A rendezvényről

A Kolozsvári Magyar Napok Erdély legnagyobb kulturális fesztiváljaként nem csak egy évről évre egyre nagyobb tömegeket vonzó programsorozat, hanem egyben az erdélyi és Kárpát-medencei magyar kulturális élet seregszemléje is.

A több száz programon és több tucat fesztiválhelyszínen résztvevők megismerkedhetnek saját kulturális kincseinkkel, rég nem látott ismerősökkel találkozhatnak, s a bő egy hét során közösen vehetnek részt a legkülönbfélébb programpontokon. A különböző rendezvények sokszínűsége évről-évre bizonyítja: fejlődő, életerős és értékteremtő közössége vagyunk a Kárpát-medencének.

A Kincses Kolozsvár Egyesület tagjaiként úgy gondoljuk, e közösségépítő munka révén nem csak a nyári programkínálatok sorát gazdagíthatjuk, de remek alkalom nyílik arra is, hogy – immár tizedik alkalommal – megmutassuk kultúránkat, sajátos szokásainkat és történelmi hagyományainkat a velünk együtt élő románságnak is. Meggyőződésünk, hogy egymás megismerése az együttélés alapfeltétele. Mindezeken túl, ha sikerül Kolozsvárt a maga sokszínűségében bemutatnunk, rámutatva a történelmi hagyományok biztos talaján álló és a soha nem nyugvó város jövőt ígérő fejlődésére, közös álmunk válhat valóra, s a kincses városban maradnak fiataljaink, családot alapítva és közösségünket gyarapítva.

Az, hogy rendezvényünk jubileumi, tizedik kiadásához érkezett és meghatározója a Kárpát-medencei kulturális életnek, illetve hogy a Kolozsvári Magyar Napok mintájára Erdély egyre több városában is magyar napokat megszervnek, azt bizonyítja, hogy hiánypótló volt kezdeményezésünk.

Az évről évre gazdagodó programkínálat minden korosztály számára tartalmas és minőségi kikapcsolódást biztosít. A bő egy hét során belakjuk Kolozsvár tereit, megnyitjuk intézményeink kapuit, s olyan – eldugott vagy kevésbé látogatott, ám a Kolozsvár-életérzéshez ezer szállal kötődő – helyszínek telnek meg élettel, melyek nélkül nem lehetne fesztiválunk az, ami: a város és az itt élők közös ünnepe.

Szeretettel várunk mindenkit augusztus 17-25. között programjainkon, melyekről részletesebb tájékoztatást kaphatnak honlapunkon, valamint a rendezvény Facebook-oldalán.

 

A találkozás reményében,

a szervezők.

 

10. Kolozsvári Magyar Napok
Szakmai beszámoló

Az idei Kolozsvári Magyar Napok ismételten rekordokat döntött: a rendezvény ez évi kiadása – a jubileumi évfordulóra való tekintettel – 10 napig tartott, és a 630 rendezvénynek közel 300 ezer résztvevője volt. A szervezők összegzései alapján így a különböző programpontokon való jelentős, szimultán részvétel az idei Magyar Napok egyik jellemzőjévé vált.
A 133 programhelyszínen zajló gazdag rendezvénysorozat gerincét a Kincses Kolozsvár Egyesület és a KMN Egyesület szervezte, és velük karöltve 156 partnerszervezet programja alkotta az idei Kolozsvári Magyar Napok műsorát. Augusztus 14–25. között 25 kiállítás nyitotta meg kapuit az érdeklődők előtt, közel 100 gyermekprogramon vehettek részt a legkisebbek, 50 különböző filmet vetítettek, és közel 40 városismereti séta várta a Kolozsvár rejtett terei és épített öröksége iránt érdeklődőket. A Magyar Állami Operaház a Kolozsvári Magyar Napok keretében indította el a Gördülő Opera elnevezésű erdélyi turnéját, mely a KMN első szabadtéri operaelőadása volt. Természetesen idén sem maradhattak ki a színes zenei események – közel 1000 fellépő előadó és művész közreműködésével: 14 klasszikus zenei és 44 könnyűzenei koncerten vehettek részt a magyarnapozók. Az utóbbi esetében a Neoton Família Sztárjainak produkcióján vettek részt a legtöbben, ugyanis szombat este hozzávetőlegesen 30 ezren voltak a legendás magyar együttes koncertjén. A Farkas utca idén is a Kolozsvári Magyar Napok kiemelt helyszíne volt, mely helyet adott a kézműves vásárnak, a tematikus programsátraknak, a Múzeumok sétányának, ahol az erdélyi és magyarországi múzeumok színe-java képviseltette magát – szám szerint 15-en –, valamint a könyvvásárnak, ahol 16 kiadó ajánlotta kiadványait. Idén is a Farkas utcai templom Romkertjében kapott helyett – az Emese Park hagyományőrzőinek közreműködésével – a gyermekprogramoknak helyet biztosító középkori falu, valamint itt szervezték meg első alkalommal a Magyar Pásztorkutyák Napját is. A Fogoly utca idén is Borutcává alakult, melyet a Kárpát-medence borkultúrája iránt érdeklődő nagyszámú közönség látogatott, a Bánffy-palota udvarán pedig délutántól koncertekre, majd az esti (főtéri) koncertek után bulikra várták a résztvevőket. Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum udvarán újra megszervezték a nagy népszerűségnek örvendő örömfőzést – 8 csapat részvételével –, valamint az immár hagyományosnak számító ökörsütést – Szomor Dezső szürkemarha-tenyésztő jóvoltából. Szombat délelőtt újra elrajtolt a 2. KMN-Donaton futóverseny is, melyre ez alkalommal 530 résztvevő nevezett be. A 10. Kolozsvári Magyar Napok az online térben is tömegeket szólított meg: a rendezvény közösségi oldalán (www.facebook.com/magyarnapok) található tartalmak 628 000 személyt értek el, a KMN honlapját (www.magyarnapok.ro) pedig 53 000 felhasználó kereste fel.

