Nyolc év telt el azóta, hogy a Kincses Kolozsvár Egyesület és partnerszervezetei először szervezték meg Erdély szívében, a kincses fővárosban a Kolozsvári Magyar Napokat (KMN). Az akkor még kétkedve fogadott rendezvénysorozatnak olyan szellemi kisugárzása volt, hogy példájára kulturális fesztiválok egész sora indult Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban is. A magyar közösségek számára fontossá vált újraértelmezni és megmutatni a helyi értékeket, hagyományokat, ugyanakkor felszabadultan szórakozni az összetartozás megtartó erejének érzésével.
A KMN egyik legnagyobb erénye, hogy hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kolozsvári magyarság jövőt építsen magának, és a városban lakó magyarok büszkén vállalják identitásukat. A városban működő valamennyi értékteremtő szakmai és kulturális szervezetet és intézményt megszólítja, mindenki számára van hely az évről évre kiadott programfüzetben. A programok egymást gazdagítják és olyan kulturális kavalkádot hoznak létre, melyben Kolozsvár sokszínűségét tapasztalhatják meg az érdeklődők. Az elmúlt esztendők sikeres magyar napjai igazolták, hogy igény van a közös ünneplésre, amelynek alkalmából nagyon sok Kolozsvárról elszármazott, erdélyiségére büszke személy is hazalátogat. Osztály- és évfolyam-találkozókat időzítenek a KMN idejére, ugyanakkor sok anyaországi vagy más országból érkező turista erre az időszakra tervezi kolozsvári látogatását, hiszen alkalmasabb időszak aligha akadna Kolozsvár múltjának és jelenének megismerésére.
Célkitűzéseink az évek múlásával nem változtak, legfeljebb kiegészültek. Tavaly két történelmi évforduló is a KMN idejére esett: Kolozsvár királyi várossá nyilvánítása és a keresztény magyar államalapítás ünnepe. Károly Róbert magyar király 1316. augusztus 19-én adta vissza Kolozsvárnak kiváltságait és emelte a települést városi (civitas) rangra. Ezt az eseményt 2016-ban, a 700. jubileum alkalmából nagyszabású programsorozattal ünnepeltük, de idén is megemlékezünk róla. Augusztus huszadikát pedig sok más esemény mellett az idén 19. alkalommal, a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány által 2017. augusztus 13–20. között megszervezett Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozóval ünnepeljük.
Továbbra is célunk Kolozsvár nemzetiségei közötti párbeszéd lehetőségének megteremtése, ezért idén is nagy hangsúlyt fektetünk a román közönség megszólítására. Ezen törekvés eredményességét jelzi, hogy a rendezvény többezres román látogatottsága mellett a kolozsvári városháza és a megyei önkormányzat is kiemelt rendezvényként támogatja a Kolozsvári Magyar Napokat.
Az augusztusi esemény jelentőségére vonatkozó visszajelzések alapján méltán gondolhatjuk, hogy erdélyiségre jellemző tulajdonsága, egyedisége, minősége méltó a megkülönböztetésre, kiemelésre, egyszóval a Transylvanicum minőségjelzőre/védjegyre. A megnevezés azt hivatott érzékeltetni, hogy a Kolozsvári Magyar Napok az a „csepp”, ami magába foglalja az erdélyiség esszenciáját.
A fesztivál egyik újdonsága, hogy a Főtér és a Farkas utca mellett a szervezők a Sétateret is bevonják a körforgásba, és ezáltal egy újabb zenei helyszínnel bővül a rendezvény. Nyolc év alatt kinőtte helyszíneit a kulturális fesztivál, ezért a szervezőknek újra kellett gondolniuk a lehetőségeket. A Sétatér, melynek kialakítása a 19. századi magyar polgári lakossághoz köthető, magától értetődő, ideális teret kínál a gyermekprogramoknak, koncerteknek és a pihenőövezeteknek.
A megújulás szellemiségében várunk tehát mindenkit augusztus 13–20. között Kolozsváron. Programjainkról a honlapunkon és Facebook-oldalunkon folyamatosan tájékoztatjuk a nagyérdeműt.
A találkozás reményében,
a szervezők.
SZAKMAI BESZÁMOLÓ a 8. Kolozsvári Magyar Napokról
Bevezető gondolatok
A Kincses Kolozsvár Egyesület a közel 150 partnerszervezetből, 100 civilszervezőből és 150 önkéntesből álló szervezőcsapat élén 2017. augusztus 13–20. között nyolcadik alkalommal szervezte meg Kolozsvár és a régió legnagyobb kulturális seregszemléjét, a Kolozsvári Magyar Napokat.
A rendezvény mottójául választott Transylvanicum azt hivatott jelképezni, hogy a Kolozsvári Magyar Napok az a csepp, amely magában foglalja az erdélyiség esszenciáját, de ugyanakkor az elmúlt évek során maga a rendezvény is egy jelentős erdélyi értékké vált, amelyre az egész történelmi régió magyarsága méltán lehet büszke.
Idei újdonságként a Sétateret is bevontuk a kulturális fesztivál körforgásába, ahová azokat a programokat költöztettük át, amelyek hangulatukban és tartalmukban egyaránt illeszkedtek az évszázados gesztenyefák környezetébe. A könnyűzenei koncertek mellett igényesen kialakított pihenőövezetek, étel- és italstandok, valamint programok sokaságával működő Gyermekpark várta a látogatókat. A Farkas utca megmaradt a fesztivál szívének, itt kapott helyet a kézműves- és könyvvásár, a múzeumok sétánya és a médiasétány. Délutánonként népszerű nótákat, operettrészleteket és népzenét hallgathattak a vásári forgatag résztvevői. A Romkertet teljes egészében az Emese Park által működtetett középkori falu vette birtokába, a Borutca pedig a Fogoly utcába költözött, ahol a Hagyományok Házának szervezésében népzenészek biztosították a hangulatfokozó zenét. Népszerű helyszínként működött a Magyar Kézműves Sörök Udvara és a Bánffy-palota udvarán kialakított tér is. A Főtér pedig megmaradt a legnagyobb érdeklődésre számot tartó koncertek színhelyének, ahol esténként 15-20 ezer ember is összegyűlt.
A főbb szabadtéri helyszínek mellett szinte valamennyi Kolozsváron működő intézmény, szervezet és kiállítótér megnyitotta kapuit a fesztiválozók előtt. Színházi miniévad, filmnapok, hangversenyek, irodalmi és sportprogramok, képzőművészeti kiállítások, kerekasztal-beszélgetések egyaránt gazdagították a 8. Kolozsvári Magyar Napok programját.
