A Kolozsvári Magyar Napok Erdély legnagyobb kulturális fesztiváljaként nem csak egy évről évre egyre nagyobb tömegeket vonzó programsorozat, hanem egyben az erdélyi és Kárpát-medencei magyar kulturális élet seregszemléje is.
A több száz programon és a több tucat fesztiválhelyszínen megforduló résztvevők – a találkozás örömén túl – töltekezhetnek az idők során felhalmozott és az egy hét alatt bemutatott kulturális kincseink nyújtotta élményekkel, ezen élményanyagból táplálkozva pedig az év további részében is magukkal viszik a KMN fő üzenetét: azt, hogy kolozsvári, erdélyi és Kárpát-medencei magyarságunk egy életerős, értékteremtő közösség.
A Kincses Kolozsvár Egyesület tagjaiként úgy gondoljuk, e közösségépítő munka révén nem csak a nyári programkínálatok sorát gazdagíthatjuk, de remek alkalom nyílik arra is, hogy – immár kilencedik alkalommal – megmutassuk kultúránkat, sajátos szokásainkat és történelmi hagyományainkat a velünk együtt élő románságnak is. Meggyőződésünk, hogy egymás megismerése a békés együttélés alapfeltétele. Mindezeken túl, ha sikerül Kolozsvárt a maga sokszínűségében bemutatnunk, rámutatva a történelmi hagyományok biztos talaján álló és a soha nem nyugvó város jövőt ígérő fejlődésére, közös álmunk válhat valóra, s a kincses városban maradnak fiataljaink, családot alapítva és közösségünket gyarapítva.
Az, hogy rendezvényünk immár kilenc éve meghatározója a Kárpát-medencei kulturális életnek, illetve hogy a Kolozsvári Magyar Napok mintájára Erdély más nagyvárosaiban is megszervezik a helyi magyar napokat, azt bizonyítja, hogy hiánypótló fesztivállal van dolgunk.
Az évről évre gazdagodó PROGRAMKÍNÁLAT minden korosztály számára tartalmas és minőségi kikapcsolódást biztosít. A bő egy hét során belakjuk Kolozsvár tereit, megnyitjuk intézményeink kapuit, s olyan – eldugott vagy kevésbé látogatott, ám a Kolozsvár-életérzéshez ezer szállal kötődő – helyszínek telnek meg élettel, melyek nélkül nem lehetne fesztiválunk az, ami: a város és az itt élők közös ünnepe.
Tekintettel arra, hogy a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2018-ra Mátyás király-emlékévet hirdetett Hunyadi Mátyás születésének 575. és királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából, az idei Kolozsvári Magyar Napok is részese az egész Kárpát-medencére kiterjedő emlékévnek. Nagy királyunkra emlékezve, kinek alakja és szellemisége lépten-nyomon felbukkan a kincses város utcáit járva, a KMN ideje alatt számos tematikus programmal készülünk, sőt, idei rendezvényünk mottója is Mátyás legendákkal és titkokkal teli személyiségéhez kapcsolódik, nagy királyunk neves évfordulóit ünnepelve. Vivat Mathias!
Szeretettel várunk mindenkit augusztus 19–26. között programjainkon, melyekről részletesebb tájékoztatást kaphatnak honlapunkon , valamint a rendezvény Facebook-oldalán.
A találkozás reményében,
a szervezők.
9. Kolozsvári Magyar Napok
Szakmai beszámoló
A Mátyás király-emlékév és a tordai vallásszabadság kinyilvánításának évfordulója adta az idei Kolozsvári Magyar Napok (KMN) történelmi keretét. Kolozsvár és egyben Erdély legnagyobb magyar kulturális rendezvénysorozata kilencedik alkalommal és 630 különböző eseménnyel szólította meg a helyi magyar és román közösség mellett a városból elszármazottakat, illetve mindazokat, akik kíváncsiak voltak a kincses város és a régió kulturális értékeire. A KMN jövő évi jubileuma előtt, egy megújulási folyamat közepette igyekeztünk olyan programot összeállítani, mely figyelembe veszi a tavalyi év tanulságait, tartja a megszokott színvonalat és alkalmazkodik az új elvárásokhoz. Ennek jegyében igyekeztünk visszaadni a Főtér „kohéziós erejét”, miután úgy tűnt, hogy a tavaly a sétatéri koncertek miatt felaprózódott a közönség figyelme. Kolozsváron továbbra is a Főtér a legfontosabb találkozási pont, az emberek itt érzik a legjobban magukat, ezért idén esténként újból két koncerttel vártuk a közönséget.
Kolozsvár kulturális életét régóta meghatározza Mátyás király kultuszának ápolása, de az emlékévnek köszönhetően az igazságos király alakja most hangsúlyosabban is megjelent a Kolozsvári Magyar Napok programjában, illetve választott mottónkban is: Vivat Mathias! Nagy királyunk születésének 575-ik évfordulóját ünnepelve, a Kolozsvári Magyar Napok csatlakozott a Kárpát-medence-szintű Mátyás király-emlékévhez, ugyanakkor a vallásszabadság tordai kihirdetésének 450-ik évfordulójára is emlékeztünk, s ennek fényében számos programpontunk helyszíne volt – rendezvényünk kiemelt helyszíneként is – a nemrégiben átadott Vallásszabadság Háza.
Bár az idei évben – figyelve a korábbi esztendőben hozzánk érkezett visszajelzésekre –nem szerveztünk külön programokat a Sétatéren – mivel az a központi helyszínektől túlságosan távol esett – a Bánffy-palota udvara a korábbi évekhez képest még több eseménnyel várta a fesztiválozókat: napközbeni gyermek- és felnőttprogramokkal, esti koncertekkel és afterparty-val. Augusztus 19-től rendszeresen számíthattak koncertekre az arra járók, a történelmi környezetben felállított színpadon. A jókedvet minden este lemezlovasok biztosították, valamint itt kóstolhatták meg az érdeklődők a Fóti Kézműves Sörfőzde italait is. A Romkertben az Emese Park hagyományőrzői építették fel Mátyás király korabeli táborát, ahol történelemhű kellékekkel, viseletekkel, építményekkel és eszközökkel várták az érdeklődőket. A Borutca idén is a Fogoly utcában működött, a Farkas utca pedig megőrizte vásáros jellegét, annyi különbséggel, hogy a tavalyhoz képest több – fiatalokat is megszólító – zenekar lépett színpadra.