Előrendezvények
Az előző évekhez hasonlóan, idén is sor került több kiállításmegnyitóra, emlékkonferenciára, illetve városnéző sétára az augusztus 18-i ünnepélyes nyitógálát megelőzően.
Szerdán, augusztus 14-én megnyitották Gy. Szabó Béla Liber Miserorum című kiállítását a Quadro Galériában. Az 1931 és 1935 között készített szén- és pasztellsorozat, amely szinte 100 évig pihent egy asztalfiókba rejtett mappában, egész Erdélyben egyedülállónak mondható. A kiállítás kurátora Vécsei Hunor volt.
A Györkös Mányi Albert Emlékházban egész napos Kötő József-emlékkonferenciára került sor, amely az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület egykori elnökének, Kötő József színháztörténésznek állított emléket. A rendezvényen egykori munkatársak, színháztörténészek, kutatók elevenítették fel a Kötő Józsefhez fűződő emlékeiket, ugyanakkor olyan friss kutatásokat is bemutattak, amellyel a nagynevű színháztörténész munkásságát folytatja a fiatalabb generáció, egykori tanítványai, munkatársai. A rendezvényen nem csak szakmabeliek, hanem a családtagok és a nagyközönség is részt vett.
Újabb kiállítás nyitotta meg kapuit Térfélcsere címmel, ahol a dunaújvárosi Kortárs Művészeti Intézet (ICA-D) kortárs magyar művészetet reprezentáló gyűjteményét mutatta be. A kolozsvári Centrul de Interes kortárs képzőművészeti központtal közösen futtatott Térfélcsere program második kiállításának kurátorai Deák Nóra és Zsinka Gabriella voltak.
A piarista templomban szervezett nyári hangversenysorozat keretén belül a Concerto Spiralis kamaraegyüttes zenélt. Rendhagyó módon a koncert után a közönség közelről is megtekinthette az előadók hangszereit.
Azok számára, akik szívesen zárták a napot egy táncházas mulatsággal, tökéletes helyszín volt a Heltai FolkCenter. A táncházat a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Szarkaláb Néptáncegyüttes, a SZINT Kulturális Egyesület, valamint a Hagyományok Háza Hálózat szervezte, és a 21. Szent István-napi Néptánctalálkozó részének tekinthető.
Augusztus 17-én, szombaton programok tömkelege várta a magyarnapozókat, mindenki kedvére válogathatott a kulturális és sportprogramok közül.
Augusztus 17-én avatta fel a Magyar Unitárius Egyház az egyházalapító Dávid Ferenc egész alakos szobrát. Gergely Zoltán szobrászművész alkotását a belvárosi unitárius templom és a János Zsigmond Unitárius Kollégium között kialakított kis téren helyezték el.
Az EKE-Kolozsvár szervezésében ismét sor került a már hagyományosnak számító Kós Károly Gyalogos és Kerékpáros emlék- és teljesítménytúrára. Az emléktúra során, a Kolozsvártól Sztánáig vezető festői úton, a résztvevők megcsodálhatták azokat a tájakat, amelyek megihlették Kóst, és ahol igazán otthon érezte magát.
Román nyelvű városnéző sétán vehettek részt az érdeklődők az Asociația Vechiul Cluj szervezésében, melyen a kolozsvári magyar közösség legfontosabb támpontjain haladtak át. A sétát Cosmin Rusu egyetemi oktató vezette. Ezzel párhuzamosan könyves-filmes matinét tartottak a BBTE Bölcsészkarán Bálint Tibor írói munkásságáról. Az esemény moderátorai Egyed Emese és Vig Emese voltak.
A 21. Szent István-napi Néptánctalálkozót megelőzően tánckavalkádot tartottak a főtéren, melyen bemutatkoztak a találkozón részt vevő együttesek, délután pedig a Kincses Kolozsvár Egyesület bemutatta legújabb, Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2019–2020 című kiadványát a Bánffy-udvarban. Szombat délután nyílt meg Korniss Péter kolozsvári születésű Kossuth- és Pulitzer-emlékdíjas fotóművész Változások című kiállítása a Bánffy-palotában, a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Várfok Galéria és a Kolozsvári Művészeti Múzeum jóvoltából. A kiállított fotók az 1960-as, ’70-es évek, ’90-es és 2000-es évek falusi és városi kultúráját mutatják be. A kiállítás kurátora Jerger Krisztina. Egy másik, a Létformák hármas határban című kiállítás is megnyitotta kapuit, melyen Károly Zöld Gyöngyi textil- és vizuális művész, illetve Kolozsi Tibor és Gergely Zoltán szobrászművészek munkáit tekinthették meg az érdeklődők.
Intés az őrzőkhöz címmel Ady Endrére emlékező előadóestre került sor a Néprajzi Múzeumban. Havas Judit előadóművész és Tőkés Emese zongoraművész műsora Ady alakját idézte meg, a 100 éve elhunyt nagy költő verseiből, kortársainak róla szóló írásaiból, valamint Liszt Ferenc, Kodály Zoltán műveiből és Reinitz Béla, Novák János dalaiból készült összeállítással. Az esemény méltán vonzotta az érdeklődőket, és bebizonyította: Ady a 21. század emberéhez is szól.
Este a Vallásszabadság Házában Lackó Vass Róbert színművész és Szép András zongoraművész mutatta be a Kányádi életművéből megalkotott, A néma hang, amit ki kell ejtenünk című verses-zenés összeállítását. Az előadás zenei palettája igencsak színes volt, nem hiányzott belőle a jazz, a blues, de még a népzenei motívumok sem.
Aki pedig mulatságra vágyott, a nap befejezéseképpen, annak ismét nyitva álltak a Heltai FolkCenter kapui, ahol táncházat szerveztek.