Kolozsvár városi rangra emelésének 2016-os jubileuma megismételhetetlenül a csúcsra futtatta a rendezvényt, így a Kolozsvári Magyar Napok történetében a hetedik kiadással lezárult egy fejezet. A fesztiválnak újra kell értelmeznie magát Erdély kulturális palettáján egy olyan védjegyként, mely az elmúlt hét évben beteljesítette a hozzá fűzött reményeket, de közben elérte lehetőségeinek határait is. A nyolcadik magyar napokkal a kísérletezés időszaka kezdődött el, amely megítélésünk szerint a tizedik Kolozsvári Magyar Napokra befejeződik.
Előrendezvények
Ahogyan az az előző években is történt, a hétfői hivatalos kezdés előtt felvezető rendezvények egész sora előzte meg a Kolozsvári Magyar Napokat. Jelentősen megnőtt a rendezvénysorozat keretében nyíló kiállítások száma: idén összesen harmincöt tárlatot tekinthetett meg a nagyérdemű a fesztivál bő egy hete alatt. Ezek közül többet megnyitottak már a kezdés előtt, hogy ne csak a Magyar Napok idején, hanem egész augusztusban vonzzák a látogatókat. Ilyen volt például az augusztus 3-án nyílt Gy. Szabó Béla-kiállítás a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban. Gy. Szabó Béla (1905–1985) egyszerre volt az erdélyi fametszés megújítója és legjelentősebb huszadik századi mestere, akinek tekintélyes életműve még mindig tartogat meglepetéseket. A kiállításon – melynek kurátora Bordás Beáta volt – népszerű fametszetei mellett eddig ismeretlen alkotásait, valamint személyes tárgyait és munkaeszközeit is megtekinthették az érdeklődők.
Augusztus 10-én Szalay Lajos Bibliája címmel nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban, mely a reformáció 500. évfordulójának megünneplésére szervezett kulturális események sorát gazdagította. A neves grafikusművész legismertebb munkáit bemutató kiállítást a Debreceni Református Hittudományi Egyetem, a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum és a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány (KOGART) közösen szervezte.
Legutóbb 40 éve állított ki a Bánffy-palotában a szatmári születésű Paulovics László festő, grafikus, aki nagyszabású tárlattal búcsúzott a várostól. Paulovics Lászlónak ez volt a sokadik kolozsvári kitérője: itt tanult az 1950-es évek második felében, és az évtizedek során visszatérő művésze volt a város kulturális életének, de, mint mondotta a tárlatnyitón, ezt a kiállítást a Kolozsvártól való búcsúnak szánta.
Augusztus 12-én, szombaton a Kós Károly gyalogos emlék- és teljesítménytúrákon vehettek részt az érdeklődők. Három távon (10, 25 és 55 kilométeren) járhatták be a Kolozsvár környéki tájat. Az Erdélyi Kárpát Egyesület ezen a napon szervezte meg a Kós Károly kerékpáros emlék- és teljesítménytúrát is.
Bálint Tibor kolozsvári író, műfordító egykori fellegvári házánál került sor a Magyar Napok kulturális programsorozatának megnyitójára. A 2010-ben felavatott emlékharang megkondítása az összefogás és a közös ünneplés szimbolikus üzenetét hordozza évről évre – így volt a 2017-es esztendőben is.
A családosok kihagyhatatlan programpontjának bizonyult a Kolozsvári Magyar Lovasnap a Lomb utcai Szilaj Lovastanyán, ahol vágtaversenyek, lovas bemutatók és gyermekprogramok várták a lovak iránt érdeklődőket.
A Szent Mihály-templom bejárata előtt Molnár-Bánffy Kata nyitotta meg a Hátrahagyottak emlékezete című szabadtéri kiállítást az aradi vértanúk szeretteinek emlékére. A kiállítás magyarul és románul mesélte el azokat az asszonysorsokat bemutató történeteket, amelyek sorra bontják le a mereven férfiközpontú látásmódot a szabadságharcról, hősiességről és ellenállásról.
Szombat délután a szerzők jelenlétében és részvételével mutatták be a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma ez évi, sorban hatodik kiadását, amelyet hagyományosan a Kolozsvári Magyar Napokra időzítve ad ki a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Kriterion Könyvkiadó és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Kalendárium 2017-es kiadását Sinkó Zoltán humoreszkjei színesítik. Az ízig-vérig kolozsvári szerző két írását Viola Gábor színművész olvasta fel a közönség nagy derülése közepette, közben pedig a szerzők ismertették a kalendáriumban megjelent írásaikat.
A Bánffy-palotában a Berde család került a figyelem középpontjába: előadások sora idézte fel Berde Mária és Dóczyné Berde Amál emlékezetét, majd kiállítás nyílt a „tüzesszínű piktúra” nagybányai hagyományát megteremtő művésznő életművéből. Dóczy Berde Amál (1886–1976) művészete csak kis mértékben ismert, pedig a huszadik századi erdélyi képzőművészet egyik legjelentősebb életművét hozta létre.
Szombaton megnyílt a Szentegyház utca 4. szám alatt található Magyar Kézműves Sörök Udvara, ahol a kisüzemben főzött sörök gazdag felhozatalából lehetett választani. Az udvart Gyenge Zsolt, a Magyarország egyik legjobbjának tartott Fóti Kézműves Sörfőzde tulajdonosa nyitotta meg, aki röviden ismertette az általuk kínált söröket, majd betekintést nyújtott a sörfőzés európai és amerikai történetébe is.
Szombat este a mérai Szarka-teleken ismét felcsendült a népzene: a VI. Kalotaszegi Vándor Néptánctábor gálaműsorát lehetett megtekinteni az egyre inkább kulturális központtá átalakuló csűr hangulatos környezetében. A tánc a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén folytatódott, ahol 23 órától táncházzal várták a látogatókat.
A 8. Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi – nulladik napi – programját reggel 10-kor ünnepi istentisztelet indította az evangélikus–lutheránus templomban. Az ökumenikus ceremónia az egész ünnepi hét egyházi megnyitójának felelt meg.
A Pata utcai református templom Fehér Galériájában 11 órától nyílt kiállítás Ellenfényben – In memoriam Deák József címmel. Az Erdélyi Kárpát Egyesület Kolozsvár – 1891 Fotóklubja minden év augusztusában megemlékezik Deák Józsefről, aki öt évvel ezelőtt hunyt el. Amatőr fotósként tagja, majd elnöke is volt a Kolozsvári Fotóklubnak.
Vasárnap délután A falu és a paraszt ábrázolása az erdélyi festészetben címmel kiállítás nyílt az Erdélyi Néprajzi Múzeumban, ahol magángyűjtőktől származó, illetve a múzeum műtárgygyűjteményében található, kevéssé ismert, de jelentős művészi értéket képviselő alkotásokat válogatott össze a kiállítás kezdeményezője, Alin Samochiş magángyűjtő.
