávékóstolón az alapanyagokról tudhattunk meg érdekes információkat, majd második felvonásban lehetőségünk nyílt ízlelőbimbóink kényeztetésére is, hiszen igazán exkluzív El Salvador-i és etióp kávékülönlegességeket kóstolhattunk.
A Kolozsvári Magyar Napok ötödik napján megnyílt az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Minta ifjúsági szervezet, a Vigyázó Egyesület és a Kolozsvári Magyar Állampolgárok Klubja által közösen működtetett Part Sátor. Az első tematikus beszélgetésen a Kolozsvár és Pécs közti testvérvárosi kapcsolat került górcső alá. Őri László, Pécs alpolgármestere, Decsi István, Pécs önkormányzatának fideszes frakcióvezetője és Fancsali Ernő, az Erdélyi Magyar Néppárt kolozsvári elnöke vett részt a beszélgetésen, mely Soós Sándornak, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnökének moderálásával a két város között immár negyed évszázada létező testvérvárosi kapcsolatról szólt.
Tizenegy ország, tizenhat nemzeti és regionális kisebbséget képviselő néptáncegyüttes vett részt a csütörtökön kezdődött 17. Szent István-napi Néptánctalálkozón. A találkozó keretében megáldották a Kárpát-medence kenyerét, ezt pedig a főtéri tánckavalkád követte. A hangulatot a színesebbnél színesebb népviseletek már megalapozták, a népdalok és csujogatások csak hab a tortán volt. A kedvezőtlen időjárás miatt a népviseleti felvonulás ugyan elmaradt, de aki a New York kávéházban járt különleges élményben részesült: színpompás viseletek, virág- és népi motívumok, gyöngysorok, hímzett kendők és mellények, erőstalpú csizmák látványa fogadta az érdeklődőket. Mint ahogy az ezelőtti években, idén is szép számban gyűltek össze a folklór kedvelői a Főtéri színpadnál, hogy láthassák a Németországból, Lengyelországból, Lettországból, Fehéroroszországból, Oroszországból, Ukrajnából , Szlovákiából, Magyarországról, Szerbiából, Horvátországból és Romániából érkező néptáncegyüttesek műsorát. A gála az együttesek színpadon való bemutatásával vette kezdetét, majd ünnepi beszédet mondott Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese; Soós Sándor, az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei szervezetének elnöke, illetve Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács elnöke. A műsor házigazdája, a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes egyben huszadik évfordulóját is ünnepelte a gála során.
A Farkas utcában felállított színpadon Kocsis Tibor, a Loyal, valamint a Maszkura és a Tücsökrajz váltotta egymást.
Csütörtök este Lajkó Félix és vendégei – Palya Bea, Csizmadia Anna, Tintér Gabriella, Brasnyó Antal és Csobán Gergő – ismét megtöltötték a Főteret egy olyan különleges produkcióval kedveskedve, mely fesztiválcsemegeként járja a Kárpát-medencét.
2015. augusztus 21., péntek
Pénteken nyílt meg a középkori Fogoly utca, ahová játékokkal, íjászattal, zenével és szürkemarha-pörkölttel várták az oda látogatókat. Az érdeklődők egész napos programokból válogathattak (sport, gyermekfoglalkozások, interaktív játékok), de volt utcazene-bemutató, vetítés a BBTE Színház és Televízió Kara diákjainak kisfilmjeiből és szó volt az önkéntességről is. Bemutatkoztak az ETDK nyertesei, streetball-bajnokság, teniszoktatás is volt.
Első alkalommal szervezték meg a kincses városban a Kolozsvári Erkel Ferenc Sakk-napokat. A rendezvény pénteken startolt a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében, ahol Dr. Seszták Miklós magyar fejlesztési miniszter társaságában Nagy Elek beszélgetett a sakk koronázatlan királynőjével, a sakk nemzetközi nagymesterével, Polgár Judittal. Solymosi Zsolt, a kollégium aligazgatója nyitóbeszédében úgy méltatta a sakkozót, hogy bár ebben a 114 éves épületben, 458 éves intézményben az idők során jártak már nagy mesterek, ez az első alkalom, hogy egy világklasszis nagymester ül közöttünk.