Augusztus 18. (vasárnap)
Vasárnap délelőtt ökumenikus istentisztelettel nyitották meg a jubileumi Kolozsvári Magyar Napokat a törökvágási református templomban, ezt követően pedig ugyanitt Essig Klára Kalotaszeg képekben című kiállításának megnyitóját tartották. A tárlat derűs színvilágával és a képeken szereplő dinamikus fiataljaival hamar belopta magát a látogatók szívébe. Az egyházközség tanácstermében Nemes András Csaba szobrászati és grafikai kiállításának volt a megnyitója, melynek címe Szürreál vagy valóság? Ez a tárlat, az előzővel ellentétben, futurisztikus tematikájú, az alkotásokban megjelenik a géntechnika, a robotika, a biológia, a digitális forradalom és az emberek ezzel való együttélése is. A Gyülekezeti házban pedig Nem csak állatszobrász címmel tárta ki kapuit az ifj. Vastagh György-emlékkiállítás, melynek kurátora Matits Ferenc művészettörténész volt. A kiállítást megtekintők láthatták, Vastagh számára az volt a legfontosabb, hogy az állatokat és az alakokat a lehető legélethűbben tudja megjeleníteni, ennek érdekében pedig az Állatorvosi Főiskola anatómia szakára is beiratkozott. A Pata utcai református templom galériájában A téma az utcán hever című tárlatot nyitották meg. A kiállítás Bozsoki Adrienn, Fazakas Ferenc, Jójárt Endre, Kalló Márta, Korom Mária, Lőrinczi István és Mezei Elemér fotóiból állt össze az EKE Kolozsvár 1891 szervezésében.
Ezen a napon ismét tánckavalkádot tartottak a Főtéren, melyen a 21. Szent István-napi Néptánctalálkozón részt vevő együttesek mutatkoztak be.
A történelmi Szabók bástyája adott otthont a Petőfi Irodalmi Múzeum Hová tegyem magam? Kortárs magyar gyermekversek című vándorkiállításának, mely Szilágyi János kurátor munkáját dicséri. Ugyanitt nyílt meg A kolozsvári vasútállomás az idők folyamán című kiállítás is az Egykori Kolozsvár Egyesület szervezésében.
Megnyílt a Petőfi Irodalmi Múzeum Ady Endrére emlékező vándorkiállítása a Szent Mihály plébánia Szentegyház utcai galériájában. Az eseményen részt vevőket Kémenes Lóránt Zoltán főesperes-plébános köszöntötte, a kiállítási anyagot Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója mutatta be az érdeklődőknek. A költő halálának 100. évfordulója alkalmából 7 egységben, 14 táblán hozták létre a vándorkiállítást, idézetekkel, képekkel és korabeli tájékoztató szövegekkel, bemutatva életének legfontosabb eseményeit és állomásait.
A Redutban délután a Transylvanian Saxophone Quartet játszott. Bach, Brahms, Rossini, Ligeti, Bartók, Pierné által komponált eredeti művek és átiratok voltak műsoron. Az eseményt a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezte. Ezzel egyidejűleg a Tranzit Házban a Video Pontes 25. évfordulója alkalmából Maksay Ágnes és Marius Tabacu dokumentumfilmjét vetítették, amely a romániai arisztokrácia felszámolásáról szól. A Bánffy-udvarban Bánffy Miklós Erdélyi történet I–III. román nyelvű fordításának bemutatójára került sor, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet szervezésében. A könyvbemutatón jelen volt Lucian Nastasă-Kovács, a bevezető tanulmány szerzője és a jegyzetek készítője, Marta Petreu, az előszó írója, illetve Kósa András László, a Balassi Intézet – Bukaresti Magyar Intézet igazgatója, a román nyelvű kiadás gondozója. A bemutató házigazdája Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja volt.
A délután folyamán két kiállításmegnyitó is zajlott. Az Erdélyi Református Múzeumban a Jőnek, jőnek, hogy vigyenek… című kiállítás nyitotta meg kapuit az érdeklődő közönség előtt, melynek kurátorai Gazda Enikő és Tamásné Horváth Iringó muzeológusok. A Kolozsvári Magyar Opera emeleti csarnokában a Magyarok a Bauhaus-színházban című építészettörténeti kiállítás várta az érdeklődőket.
A Kolozsvári Magyar Napok nyitógálájának immár hagyományosan a Kolozsvári Magyar Opera nagyterme ad otthont. Az est folyamán felszólalt Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke és Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője. Az alkalmi beszédeket követően a nézők megtekinthették a Kolozsvári piactéren címet viselő előadást, melynek ötletgazdája Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója volt, rendező-koreográfusa pedig Mihályi Gábor.
A késő esti szórakozni vágyók ezen az estén sem maradtak program nélkül. A Bánffy-udvarban, amely a KMN alatt koncerttérként és magyar kézműves sörudvarként üzemelt, DJ Matheus volt a nyitóbuli hangulatfelelős lemezlovasa, de aznap is várták az érdeklődőket a Heltai FolkCenterben megrendezett táncházba is.