Látványos kiállításnak adott helyszínt a Szabók bástyája is, ahol Az én nagy kékségem című fotókiállítást nyitották meg. A Dombovári Tibor, Magyarország legismertebb búvárfotósának munkáit bemutató tárlatot a Kolozsvári Magyar Főkonzulátus hozta tető alá. Szintén a Szabók bástyájában nyílt kétnyelvű kiállítás A Mátyás-szoborcsoport – Kolozsvár jelképe címmel, mely Fadrusz alkotásának szimbolikus jellegét emelte ki.
Zsúfolásig telt vasárnap este a Bánffy-palota Tonitza Terme, ahol az idei Kolozsvári Magyar Napok keretében Laczkó Vass Róbert színész és Nagy Gergő zongoraművész zenés Ady-fantáziája kapott helyet. Közel 150 ember gyűlt be Nicolae Tonitza festő képei közé meghallgatni a két előadóművész A legjobb ember – átok, panasz, zsoltár és ének című előadását.
Este 19 órától orgona–szaxofon koncertnek örvendhettünk a Szent Mihály-templomban Réman Zoltán (szaxofon) és Potyó István (orgona) előadásában.
A nulladik nap „fénypontját” a Balaton zenekar koncertje jelentette a magyarfenesi Arkhai Szoborparkban. A koncerten bebizonyosodott, hogy az 1979-ben Víg Mihály és Hunyadi Károly alapította underground rockzenekar 30 év után is még mindig az a kis klubegyüttes, ami annak idején volt, és amiért a mai napig népszerű a zenekedvelők körében.
Augusztus 14., hétfő
A 8. Kolozsvári Magyar Napok első hivatalos napja húsz programponttal várta az érdeklődőket. Megnyílt a látogatók előtt a Szent Mihály-templom tornya, ahonnan csodálatos kilátás nyílik az egész városra, évről évre kihagyhatatlan programponttal szolgálva ezzel a fesztivál látogatói számára.
Negyedik alkalommal hirdetett nyílt napot az EMKE a Szabédi Emlékházban. Az érdeklődők rendkívüli tárlatvezetésen vehettek részt, melynek végén lemérhették tudásukat egy interaktív Szabédi-totón. Az emlékház névadója életének megismerésén túlmenően a látogatók a kulisszák mögé is bepillanthattak. Hogy néz ki, hogyan működik egy kutatókönyvtár? Miben más, mint a közkönyvtárak? Mi a különbség a könyvtári és a kéziratos hagyatékok között? Többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphattak.
Megérkezett a városba és a Kolozsvári Állami Magyar Színház előtti térre parkolt le a Petőfi Irodalmi Múzeum mozgókiállítása, az Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából kialakított busz. Az egyedi látványvilágú kiállítás versek, képek, különféle dokumentumok és relikviamásolatok segítségével mutatta be Arany János életművét, kapcsolatait, költészetének máig ható jelentőségét. A buszba manuális játékokat és digitális eszközöket is beépítettek, amelyek nem csupán szórakoztató élményt nyújtottak, hanem mélyebb tudást is közvetítettek.
Az Akadémiai Könyvtárban Egyed Emese egyetemi tanár és Másody Ildikó könyvtáros nyitotta meg az Aranka György magyar művelődésszervező, történész, író, költő, filozófus és esztéta emlékének adózó, Az erdélyi Társaság nem neveztetik Tudós Társaságnak, tsak Magyar Nyelv mívelőnek című kiállítást.
A Minerva-ház Cs. Gyimesi Éva Termében a varázslatos Kalotaszeg világába kalauzolt el Bálint Tibor kalotaszegi népviselet- és bujkakészítő mester, Győr László gyűjtő és Vas Géza fotográfus, a Farkas utcai református templomban pedig ugyanekkor déli orgonamuzsikával várták a komolyzene szerelmeseit.
A 19. Szent István-napi Néptánctalálkozón részt vevő együttesek, ahogy már megszokhattuk az előző években, minden nap déli tánckavalkáddal hívták fel a főtéri járókelők figyelmét a néptánctalálkozóra, illetve a magyar napokra. A Forgó Kézművesházban a kerámiafestés és a zománcozás rejtelmeibe avatták be az érdeklődőket.
A Romániai Építészek Rendje Erdélyi Fiókja idén rendezi meg a negyedik Regionális Biennáléját. A biennálékon minden alkalommal életműdíjjal hívja fel a figyelmet a kimagasló elődök fontosságára és építészeti örökségére. A kolozsvári Ferenc-rendi kolostor északi kerítőfalán berendezett szabadtéri kiállításon a 2017-es Nyári Egyetem résztvevői ezekről az építészekről készítettek átfogó, bemutató kiállítást. A tárlatot Guttmann Szabolcs építész nyitotta meg.
A Nyitott szemmel című beszélgetőest nyári különkiadásának meghívottja Rab Irén kultúrtörténész, a Göttingeni Egyetem volt magyar lektora és Csákvári Dániel református lelkész volt, akikkel Laczkó Vass Róbert beszélgetett a migrációról. A rendezvény keretében sor került Rab Irén Helyzet van – migráció-szürreál c. könyvének, valamint a Nyitott szemmel c. könyvsorozat 3. kötetének bemutatására is.
16 órától két kiállítást nyitottak meg: az Egyetemiek Házában a Metz Judith mestervirágkötő munkáit bemutató tárlatot lehetett megtekinteni, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában pedig a második világháború emlékképeit elevenítették fel.
Az ötödik Mimesis Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivál ez évi témája a Csend – Tér – Kép volt. A meghívott 28 alkotó a Bánffy-palota kazamatáiban kialakított csendtérképét a fesztivál egész hetében meg lehetett tekinteni, a megnyitóra hétfőn került sor. A Kolozsvári Magyar Napok ezzel meg is töltötte a Szépművészeti Múzeum kiállítótereit az emelettől az alagsoron át a pincéig. A megnyitó viszont egyáltalán nem volt csendes: néhány rövid, eligazító beszéd után André Ferenc, Ștefan Baghiu, Bándi Dániel Dávid, Fischer Botond, Horváth Benji, Ștefan Manasia és Szántai János olvasott fel, a szövegek között pedig az Insomniában is gyakran fellépő BHF trió improvizált jazzes hangtérképet.
Hétfő délután Bajusz István történész, régész és Lakóné Hegyi Éva ny. régész, főmuzeológus a szilágysági református egyházmegye kegytárgyait és úrasztali textíliáit bemutató kiállítást nyitott meg Magyarország Főkonzulátusa rendezvénytermében, míg a Bocskai-házban Blos-Jáni Melinda és Mira Marincaș a Műemlékek diákszemmel című kiállítás és projekt részleteibe avattak be.
Az első városnéző séta 17:30-kor indult Gál Zsófia és Víg Boglárka irányításával, A király (ál)ruhái: Mátyás-kultusz Kolozsváron címmel.