Polgár Judit elmesélte, a kolozsvári eseményre több okból is fontosnak tartotta, hogy ellátogasson. Egyrészt a kíváncsiság hajtotta Erdélybe, másrészt hallott a Kolozsvári Magyar Napokról: „azt mondták, hogy fantasztikus rendezvény, el kellett jönnöm, hogy meglássam”. Polgár Judit személyes vallomásai után beszélt a sakk területén egyre nagyobb teret nyerő, és a sportágat mindinkább segítő illetve ezzel összefonódó számítógépekről. A beszélgetés után a sakk-zseni huszonöt szimultán játékot játszott le az előzőleg bejelentkezett sakkozókkal. Természetesen ellenfeleit mind egy szálig megverte.
Három párti vitát tartottak a 6. Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt működő Part Sátorban az Erdélyi Magyar Néppárt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt Kolozs megyei vezetőinek részvételével. Szilágyi Szabolcs újságíró, rádiós moderálásával zajlott Csoma Botond (RMDSZ), Keizer Róbert (MPP) és Soós Sándor (EMNP) vitája péntek délben. A résztvevő felek a három párt együttműködésének lehetőségeiről, valamint a 2016-ban esedékes önkormányzati választásokon való indulásról vitáztak.
Miért foglalkozik egy református lelkipásztor kalandregény írásával? Többek között ez a kérdés merült fel Hover Zsolt Hetedhét Ösvény című könyvbemutatóján. A választ pedig a bemutató végére mindenki egyértelműen megkapta. A kötetet Barabás János vezető konzul méltatatta, aki hiánypótló könyvnek nevezte a felnőtteknek szóló meseregényt. Mint mondta, bámulatos módon jelenik meg a regényben az ősi magyar legendák furcsa és misztikus világa. A szerző elmondása szerint könyvét kimondottan csak a magyar mitológiák ihlették, illusztrációját saját kezűleg rajzolta.
Mintegy a 26. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban megtartott beszélgetés folytatásaként, a 6. Kolozsvári Magyar Napokon is sor került Schiffer András LMP-elnök és Gulyás Gergely fideszes politikus vitájára. Toró Tibor politológus moderálásával zajlott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Bocskai-házában a leginkább anyaországi belpolitikai témákról szóló beszélgetés.
A TIFF-házban gyűltek össze péntek délután a kolozsvári és sepsiszentgyörgyi képviselők és „szurkolók” az Európa Kulturális Főváros ügy kapcsán. Kolozsvárt Horváth Anna RMDSZ-es alpolgármester, Szakáts István és Florin Moroșanu, a Kolozsvár 2021 – Európa Kulturális Fővárosa munkatársai képviselték, Sepsiszentgyörgy részéről pedig Sztakics Éva alpolgármester, Veres-Nagy Tímea és Barta Mónika a Sepsiszentgyörgy 2021 – Európa Kulturális Főváros részéről voltak jelen. Hegedüs Csilla volt kulturális miniszterként szólalt fel és kérdezett a képviselőktől, a beszélgetést Anca Simionca csíkszeredai szociológus moderálta. A teltházas közönség nem összecsapást látott, amennyiben erre számított volna. A beszélgetésben többször fény derült arra, hogy bár mindenki a saját projektjének szurkol, lehetőséget lát versenytársa koncepciójában is.
A La Paz-i börtönkomplexumban öt éven és tíz hónapon át politikai fogolyként elzárt, 2015 tavaszán szabadult Tóásó Előddel beszélgetett pénteken délután Lukács Csaba újságíró, a Baptista Szeretetszolgálat munkatársa az egykori Continental szállóban, rengeteg érdeklődő társaságában. Lukács Csaba az államellenes és felforgató cselekedetek elkövetésével vádolt Tóásót rabságának ideje alatt évente látogatta, részt vett tárgyalásain, és szabadlábra helyezésekor a Bolíviából való, filmbeillő kimenekítésében is szerepet vállalt. Az érdekfeszítő beszélgetést nagy figyelemmel kísérő hallgatóság megtudhatta, milyen rémálomhoz hasonlatos következményekkel jár az, ha egy fiatal meggondolatlan módon vállal külföldi munkaajánlatot, és nem számol azzal – Lukács Csaba kifejezésével élve –, hogy ingyen ebéd márpedig nincs, és a csábító ajánlatok mögött óriási veszélyek leselkedhetnek.
