Az Örökségünk Őrei (ÖŐ) várostörténeti vetélkedő során a részt vevő középiskolás csapatok lelkiismeretes kutatásának köszönhetően számos történelmi adat, írás, archív fotó és városi legenda kerül elő Kolozsvár műemlékei kapcsán. Ezek megőrzése és a széles publikum előtti bemutatása érdekében az Erdélyi Audiovizuális Egyesület egy projektet hívott életre, amelynek köszönhetően a diákok vizuális eszközökkel mutathatják be az Óváry-házzal, a Sétatérrel, a Státus-palotákkal, a Marianummal és a Hintz-patikával kapcsolatos kutatási eredményeiket.
A Műemlékek diákszemmel kiállítás nagyban támaszkodik az ÖŐ-s csapatok vetélkedőn belül végzett kutatómunkájára, azonban túl szeretne mutatni az épületek történetének fotó alapú rekonstrukcióján azzal, hogy a 21. századi ember, a diákok szemszögéből mutatná meg azokat. A kiállítás előkészítését egy fotótörténeti workshop előzte meg, ennek során a diákok megismerhették az épületek történeteivel egykorú képrögzítő eszközöket és az archív fotók lelőhelyeit, valamint szó esett a képek szerzőiségéről és a felhasználási jogok problémáiról is. Egy második találkozás keretében az archív fotók kreatív felhasználásával foglalkoztak: felkeresték azokat a pontokat, ahonnan az archív képek készültek, újrajátszottak fotókat, kollázsoltak.
A fénykép a „múlt küszöbe” Siegfried Kracauer szerint, azonban ez a történeti korhoz kötöttség a fotót nemcsak az emlékezet mankójává avanzsálja, hanem a 21. századi ember képzeletének a motorjává is válhat. Aki a 21. században született, annak a 20. századi városfotók bizonyítékok egy olyan világról, amit ő meg nem ismerhetett, ezért a saját képzeletére hagyatkozva kell kiegészítenie, megálmodnia azt.
A projekt jól illeszkedik az egyesületnek az erdélyi audiovizuális örökség kutatására, népszerűsítésére irányuló céljaihoz, hiszen a vizuális örökség és az épített örökség beemelése a köztudatba egyformán fontos tevékenység, ami sok szálon kapcsolódik egymáshoz. Az épületekhez nemcsak a városrendészeti intézkedések kapcsolódnak, hanem azoknak az embereknek a történetei is, akik belakták, funkcióval, presztízzsel látták el a tereket. A privát történetek őrzői többek közt a privát fotók, amelyeken nemcsak az egykori lakók arcmása őrződött meg, hanem a képek hátterében látható szobasarok, asztalteríték vagy kertrészlet.
Az egyesület célja az Erdélyi Audiovizuális Archívum gyűjteményének bővítése, az erdélyi vizuális örökség népszerűsítése. Ezt célozták meg a Látható Kolozsvár. Orbán Lajos képei a két világháború közötti városról című kiállításukkal 2016 októberében. (Orbán Lajos filmjeit a KMN ideje alatt a Tranzit Házban lehet majd megnézni élőzene-kísérettel.) Ennek folytatását tervezik 2017 decemberében a Száz év karácsonya című kiállításukkal.
A kiállítás kurátora: Blos-Jáni Melinda és Mira Marincaș.
A kiállítás képei több forrásból származnak: BBTE Egyetemtörténeti Múzeuma, Fortepan, Hintz család, Jancsó Miklós, Lupescu Radu, Kabay László örökösei, Kriterion Könyvkiadó, Minerva Fotóarchívum, Moisescu Emma, Octavian Goga Megyei Könyvtár, Orbán Lajos örökösei, Óváry Zoltán örökösei, Petőfi Irodalmi Múzeum, Szász (Demeter) Enikő.
Közreműködtek az Apáczai, a Báthory, a Brassai, a Kozmutza Flóra és a Református Kollégium csapatai, valamint Márton Attila és Kacsur Krisztina, a Sapientia EMTE film szakos diákjai.
Támogatók: Communitas Alapítvány, Sapientia EMTE Kolozsvári Kar.
FELHÍVÁS
Az egyesület által meghirdetett Száz év karácsonya egy fénykép- és történetgyűjtésre alapozó projekt, amely valójában a közösségformálást célozza meg, és amelyik révén különböző generációk oszthatják meg történeteiket a 2017-es adventi időszakban. A gyűjtés során Erdélyben készült és a téli ünnepkörhöz kapcsolódó képeket keresnek. A téli ünnepkörhöz kapcsolódó családi/privát fényképek készítése hozzávetőlegesen 100 éve kezdődött el, és az első világháború körül vált a téli, a karácsonyi szokásrend részévé. Egy 100 éves periódust felölelő karácsonyi képgyűjtemény szemléltetni tudja a mindennapi élet, a privátszféra, a tárgyi kultúra változásait, történetét, és emellett a fényképezési szokások alakulásáról is számot ad majd.
A kiállításhoz bárki hozzájárulhat egy 1900 és 2000 között készült karácsonyi fotóval és egy ahhoz kapcsolódó történettel. A lakásbelsőben, karácsonyfa mellett készült fotók ugyanolyan beszédesek lehetnek, mint egy köztéren elkattintott, ünnepi fényeket, városi díszeket bemutató képek. Ezek kapcsán kíváncsian várják a képen látható emberek élettörténetével, a család karácsonyi szokásaival, vagy az adott korszakkal kapcsolatos személyes visszaemlékezéseket is. A fotókat csak kölcsönkérik, hogy beszkennelhessék. A Kolozsvári Magyar Napok idején a az egyesület munkatársai a Bocskai házban várják egy szkennerrel. Azt követően a Sapientia EMTE Tordai úti épületében lehet bevinni a képeket.
Ajándékozzuk meg egymást egy karácsonyi képpel és történettel!