A Marosvásárhelyi Művészeti Líceum 10. osztályos dráma szakos tanulói Győri Katalin Delete című darabját a János Zsigmond Unitárius Kollégium K-termében mutatták be. Elsősorban a román anyanyelvűeket célozta meg az első borkóstoló az Egyetemiek Házában, amelynek keretében a Lechburg Pince mutatkozott be.
Hétfőn este a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében hivatalosan is megnyitották a 8. Kolozsvári Magyar Napokat. A Transylvanicum mottójú kulturális fesztivál nyitógáláján köszöntőbeszédet mondott Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke, valamint Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke.
A felszólalásokat követően a Magyar Állami Népi Együttes a Mihályi Gábor koreográfus által színpadra vitt Tánckánon – Hommage à Kodály című előadását tekinthette meg a nézőteret zsúfolásig megtöltő közönség. A darabban egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán és kortársa, Bartók Béla kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhettük nyomon. Méltó kezdete volt ez a kolozsvári magyarság legnagyobb ünnepének.
Augusztus 15., kedd
A 8. Kolozsvári Magyar Napok második hivatalos napján közel ötven új programpont várta az érdeklődőket. A keddi napot Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatójának magyar nyelvű vezetett sétája nyitotta. Ezzel párhuzamosan kezdődött az EME-székházban a Kék aranyunk – a víz című előadás-sorozat, amelynek keretében különböző megközelítésekből hallhattunk a vízről.
Már a délelőtt folyamán több előadás várta az érdeklődőket. 11 órától Mersdorf Ilona – Horváth Pál Erről nem beszélünk könyvének bemutatójára látogathattunk el, de érdemes volt felkeresni az interaktív beszélgetéssel összekötött Osonó-előadást is, melynek címe: az Ahogyan a víz tükrözi az arcot. Délben a Farkas utcai templom ismét orgonamuzsikával örvendeztette meg a közönséget.
A keddi nap a néptánc és népi értékek iránt érdeklődők számára is tartogatott izgalmas programokat: a Heltai FolkNap keretében élőzenés gyermek táncház és játszóház, majd Könczei Csongor néprajzkutató Hogyan lett a Kodobákból Codoba? Másodlagos identitásváltások egy mezőségi cigánymuzsikus családnál című előadását hallgathattuk meg. A folknap záróakkordja a Népek muzsikája című koncertsorozat volt, ahol a 19. Szent István-napi Néptánctalálkozón részt vevő zenészek léptek fel.
A Színésznők: színpad és társadalom egykor és ma című előadás keretében első kézből hallhattunk arról, milyen a színésznők élete. Aki pedig A lélek anyanyelvén akart „megtanulni”, azt 19 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színházban Bogdán Zsolt színművész és Csíky Boldizsár zongoraművész előadóestje várta, ahol költészet és zene összekapcsolódásának lehettünk tanúi.
Az irodalomkedvelők interaktív verses műhely keretében találkozhattak Cseh Katalin költővel az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházban, illetve Kukorelly Endre József Attila-díjas íróval, költővel Magyarország Főkonzulátusának rendezvénytermében. A Bocskai-ház Óváry Termében mutatták be Tőkés László breviáriumát Hit és nemzet címmel.
A Sapientia EMTE Kolozsvári Karának Hunyadi Mátyás Termében a 200 éve született Arany Jánosra emlékeztünk. Az est keretében levetítettük a Szent László és az Arany János kettős emlékév tiszteletére készült Szent László-legenda című kisfilmet, amely a Kincses Kolozsvár Egyesület megbízásából a VideoPontes Stúdióban készült. A filmvetítést követően Marosán Csaba színművész Arany-estjére került sor.
A keddi nap folyamán több tárlat is nyílt: a XXII. Zsoboki Képzőművészeti Alkotótábor „termését” nézhettük meg a STARS pincegalériában, részt vehettünk a Magyar Művészeti Akadémia Magyar Képek című fotókiállítás megnyitóján a Szentegyház utca 4. szám alatt, a Farkas utcai református templom toronytermében pedig az Apáczai líceum képzőművészeti tagozatának alkotásait tekinthettük meg Szilágysági barangolások címmel. Magyarország Főkonzulátusának előcsarnokában kaptak helyet a Kolozsvári műemlékek zöld környezetben című fotópályázatra beérkező munkák, továbbá Kastély Erdélyben címmel a K+ közösségi térben a régió egykori arisztokráciájának legszebb ősi fészkeit bemutató kiállításban mélyülhettünk el.
A középkori üvegfestés magyar feltámasztója és megújítója, Róth Miksa műveit felvillantó kiállítás nyílt meg kedd este a sétatéri Kaszinó épületében. A tárlat a festett üvegablakokat és mozaikokat reprókon mutatja meg, két-három tucatnyit az 55 városban található legalább 94 épületből. Mintegy hétszáz szerencsés magyarnapozó azonban eredetiben is megtekinthette a Róth Miksa festette üvegmennyezetet, mozaikokat, üvegbetétes ajtókat: a 8. Kolozsvári Magyar Napok egyik szenzációjának számított, hogy a Román Nemzeti Bank nyitottságának és kultúratámogató szándékának köszönhetően három napig látogathatóvá vált a jegybank épületében található díszterem, amelyet Róth Miksa munkái díszítenek. Az előzetes bejelentkezéshez kötött csoportos látogatásokon mintegy 700-an vettek részt, a programpont a román ajkú lakosság körében is népszerű volt.
Kedd este kezdődtek a Tranzit Alapítvány székhelyén a VIII. Kolozsvári Magyar Filmnapok. Az ilyenkor megszokott bográcsozás után 20 órától a The nobody elses zenekar lépett fel. A helyszínen izgalmas formavilágú vetítéssel egybekötött koncertnek lehettünk tanúi.
A családosok is könnyen találtak elfoglaltságot: a kézműves-foglalkozás vagy a folknap mellett 17 órától a Kolompos együttes gyermekkoncertje is várta a gyermekes szülőket. Ezzel a koncerttel avattuk fel a Kolozsvári Magyar Napok új helyínét: a Sétateret.
Az esti szórakozást a Pál Utcai Fiúk koncertje indította a sétatéri színpadon, ezt követően ugyanitt lépett fel a Kowalsky meg a Vega együttes.
Augusztus 16., szerda
A szerdai napra – a Magyar Napok felezőnapjára – megsokasodtak a programok: összesen 56 változatos tevékenységgel készültünk. Ezen a napon megnyílt a Borutca, és beüzemelt a főtéri nagyszínpad is. A Sétatéren már reggel elkezdődtek a gyermekprogramok, megnyílt az óriáshomokozó, a mezítlábas ösvény és a Bóbita Játszóház, mely karkötőbogozással és ügyességi játékokkal várta a legkisebbeket. 11 órától Herman Anita és Miklós Gyuri gyermekkoncertjén lehetett mókázni. A Sapientia EMTE Hunyadi Mátyás Termében a Szaffi mesefilmet vetítették. A társasjáték-kedvelők a Sétatéren szórakozhattak a doboz.ro jóvoltából, a mozogni vágyók számára pedig ugyanitt Tatár Tamás játékos fociedzést tartott.