Augusztus 19. (hétfő)
A Kolozsvári Magyar Napok során számos történelmi vonatkozású városnéző sétát szerveznek évről évre. Hétfő délelőtt Szabó Zsolt irodalomtörténész vezette az Ady Endre nyomában Kolozsvárt címet viselő sétát, a Marianum történetével kapcsolatos sétát pedig Gál Zsófia.
A Kányádi-emlékévre való tekintettel a Koinónia Könyvkiadó egy városjáró verses játékra szólította fel az érdeklődőket. A játék lényege az volt, hogy a Koffer kávézóból Kányádi-köteteket kölcsönözhettek ki a résztvevők, a nap folyamán elolvastak belőle egy verset, és aláhúzva kedvenc részüket, saját gondolataikat is beleírhatták, majd tovább kellett adniuk a kötetet, amelyek egyhetes vándorlás után augusztus 26-án kerültek vissza a kávézóba. A szervezők célja az volt, hogy rendhagyóan emlékezzenek meg „sokunk rím-apójáról”, Kányádi Sándorról.
Az Anyanyelvápolók Szövetsége, az EMKE Györkös Mányi Albert Emlékház, az EMKISZ és a Georgius Aranka Társaság szervezésében tartották meg a Szabédi Nyílt Napot, melynek keretében az érdeklődők rendkívüli tárlatvezetésen vehettek részt. Az esemény végén pedig egy interaktív Szabédi-totón mérhették össze tudásukat. Az emlékház névadója életének megismerésén kívül a látogatók bepillanthattak a kulisszák mögé is: megtudhatták, hogyan működik egy kutatókönyvtár.
Román nyelvű programok is helyet kaptak a kulturális programkavalkádban. Ilyen volt a napi rendszerességgel megszervezett tárlatvezetés a Művészeti Múzeumban, melynek során Alexandra Sârbu muzeológus a biedermeier típusú romantikát mutatta be a múzeum festménygyűjteményében.
Több mint 900 fős közönséget vonzott az apáczais diákok musical előadása hétfő délben. A Gérard Presgurvic írta Rómeó és Júlia immár a hatodik musical, amit a diákok a Kolozsvári Magyar Opera nagyszínpadára visznek. Az előadás rendezője Lovassy Cseh Tamás @elcsété, zenei vezetője pedig Szabadi Ildikó.
A déli órákban a Farkas utcai református templomba térhettek be a zenerajongók a félórás déli orgonamuzsika meghallgatására, a Főtéren pedig folytatódott a nemzetközi tánckavalkád. A 3. Heltai FolkNapok keretében a Bahorka Társulat közreműködésével a kisebbeknek szóló programok közül lehetett válogatni: volt mese, gyermektáncház, hangszerbemutató, és fellépett a Dióhéj Citerazenekar.
Egyed Emese az EME-székházban Zorkóczy Zenóbiával és Demeter Ferenccel beszélgetett arról, mit is jelent a mai világban vándorszínésznek lenni. A Bocskai-ház Óváry-termében Winkler Gyula EP-képviselő mutatta be a Hunyad Megyei Magyar Értéktár első kötetét, a szerzők – Gáspár Barra Réka, Gáspár Barra Szilárd, Kun Gazda Gergely – jelenlétében.
Isztambul 100 címmel Kós Károlyról és a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézetről, az építész és az intézet kapcsolódásáról hallhattak az érdeklődők hétfő délután a Redutban tartott kiállításmegnyitón. Az esemény házigazdája, Tudor Sălăgean, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatója üdvözölte a jelenlévőket, és elmondta, a kiállítás szeptember 8-ig lesz látogatható. Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója választ adott arra a sokakban felmerülő kérdésre, hogy mit is keresett Kós Isztambulban: a fiatal építész a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet egyik ösztöndíjasaként utazott a török városba, ahol urbanisztikai kutatásokat végzett. A háromnyelvű (magyar, török, angol) kiállítás különlegessége, hogy a három témakört (Kós életútja és munkássága, Isztambul, illetve az intézet működése) kék, rózsaszín és sárga jelzésekkel ellátott, „szekrényként” funkcionáló dobozokba rejtett táblák mutatják be. A kiállításra látogatók szabadon kézbe vehették és megvizsgálhatták a táblákat.
Megnyitotta kapuit a 7. Mimesis Kortárs Vizuális Művészeti Fesztivál a Bánffy-palota pincéjében. A kiállított művek 24 kortárs kolozsvári képzőművész alkotásai, melyek a családi erőszak, az eltitkolt múltbeli események, szőnyeg alá sepert problémák és gyermekkori traumák különböző variációi. Olyan tárgyaknak adnak másodlagos értelmet az alkotók, amelyek a hétköznapi életben is elkerülhetetlenül körülveszik az embert, így elsősorban meghökkentették, majd elgondolkodtatták a szemlélőket. A kiállítás augusztus 25-ig volt látogatható.
A rendszerváltás 30. évfordulójának alkalmából hétfőtől kezdve minden nap kerekasztal-beszélgetések folytak a Vallásszabadság Házában Rendszerváltás 30 címen. A beszélgetéssorozat első kiadásának Domokos Miklós 1956-os elítélt, Román Mónika pszichológus, Maksay Ágnes filmrendező és Benkő Levente történész voltak a meghívottjai. A beszélgetést Kovács István unitárius lelkész moderálta, aki hangsúlyozta: fontos feldolgozni, mit jelent számunkra a magunk mögött hagyott kommunizmus, amelynek nyomait ma is hordozzuk magunkban.
A Kálvin téren egy különleges kiállítás, a Balassi Intézet sepsiszentgyörgyi intézetének kültéri kiállítására került sor, melynek központjában a Háromszéki honleányok álltak. A kiállításon bemutatott asszonyok az 1848–1849-es forradalmi események aktív szereplői voltak: legyenek zászlóanyák, kokárdakészítők, sütőasszonyok vagy akár összeesküvések részesei, özvegyek vagy éppen nőhonvédek, a forradalmi idők forradalmi cselekedeteket és hozzáállást kívántak – ezeknek a hölgyeknek igyekeztek a pályaképét bemutatni. A kiállítás kurátora Szebeni Zsuzsa színháztörténész. A STARS pincegaléria a 25. Zsoboki Alkotótábor fotó- és képzőművészeti kiállításnak adott otthont. Ennek kurátorai Essig Klára és Essig József. A tárlatmegnyitó kalotaszegi népviseletbe öltözött fiatalok közreműködésével zajlott.
Az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya egy előadással egybekötött találkozót szervezett az egykori papírlemezgyár alkalmazottai és további érdeklődők részére. Az találkozó jeligéje: „Hozz magaddal egy emléktárgyat!”, hisz ezáltal kívánják a szervezők gyarapítani Kolozsvár ipatörténetéről szóló gyűjteményüket és az utókor számára megőrizni a tárgyi bizonyítékokat. A rendezvénysorozat kilenc éve indult, házigazdája Bitay Enikő volt.
90 perces válogatást vetítettek a BBTE Színház és Televízió Karán készült filmtermésből. A The Best Of összeállítást a Tranzit Házban kísérhették figyelemmel a nézők, melynek végén beszélgetésre is sor került a meghívottak, Katona József és Tárkányi János jelenlétében.
Egy nem mindennapi történelmi táncjátéknak lehettek szemtanúi azok, akik hétfő délután a Bánffy-udvarba látogattak. A Dél-Erdélyért Kulturális Egyesület szervezésében a Hunyadi János eredetéről szóló előadást a Dévai Renaissance Együttes mutatta be. Igazi reneszánsz hangulat lengte be az udvart a korhű jelmezeknek, fáklyáknak és nem utolsósorban a táncoknak köszönhetően.
Újabb tárlatmegnyitóra került sor az Erdélyi Református Múzeumban. A Gy. Szabó Béla-emlékkiállítást Ferenczy Miklós, a Gy. Szabó Béla-hagyaték gondozója nyitotta meg, a házigazda pedig Buzogány Dezső volt. A Kolozsvár Társaság székhelyén Fodor Sándor nyomában című irodalmi beszélgetőesten vehettek részt az érdeklődők. Az esemény moderátora Egyed Emese volt, meghívottjai pedig Sántha Attila író és Kuszálik Péter bibliográfus. A Bácsfainé Hévizi Józsa szerkesztette, Embermentés a vészkorszakban Magyarországon – ismeretterjesztő kiadvány a holokauszt-megemlékezésekhez című kötetet a Bocskai-ház Óváry-termében mutatták be két szerző, Gaál György művelődéstörténész és Kónya-Hamar Sándor közíró, politikus, illetve a kötet szerkesztője jelenlétében.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház miniévadjának első előadása Bogdán Zsolt Ady-estje volt. A „…függök ezen a zord élet-párkányon” címet viselő műsor a Kolozsvári Állami Magyar Színház Stúdiójában volt látható. Kedden a színház stúdiótermében Henrik Ibsen darabját, a Nórát adták elő, szerdán pedig A velencei kalmár című Shakespeare-darab aratott nagy sikert a nézők körében.
Hétfőtől vasárnapig tartottak a borkóstolók az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében a Borvadász Társaság és a Kincses Kolozsvár Egyesület rendezésében. A hétfői meghívott Balla Géza, a ménesi borvidék borásza volt.
A Gyermekparkoló az előző évekhez hasonlóan a nagyszínpadi koncertek előtt nyitott és a főtéri koncertek ideje alatt volt nyitva. A Szent Mihály plébánia hittantermében szakképzett pedagógusok foglalkoztatták kifestősökkel és kirakós játékokkal a gyermekeket, akiknek a szülei ezalatt nyugodt szívvel koncertezhettek.
Gy. Dávid Gyula Pákei Lajos hagyatéka című könyvét mutatta be Kovács András művészettörténész a Vallásszabadság Házában. A Kolozsvár mindenkori főmérnökéről szóló kötet bemutatóját az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezte.
Nagy tömeget vonzott be a mintegy száz kórustagból és negyven zenekari tagból álló Szentegyházi Gyermekfilharmónia nagyszínpados koncertje. A nézők szívébe nemcsak az eredeti népdalokkal, népdalfeldolgozásokkal, történelmi énekekkel, valamint klasszikus darabokkal írták be magukat, hanem egységes népviseletükkel is. Az előadás karnagya és a Gyermekfilharmónia egykori alapítója Haáz Sándor, akinek szívügye a hagyományőrzés. Közvetlenül a gyerekek előadása után Gárdonyi Géza híres regénye, az Egri csillagok nyomán készült történelmi musicalre került sor az Agria Játékok és a Moravetz Produkció előadásában. A főbb szerepekben Török Tamás, Nagy Lóránt, Kelemen Csaba, Kascsák Dóra, valamint Dósa Mátyás volt látható. A nézők valóságos történelmi utazásnak lehettek szemtanúi – az elsöprő siker a precízen kidolgozott koreográfiák, az egyedülálló látványvilág, a bravúros szövegkezelés, a sokszínű zenei megoldások és végül, de nem utolsósorban a zseniális énekhangok együttesének volt köszönhető. Bornemissza Gergely megformálója Dósa Mátyás, akinek külön élmény volt szülővárosában játszani.
A Kolozsvári Magyar Filmnapok megnyitóján bográcsgulyással várták a közönséget a Tranzit Ház udvarán, ahol a Kiméra zenekar koncertezett. Az ecuadori, illetve kolozsvári fiatalemberek erdélyi zeneszerzők ütős zenéjéből adtak elő egy válogatást. A Kolozsvári Magyar Filmnapok 10. évfordulójának megünneplésére a Magyar Napok hete alatt retrospektív videókat, animációkat, rövidfilmeket, kísérleti videókat vetítettek.
Fergeteges koncertet adott a sZempöl Offchestra a Bánffy-udvarban. A banda különlegessége, hogy nem feltétlenül dalszövegeikkel hódítanak, hiszen azok általában már létező mondókák vagy halandzsák, így inkább a hangzás, a ritmus viszi el a show-t. Az afterpartyról DJ Matheus gondoskodott, illetve a Heltai FolkCenterben ismét táncház üzemelt.