Augusztus 19-26. között több mint 250 000 látogatója volt rendezvényünknek, vagyis a történelmi-kulturális előadásoknak, bemutatóknak, a gyermek- és felnőttprogramoknak és a könnyűzenei koncerteknek. A Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület, a 110 fős szervezőcsapat és a 140 önkéntes mellett 165 partnerszervezet működött közre a fesztivál sikere érdekében, s ennek köszönhetően közel 60 programhelyszínen várták a több mint egy hetes kulturális kavalkád résztvevőit. A programkínálat 36 zenei eseményt, 105 gyermekfoglalkozást, a rendezvény központi helyszínének számító Farkas utca – az állandó eseményeket és a vásárt leszámítva – 53 programpontot, 36 vezetett sétát, közel 50 filmes- és sportprogramot, 128 kerekasztal-beszélgetést és előadást, valamint 22 klasszikus zenei koncertet kínált. Az Egyetem utcában ismét a gasztronómiáé volt a főszerep – csakúgy, mint a szombat reggel az Apáczai Csere János Elméleti Líceum udvarán megszervezett örömfőzésen és ökörsütésen. Az idén először megszervezésre került KMN-Donaton Futóversenyre közel 400-an jelentkeztek, akik nagyrészt teljesítették is a három előre kijelölt táv valamelyikét, a fesztivál első két napján látogathatóvá vált Szent Mihály-templom tornyára pedig 855-en voltak kíváncsiak. A Mátyás király-emlékévre való tekintettel a programkínálatban is közel 50 esemény foglalkozott az igazságos király személyével és uralkodása időszakával, valamint négy kiállítást is megnyitottak e téma kapcsán.
A 9. Kolozsvári Magyar Napok az online térben is tömegeket szólított meg: a rendezvény közösségi oldalán (www.facebook.com/magyarnapok) található tartalmak 313 000 személyt értek el, akik 284 000 esetben reagáltak a megosztottakra, a KMN honlapját (www.magyarnapok.ro) pedig 52 000 felhasználó kereste fel.
Előrendezvények
Ahogy a Kolozsvári Magyar Napok történetében az már megszokottnak mondható, az idei hivatalos megnyitót megelőzően is számos kulturális eseményre került sor. Ezáltal a kulturális programkavalkád több mint egy hétig tartott.
- Augusztus 17.
Augusztus 17-én Barokk fantáziák címmel Laczkó Vass Róbert színművész mutatta be legújabb előadását, mely során a résztvevők – a kolozsvári belvárosi unitárius templomban – válogatást láthattak Georg Philipp Telemann 12 Fantázia hegedűre basszus nélkül című kamarazenei művéből. A barokk költészet remekeinek előadásában Béres Melinda hegedűművész működött közre.
- Augusztus 18.
Augusztus 18-án ismét megszervezték a hagyományosnak számító Kós Károly Gyalogos- és Kerékpáros Emlék- és Teljesítménytúrákat, melyek során a résztvevők több távon tehették próbára állóképességüket, megismerkedve ugyanakkor a Kolozsvárt övező tájakkal is.
A Kincses Kolozsvár Egyesület az idei Kolozsvári Magyar Napokon is bemutatta legújabb, Kincses Kolozsvár Kalendárium 2018-2019 című kiadványát a Bánffy-udvarban, a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi termében pedig Laczkó Vass Róbert színművész és Nagy Gergő zongorista közös előadását láthatták az érdeklődők – Egyszerű szerelmes ének címmel. Az est során Eisikovits Mihály elfeledett szerzeményeivel ismerkedhetett meg a hallgatóság.
- Augusztus 19.
A Kolozsvári Magyar Napok hivatalos megnyitója előtt egy nappal került sor a kolozsvári belvárosi unitárius templomban – a vallásszabadság jubileumi évében – a hagyományosnak számító ökumenikus istentiszteletre, a Pata utcai református templomban pedig a Bozsóki Adrienn által összeállított Állatvilág című fotókiállítást nyitották meg.
A Kolozsvári Magyar Napok társrendezvényének számító 20. Szent István-napi Néptánctalálkozó keretén belül a Főtéren nemzetközi tánckavalkádot tartottak, a már ezen a napon üzemelő Bánffy-udvar – koncerttér és magyar kézműves sörudvarban pedig bemutatták a Napút folyóirat Mátyás királyról szóló emlékszámát Szondi György főszerkesztő és Toót-Holló Tamás szerkesztő jelenlétében.
A 9. Kolozsvári Magyar Napok egyik különlegességeként néhány program túlmutatott a kincses város határán, s így kerülhetett sor a bonchidai Bánffy-kastélyban arra a jótékonysági aukcióra, mely során Zsombori Erzsébet festőművész munkáival ismerkedhettek meg a jelenlévők – a Transylvania Trust Alapítvány szervezésében.
A Kolozsvár Társaság székhelyén Hóstát. Múlt, jelen és jövő címmel tartott vetített képes előadást Lönhárt Tamás, a BBTE oktatója. A Szabók bástyájában Egyszer fent, egyszer lent. Fényképkiállítás a magaslégtérben áthaladó, illetve a reptérközeli gépmadarakról két „repfotós” lencséjén keresztül címmel nyitottak meg kiállítást, mely során Bikfa Zsolt és Antal Csaba fényképészek munkáit tekinthették meg az érdeklődők.
A Kaszinó épületében a Koinónia Kiadó fennállásának 25. születésnapját ünnepelték, s ugyan ezen a napon nyitotta meg hivatalosan is kapuit a Bánffy-udvar. Az eseményen fellépett a kolozsvári Amaryllis Táncegyüttes, akik reneszánsz táncokat mutattak be, majd ezt követően az Evilági Együttes gyermekkoncertjére került sor.
A Tranzit Házban két nemrégiben elhunyt személyiségre emlékeztek a IX. Kolozsvári Magyar Filmnapok keretén belül: Bardocz Sándor televíziós szerkesztő és Kallós Zoltán néprajzkutató munkásságát elevenítették fel.
Az estét igazi erdélyi magyar rocktörténeti különlegesség zárta: a Bánffy-udvarban a nagyváradi Metropol Group koncertezett, s ezt követően ugyanitt került sor a 9. Kolozsvári Magyar Napok első retrópartyjára is. A Heltai Folk Centerben táncházban rophatták az érdeklődők.
Augusztus 20. (hétfő)
Idén – a Szent Mihály-templom felújítása miatt – csak két napon (augusztus 20-án és 21-én) vált látogathatóvá Kolozsvár egyik leghíresebb műemléktemplomának tornya, így az érdeklődés még az előző évekhez képest is jelentősebb volt. A BBTE Földrajzi Intézet és az Erdélyi Múzeum Egyesület által szervezett toronylátogatás során a jelentkezők megtekinthették Kolozsvár tájképét – ezúttal madártávlatból.
A Szentegyház utca 4. szám alatt kialakított kiállítótérben – a Szent Mihály-plébánia szervezésében – Ars Sacra Claudiopolitana címmel került sor a kolozsvári Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállításának megnyitójára, melyen jelen volt és felszólalt Nm. és Ft. Jakubinyi György érsek, Ft. Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános; Horváth Anna, a kolozsvári RMDSZ elnöke és Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője. A kiállítás kurátora: Hegedűs Enikő művészettörténész volt. A magyar kormány és a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal támogatásával megvalósuló tárlat Kolozsvár katolikus egyházi művészetébe kívánt betekintést nyújtani elsősorban a Szent Mihály-templom és a piarista templom tárgyi emlékeinek bemutatásán keresztül. A Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt magyar és román nyelvű tárlatvezetéssel várták az érdeklődőket a szervezők.