A Borutca hivatalos megnyitója délben kezdődött a Tokos Zenekar és barátai kedvcsináló muzsikájával. Deé Nagy Anikó Hadadi báró Wesselényi Kata, egy hitben élő református asszony című könyvének bemutatójára a Bocskai-ház Óváry Termében került sor, míg az Erdély-narratívák, Kolozsvár-olvasatok című beszélgetést Balázs Imre Józseffel, Bányai Évával és Zsidó Ferenccel a Bulgakov kávéházban tartották. Ugyanitt került sor az Erdélyi Híradó Kiadó szerzőinek estjére Ármos Lóránd, Láng Orsolya, Dimény H. Árpád, Noszlopi Botond meghívottakkal. Sokan voltak kíváncsiak az Ugron Zsolna Hollóasszony című kisregényén alapuló felolvasószínházi előadásra a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében.
A délután folyamán időutazásra is alkalmunk nyílt: A szocmodern szép?! A Mărăști és Györgyfalvi negyedek építészeti öröksége elnevezésű városnéző sétán a kommunizmus hagyatékát ismerhettük meg Barazsuly Viktória és Újvári Dorottya segítségével. 18 órától az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékházban Karády Katalin-emlékest keretében mutatták be a Ne kérdezd, ki voltam – Karády Katalin, a díva emlékére című könyvet. Az est házigazdája Szebeni Zsuzsa színháztörténész, a Balassi Intézet Magyar Kulturális Központ sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője volt, a könyvről pedig Péter Zsolt színháztörténész, a kötet szerzője és Kovács Attila Zoltán, a Szépmíves Kiadó könyvsorozat szerkesztője beszéltek. Az esten Vindis Andrea színművész és Szép András zongorista Karády-dalokkal működött közre.
A Kolozsvári Magyar Filmnapok keretében Orbán Lajos két világháború között készült amatőr felvételeiből vetítettek – Kónya Eszter jóvoltából élő zenei kísérettel – a Tranzit Házban. A Sapientia EMTE Kolozsvári Karán az egyetem média szakos hallgatóinak kisfilmjeit nézhették meg a jelenlévők.
A Magyar Kézműves Sörök Udvarán Vizi Imre egykori válogatott kosárlabdázó meghívottal Túrós Jakab László sportújságíró beszélgetett a Kolozsváron néhány héttel később sorra kerülő kosárlabda Európa-bajnokságról.
A szerdai napon négy újabb kiállítással bővült az állandó programok listája: az Antal Imre csángó festő műveit bemutató kiállítást a Szépművészeti Múzeumban, a nemrég elhunyt H. Lukácsovits Magda művésznő munkáit felsorakoztató Fidem Pinxit – A hitet festette című kiállítást a Szentegyház u. 2. szám alatti épület tetőtéri termében, míg Radóczy Mária Álmodni mertem… című tűzzománc-kiállításának megnyitóját a Belvárosi Unitárius Egyházközség tanácstermében tartották. A Korunk Stúdiógalériájában In Memoriam Kálmán Laci (1971–1995) címmel nyílt kiállítás.
Már kora délután koncertek egész sorával várt a Sétatér: a Legszebb Erdélyi Magyar Dal profi kategóriájának 3. helyezettje, az Ego sum, majd az amatőr kategória első helyezettje, a Dreamland Residents lépett fel. 19 órától kezdődött az Anna and the Barbies koncert ugyancsak a sétatéri színpadon.
A Főtéren a 19. Szent István-napi Néptánctalálkozó záró gálájára került sor a késő délutáni órákban, ahol a részt vevő táncegyüttesek mutatták be táncaikat a főtéri színpadon.
A Kolozsvári Magyar Napok első nagyszínpadi koncertje, a felvidéki Ghymes együttes fellépése előtt adták át a Főtéren az idei Kincses Kolozsvárért-díjakat. A díjat a Kincses Kolozsvár Egyesület alapította, és 2013-ban osztották ki először a város közösségi életének fellendítésében és a Kolozsvári Magyar Napok megszervezésében vállalt tevékenységek elismeréseként. Idén három személyiség részesült az elismerésben: Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere, Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, valamint Rácz Csaba Pál vegyész, egyetemi oktató, vállalkozó. A kitüntetetteket Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Szabó Lilla ügyvezető igazgató és Székely István, az Egyesület alapító tagja laudálta.
Augusztus 17., csütörtök
A 8. Kolozsvári Magyar Napok csütörtöki napján megnyílt az Emese Várispánság népének középkori vásári forgataga a Romkertben. Lovagi sátrak, hordók, ácsolt padok, zászlók, fakalodák és szégyenketrecek segítségével korhűen rekonstruálták egy középkori település hangulatát. Az interaktív programok (kézműves-foglalkozások, íjászat, vívásoktatás) révén pedig bárkiből született középkori lovag vagy várúrnő válhatott.
Az Emese Park és a Kincses Kolozsvár Egyesület Egy hajóba evezünk elnevezésű közös projektje keretében húsz, a Kárpát-medencei felsőoktatásban tanuló egyetemista indult augusztus 11-én útnak, hogy egy négy napon át tartó kaland részeseként két középkori hajórekonstrukcióval végigszeljék a Duna Mosonmagyaróvártól a Csepel szigetig tartó szakaszát. A hajóút záró programja egy közösségi szolgálat volt: az együtt hajózó fiatalok korhű viseletekbe öltözve, animátorokként vettek részt a Kolozsvári Magyar Napok programjaiban, ahol az érdeklődő közönség a hajóút egyik hajóját is kipróbálhatta a kolozsvári sétatéri tavon.
Szintén csütörtökön nyílt meg a Farkas utcai fesztiválutca is, ahol kézműves vásár, könyvstandok, múzeumok sétánya, tematikus rendezvénysátrak, illetve a Refo500 sátor is helyet kapott. Az Erdélyi Református Egyházkerület által a reformáció 500 éves fennállása alkalmából működtetett sátorban beszélgetéseket, zenés előadásokat, gyerekfoglalkozásokat és könyvvásárt egyaránt szerveztek, emellett állandó programként iskolatanszert gyűjtöttek a rászoruló gyerekeknek.
Csütörtöktől Az ezerarcú természet csodái címmel interaktív természetismereti foglalkozásokkal várt a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézete, az Apáthy István Egyesület, az Állattani Múzeum és a Vivárium a Mikó-kertben. A programok során a gyermekek betekintést nyerhettek a természet adta csodákba, a furfangos állati életmódokba, és megsimogathatták a vivárium állatait is.