Augusztus 20. (kedd)
A Házsongárd Alapítvány szervezésében magyar, illetve angol nyelvű sétákon vehettek részt a hét folyamán mindazok, akik kíváncsiak voltak a kolozsvári pantheonra. A sétákat Gergely Erzsébet és Sipos Dávid vezették.
A Szabó Zsolt vezette rövid sétán Szentimrei Jenő nyomában a résztvevők 4 lakást, 7 szerkesztőséget és 4 intézményt látogathattak meg. A Szent Mihály-templom középkori falfestményeiről Jánó Mihály művészettörtönész tartott vetített képes előadást, Makay Dorottya pedig a templom helyreállításának munkálatairól számolt be. Jánó Mihály elmondta, a falképkutatás ma aktuális téma – nem csoda, hiszen lendületes és eredményes kutatómunka zajlik Erdélyben, olyan képek kerülnek elő, amelyekkel a történetírás még nem feltétlenül vette fel a versenyt.
A Sapientia EMTE Hunyadi Mátyás dísztermében délelőttönként magyar népmesék vetítésére került sor, ahol a gyermekek a már jól ismert történeteket moziminőségben nézhették végig. A Bánffy-palota Tornitza-termében Egyed Emese és Láng Orsolya Vasárnap. Versek játék közben című könyvét a szerzők jelenlétében mutatta be Kali Ágnes. A Bocskai-ház Óváry-termében Kuncz Aladár Összegyűjtött munkáinak ötödik kötetét mutatta be Juhász Andrea, Filep Tamás Gusztáv, valamint H. Szabó Gyula a Kriterion Könyvkiadó szervezésében.
Az Urbanizáció és környezetszennyezés elnevezésű előadás-sorozat első előadója Elkán György műépítész, aki A helységkarbantartástól az urbanizmusig címmel tartotta meg előadását az EME székházában. Később Bartók Katalin biológus és Okos-Rigó Ilona könyvtáros beszélt az urbanizáció és a zöldterületek összeférhetőségéről, Kolozsvár történeti közkertjeiről, illetve botanikus kertjeiről.
Balázs Ádám diplomatával és publicistával, az Egy angol úr Erdélyből. Balázs Samu életútja című könyv szerzőjével beszélgetett Lackó Vass Róbert színművész a Vallásszabadság Házában. A kötet arról a magyar színház- és filmtörténeti különleges jelenségéről szólt, aki a színiakadémia elvégzése után Kolozsváron és Nagyváradon egyaránt olyan drámai hősszerepekben mutatkozott be, mint például Ádám, Bánk bán, vagy éppen Hamlet.
A filmszeretők egy 100 perces válogatást tekinthettek meg a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Filmművészet, fotóművészet, média szakos hallgatóinak filmjeiből. A First Cut című összefoglalót a Sapientia Hunyadi Mátyás dísztermében vetítették.
A Korzo Egyesület szervezésében sétával egybekötött ismeretterjesztést tartottak vívókról, iringálókról, velocipédekről, egyszóval a kolozsvári sportéletről a múltban. A sétavezetők Barazsuly Viktória Adrienn és Újvári Dorottya voltak. A dokumentumfilmek kedvelői a Sapientia EMTE Kolozsvári Karán nézhették meg Zágoni Balázs A püspök reggelije című dokumentumfilmjét, mely Márton Áron első ötven évét, azaz a püspökké szentelését megelőző éveket vizsgálja. Ezt követte Csibi László dokumentumfilmje a Nussbaum 95736, melynek úgynevezett főszereplője Nussbaum László holokauszttúlélő.
A Rendszerváltás 30 című rendezvénysorozat második kerekasztal-beszélgetésének címe Evangélium a vörös csillag árnyékában – egyházi élet az államhatalom fogságában. A beszélgetés visszatekintés volt az 1989 előtti időszakra arra vonatkozóan, hogy az egyház milyen szerepet töltött be a közösség életében a kommunizmus idején. A beszélgetésen dr. Juhász Tamás református teológus professzor, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet korábbi rektora, dr. Molnár János református teológus professzor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense, dr. Nagy Mihály Zoltán történész, a Bihar Megyei Állami Levéltár fő levéltárosa, valamint Kovács István sepsiszentgyörgyi unitárius lelkész, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója vett részt, a beszélgetést pedig Farkas Emőd, az unitárius egyház főgondnoka moderálta.
A héten több alkalommal is vezetett sétán vehettek részt az érdeklődők a bonchidai Bánffy-kastélyban, a Transylvania Trust Alapítvány szervezésében.
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum által összeállított kiállítás megnyitójára került sor a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának emeleti előterében. A kiállítás címe A magyar függetlenségért 1848–1849. Ezekkel egy időben Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV művészeti igazgatója tartott előadást a korzózás művészetéről Gyere, és korzózz velünk a Főtéren! címmel a Rhédey Café pincéjében. A Koffer könyves kávézóban Szőcs Margit Boldizsár a repülő meseszőnyegen és Markus Majalouma Apa, menjünk gombászni! című gyerekkönyvek bemutatója volt. Szőcs Margit szerzővel, Márton Éva illusztrátorral és Jankó Szép Yvette fordítóval Rostás-Péter Emese beszélgetett.