A Korzo Egyesület már a Kolozsvári Magyar Napok első napjától kezdődően tematikus, vezetett sétákat szervezett, melyek során a város kevésbé ismert, épített örökségekbe kódolt múltja elevenedett meg az érdeklődők előtt. Így mutatták be, egyebek mellett és több napon keresztül is, a Marianum épületét, mely jelenleg a BBTE Bölcsészettudományi Karának ad helyet.
A Főtéren a 20. Szent István-napi Néptánctalálkozón résztvevő együttesek mutatkoztak be, míg a független színházi szerveződésként működő Shoshin Színházi Egyesület utcai parádét tartott, bevezetve a járókelőket és a célirányosan oda érkezőket a közösségi színház, valamint a performatív előadásformák utcai műfajaiba. Idén harmadik alkalommal történt meg, hogy a kolozsvári Shoshin Színházi Egyesület KaravanAct néven utazó társulattá formált több kisebb truppot, ez alkalommal pedig négy ország hat független társulatát. Szatmárnémeti, illetve Nagyvárad után most Kolozsváron is bemutattak nyolc előadást és egy koncertet. A nyolc közül négyet játszottak zárt térben, a többit Kolozsvár valamelyik közterületén.
Kuncz Aladár Monográfiák című kötetét – a Kriterion Könyvkiadó szervezésében – Boka László, az OSZK tudományos igazgatója, Rózsafalvi Zsuzsanna irodalomtörténész, Filep Tamás Gusztáv eszmetörténész és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó vezetője mutatta be a Bocskai-ház Óváry Termében.
A Kolozsvári Magyar Napok egy méltán kedvelt és sokak által látogatott helyszíne a Bánffy-palota pincerendszere, mely erre az alkalomra megnyitja kapuit, hogy helyet biztosítson az Origo Kulturális Egyesület által idén is megnyitott Mimesis elnevezésű kortárs művészeti kiállításnak. A Mimesis VI.: 100 év pár(huzamos)beszéd elnevezésű rendezvény a román centenáriumi események apropóján reagált – a kiállított alkotásokon keresztül – a közéleti eseményekre, sajátos megvilágításba helyezve azokat.
Hétfőn nyitotta meg a Magyar Animáció 100 című animáció-történeti kiállítását a Magyar Művészeti Akadémia, mely egész héten fogadta az érdeklődőket. A történeti összefoglaló és a gyermekfilmvetítés a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának földszinti előterében volt látható. A megnyitón házigazdaként először dr. Szenkovics Dezső, a kar dékánhelyettese köszöntötte a jelenlevőket, majd Répás Zsuzsanna, a Magyar Művészeti Akadémia Nemzetközi és Határon Túli Ügyek Főosztályának vezetője szólt a megjelentekhez.
Gulyás Gergellyel, a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel Kovács István, a Magyar Unitárius egyház közügyigazgatója beszélgetett a Vallásszabadság Házában nemzeti sorskérdésekről. A beszélgetésen terítékre került a vallás és a család, mint közösségmegtartó erő, valamint az otthonmaradás kérdésköre is. Gulyás Gergely beszélt a határon túli fejlesztésekről és támogatásokról, valamint kitért Magyarország és Románia szomszédságpolitikájára is. A beszélgetés végén a miniszter gratulált a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek, kiemelve, hogy a határon túli magyar kulturális rendezvények közül a kincses városban megszervezett eseményt találja a legszínvonalasabbnak, amelyet a magyar kormány is örömmel támogat évről-évre.
A Donát úti Szent István-templomban búcsút tartottak, melynek keretében felevatták Vetró András Szent Istvánt ábrázoló szobrát. A szertartás elején Jakubinyi György érsek szólt a megjelentekhez, majd Veres Stelian plébánoshelyettes ismertette a szoborállítás előzményeit. A kolozsvári Szent István szobor a hasonló, borzonti szobor másolata.
A 9. Kolozsvári Magyar Napok ünnepélyen megnyitójára ezúttal is a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében került sor. Az eseményen felszólalt Gergely Balázs főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Sándor Krisztina, az EMNT elnöke és Gulyás Gergely miniszter is. Az alkalmi beszédeket követően a nyitógála résztvevői a budapesti Újszínház Országjáró Mátyás király című zenés históriás játékát tekinthették meg – Kökényessy Ági rendezésében. Az előadást másnap (augusztus 21-én délelőtt) ismételten megtekinthették az érdeklődők.
Augusztus 21. (kedd)
A Bocskai-ház Óváry Termében mutatták be kedden délelőtt Kuncz Ödön Emlékirat című kötetét. Az eseményen Kisfaludi András jogászprofesszor, az ELTE általános rektorhelyettese, Juhász Andrea irodalomtörténész és H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó vezetője ismertették a művet. A több mint 2000 oldalt kitevő hagyatékot Kuncz Ödön unokája, Kuncz Magdolna őrizte meg, a szerző e szövegek alapján írta meg emlékiratait. Az Emlékirat jogászok és nem jogászok számára is érdekes olvasmány. A jogi írásművekhez képest élvezetes, színes, irodalmi értékű. Az életrajzi és a fenti vonatkozások mellett pedig szinte felbecsülhetetlen értékű, a Pázmány Péter Tudományegyetemre vonatkozó történeti adalékok is szerepelnek a kötetben.
A Kolozsvári Magyar Napok – a kulturális rendezvények mellett – rendszeresen teret enged a különböző, közéleti témájú vitáknak is. Így kerülhetett sor a Vallásszabadság Házában Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő előadására is, akivel Rácz Norbert Zsolt, kolozsvár-belvárosi unitárius lelkész beszélgetett.
Az EME-székház adott otthont a Cluj – Kolozsvár – Klausenburg 700 című könyv bemutatójának. A kétnyelvű, magyar és román írásokat is tartalmazó kötet alcíme, a Várostörténeti tanulmányok nyomatékosítja a kiadvány tematikáját. A kötet előzménye, hogy 2016 augusztusában kiállítás nyílt Kolozsvár városi rangra emelésének 700. évfordulójára. Ezt követte egy tudományos nemzetközi konferencia, amely előadásainak anyagai helyet kaptak a kötet hasábjain. Kiadója az Erdélyi Múzeum-Egyesület, így olvasható lesz az Erdélyi Digitális Adattárban is, miután elfogytak a nyomtatott példányok. A kötetet Gaal György, Sipos Gábor, Lupescu Makó Mária, Lupescu Radu és Biró Annamária mutatta be.
Az Uránia-palota a Kolozsvári Magyar Napok új helyszíneként jelentkezett 2018-ban, s itt mutatta be munkáit – TüKör címmel – Nemes Csaba szobrászművész, az Origo Kulturális Egyesület szervezésében. Az esemény során nyolc kisplasztikát tekinthettek meg az érdeklődők.