A PONT Csoport nevével fémjelzett Kreatív Kolozsvár estek előadás–beszélgetés sorozata az előző évekhez hasonlóan izgalmas témákkal szólította meg a fiatalokat. Csütörtökön Márky Ádám, a Mindful Leadership ügyvezetője volt az egyik meghívott, aki a siker és az egyensúly kulcsáról beszélt, Fekete Kinga, a Prezi mindfullness trénere pedig az érzelmi intelligencia jelentőségéről beszélt az üzleti életben.
A Sétatéren csütörtöktől „tört ki” a teqballőrület: Illyés Szabolcs, a román teqballcsapat vezetője Lázár Zsolt és Szécsi Barna világbajnokok társaságában vezette be a játék rejtelmeibe a közönséget, és a bemutatóval összekötött beszélgetés során a sportág múltjába és jövőjébe is bepillantást nyerhettünk. Megtudhattuk például, hogy a teqball nem csupán Budapesten vált népszerűvé, hiszen közel harminc országban játsszák már, sőt, még a focilegenda, Ronaldinho is kivette a részét a népszerűsítésében.
A délután folyamán komolyabb témák is terítékre kerültek: a Part sátorban Civilek a nyelvi jogokért címmel szerveztek beszélgetést Landman Gábor vállalkozó, a European Language Rights elnöke és Bethlendi András jogász, a Musai-Muszáj kezdeményező csoport aktivistája részvételével. A beszélgetést Fancsali Ernő, az EMNP kolozsvári elnöke moderálta. Elsősorban a nyelvi jogokért vívott harc kolozsvári, illetve erdélyi állomásairól esett szó, többek között a kolozsvári többnyelvű helységnévtáblák, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum művészeti tagozatának megszüntetése, valamint a FUEN és az RMDSZ Minority SafePack európai polgári kezdeményezése kapcsán.
A Kolozsvári Állami Magyar Színházban Hobo a Gulagon címmel Földes László Hobo emlékműsorát láthatta a közönség, mely a Szovjetunió munkatáboraiban született művészeti alkotásokat, azaz a „Gulag virágait” sorakoztatta fel Vlagyimir Viszockij zenéjét felhasználva.
A 8. Kolozsvári Magyar Napok folyamán a tárlatvezetések és városséták mellett egy nem mindennapi program is helyet kapott: orgonatúrák keretében ismerhették meg az érdeklődők, hogyan működnek ezek a hangszerek. A csütörtökön fél 7-kor megszervezett séta még ennél is különlegesebb volt, hiszen az orgonazene világát a siketeknek és nagyothallóknak mutatta be jeltolmács segítségével. A zene mindenkié! A siketeké is! – idézte a túravezető, Györgyjakab Miklós zenepedagógus a projekt nevét, melynek keretében több hasonló programmal szeretnék a siketek és nagyothallók számára átadni a zene érzését, hozzáférést biztosítva számukra is a kultúrának ahhoz a szeletéhez, melynek érzékelésében korlátozottak.
A sétatéri koncertek sorát a 3AD diákzenekar, majd a Metalon indította. A Matiné zenekar blues, bossa nova, folk, swing, rockballada és számos meghatározhatatlan stílus mentén, gyerekek számára írt dalokkal örvendeztette meg a legkisebbeket. Estére a blues került középpontba a nagyváradi születésű, de világhírnévre szert tevő AG Weinberger, illetve a One More Minute koncertje révén.
A Farkas utca az idősebbek körében népszerű Operetissimóval indította koncertprogramját. Őket követte a Hajlik a nótafa című nótaest Maneszes Márton (Kolozsvár), Vigh Ibolya (Kolozsvár), Fülöp Márton (Kolozsvár), Miklós Szilvia (Marosvásárhely) és Szilágyi Sándor (Marosvásárhely) fellépésével, Váradi Szőcs Lőrincz és zenekara kíséretében.
A nagyszínpadon a hetvenes évek magyar rock’n’roll életérzése elevenedett meg Szikora Róbert és az R-Go koncertjén.
Augusztus 18., péntek
A pénteki lazításhoz már száznál is jóval több különböző programot biztosítottak a 8. Kolozsvári Magyar Napok szervezői. Továbbra is látogatható volt a Szent Mihály-templom tornya, a Sétatéren számtalan program várta a gyermekeket, a Borutca házikói ízletes szőlőnedűkkel csábították a fesztiválozókat, a Farkas utca pedig megtelt kézműves termékekkel, magyar ételekkel és a különböző civilszervezetek sátrai nyújtotta programokkal.
A magyar napok a viszontlátások, találkozások helyszíne, az a rendezvény, ahol különböző térségből összegyűlnek az elszármazottak, illetve a Kolozsvárhoz kötődő egykori iskolatársak. A pénteki nap az egyetemi nagytalálkozásoknak adott teret: a Babeș–Bolyai Tudományegyetem két kara is találkozóra hívta egykori diákjait. A Magyar Történeti Intézet idén először tárta ki kapuit az érdeklődőknek és a visszajáró diákoknak, tartott tudománynépszerűsítő előadásokat, majd a délután folyamán az egykori diákokat gyűjtötte össze. A BBTE Bölcsészettudományi Karának magyar tagozata a Magyar Szakosok III. Nagytalálkozóját szervezte meg idén. A köszöntések és szakmai előadás után 11-től ismerkedős, csoportos találkozók gyűjtötték a különböző termekbe és a Marianum kertjébe a magyar szakosokat, majd irodalmi felolvasásra és beszélgetésre került sor magyar nyelv és irodalom szakot végzett írókkal, költőkkel.
A délután folyamán rendkívüli zongorakoncertet adott Boros Misi, a Virtuózok 2014-es győztese, melynek vendége a világhírű Kossuth-díjas zongoraművész, Bogányi Gergely volt. A koncert különlegességét nem csak a két zenei meghívott kiválósága adta, hiszen bár a belépés díjtalan volt, jótékony célt szolgált: a felajánlott adományokból a hátrányos helyzetű tehetséges romániai magyar gyermekeket támogató, kolozsvári székhelyű Nyilas Misi Alapítvány révén egy szerény körülmények között élő, de kiemelten tehetséges erdélyi magyar fiatal zenei tanulmányait támogatják.
A gyermekek számára már reggel tízkor megnyílt a Bóbita Játszóház, a Napsugár kuckó, az óriáshomokozó és a mezítlábas ösvény, de jelen volt a Mesekuckó Közösségi Könyvkölcsönző, és népszerűek voltak a kézműves-foglalkozások is a Sétatéren. Az Én is szeretnék játszani! is bekapcsolódott a pénteki programkavalkádba: érzékenyítő workshopra várták az érdeklődőket. Az EmpiriX egyesületnek köszönhetően tudományos játszóházzá változott a Gyermekpark egy része, ahol játékos és interaktív kísérletekkel mutattak be fizikai jelenségeket.