A színházkedvelők Keresztes Attila rendezésében Az özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak című előadást tekinthették meg, ugyanakkor a KaravanAct utazó színházi fesztivál két produkcióval is jelentkezett. Délutántól hajnalig Palya Bea, az Operett Group Project, a Budapest Klezmer Band és Fenyő Miklós koncertjeire, a New York-minifeszt DJ party-jára, valamint a Bulgakov négyhelyszínes megapartijára várták a fesztiválozókat.
2015. augusztus 22., szombat
Szombat délutánra az eső megállt, a nap is kisütött, így hétvégére a Farkas utcában lévő rendezvényekre nagyon sok kolozsvári lakost kicsalt a Kolozsvári Magyar Napok színes program-kavalkádja. A Part-sátorban a kézművességről szóló bensőséges hangulatú nyílt beszélgetés zajlott, melyet Horváth Enikő moderált. Öt ismert kézműves vállalkozót faggatott vállalkozásuk sikerének kulcsáról. Kiderült: egyre többen kezdenek el újra foglalkozni a kézműves szakmával, és egyre nagyobb a kereslet a piacon az ilyen kreatív kézműves termékek iránt. Ez annak köszönhető, hogy egyre többen igénylik azt, hogy saját elképzelésüknek, kreativitásuknak megfelelő táskákat, ékszereket hordjanak.
Az Életfa Családsegítő Egyesület idén is változatos programokkal várta a gyermekeket egész héten, csütörtöktől vasárnapig a Farkas utcai templom mellett található Romkertben. Míg a szülők a kézműves vásár gazdag kínálatából válogattak, vagy ételeket kóstolgattak, addig a gyerekeknek is volt hasznos elfoglaltságuk.
Aki szombat reggel követte a levegőben szálló illatokat, nem tévedhetett el: egyetlen biztos út volt, és ez az Apáczi Csere János iskola udvarába vezetett. Reggel kilenckor már elkezdődött a nyüzsgés az udvaron: érkeztek civil szervezetek, baráti társaságok, politikai pártot képviselő tagok és vendéglátósok is a hagyományos főzőversenyre. A szervezők mindent előkészítettek, a versenyzők csupán alapanyagokat és jókedvet kellett magukkal hozzanak. Az érdeklődök kívánság szerint próbálhattak ki a nyaklevest, a saláta bokszot, a nyúlpörköltet mókus módra és „sajtós kacsát” Szabadság módra is. A háziasszonyok és tapasztalt szakácsok idén nemcsak a bográcsban tartották fakanalukat, a Rezeda zenekar dalaira ténylegesen meg is táncoltatták ezeket. A zenekar köré így nemcsak nótázni gyűltek a versenyzők: látogatókat felkérvén táncra perdültek és egy pillanatig sem hagyták, hogy megálljon a zenekar. Az ízek összecsapásán a Kiss-Budai Tibor meterszakács vezette zsűri minden résztvevő csapatot díjazott annak függvényében, hogy milyen kategóriában jeleskedtek. Így például kiosztásra került a legeredetibb, legkiválóbb, legfrappánsabb, legfűszeresebb díj, ezúttal senkit sem érhetett csalódás.
Bizonytalanságról, szűkölködésről, szorongásról illetve a magányról beszélt szombat délután Nagy Botond a Báthory István líceum dísztermében, az Egészségnapok keretében. Történetekkel próbálta alátámasztani azt, hogy emberként sokszor észre sem vesszük hány lehetőség áll rendelkezésünkre, ezzel pedig rontjuk kapcsolatainkat és saját életünket is egyben. Emberekkel dolgozik, így elmondhatja, hogy rengeteg olyannal találkozott, aki negatív élmény következtében nem saját magát okolja a történtekért, hanem másban keresi a hibát: párkapcsolatra, szülő-gyerek kapcsolatra és munkahelyi félreértésre is fogják. Azt tanácsolta, hogy vállaljuk magunkra a hibát, próbáljunk javítani, és ez alapján hozzunk döntéseket.