Vivat Mathias! címmel szervezett rajzkiállítást, valamint a munkákat tartalmazó kreatív kifestőst bemutató eseményt a Báthory István Elméleti Líceum. Az ünnepi eseményen felléptek az iskola diákjai, valamint a Báthory István Elméleti Líceum Reneszánsz Együttese.
Magyarország Főkonzulátusának előcsarnokában a Kolozsvár szobrai című pályázat fotóanyagának kiállítása és eredményhirdetés valósult meg, a megnyitón pedig jelen volt és felszólalt Gaal György, a KLMT elnöke és Buchwald Péter, a Kolozsvár Társaság elnöke is.
A Györkös Mányi Albert Emlékházban Női emlékirat-irodalom Szendrey Júliától Csinszkáig címmel tartottak beszélgetéssel egybekötött előadói estet, melyen részt vett és közreműködött Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Sepsiszentgyörgyi Központjának igazgatója, Kovács Attila Zoltán, a budapesti Szépmíves Kiadó vezetője, Vindis Andrea színművész és Szép András zongorista.
Kállai Márton Aknaszlatinát bemutató, valamint Mucsy Szilvia Párhuzamos című fotókiállítására a 9. KMN egy újabb helyszínén került sor: a Wincon Galériában, a PhotoRomania Festivál keretein belül, a IX. Kolozsvári Magyar Filmnapok megnyitóját pedig immár hagyományosnak számító helyén, a Tranzit Házban tartották meg, ahol a hét további részében is folyamatosan várták a filmkedvelőket vetítésekre és különböző közösségi eseményekre, beszélgetésekre.
A 20. Szent István-napi Néptánctalálkozóhoz kötődő népviseleti felvonulás ugyancsak hagyományosnak számít, így természetes módon jelent meg a 9. Kolozsvári Magyar Napok programkínálatában is, a számtalan résztvevő pedig a Heltai Alapítvány székhelyétől egészen Kolozsvár főteréig vonulhatott.
A kedd estét a 20. Szent István-napi Néptánctalálkozó gálaestje zárta a Főtéren, ezt követte a Bánffy-udvarban a magyarpalatkai népzenészek koncertje.
Augusztus 22. (szerda)
A településhálózat kutatása a történeti múltban tárgyalva a történeti földrajz részét képezi, és több módszer is létezik az eltűnt települések azonosítására – derült ki Wanek Ferenc geológus előadásából, akivel Veres Enikő beszélgetett a Kolozsvár Társaság székhelyén – Kolozsvár településhálózata a középkorban címmel.
Szintén szerda délelőtt tartottak kettős könyvbemutatót a Bocskai-ház Óváry Termében, amikor is Szilágyi Szabolcs Hungarikum és Magyar feltalálók című köteteit mutatta be – a szerző jelenlétében – Jakab Albert Zsolt, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke.
A Szent Mihály-plébánia szervezésében, a Szentegyház utca 4. szám alatt mutatták be a Szent László király – Erdély védőszentje című kötetet. A szerkesztőkkel, szerzőkkel Szőcs Csaba, a kiadó igazgatója beszélgetett az olvasmány megszületésének körülményeiről és tartalmáról.
A szerdai naptól kezdődően már teljes kihasználtságával üzemelt a Farkas utca, mely nemcsak a vásárosoknak adott helyett, hanem számos tematikus sátornak is, ahol napközben és délután kerekasztal-beszélgetések és tudományos előadások, valamint gyerekfoglalkozások is voltak. A BBTE által működtetett programsátorban így kerülhetett sor a Hol terem a kultúra? A múzeumoktól a fesztiválokig elnevezésű kerekasztal-beszélgetésre, melyen jelen volt Csiki Réka Orsolya (mesteri I. év); Gondos Emőke (Kultúratudomány/művelődésszervező szak II. év) és Molnár Bea (Hungarológiai tudományok doktori iskola, BBTE Magyar Néprajzi és Antropológia Intézet).
A Magyar Unitárius Egyház, az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet és Kolozsvár Belvárosi Unitárius Egyházközség a Vallásszabadság Házában múzeumpedagógia foglalkozásokat szervezett gyerekeknek és felnőtteknek – Varázslatos hátizsák címmel. A résztvevők játékos körülmények között ismerkedtek meg az impozáns épület történetével, valamint további, egyháztörténeti különlegeségekkel is.
A BBTE-sátorban A kreatív és innovatív pedagógus Erdélyben – a pedagógusképzés jelene és jövője címmel szerveztek beszélgetést, melyen részt vett Szállassy Noémi egyetemi adjunktus és Demény Piroska egyetemi docens.
A Bánffy-udvarban az Asociația Vechiul Cluj román és magyar személyiségeket egyaránt meghívott annak érdekében, hogy Mátyás király és Kolozsvár kapcsolatáról értekezzenek, valamint a két kultúra (román és magyar) metszéspontjairól. A beszélgetésen részt vett Mihai Hasan, Lukács József, Alexandru Simon, Tudor Sălăgean, Sebastian Moga és Victor Salcă. Mennyire volt igazságos Mátyás király? Mit jelent a kincses város számára ez a sokat vitatott történelmi alak? Ezeket a témaköröket érintették a meghívottak.
Szerdán a Vallásszabadság Házában zajló előadás meghívottja Aáry-Tamás Lajos oktatási jogok biztosa és Fóris-Ferenczi Rita egyetemi oktató volt. A két előadó barátságos és nyitott légkört megteremtve fejtette ki, hogy miért kell meghatározni az oktatás céljait, és, hogy az oktatásfejlesztés tartalmaival kapcsolatban milyen kérdésekre kell megoldást találjon az oktatási rendszer. Másnap (csütörtökön) Kovács Zsolt egyetemi oktató Az unitárius püspöki ház művészettörténeti kutatása című előadására került sor, illetve vezetett sétával, múzeumpedagógiai gyerekfoglalkozással és állandó kiállítással vártak minden érdeklődőt a Vallásszabadság Házába.
A Farkas utcai zenei színpad egyaránt teret engedett könnyűzenei koncerteknek, valamint olyan hagyományos műfajoknak is, mint az operett vagy épp a magyar nóta. Szerda délután a Jóvilágvan együttes adott koncertet az érdeklődőknek.
Magyarország Főkonzulátusán mutatták be Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halandó múzsa című könyvét, mely részletesen taglalja az irodalomtörténetből, valamint az Ady-művekből már ismert nő életét. Az eseményen Mile Lajos főkonzul köszöntötte a jelenlévőket.