Már az első órákban élettel telt meg a Romkert is, ahol az Emese Park középkori falujának „lakói” serénykedtek. Délután a Mátyás-kori kolozsvári városi milíciával is megismerkedhettünk testközelből: számszeríjászok, alabárdosok, pajzsos-kopjás harcosok, muskétások vonultak csatarendben végig a vásársoron.
Harmadik alkalommal szervezték meg a Kolozsvári Erkel Ferenc Sakknapokat, ahol Almási Zoltán nemzetközi nagymesterrel, nyolcszoros magyar sakkbajnokkal beszélgettek, majd játszottak sakkszimultánt a jelenlévők. A sakknapokon kiderült: egyre izmosodnak a kolozsvári sakkozók, hiszen három döntetlent is sikerült elérniük Almási Zoltán nagymesterrel szemben. A Sakknapok szombaton a sakkversennyel folytatódott.
A sport szerelmeseit ezen túlmenően is rendkívül gazdag programkínálat várta: többek között volt teniszoktatás, Öregfiú – KEK Alumni Foci Kupa, az érdeklődők pedig Gazdag József pozsonyi újságírónak a kisebbségi fociról szóló előadását is meghallgathatták.
A Farkas utcai színpadon az Operett Group Projekt operettvarázsa rázta fel a közönséget, a Sétatéren az Alone in the Moon koncertjére, a Katáng gyermekkoncertjére, majd a Magashegyi Underground és a Loose Neckties Society közös koncertjére került sor. A Borutcában a Tokos Zenekar és barátai teremtettek jó hangulatot. Koncerthelyszínné vált az Insomnia Kávéház is, ahol az Electronic Sheep zenélt. Az este leginkább várt eseménye Deák Bill Gyula és Hobo főtéri koncertje volt.
Ezen a napon késő esti kulturálódásra is lehetőség adódott: a kétágú templomban Sipos Dávid vezetésével éjszakai orgonatúrán vehettek részt az érdeklődők.
Augusztus 19., szombat
Békebeli piknikhangulat költözött a Sétatér Fürdő utcai sarkába, ahol idén az örömfőzést tartották. A Sétatér zöldjének köszönhetően a hangulat talán oldottabb volt, mint a Fakanalak táncának korábbi kiadásain. Reggel kilenckor gyújtottak az üstök alá. Az étvágygerjesztő várakozást a felnőttek számára népzenészek enyhítették, a gyermekeket pedig a különböző programok foglalták le. Az biztos: a fakanalazók igazi otthonra leltek a Sétatéren. Mindenkinek jutott bőven étel, ital, függőágy és játszótárs.
A Színházsátorban 10 órától kedvenc színészeikkel társasjátékozhattak az érdeklődők, miközben a gyerekek bekapcsolódhattak az interaktív mesemondásba a Gyermekparkban, ahol Szent László-legendákkal ismerkedhettek meg.
A kétnapos III. Kolozsvári Erkel Ferenc Sakknapok elérkezett legizgalmasabb programpontjához: az amatőr nyílt rapid sakkversenyhez. A megmérettetésen huszonöt résztvevő indult. De izgalmas tornának adott otthont a Iuliu Hațieganu Sportpark is, ahol negyedik alkalommal rendezték meg a Crusaders Flag Football Challange-t. A hazánkban is egyre nagyobb népszerűségnek örvendő amerikai futballtornán az ország összes jelentős csapata pályára állt.
Az Erdélyi Múzeum Egyesület székházában Hétköznapi szuperhősök – az 1956-os forradalom fiatal hősei címmel tartott előadást Békés Márton történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója, aki bemutatta a Budapest Angyala címet viselő, a forradalom fiatal hőseit felvonultató képregényt. A képregény főszereplői a budapesti forradalom legfiatalabb hősei, és célja, hogy megörökítse az egykor ifjú forradalmárok alakját, hősies tetteiket.
A Kolozsvári Magyar Napok közönsége kánikula idején is szomjazza a kultúrát, és különösen sokan érdeklődnek a magyar művelődéstörténet egykoron élt botrányhősei iránt. Erről győződhettünk meg Nyáry Krisztián Festői szerelmek című legújabb kötetének kolozsvári bemutatóján, amelyre a Bánffy-palota udvarán került sor, nagy érdeklődés kíséretében.
Szombat délután A három testőr Kolozsváron címmel az Előretolt Helyőrség Íróakadémia hármas könyvbemutatót tartott, melynek során Muszka Sándor A lusta dög, Kubiszyn Viktor Drognapló és Demeter Szilárd Kéket kékért című idén megjelent könyveit mutatták be. A szerzőkkel Nagy Koppány Zsolt József Attila-díjas író beszélgetett. A beszélgetés során kiderült: bár mindhárom szerzőnek megvan a maga sajátos stílusa, mégis összeköti őket a humor.
A szombati nap délutáni/esti programjában ismét a zene került a középpontba: a Sétatéren a fiatal pop-rock banda, a Baron Mantis formáció koncertezett, majd a veteránnak számító kolozsvári Trans-express 30 éves jubileumi koncertjére került sor, végül pedig a nosztalgikus emlékeket idéző Old Boys lépett színpadra.
A Jazz in the Park és a Kolozsvári Magyar Napok együttműködésének köszönhetően, akárcsak pénteken, szombaton este is jazzmuzsika volt hallható a Borutcában. Fellépett az Edina Quartet, a Flamorouse, a Musai Soundworks és a Sound Jazz.
A Farkas utcában a népzene, a dzsessz és a swing kerültek középpontba: a Szászcsávási Zenekar indított, majd a cigánymuzsikát játszó Etnorom következett. Este a Főtéren Charlie hozta össze újra a jeget a dupla whiskyvel egy nagysikerű koncert keretében. Késő este természetesen az afterpartik sem maradtak el a belváros különböző helyszínein.
Augusztus 20., vasárnap
A Kolozsvári Magyar Napok utolsó napja egybeesett Szent István és a magyar államalapítás ünnepével, így a zárónap hangulatát nemzeti ünnepünk is emelte. Közel 70 programlehetőség közül választhattak az érdeklődők, akik felkereshették azokat az állandó programokat, amelyekre nem jutottak el a hét folyamán – így például számos kiállítási helyszínt –, válogathattak vásárfiát a Farkas utcai kézművesektől, megkóstolhatták a Borutca vagy a Magyar Kézműves Sörök Udvara italait.
A Iuliu Haţieganu Sportparkban harmadik alkalommal rendezték meg az amatőr tollaslabda-bajnokságot, melynek célja elsősorban a sportág népszerűsítése volt, és hogy versenylehetőséget biztosítson a nem leigazolt játékosok számára.
