Történetek a Bánffy-palotáról

A Bánffy-palota udvara időről időre ad helyet mindenféle rendezvénynek. Nincs ez másképpen a magyar napok ideje alatt sem, koncertek, afterbulik, amit csak akarsz, de nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy napról napra úgy sétálunk el a palota előtt, hogy legtöbbünk mit sem sejt annak múltjáról, fel sem figyel rá.
A BBTE Magyar Történeti Intézetének régészeti és művészettörténeti tanszéke invitálta sétára vasárnap délután az érdeklődőket. A sétát Bordás Beáta muzeológus, művészettörténész vezette, a résztvevők bepillantást nyerhettek a palota termeibe, pincéjébe, udvarába, mindezt színesítették Bordás Beáta történetei. A séta az udvaron vette kezdetét, rengeteg érdeklődő gyűlt össze, olyannyira, hogy szükséges volt két csoportra osztani a résztvevőket. A hallgatóság kezdetben a palota építéstörténetének lehetett fültanúja, ám hamar megtudhattuk, hogy az épület nemcsak architektúrai szempontból fontos ékköve Kolozsvár történelmének, hanem irodalom- és kultúrtörténeti szempontokból is. A palota a barokk stílus jellegzetességeit követi, példaként szolgált a gubernium Kolozsvárra helyezése után megélénkült városi építészetnek. A palota terveit 1773-ban készítette el Johann Blaumann nagyszebeni városi építőmester, aki aktívan részt vett a palota építési munkálataiban. A problémás építőmester nemegyszer lógott el a munkálatokról, követelt pénzt, fenyegetőzve azzal, hogy amennyiben nem tesznek eleget kérésének, felfüggeszti az építést, tudhattuk meg, valamint sok más egyéb különlegességet hallhattunk a Bánffy család életéről, életviteléről, továbbá Bánffy Györgyről magáról. A történet a pincében folytatódott, mely a palota építését megelőzően lebontott házak pincéinek összekötött együttese, és hatalmas, üdítő élményt nyújtott a tűző napról bevonuló emberseregnek. A palotában a történelem folyamán megfordult I. Ferencz magyar király, osztrák császár és felesége Karolina, valamint I. Ferencz József és Erzsébet császárné. Utóbbit a palota több helyen is őrzi, például az emeleti bálteremben található emléktábla vagy a loggián található Sissi-mellszobor (ahová egyébként nem igazán engedik ki a látogatókat, velünk most mégis kivételt tettek). Sétánk a hátsó udvaron zárult, ahol megcsodáhattuk a boltozatot, melyet a Bánffy család címerállatai, griffmadarak díszítenek.
Aki kíváncsi a Bánffy-palota további titkaira, annak bátran ajánljuk Bordás Beáta, A kolozsvári Bánffy-palota: múlt és jelen címen megjelent könyvét, mely megvásárolható a helyszínen.