Miért jó a kolozsvári magyaroknak a székely autonómia? – tették fel a kérdést a Magyar Napok szombati napján a Communitas Alapítvány által szervezett előadás résztvevői. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács RMDSZ-es elnökei, valamint Bognár Zoltán politológus és Csoma Botond, a Kolozs megyei RMDSZ-elnöke beszéltek a székelyföldi autonómiatörekvések helyzetéről, egy leendő önrendelkezés várható hatásairól, s mindezek Kolozsvári vetületeiről.
Számos érdeklődő gyűlt össze szombaton délben a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem belvárosi épületében, a Bocskai-házban, ugyanis egy aktuális forró téma volt terítéken. A 6. Kolozsvári Magyar Napok szervezői hangsúlyosan Kárpátaljára fókuszálták az erdélyi nemzetrész fővárosában fesztiválozók figyelmét. A Bocskai-ház Óváry-termében a kárpátaljai születésű Kovács Sándor író, matematikatanárnak Ahol a Tisza születik c. filmjét, illetve ezt megelőzően, az előtérben kiállított, Párbeszéd Kárpátaljával c. fényképkiállítását is megtekinthették az érdeklődők. További programpontok, a Verecke, Nomen est omen vetítése volt, majd beszélgetés az országrész zavaros jelenéről, és kétes jövőjéről Füzesi Magda költővel és Debreceni Mihály tévés szerkesztő, műsorvezetővel. A több órás érdekes programsorozatot Dinnyés József verséneklő előadása tette kellemesebbé. Kovács Sándor a Fekete, Fehér és a Szőke Tiszát bemutató filmje után elmondta: „Szeretném, ha mindenki tudna három dolgot Kárpátaljáról. Itt van Vereckei-hágón a magyar honfoglalás millecentenáriumi emlékműve. Itt születik a magyarok szent folyója, a Tisza. Itt bontotta ki zászlaját a legnemesebb szabadságharc, a Rákóczi-féle szabadságharc.”
A hét folyamán minden napra jutott legalább egy-két komoly zenei koncert is a műfaj kedvelőinek nagy örömére. Ezek helyszínei: a Farkas utcai református templom, a Redut/Erdélyi Néprajzi Múzeum, a Szent Mihály templom, valamint a Koffer könyvesbolt volt. A leginkább várt hangverseny kétség kívül a világ első, Magyarországon lezajlott komolyzenei tehetségkutató műsora, a Virtuózok fiataljainak fellépése volt az Operában. A koncerten ott voltak a televízióból már jól ismert tehetséges fiatalok: Lugosi Dániel Ali, Boros Misi, Demeniv Mihály, Tóth Bettina, Szauer Bianka, Kiss Zoltán és Sándor Zoltán, akiket rendhagyó módon a Kolozsvári Magyar Opera zenekara kísért.
Szombat este a Farkas utcában az Evilági Együttes és Vizi Imre lépett fel, míg a főtéri színpadon a fiatalok körében igencsak népszerű Magyashegyi Underground, melynek énekesnője az erdélyi származású Bocskor Bíborka, valamint az idén 33 éves Bikini együttes szórakoztatta a nagyérdeműt.
2015. augusztus 23., vasárnap
A Kolozsvári Magyar Napok utolsó napján sem unatkozhattak az érdeklődők a rendezvénysorozat különböző helyszínein. A Báthory István Elméleti Líceum tornatermében folytatódtak az egész héten nagy érdeklődésnek örvendő sporttevékenységek. Vasárnap kispályás floorball tornára került sor. A hét folyamán minden sportágban jeleskedtek az aktív élet elkötelezettjei. Második alkalommal szervezték meg a Kolozsvári Egyetemi Futsal Kupát a kolozsvári Új sportcsarnokban, ugyanitt került sor a II. Kolozsvári Amatőr Kosárlabda Kupára is. Iuliu Haţieganu sportparkban a II. Kolozsvári Ötlabda Kupára és a Kolozsvári „Öregfiú – KEK Alumni” Foci Kupára is jelentkezhettek az érdeklődők. A kolozsvári középiskolák sportpályáink egymással párhuzamosan zajlottak a különböző bajnokságok.