„A kötet tényfeltáró, az eddigi ismereteket kiegészítő új, vagy egy-egy összegzésben más megvilágítást nyújtó írásai ezért a képletes középpontban álló vagy peremen tétovázó alkotók indíttatásai, egyéni vagy közös küzdelmeik, s ezek szinkrón és diakrón értelmezései és történeti félreértelmezései bemutatása révén olvasójukkal továbbgondoló beszélgetéseket remélnek” – írja Boka László Peremek és középpontok – Tanulmányok a 20. század első felének magyar irodalmáról kötetének rövid összefoglalója, ebből kaphattak ízelítőt a könyvbemutató résztvevői. A modernség irodalmát, nyugatosokat, holnaposokat, „a kávéházban lebzselő értelmiségieket” (idézet a kötet írójától) ismerhettük meg kicsit jobban a szerda délutáni eseményen a Bulgakov udvarán. Az esemény folyamán Balázs Imre József irodalomtörténész beszélgetett a kötet szerzőjével, Boka Lászlóval, és történelmi kontextusba helyezve adtak egy kis ízelítőt a 312 oldalas műből. A délutáni beszélgetés rálátást nyújtott A Holnap indulására, a korabeli szerzőkre és Nagyvárad világára.
Kolozsvári sportlegendákkal és méltán híres sporteseményekkel ismerkedhettek meg azok, akik ellátogattak a 100 év kolozsvári sport 100 fényképen elmesélve elnevezésű rendezvényre. A Killyéni András sporttörténész által vezetett beszélgetésen a kolozsvári magyar sportélet fejlődése volt nyomon követhető. „Az előadás célja, hogy összegezzük mindazt, amit fel tudunk mutatni ebben a témában, és megfogalmazzuk azt, hogy honnan hová szeretnénk eljutni. Az előadás anyaga nagyon szubjektív, a rendelkezésemre álló adatbázisból válogattam össze a fotókat, de ha százszor kellene megtartanom az előadást, biztos, hogy százszor másképp válogatnám” – fogalmazott a szakember.
A Református Sajtóközpont által működtetett REFO-sátorban H. Szabó Gyula és Varga Melinda beszélgetett Mandics Györggyel Temesvár 70-es és 80-as évekbeli szellemi életéről, a Bánffy-udvarban felállított zenei színpadon pedig a Rekegő zenekar adott koncertet.
A Farkas utcai színpad magyarnóta gálának is helyet biztosított. A Hajlik a nótafa elnevezésű eseményen a magyar nótahagyomány remekei csendültek fel – a Csíkmadarasi Népi Zenekar kíséretében, valamint Koós Éva, Vigh Ibolya, Buta Árpád, Maneszes Márton és Petres Tibor tolmácsolásában.
Szerdán este már a Főtéren felállított nagyszínpad is koncerthelyszínként kezdett üzemelni, így elsőként a legendás kolozsvári Knock Out zenekar adhatott 25 éves jubileumi koncertet. A múltidéző produkció során a zenekar jelenlegi és régebbi tagjai is a húrok közé csaptak, majd őket követte a Kispál és a borz, valamint a Kiscsillag frontembereként is ismert Lovasi András önálló koncertje. A nagyszínpadi koncertek ideje alatt – a Szent Mihály-plébánián – gyermekparkoló üzemelt. A főtéri koncert után a Bánffy-udvarba várták az érdeklődőket, ahol a Baricz zenekar adott koncertet, majd ezt követően levezető-bulira is sor került.
Augusztus 23. (csütörtök)
A turistáktól hemzsegő, rendezvényektől, eseményektől folyamatosan pezsgő Kolozsvár a nők városa is. Olyan nőké, akikről méltatlanul kevesebbet tudunk vagy alig beszélünk róluk. Egyed Emese irodalomtörténésszel négy ilyen összetett és igencsak figyelemre méltó nőalak nyomait kereshették fel Kolozsváron az érdeklődők – csütörtök délelőtt. Az EME székházának előadóterméből indítva a sétát, Kolozsvár egy új, kevésbé ismert arca is megmutatkozott.
Pásztor Emese, a BÁV Akadémia művészettörténésze, az Iparművészeti Múzeum textilosztályának vezetője tartott előadást Textilművészet Hunyadi Mátyás korában címmel. Az előadás az igazságos király udvarába kalauzolta el a közönséget, leírásokkal és illusztrációkkal alátámasztva az egykori királyi és udvari viseletet.
Az EME-székház előadóterme kettős könyvbemutatónak adott otthont csütörtök délután. A Korunk folyóirat Komp-Press Kiadójának gondozásában megjelent két kötet: a Szerelmek a magyar történelemben, az érdeklődésre mindig számot tartó örök témát történelmi személyiségek élettörténetein keresztül tárja az olvasó elé; míg a Közelítések, tanulmányok Erdély 19-20. századi történetéhez alcímmel fiatal történészkutatók, doktoranduszok munkáit tömöríti. Az évente 8–10 kötetet kiadó Komp-Press tevékenységéről és működéséről Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő beszélt.
„Mérföldkő a Kárpát Jogi Network számára, hogy a két éve elkezdett építkezés után eljutottunk oda, hogy a nyilvánosság elé álljunk. Az a célunk a rendezvénnyel, hogy bemutassuk a programunkat, elmondjuk, mit szeretnénk és milyen jellegű működést vizionálunk” – mondta Mayer Erika, a Kárpát-medencei Magyar Jogászszövetség elnöke, aki Kolozsváron mutatta be a Kárpát Jogi Network programot. A bemutatót megelőzően Pappné Farkas Klára, a Nemzeti Integrációs Iroda főosztályvezetője tolmácsolta Kövér Lászlónak, a magyar Országgyűlés elnökének, a Kárpát Jogi Network fővédnökének üzenetét. A Kárpát Jogi Network tevékenysége növelheti az érdekképviseleti munka hatékonyságát, segíthet fenntartani, megerősíteni az emberek bizalmát a jog erejében. A Kárpát Jogi Network globális együttműködésre hívja a magyar nemzetiségű és magyar nyelven is dolgozó jogászokat, hogy közösen vigyék ki az adott állam kereteiből az európai fórumok elé a sarkalatos kisebbségi problémákat.
Csütörtöktől már teljes gőzzel üzemelt a Romkertben felállított Mátyás-kert is, melyet az Emese Park hagyományőrzői változtattak át egy Mátyás-korabeli, középkori táborrá. Kicsik és nagyok egyaránt találhattak itt kedvükre való szórakozást, kipróbálhatták a korabeli mesterségeket és játékokat, felpróbálhatták a Mátyás-korabeli öltözékeket, valamint számos érdekességet megtudhattak az adott történelmi korszakról. Ugyancsak itt szervezett az Életfa Családsegítő Egyesület számos gyermekfoglalkozást, így például a Napsugár-kuckó elnevezésű kézműves műhelyt, vagy épp mesekuckót, a Mikó Óvoda pedig itt hozta létre óriáshomokozóját. Kézműves foglalkozások, lovagi sátrak, íjászat, számszeríjászat, vívásoktatás gyermekeknek, reneszánsz kori népi és udvari játékok, hangszerkiállítás és bemutató, élő históriás és népzene, valamint vásári bábelőadások várták az érdeklődőket.