A magyar államalapítás napján ünnepi rendezvényekkel készültek a szervezők. A Dónát úti római katolikus templomban Szent István-napi búcsút tartottak. Az ünnepélyes szentmise keretében a Szolnok város adományozta Kárpát-medence kenyere megszentelésére és megszegésére is sor került. A nemzeti ünnep alkalmából gálaestet tartottak az Egyetemiek Házában, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa és a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében. A díszvendég Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter volt. Az est során a Határon Túli Zenészek Szimfonikus Zenekara és a Purcell Kórus ünnepi hangversenyén Felix Mendessohn-Bartoldy (1809–1847): Paulus Op. 36. műve volt műsoron. Közreműködők: Kovács Ágnes (szoprán), Balogh Eszter (alt), Megyesi Zoltán (tenor), Najbauer Lóránt (basszus). A koncerten Vashegyi György vezényelt.
A 21. Szent István-napi néptánctalálkozó népviseleti felvonulással kezdődött, melynek során a fellépők felvonultak Kolozsvár belvárosában, a Heltai Alapítvány székhelyétől a főtéri nagyszínpadig. Ezt követően kezdetét vette a nemzetközi néptáncgála.
Jubileumi rendezvényt tartottak a Györkös Mányi Albert Emlékház 25 éves évfordulója alkalmából. A kerekasztal-beszélgetésen részt vettek dr. Széman Péter, az EMKE országos elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Művelődés havilap főszerkesztője, az EMKE volt elnöke, a GYMAE Egyesület alapító elnöke és Kós Katalin, a GYMAE vezetője; a beszélgetést Benkő Levente, a Művelődés havilap szerkesztője moderálta. Levetítették a Györkös-házról készült friss dokumentumfilmet, majd az érdeklődők megtekinthették a Györkös Mányi Albert festményeiből válogatott újabb kiállítást.
A Planetárium Caféban Csók Zsolt régész tartott előadást a műemlékvédelemről és régészetről.
A Magyar Egészség Napok ismét hasznos és érdekes előadásokkal vonzotta be a tömeget a hét folyamán. Az előadás-sorozat első előadója Szabó György, azaz Gyuri bácsi, a bükki füvesember, aki Gyógynövényekkel az egészségért címmel tartotta meg előadását a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében. A líceum kicsi épületének tornatermében Kerekes Imre, a keleti harcművészek oktatója tanította önvédelemre a gyerekeket.
A filmkedvelők Kárpáti György Mór Guerilla című játékfilmjét tekinthették meg a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dísztermében, a Tranzit Házban pedig a Minimum Party legjobbjaiból vetítettek egy 90 perces válogatást. A vetítés utáni beszélgetés meghívottjai Lőrincz Ildikó, Molnár István és Schneider Tibor voltak. Ezekkel párhuzamosan a Kolozsvár Társaság székhelyén Földes Mária A séta nevű monodrámáját láthatták a nézők Havas Judit előadásában.
Ezen a napon nyitotta meg kapuit a Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb színhelye, a Borutca, ahol tizenkét pincészet és három kereskedőház borait lehetett megkóstolni. A középkori várfal tövében húzódó Fogoly utcai helyszínen számos borvidék képviseltette magát Erdélyből és Magyarországról, így minden ízlés megtalálta a kedvére való nedűt. Augusztus 21-től minden délután élő népzene és kézműves-foglalkozások várták az érdeklődőket az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében tartott borkóstolók mellett.
A Koffer könyves kávézóban kiállításmegnyitóra került sor Márton Éva illusztrációiból, melynek címe Boldizsár a papírvidéken. A L’auntre Caféban Szentes Zágon • SOLO • never alone című festészeti kiállításának megnyitója zajlott.
Kedden a legsikeresebb és legnagyobb tömeget vonzó rendezvény a Bánffy-udvarban megtartott Színészek zenekarban koncertsorozat volt. Az első fellépő a nagyváradi Szigligeti Band volt, utánuk következett a székelyudvarhelyi Actor’s Dzsem Session, majd az igazán nagy attrakció, a budapesti Vígszínház Fiúzenekara, a Grund következett. A koncertsorozat utolsó fellépői a helyi színészekből álló együttes, a Loose Neckties Society volt, akik fergeteges bulival zárták a koncertek sorát.