A Babeș-Bolyai Tudományegyetem Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete, a Zoológiai Múzeum és a Vivárium a Mikó-kertben valamint a biológia és a geológia kar udvarán szervezett helyszíni foglalkozásokat, melyek vasárnap is nagy érdeklődésnek örvendtek.
Teltházas előadás keretei között beszélgettek Kolozsvár kulturális jelentőségéről a Communitas Alapítvány meghívottjai. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke; Pozsony Ferenc akadémikus, néprajzkutató, a BBTE oktatója; Tonk Márton, a Sapientia EMTE kolozsvári kara dékánja; Sipos Gábor, az EME elnöke; Szilágyi István író; Karácsonyi Zsolt költő, műfordító, a Helikon főszerkesztője és Koós Ferenc vállalkozó Kántor Lajos, a Kolozsvár Társaság elnökének moderálásával vizsgálták meg, milyen pozíciót tölt be Kolozsvár az erdélyi és az európai kulturális térben.
Vasile Dâncu és Horváth István szociológusok, valamint Eckstein Kovács Péter jogász augusztus 22-én, szombaton egy fesztelen vita keretein belül arról beszélgettek, hogy milyen kapcsolat van az erdélyi románok és magyarok között. A meghívottak megpróbálták lebontani azokat a sztereotípiákat, amelyek ezt a viszonyt övezik. Az Enyém, tiéd, övé, miénk címmel meghirdetett beszélgetésben olyan témák kerültek terítékre, amelyek a mai napig viszályt szítanak az erdélyiek között: többek között történelemről, regionalizmusról, politikáról és kultúráról is szó esett. A Vasile Dâncu által vezetett intézmény szociológiai kutatásainak eredménye szerint az utóbbi két évtizedben jelentősen csökkent a román-magyar konfliktus intenzitása. A szociológus elmondta, hogy míg 1992-ben a románok 80%-a érezte fenyegetőnek a magyarokat, már ez az arány 30%-ra csökkent. Horváth István szerint a román-magyar viszonyt a következő példával lehet a legpontosabban összefoglalni: ha egy románt megkérdeznek arról, hogy mit gondol a magyarokról, azt fogja mondani, hogy a szomszédja, akivel jóban van, belevaló ember, de általánosan az „ismeretlen” magyarok veszélyesnek bizonyulnak.
A Kolozsvári Magyar Napok zárónapján felemelő előadáson vehettek részt az érdeklődők az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében. A terem színültig megtelt: a hatvanadik érettségi találkozójuk alkalmából a véndiákok egykori osztálytársuk és évfolyamtársuk, Farkas Ibolya, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház kiváló színművésze egyéni előadását láthatták. A művésznő az előadása elején szívélyesen köszöntötte régi tanárait és évfolyamtársait, majd megköszönte az iskola jelenlegi vezetőségének, hogy ezt az előadást itt, régi iskolájában eljátszhatja és nem is akármilyen alkalomból, hanem a Kolozsvári Magyar Napok keretén belül.
A Stand'al mondo, senza'l mondo, azaz az Élni e világban, e világ nélkül című darabot láthatta a nagyérdemű vasárnap este, a KaravanAct utazó színházi fesztivál kolozsvári záróprogramjaként. A laudákon alapuló szertartás az olaszországi Regulam Teatro, a lengyel Grotowski Intézet, valamint a kolozsvári Shoshin Színházi Egyesület együttműködéseként jött létre. Az előadást középkori olasz liturgikus témájú versek, a laudák, azaz dicshimnuszok ihlették. A darab alapjául szolgáló költemények az Új Testamentum történeteiből mesélnek, mindezt az isteni és a földi, a lélek és a test, valamint az ember és a misztérium fogalompárokra kihegyezve. A kolozsvári közönség számára bemutatott darabhoz a rendező, Raúl Iaiza asszisztenseként közreműködött Köllő Csongor.
A Farkas utcai színpadon a Mazel Tov klezmer együttes, a Besh o Drom, a Tokoz zenekar és a Tarisznyás Együttes teremtett kiváló hangulatot.
Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter szerint „ahol a politika és a diplomácia nyelve olykor kicsit dadog, ott a kultúra és a művészet mindig folyékonyan beszél”. A miniszter a Kolozsvári Magyar Napok zárógáláján mondott ünnepi beszédében fogalmazott így vasárnap este a Kolozsvár főterén összegyűlt 35 ezres tömeg előtt. „Bármennyire is fontos népeink identitásának az ápolása és kölcsönös tisztelete, itt a Kárpát-medencében mindannyiunknak egy a sorsunk” – jelentette ki Seszták Miklós. Hozzátette, Kolozsvár az 50 ezer főnyi magyar lakosságával, oktatási, kulturális és művészeti intézményeivel a magyarság egyik legfontosabb bástyája. „Kolozsvár Erdély kulturális fővárosa, és ez a legméltóbb hely arra, hogy 2021-ben Európa kulturális fővárosa legyen” – jelentette ki a miniszter. Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere arra figyelmeztetett, hogy a magyar napok megszervezése „akkor vált lehetségessé, amint volt összefogás, amint a kolozsvári magyar emberek hinni kezdtek közösségük erejében”. Gergely Balázs, a Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke arra figyelmeztetett, hogy Kolozsvár 2016. augusztus 19-én ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 700. évfordulóját. „Kiáltsuk ki 2016-ot Kolozsvár 700 név alatt a város születésnapi évének" – kezdeményezte. „Ez a dátum világszerte bármely városnak büszkesége lenne. Nincs sok belőlük. De olyan városról nem tudok, amelyik egy ilyen dátumot ne ünnepelne meg méltóképpen (...) Idén ifjúsági főváros voltunk, 2021-ben, ha minden jól megy, kulturális főváros leszünk, a 2016-os év csak a miénk lesz” – fogalmazott Gergely Balázs főszervező. Mihai Seplecan, a Kolozs megyei önkormányzat elnöke azt ígérte, az általa vezetett intézmény jövőre hathatósabban segíti a magyar napok szervezését. A gálaműsoron a város főterét teljesen megtöltő több tízezres közönség Koncz Zsuzsával és meghívottjaival együtt énekelt közkedvelt dalokat. Ezzel zárult a Kolozsvári Magyar Napok 2015-ös kiadása.
Következtetések
Amint az a szakmai beszámolóból is kiderül, a 6. Kolozsvári Magyar Napok az előző évekhez hasonlóan mozgalmas, minden kulturális és szórakozási igényre odafigyelő rendezvény volt, mely nem jöhetett volna létre a pályázatokból és a különböző vállalkozóktól befolyó támogatások nélkül. Szeretnénk továbbra is biztosítani a fesztivál díjmentességét, hogy minden társadalmi réteg részt vehessen programjainkon, azok is, akik számára év közben nehezebben elérhető, megfizethető egy-egy kulturális esemény a kincses Kolozsváron. Feladatunknak tekintjük a kolozsvári magyar fesztiválturizmus ápolását, a város kulturális életéhez és arculatához szorosan hozzátartozó magyar intézményekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel, vendéglátó helyekkel, érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés révén.
Mindemellett tevékenyen támogatjuk Kolozsvár Európai Kulturális Főváros címének elnyerését, hiszen valós multikulturális közegben minden nemzetiség könnyebben valósítja meg programjait. Arra is törekszünk, hogy a Kolozsvári Magyar Napok rendezvényeibe a román érdeklődők is bekapcsolódhassanak, illetve a román lakosság még jobban megismerje a magyar értékeket és kultúrát. Ennek köszönhetően a magyar kormány mellett a kolozsvári városháza és a megyei önkormányzat is kiemelt fontosságú rendezvényként támogatta a 6. Kolozsvári Magyar Napokat, így minden eddiginél több román ajkú résztvevőt sikerült megszólítani.
Meglátásunk szerint az előzetesen megfogalmazott célkitűzéseket maradéktalanul teljesítettük. Tíz napon át nemcsak Erdély, hanem a Kárpát-medence magyarsága is figyelemmel követte Kolozsvár kulturális seregszemléjét. Ez a megtisztelő figyelem is alátámasztja, hogy bár hosszú még az út az európai kulturális fővárosi címig, Kolozsvár így is kiemelt kulturális fellegvára a tágabb értelemben vett régiónak.