A Farkas utcai EMKE-sátorban – az EMKE, az EMKISZ, az Anyanyelvápolók Szövetsége, a Georgius Aranka Társaság és Művelődés folyóirat szervezésében – bemutatták az EMKE kiadványait, valamint számos játékos, anyanyelvi feladatokhoz kötődő játékra, kvízekre és vetítéssel egybekötött előadásra is sor került.
A Farkas utcai Virágos Kolozsvár-sátorban a virágdíszkészítés rejtelmeibe vezették be az érdeklődőket a Kolozsvári Városszépítő Egylet jóvoltából, a Bánffy-udvarban pedig – a Görömbő Kompánia előadásában és Magyarország Főkonzulátusának szervezésében – a Mátyás király aranyszőrű báránya című interaktív meseelőadásra került sor, mely kicsiket és nagyokat egyaránt elvarázsolva idézte fel a Mátyás-legendák világát.
Önkormányzatok a virtuális világban. Tudod, hogyan kommunikál a városod az online térben? címmel kerekasztal-beszélgetést tartottak a BBTE-sátorban, s az eseményen szakértők beszéltek az online kommunikáció és az önkormányzatok kapcsolatáról. Előadóként jelen volt Kádár Magor egyetemi docens és Benedek István doktorandus (BBTE Kommunikáció, Közkapcsolatok és Reklám Intézet). A közösségi média megjelenésével az újságírói munka milyensége változott meg. Ma már a munka kisebbik részét teszi ki az írás, a nagyobbik részt a tájékozódás, az állandóan áramló információk hitelességének ellenőrzése – hangzott el az Őfelsége, az online médiafogyasztó. Ki az újságíró és mi a hír ma Erdélyben? című előadáson, ahol újságírók és egyetemi tanárok (név szerint Botházi Mária egyetemi adjunktus, BBTE; Cseke Péter Tamás, a Maszol.ro főszerkesztője; Gazda Árpád, az MTI tudósítója; Papp Attila Zsolt, a Főtér.ro főmunkatársa és Vig Emese, a TVR kolozsvári magyar adásának főszerkesztője) igyekeztek feltérképezni az online erdélyi médiafogyasztásokat. A beszélgetést Botházi Mária, a BBTE adjunktusa moderálta.
Nem történészek, hanem Takó István katolikus plébános, Kerékgyártó Imola evangélikus, Dávid István református és Rácz Norbert unitárius lelkész ült össze csütörtökön beszélgetni a Szabad Pont sátorban Vallásszabadság négy szólamban címmel. Így nem a 450 éve deklarált erdélyi vallásszabadság felekezetekre gyakorolt történelmi hatásairól esett szó, hanem arról, hogy nekik mit jelent a szabadság 2018-ban vallási, keresztény környezetben.
A 9. Kolozsvári Magyar Napok új fesztiválhelyszíneként jelentkezett a H33 Galéria, ahol az Artwise Csoport mutatott be kortárs művészeti kiállítást – a Mimesis Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül – a centenáriumi események témájára.
A Bocskai-ház Óváry Termében kerekasztalbeszélgetést szerveztek az uniós adatvédelmi előírások romániai alkalmazásáról. A tanácskozáson részt vett Székely János, ügyvéd, egyetemi adjunktus; Boros Anita, adatvédelmi tisztviselő, európai és nemzetközi üzleti szakjogász és Székely Barnabás, adatvédelmi szakértő, a Cluj Privacy Hub társalapítója.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum nagytermében kamarazene-hangversenyen csendültek fel Johann Baptist Vanhal, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven művei. Fellépett: Haáz Bence (oboa), Trombitás István (hegedű), Molnár József (brácsa) és Zágoni Előd (cselló).
A Farkas utcai zenei színpadon fellépett a kolozsvári színművészekből verbuválódott Loose Neckties Society, őket követte az Operett Group Projekt Operettvarázs című műsora, a Bánffy-udvarban pedig az Argo Duó és az Európa Kiadó koncertjére került sor.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében a Békéscsabai Jókai Színház művészei léptek fel, akik Béres László rendezésében mutatták be Tamási Áron Ősvigasztalás című drámáját.
A főtéri nagyszínpadon a minőségi zenét és a költészetet rá jellemző, egyedi módon elegyítő Szabó Balázs Bandája koncertezett, majd azt követően a magyar könnyűzene egyik legismertebb női előadója, Rúzsa Magdi lépett színpadra.
Augusztus 24. (péntek)
A BBTE Bölcsészettudományi Karán ismételten megtartották – immár negyedik alkalommal – a magyar szakosok találkozóját. Szilágyi Zsófia, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára „Most egyszerre felkavarodott minden.” Az érettségi találkozó Móricz és mások műveiben címmel tartott előadást, majd Hermann Zoltán egyetemi tanárral Jakab Villő Hanga beszélgetett az alternatív pedagógiai módszerekről. Színház és irodalom kapcsolatáról Tompa Andrea és Székely Csaba beszélgetett, a nap folyamán pedig évfolyam-találkozókat, ismerkedős-csoportos megbeszélésekre és szakmai műhelyekre is sor került.
Idén már második alkalommal szervezték meg a Kolozsvári Magyar Napok keretében azt a nagytalálkozót, amelyre a történelem, művészettörténet, régészet, könyvtárszak, levéltárszak, európai tanulmányok és nemzetközi kapcsolatok, valamint a kulturális turizmus szakon végzetteket várták a Történeti Intézet udvarán pénteken. Az intézet nyílt napján, az előadásokkal, kiállításokkal teli program végén, de még a koncertek előtt, teremtettek találkozási pontot az egykori diákok, tanárok és tanítványok számára. A családias hangulatban zajló eseményen szakmai kérdéseket is megvitattak, valamint beszámoltak az új 6. osztálynak szánt magyarságtörténeti tankönyv elkészüléséről is. A nyílt nap keretében két kiállítást tekinthettek meg az érdeklődök, valamint a város történetét érintő különböző előadásokra ülhettek be, és két vezetett látogatás keretében járhatták körbe az Egyetemi Könyvtár épületét.
Peták István, az Oncompass Medicine tudományos igazgatója a magyarországi rákkutatás jelenlegi helyzetéről és sikereiről tartott nagy érdeklődésnek örvendő előadást a Báthory István Elméleti Líceumben, a BBTE-sátorban pedig az egyetem közgazdászhallgatói számoltak be nemzetközi sikereikről.
A fesztivál ideje alatt Mátyás-kertként működő Romkertben a Keljfeljancsi Komédiás Kompánia szórakoztatta a kicsiket és nagyokat, hiszen Demeter Ferenc rendezésében mutatták be a Mátyás király és a kolozsvári bíró című bábjátékot, majd ezt követően az Igazgyöngy együttes csángó gyermektáncházat szervezett.