Augusztus 21. (szerda)
A szerdai nap különlegesnek számított, hisz ekkor nyílt meg a Farkas utca, az eddigi évek hagyományainak megfelelően. A Farkas utcai templom sarkánál található REFO-sátor halk zeneszóval fogadta a vásárra érkezőket, a kézművesstandok és a könyvkiadók sátrai számtalan portékával üdvözölték a látogatókat. A Múzeumok sétányán látványos kémia kísérletekkel várták a kíváncsiskodókat a BBTE Magyar Kémiai és Vegyészmérnöki Intézetének munkatársai, önkéntesei, a Farkas Gyula Egyesület a Matematikáért és Informatikáért sátorban pedig logikai játékok és robotikai bemutatók zajlottak.
A délelőtt folyamán a Bocskai-ház Óváry-termében vetített képes előadásra került sor Paget János életének kolozsvári helyszíneiről, Gaal György helytörténész és Kovács Sándor teológiai tanár kalauzolásával. A Magyar Egészség Napok második előadását Moscu Katalin jógaoktató tartotta, aki Acro-Yogára hívta az érdeklődőket. A Mikó óvodában kerekítő baba-mama foglalkozást tartott Csatári Erika.
Magyar pásztorkutyák ugatásától volt hangos a Romkert szerda délelőtt. Az őshonos magyar négylábúak annyira népszerűek voltak, hogy már a felvonulás kezdete előtt benépesült az egész napos kutyás témájú előadásoknak helyet adó Romkert, ahol pulit, komondort, mudit, pumit, sinkát, a hortobágyi szőröst, májzlit és székely csángó kalibakutyát lehetett simogatni. A tenyésztők készségesen válaszoltak minden olyan kérdésre, amely a magyar pásztorkutyák tartásával volt kapcsolatos, vagy azokra, amelyek a már kutyatartóktól származtak. Az egész napos rendezvény célja az volt, hogy az erdélyi közönség jobban megismerhesse, felfedezze az őshonos magyar kutyafajtákat, és felhívja a figyelmet az általuk képviselt értékekre. A Magyar Pásztorkutyák Napját egy, a magyar pásztorkutyák múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. Vitaindító beszédet mondott Fésüs Károly, a Magyar Komondor Egyesület elnökségi tagja. A beszélgetés moderátora Hódosi József nemzetközi küllembíró, több, a pásztorkutyákról szóló könyv, kiadvány írója, szerkesztője volt. A beszélgetés meghívottjai Kelemen Attila, a Román Mezőgazdasági és Erdészeti Akadémia tagja, FCI all rounder küllembíró és Lokodi Csaba Zsolt, a Román Ebtenyésztők Szövetségének alelnöke, nemzetközi FCI küllembíró, valamint a fajtabemutatókat tartó tenyésztők voltak.
A Sapientia EMTE Hunyadi Mátyás dísztermében a méltán híres Szaffi c. magyar animációs filmet vetítették le az érdeklődő gyermekeknek és szüleiknek. Az EME-székházban A gazdasági tanintézettől az agrártudományi és állatorvosi egyetemig címen tartotta meg előadását Farkas Zoltán agrármérnök a 150 éves kolozsvári felsőfokú mezőgazdasági képzésről. A Planetárium Caféban alkotóműhely üzemelt a Flow Kreativ Studio szervezésében. Az idelátogatók a tejfesték csodálatos világával ismerkedhettek meg.
Szerda délben nyitotta meg kapuit a Benedek Elek-kiállítás az Akadémiai Könyvtárban. A megnyitón felszólalt a kiállítás kurátora, Egyed Emese a csodálatos mesemondóról beszélt, és rámutatott arra az érdekességre, hogy Benedek Elek életét hűen tudták dokumentálni, hiszen rengeteg fénykép, újság, könyv állott a rendelkezésükre. A tárlat augusztus 28-ig volt megtekinthető.
A BBTE-sátorban kerekasztal-beszélgetések zajlottak szerdától szombatig. A szerdai kerekasztalon a –főként az erdélyi – fiatalok pályafejlődésének pszichológiai vonatkozásairól beszélgetett Szabó Júlia szociológus, Veres Anna doktorandusz, a BBTE Pszichológia és Neveléstudományok Karának megbízott tanársegédje és Keresztesi Polixéna iskolapszichológus. Ezzel egyidejűleg az 1568 Sátorban is kerekasztal-beszélgetés folyt Meghaló egyház. Újjászülető egyház címmel. A meghívottak Kerékgyártó Imola, Dávid István, Takó István és Vitus Bulbuk István voltak, a moderátor pedig Rácz Norbert Zsolt. A déli orgonamuzsikáról ezen a napon Boldizsár Katalin gondoskodott.
A Babeș–Bolyai Tudományegyetem fotó, film és média szakos diákjainak filmjeiből vetítettek a Színház és Televízió Kar székhelyén. A Sapientia EMTE dísztermében Simó Ibolya két dokumentumfilmjét (Monyó és Baba; Tomi, Ervin és az iskola) láthatta a nagyérdemű, majd Révész Bálint a Nagyi projektje nevű dokumentumfilmjét vetítették.
A REFO-sátor megnyitóján az áhítatot követően Péntek Attila kíséretével Domschy Mercédesz énekelt. A megnyitót követően a REFO-sátorból sugározták az Agnus Rádió Keresztély Élet rovatának kihelyezett adását. A BBTE-sátorban Szász István Szilárd, a BBTE Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola doktorandusza tartott előadást Húzzuk be a fake-et! Az álhírek hálójába gabalyodva címmel.
Az EME-székházban kettős szemszögből közelítették meg Karácsony Benő erdélyi magyar írót. Gudor Kund Botond történész az író gyulafehérvári tartózkodásáról beszélt, Albu-Balogh Andrea irodalomtörténész pedig a további életrajzi kutatásokról. A házigazda Egyed Emese volt. A Györkös Mányi Albert Emlékházban a már hagyományosnak tekinthető Versbe illő találkozás interaktív verses műhely üzemelt, melynek meghívottja Jánk Károly költő, a játékmesterek pedig Kocsis Tünde és Széman Emese Rózsa voltak. A Bocskai-házban Isó M. Emese Lovagkirály című könyvének bemutatójára került sor. A könyvet Mezei Emese szerkesztő, Kollár Tibor és Jánó Mihály tanulmányszerzők mutatták be.
A Vallásszabadság Háza adott otthont a teltházas, Rendszerváltás 30: Ilyenek voltunk… Rendszerváltás a fiatalabb generációk szemszögéből címet viselő kerekasztal-beszélgetésnek, ahol olyan magyarországi és erdélyi közéleti személyiségek véleményezték a témát, akik mind gyermekként-fiatalként élték meg a rendszerváltást, és személyes élményekről, a változás jelentőségéről, a mai fiatal generáció rendszerváltásképéről és szabadságfelfogásáról is szó esett. Az esemény négy meghívottja Gulyás Gergely Magyarország Miniszterelnökségét vezető miniszter, Schiffer András ügyvéd, Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karának dékánja, valamint Gergely Balázs, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke és a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője volt. A rendezvényt Rácz Norbert és Varga Szilvia moderálták.
Az Erdélyi Néprajzi Múzeum kiállítással emlékezett meg a száz éve született dr. Kós Károly néprajzkutatóra, muzeológusra, aki 29 évig volt az intézmény munkatársa, osztályvezetője és igazgatóhelyettese. Munkássága az anyagi kultúra és társadalomnéprajz szinte valamennyi ágát lefedte. A megnyitón Tötszegi Tekla kurátor elmondta, a tárlat dr. Kós Károly eredményei mellett az általa alkalmazott munkamódszerekbe is bepillantást enged. A tárlatot Kós szövegei, rajzai, fotói teszik még vonzóbbá.
A Farkas utcai református templom kerengője adott helyet az Apáczai Csere János Elméleti Líceum képzőművészeti szakos diákjai munkáinak. A kiállítás címe Dél-Erdély magyarsága, Déva vára árnyékában, kurátora pedig Székely Géza tanár volt. A REFO-sátorban kreatív főzésre és borbemutatóra került sor, a Barabás Miklós Galériában pedig a Pasztellvarázs nevet viselő kamarakiállítást nyitotta meg a Barabás Miklós Céh.
Szerdán a Farkas utcai templomban – a megszokott nyári hangverseny-sorozat keretén belül – kamarazene-hangverseny volt hallható, Potyó István (orgona) és Réman Zoltán (szaxofon) előadásában.
Nemes eseménynek adott otthont szerda délután a Bánffy-palota. Ditrói Ervinnek, a múzeum egykori alapító-igazgatójának állítottak emléket fia, Ditrói Tamás szobrász alkotásával, amelyet a család adományozott a múzeum részére.
A Románia 100 című előadást, amely az elmúlt 100 éve magyar–román kapcsolatainak mindennapjaiba enged bepillantani, a KMN folyamán két alkalommal is megtekinthették a nézők a ZUG Zone-ban. A Szépmíves Könyvek sorozat új kötetének, Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Karola Kendőzetlen feljegyzések Kolozsvárról című könyvnek a bemutatójára került sor a Györkös Mányi Albert Emlékházban. A sorozat szerkesztőjével, Kovács Attila Zoltánnal, valamint Farkas Adrienne irodalomtörténésszel Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet Sepsiszentgyörgyi Központjának igazgatója beszélgetett, közreműködött Román Eszter színművész. Az esemény házigazdája Kós Katalin volt. Az EMT-székházban Wanek Ferenc tartott előadást az ásványi nyersanyagok létéről és használatáról Kolozsváron és környékén, az ó- és középkorban.
Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából összeállított pódiumműsort és képzőművészeti kiállítást rendeztek pedagógusok, képzőművészek és művészpedagógusok részvételével, A Tűz csiholója. Versek és képek címmel. Kántor Lajos halálának második évfordulója alkalmából a Kolozsvár Társaság emlékkonferenciával tisztelgett néhai elnöke előtt. A meghívottak az életmű árnyalatait törekedtek megvilágítani: Kelemen Hunor egy sajátos politikai profilra mutatott rá, Kovács Kiss Gyöngy a Korunk szerkesztőségében végzett munkát értékelte, Balázs Imre József a Kántor Lajos nevéhez köthető könyvkiadást tette átláthatóbbá, míg Amedeo Di Francesco az irodalmi tevékenységet a nemzetközi kulturális kontextusba helyezve értelmezte. Az esemény létrejöttét biztosító Buchwald Péter az emberi arcot tette újra megérinthetővé, alapot biztosítva a különböző területekről történő megközelítéseknek.
A 15. Finnugor Írókongresszust a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szervezték meg augusztus 21–25. között. A kongresszus központi témája az Irodalom a diaszpórában címmel a finnugor népek irodalmi kapcsolatainak fenntartására és bővítésére, valamint információ-, eszme- és tapasztalatcserére irányult. Az ünnepélyes megnyitóra csütörtökön került sor.
Miénk itt a tér(kép) címmel mutatták be a Kolozsvár történelmi utcaneveit és történeteit tartalmazó térképet az Igen tessék! sátorban. A Bocskai-házban pedig Zsigmond Ilka Kolozsváros. Milyen város? Fedezd fel a középkori Kolozsvárt! című műemlék-pedagógiai munkafüzete 3., bővített kiadásának bemutatója zajlott. A Művészeti Múzeumban Plugor Sándor festő- és grafikusművész emlékkiállításának a megnyitójára került sor, melynek kurátora Szepes Hédi volt. A tárlatot Vécsi-Nagy Zoltán, az Erdélyi Művészeti Központ igazgatója nyitotta meg, Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke mondott köszöntőt. Cseh Katalin Tanerőtlen című könyvének bemutatójának a Koffer könyves kávézó adott helyet, ahol a szerzővel Bodó Márta beszélgetett. Mindeközben a Planetárium Caféban az Államvédelmi Osztály és a Securitate viszonyáról, a rendszerváltozás során a hatalmát átmentő és magát pozicionáló állambiztonsági szervek szerepéről, sportról és családról beszélgetett Deutsch Tamás és Szilágyi Zsolt, a Temesvár 30. program keretén belül. A K+ közösségi térben a GDPR-bírságokkal, tanulságokkal és adatvédelmi trendekkel kapcsolatban hangzott el előadás.
A KMN-színpadok egyaránt teret engedtek a könnyűzenei koncerteknek, valamint olyan hagyományos műfajoknak is, mint az operett vagy a magyar nóta. A Farkas utcai színpadon szerda délután – a gyerekek nagy örömére – a Karaván Együttes zenélt, majd a Teddy Queen, a frissen befutott erdélyi fiúbanda, végül pedig a 4S Street koncertezett. A Bánffy-udvarban a Loyal zenekar vonzotta be az érdeklődőket, ezt követően pedig a Braindogs zenélt. Az idősebb korosztályokról sem feledkeztek meg a szervezők, hiszen a főtéri nagyszínpadon magyar nóta volt határok nélkül, Vigh Ibolya, Gáspár Anni, Kolostyák Gyula, Farkas Rozika, és Maneszes Márton előadásában, Miskolci Balogh Zoltán és Zenekara kíséretében. A szerda este fénypontja pedig Tamás Gábor koncertje volt, aki meghívottjaival – táncosaival, az Apáczai Líceum vegyes karával és brazil gitáros barátjával – tette még színesebbé előadását.