Természetesen kulturális programok sokasága is várta a közönséget: így például délelőtt a Bocskai-ház Óváry Termében Faragó Annamária Háború és Lélek című könyvének bemutatójára került sor. Ez az első magyar regény, mely a szovjet kényszermunkatáborokba elhurcolt magyaroknak állít emléket. A bemutatón a szerző nem tudott jelen lenni, így H. Szabó Gyula, a Kriterion Kiadó igazgatója Baráz Miklóssal, a Püski Kiadó igazgatójával beszélgetett.
Aktuális és komoly témát boncolgattak az RMDSZ Nőszervezetének tagjai a Nők elleni erőszak nem magánügy címmel. Csép Andrea parlamenti képviselő, László Éva pszichológus, Hegedüs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének alelnöke azt hangsúlyozta: a nők elleni erőszak mindannyiunk ügye, férfiaké és nőké egyaránt. Nemcsak politikai és intézményi, hanem teljes társadalmi összefogás szükséges ahhoz, hogy segítsünk a bántalmazottakon, és visszaszorítsuk az erőszak kultúráját.
Nagy érdeklődés övezte a magyar Szent Koronáról szóló dokumentumfilm bemutatóját is. Miközben a Szent Korona nemzetünk legfontosabb szakrális tárgya, egészen a kétezres évekig alig volt történész, aki titokzatos és sokszor kalandos fordulatokkal teli múltját kutatta és tanulmánykötetbe foglalta volna. A téma jelenlegi két legnagyobb szakértője, Pálffy Géza (az MTA BTK TTI Lendület Szent Korona Kutatócsoport vezetője) és Maczó Ferenc történészek voltak a meghívottjai a filmbemutatóval egybekötött beszélgetésnek. A kutatócsoport egyik legjelentősebb, szélesebb nyilvánossághoz is eljutó megvalósítása a most Kolozsváron is levetített A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában című ismeretterjesztő film.
Látványos megmozdulásnak számított a Farkas utcában a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából szabadon engedett 500 léggömb. A programpont a legkisebbek körében volt leginkább népszerű. A hangulatot a középkori várispánság városőrségi felvonulása és a díszlövések tetőzték.
Az idei toronymuzsikát a Csíkszentsimoni Ifjúsági Fúvószenekar biztosította. A tízfős csapat Sándor Árpád vezénylésével nemcsak a Szent Mihály-templom tornyából zúdította rá a belvárosra a muzsikát, hanem a Farkas utcában is fellépett.
A Magyar Napok legújabb helyszínén, a Sétatéren a No Sugar játszott pörgős pop-rockot, majd intenzív barangolást tehettünk a reggae-ska zene világába az erdélyi közönség nagy kedvencével, a mindig laza Ocho Machóval.
A Farkas utcában az Ördögtérgye Néptáncegyüttes Villanások című műsora villantotta fel a népi zenei és tánckultúra legszebb dallamait és lépéseit, majd gyermektáncház és nótagála zárta a fesztiválutca programját. Az Insomnia Kávéházban a Santa Diver trió kalauzolt el bennünket a dzsessz és a világzene világába.
Vasárnap este a Budapesti Operettszínház Csárdáskirálynő című előadásával ért véget a nyolcadik alkalommal megszervezett Kolozsvári Magyar Napok. A főtéri nagyszínpadon bemutatott produkció kezdése előtt ünnepi záróbeszédet mondott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Gergely Balázs, a fesztivál főszervezője. A híres operettet első alkalommal játszották Erdélyben szabadtéri, teljes nagyszínpadi felállásban. A Budapesti Operettszínház előadását a Kolozsvári Magyar Opera zenekara kísérte. Bár az időjárás nem volt kedvező a szabadtéri játéknak, a közönség az eső ellenére is kitartott.
Következtetések
A Kolozsvári Magyar Napok 2017-es kiadásáról szóló előzetes szervezői értékelő szerint sikeres és az előző évekhez hasonlóan kirívó esetektől mentes rendezvénysorozaton vagyunk túl. A visszajelzések alapján mind a Borutca átköltöztetése, mind az új helyszínként hiánypótló szerepet betöltő sétatéri pihenőövezet beváltotta a hozzá fűzött reményeket.
A több mint 500 program között 135 gyermekprogramot, 120 előadást és kerekasztal-beszélgetést, 150 Farkas utcai programot, 35 tárlatot, közel 40 filmvetítést és sportprogramot, 45 koncertet és 14 hangversenyt találunk. A főtéri koncertekre esténként 15-20 ezren látogattak ki. Becsléseink szerint a 8. Kolozsvári Magyar Napok egész heti látogatottsága meghaladja a 220 ezer főt. A programok összesen 60 helyszínen közel 150 partner, 100 szervező és 150 önkéntes (a központi stáb és a részprogramok önkéntesei) közreműködésével valósultak meg.
Sikeresnek bizonyult az adománygyűjtés is: a három infóstandnál és az EMKE sátorban összesen 23 680 lej, a színházsátorban 1326 lej gyűlt össze, a végösszeg tehát 25 006 lej. Az összeget a magyar történelmi egyházak mellett tevékenykedő segélyszervezetek által közösen működtetett szegénykonyhára fordítják.
Boros Misi koncertje – melynek meglepetésvendége Bogányi Gergely volt – is jótékonysági célt szolgált: a felajánlott adományokból a Nyilas Misi Alapítvány révén egy szerény körülmények között élő, de kiemelten tehetséges erdélyi magyar fiatal zenei tanulmányaira gyűjtöttek. A fiatal tehetség az összegyűlt adományoknak köszönhetően három évig részesülhet ösztöndíjban.
A 8. Kolozsvári Magyar Napok egyik újdonságának számított, hogy három napig látogathatóvá vált a Román Nemzeti Bank épülete, ahol Róth Miksa eredeti üvegfestményei láthatók. Az előzetes bejelentkezéshez kötött kétnyelvű csoportos látogatásokon mintegy 700-an vettek részt.
A Budapesti Operettszínház várva várt vasárnapi A Csárdáskirálynő című előadása, amely először volt látható a teljes szereposztással szabadtéri nagyszínpadon Erdélyben, az eső ellenére jó hangulatban telt, amiért mind a művészeket, mind a kitartó közönséget külön köszönet illeti.
A Kolozsvári Magyar Napok szervezőstábja ezúton köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik segítettek a nagyszabású rendezvény megvalósításában, lebonyolításában és annak népszerűsítésében: az önkénteseknek, civil partnereknek és intézményeknek, támogatóknak, médiapartnereknek és nem utolsósorban a résztvevőknek, akik mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy 2017-ben is méltó módon ünnepelhessünk.