A Korzo Egyesület az idei KMN-re is érdekes városnéző sétákkal készült. Ilyen volt a Mikó-kert lakói: grófok, tudósok és az Állattani Múzeum elnevezésű kert- és épületbejárás is, mely előzetes regisztrációhoz kötötten ugyan, de több alkalommal adott lehetőséget az érdeklődőknek a hét folyamán a kevésbé ismert helyszínek és terek felfedezésére.
Forradalmi változások a bútorkultúrában Mátyás király idejében címmel tartott előadást Pauló Tamás, bútorszakértő, a Báv Akadémia tanára. Az előadáson a gótikán át a reneszánszig láthattuk a bútorstílus változását, valamint az asztalos mesterség kialakulását. Pauló Tamás harminc évig dolgozott faipari mérnök-tanárként, többnyire bútorkultúrák technológiai történetét tanította visszavonulásáig. A temérdek tapasztalat az előadásban is érződött: az előadó nem csak magyarországi bútortípusokat mutatott be, hanem nemzetközi- valamint a székelyföldi vonatkozású munkákat is tökéletes leírással ismertette.
A BBTE-sátorban a színházi képzésben és praxisban rejlő kihívásokról és lehetőségekről beszélgetett Tompa Andrea egyetemi docens, író, a Színház folyóirat főszerkesztője; Sipos Krisztina színházi alkotó (zenész, rendező, performer); Csoma Nóra kommunikációs szakember, Incubator Communication Company és Köllő Csongor doktorandus, a Shoshin Színházi Egyesület társalapítója
Évről-évre erősebb a mezőny a Kolozsvári Erkel Ferenc Sakknapokon, ahol idén már két kategóriában is pontozták a versenyzőket. A 29 fő részvételével megtartott hétfordulós, svájci rendszerű rapidversenyen a profi játékosok pontjait külön számították, így az abszolút összevetésben Dan Ambru lett az első, 6 ponttal. Őt Helmer János követte 5,5 ponttal, míg a harmadik helyezett Alin Marcu lett, 5 ponttal. A Sakknapok keretében beszélgetésre és sakkszimultánra is sor került Portisch Lajossal, a Nemzet Sportolójával, nemzetközi nagymesterrel, kilencszeres magyar bajnokkal. A János Zsigmond Unitárius Kollégiumban beszélgetőpartnere Nagy Elek üzletember volt.
A Mátyás király-emlékév keretében, augusztus 24-én három, a Kolozsvári Magyar Napok programjából magasan kiemelkedő kiállítások megnyitójára került sor a Farkas utcai református templomban. A kiállítások Mátyás király korának és élettörténetének részleteit mutatták be, különböző technikákat felhasználva. A Mátyás király – mecénás és katona elnevezésű kiállítást Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyitotta meg. Megnyitóbeszédében a budapesti Magyarság Háza nevében megköszönte a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek a meghívást, valamint a Kincses Kolozsvár Egyesület közreműködését. A kiállítás egyedi technikával láttatta Mátyás életét mecénásként és katonaként. Gaal Gergely, a Mátyás király-emlékév tanácsadó testületének elnöke a Hunyadiak dicső kora kiállítást nyitotta meg, elmondván: az idei emlékév keretén belül nemcsak a Kárpát-medencében zajlanak az igazságos királyra emlékező rendezvények, hanem a diaszpórában is egyaránt. A Hunyadi Mátyás életterei elnevezésű kiállítást Lupescu Radu történész nyitotta meg. Mint kiderült, a kiállítás egy tíz évvel ezelőtti ötlet megvalósítása, amely a Kincses Kolozsvár Egyesület felkérésére újult meg. A kétnyelvű pannókiállítás Mátyás király életének főbb állomásait mutatta be olyan helyszíneket láttatva, mint a Vajdahunyad vára, a kolozsvári szülőház, valamint az uralkodói rezidenciák, köztük a reneszánsz stílusú Budai Vár, a visegrádi nyári palota, a diósgyőri vár és a tatai vár. A megnyitót követően a Claudiopolis Énekegyüttes reneszánsz dalokat adott elő.
Az EME-székházban a fizikai aktivitás és a sport szerepéről beszélgettek a betegségek megelőzése és az öregedési folyamatok lassítása kapcsán. Meghívott vendég volt Orosz Katalin, sportorvos, korcsoportos világrekorder úszó, akivel Uray Zoltán, biológus, VB érmes vívó beszélgetett.
A Farkas utcai zenei színpadon fellépett a Misztrál együttes, mely gyermekkoncertet adott, majd ezt követően a The Carbonfools lépett színpadra, a Bánffy-udvarban pedig a Musica Historica zenekar tartott régizene-koncertet, valamint a Bohemian Betyars lépett a közönség elé.
Napközben a Báthory István Elméleti Líceum udvarán sor került az 5. Dribli Közéleti Focibajnokságra is.
A Főtéren elsőként az erdélyi születésű Keresztes Ildikó lépett fel, majd Piramis-évek címmel Révész Sándor és Závodi János adott rocktörténeti koncertet.
Augusztus 25. (szombat)
Szombaton egész nap várták az érdeklődőket az Apáczai Csere János Elméleti Líceum udvarán megszervezett, immár hagyományosnak számító, örömfőzésre, mely során – a Szomor Mintagazdaság felajánlásának köszönhetően – ökörsütésre is sor került. A benevezett szakácsok és csapatok összemérhették tudásukat, majd a zsűrizést követően az érdeklődők is megkóstolhatták az elkészült ínyencségeket.
Közel 350 futó vett részt az idén először megszervezett KMN-Donaton Futóversenyen. A több korcsoportban és kategóriában versenyzők a Farkas utca – Színház utca – Király utca – Minorita utca – Farkas utca – Bethlen utca – Király utca – Minorita utca – Deák Ferenc út – Egyetem utca – Farkas utca – Színház utca – Király utca – Minorita utca – Farkas utca – Gaál Gábor utca távon próbálhatták ki állóképességüket. A regisztráció után minden résztvevő karszalagot, a célba érés után pedig érmet és a magyarnapos ökörsütésre szóló kóstolójegyet kapott, valamint a – a Fóti Kézműves Sörfőzde felajánlásának köszönhetően – kézműves sört is kóstolhattak. A legenda szerint, közel 400 évvel ezelőtt, a Hója-erdőnél legeltető Donát egy éjszaka felfigyelt a Törökvágásnál Kolozsvárra támadó török seregre. A hős pásztor lélekszakadva futott be a városba, riasztotta az embereket, majd holtan összerogyott, de a katonaságot hamar összetrombitálták, s elkergették az ellenséget. Az utat, melyet megtett, ma is Donát útnak nevezik, a Kolozsvári Magyar Napok ideje alatt, augusztus 25-én 11 órától, pedig az ő emlékét idézték meg.
Az Insomnia Kávéház is egész héten várta az érdeklődőket, akik rendszerint irodalmi témájú előadásokon vehettek részt az Előretolt Helyőrség Íróakadémia jóvoltából. Szombat délelőtt Varga Melinda mutatta be Pataki Tamás Murokffyban vérré válik az abszint és lóvá teszi az ördögöt című pikareszkjét.
Kolozsvári sportlegendákkal beszélgettünk szombat délelőtt a Kolozsvár Társaság székelyén. Összejöttek régi edzők, csapattársak, ismerősök, hogy meghallgassák, mi mesélnivalójuk van a kincses város atlétáinak. A beszélgetés igencsak humoros légkörben zajlott, Buchwald Péter házigazda poénjai tették színesebbé az összejövetelt. Az eseményen jelen volt Flóra-Orosz Katalin, Maier-Orosz Judit, Ráduly-Zörgő Károly, Ráduly-Zörgő Éva és Uray Zoltán.
A Bánffy-udvarban a Békéscsabai Napsugár Bábszínház mutatta be a Rongy Elek, a példakép című vásári szatírájukat – Béres László rendezésében.
A BBTE Farkas utcai sátrában Élet a bölcsész-/filozófusképzés után címmel szerveztek kerekasztal-beszélgetést, melyen részt vett Serestély Zalán egyetemi oktató, költő, Bíró Noémi (filozófus, a BBTE kritikai elmélet és multikulturális tanulmányok mesterképzőjének friss végzettje, A Szem társadalmi, irodalmi és kritikai portál szerkesztője); Kész Orsolya (bölcsész, a BBTE magyar nyelvészeti és irodalomtudományi tanulmányok mesterképzőjének friss végzettje, A Szem társadalmi, irodalmi és kritikai portál szerkesztője); Benke András (bölcsész, a BBTE hungarológiai tanulmányok doktori iskolájának PhD-hallgatója, A Szem társadalmi, irodalmi és kritikai portál szerkesztője).
A Kolozsvári Állami Magyar Színház idén is külön tematikus programsátorral volt jelen a Farkas utcában és a rendezvényen, ahol gyerekeknek szánt drámajátékokat tartottak, s volt bolhapiac, kulisszalátogatás és színházi kincskeresés is.
A Bocskai-ház Óváry Termében konferenciát tartottak a 20 éve elhunyt László Gyula régész, történész, egyetemi tanár emlékére. Az eseményen előadást tartott M. Lezsák Gabriella László Gyula kolozsvári éveiről, Jánó Mihály László Gyula A Szent László-legenda középkori falképei című könyvéről, Szabados György László Gyula kettős honfoglalás-elméletéről, Gróf Péter „Elődeim kezét fogom hát, az ő munkájukat folytatom ….” Emlékezés László Gyulára egy tanítvány szemével, a konferenciát a László Gyula fiának visszaemlékezései tették személyesebbé.
A Farkas utca zenei színpada már kora délután ellépőknek adott otthont, amikor is a kolozsvári 3AD zenekar adott koncertet, majd ezt követően revü- és operettműsorra került sor az Operettissimo együttessel. Délután ugyanitt az Iszkiri zenekar adott gyermekkoncertet, majd a Vintage Dolls lépett színpadra.
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében Tompa Andrea Omerta című könyvéből tartottak felolvasószínházi bemutatót. A szövegeket válogatta és rendezte: Albert Csilla és Dimény Áron. A Bulgakov Irodalmi Kávéházban pedig rendhagyó irodalmi eseményre került sor, amikor László Noémi, Fekete Vince, Márkus-Barbarossa János, Király Zoltán, Fischer Botond és Karácsonyi Zsolt – megadott témák kapcsán – helyszíni versírásra vállalkozott.
A Bánffy-udvar zenei színpadán a Bordó Sárkány elnevezésű zenekar lépett fel, majd őket követte a Stoned zenekar fellépése, akik híven idézték meg a legendás Rolling Stones együttes ismert számait.
A Kolozsvári Magyar Opera nagytermében került sor a 12. Erdélyi Néptánc Antológia gálaműsorra. Az idén 25 éves kolozsvári Zurboló Táncegyüttes a 12. Erdélyi Néptánc Antológia díszmeghívottjaként Könczei Árpád Kisgömböc című táncjátékát mutatta be a Rezeda zenekar közreműködésével.
A főtéri nagyszínpadon elsőként a Bagossy Brothers Company, majd a magyar rockzene egyik klasszikusa, Demjén Ferenc és zenekara lépett színpadra.
Augusztus 26. (vasárnap)
A Kolozsvári Magyar Napok zárónapján is bárki számára elérhető volt az a több tucat rendszeres program (városnéző séták, gyermekfoglalkozások, kiállítások), melyek a hét korábbi részében is jelentős látogatottságnak örvendtek.
A REFO-sátorban interaktív bábelőadást tartott Vincze László, a Farkas utcai színpad előtt pedig gyermektáncházat szervezett a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Hagyományok Háza Erdélyi Hálózata.
Délután a Farkas utcai színpadon Magyar nóta határok nélkül címmel tartottak gálaműsort, melyen fellépett Madarász Katalin (Érd), Hajnal Nikolett (Tét), Vigh Ibolya (Kolozsvár), Szabó Sándor (Nyíregyháza) és Maneszes Márton (Kolozsvár). Kísért a Miskolci Balogh Zoltán és zenekara.
A hagyományos ökumenikus ifjúsági istentiszteletre a belvárosi unitárius templomban került sor. A TIFF-házban pedig a transzilvanizmus múltjáról és jelenéről beszélgetett Kelemen Hunor, Markó Béla, Tompa Gábor, Visky András és Tibori Szabó Zoltán.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum nagytermében lépett fel a Flautett Fuvolakvartett. Műsoron volt: W. A. Mozart: Figaro-nyitány; F. Chopin: Valse brillante; E. Bozza: Trois Pieces; F. Mendelssohn-Bartholdy: Rondo Capriccioso; J. S. Bach: c-moll prelúdium és fúga; M. Berthomieu: Macskák; Kodály Z.: Esti dal; L. Delibes: Pizzicato a Sylvia balettből.
A Bánffy-udvarban – a Balassi Intézet – Bukaresti Kulturális Központ és a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében – került sor a Nagy János Trió koncertjére, majd a nap zárásaként ugyanitt a Transylvanium zenekar adott koncertet.
A délutáni és esti órákban a Farkas utcai színpadon fellépett Simó Annamária és zenekara, valamint a FUNKorporation is.
A 9. Kolozsvári Magyar Napok záróeseményére a főtéri nagyszínpadon került sor, ahol felszólalt Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere és Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is. Az estet – és egyben a kulturális programkavalkádot is – a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar előadása zárta.
A több mint egyhetes rendezvény során a Magyar Napok közönsége újra bebizonyította, hogy méltóképpen tud ünnepelni, örvendeni az együttlétnek. Köszönet illet mindenkit, a kitartó és évről-évre visszajáró közönség mellett, aki munkájával, lelkesedésével hozzájárult a 9. KMN megvalósulásához, zökkenőmentes lebonyolításához.