Augusztus 22. (csütörtök)

A csütörtöki napon csúcsosodott a programkavalkád, mely kicsiknek és nagyoknak egyaránt kedvezett. A Romkertben valóságos időutazáson vehettek részt a gyerekek csütörtöktől vasárnapig, hiszen idén is beköltözött ide az Emese Várispánság Népe. Számos reneszánsz kori népi és udvari játék mellett fonott kosárban körhintázhatott és a lovagi sátrakban korabeli fegyvereket csodálhatott meg az aprónép. De nem volt hiány óriás homokozóból, a Kolozsváros memóriajátékból, a zoknilókészítésből, a gyöngyfűzésből, de még a mesekuckóból sem.
A felnőttek számára a számtalan, különböző sátrakban megrendezett előadások, kötetlen beszélgetések jelentették a felüdülést. Az Orbán Balázs-sátorban az erdélyi HANGYA mozgalom történetét hallhatták Horváth Zoltántól, aki később a mezőségi és kalotaszegi hímzésekről és motívumokról is beszélt, Plesa Róbert közgazdász előadásán pedig a marketing esztétikájába nyerhettek betekintést az érdeklődők. A REFO-sátorban reggeli kávézás és beszélgetés folyt a magyar történelmi egyház lelkészeivel, majd szakorvosok és egy SMURD-oktató előadásából tanulhatott a közönség.
A radioaktivitásról, az atomenergia felhasználási módozatairól, nukleáris balesetekről, illetve az atomenergia és a klímaváltozás kapcsolatáról tartottak kerekasztal-beszélgetést a BBTE-sátorban. Az Ellenségünk-e a radioaktivitás? Csernobiltól a klímakutatásig című beszélgetés előadói Begy Róbert-Csaba, a BBTE oktatója, Kommer Alois újságíró és Hoducz Zoltán, a budapesti Szent János Kórház orvosa voltak. A további kerekasztal-beszélgetések címei: Humanoid robotok a pszichológiában, illetve Történelem az interneten.
Az EMKE–EMKISZ-sátorban Kolozsvári Honfoglalót játszhattak az arra járók, de később akár fonalkarkötőt is készíthettek Kémenes Hajnal székelyhodosi tanítónővel és Kémenes Teklával.
A János Zsigmond Unitárius Kollégium nyelvi-irodalmi társasjátékokat szervezett Ady Endre költő műveihez, Lúdas Matyihoz és Arany János Toldijához fűződően. Az ez utóbbihoz kapcsolódó tevékenységek Gelu Păteanu román nyelvű fordításának köszönhetően a román közönségnek is elérhetővé váltak.
A BÁV Galériában pop-up kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, mely kortárs magyar grafikusművészek alkotásaiból állt. Szintén a BÁV Amanet szervezésében került sor a Rhédey kávézóban Szongoth Gergely óraszakértő előadására. A Bulgakov Irodalmi Kávéházban zajlott Fertőszögi Péter művészettörténész, a BÁV művészeti igazgatójának előadása, melyben a sokszorosított grafika rövid történetét foglalta össze, majd bevezetett a fa- és rézmetszetek, valamint a rézkarcok világába. Jelenleg jóval könnyebb dolga van annak, aki alkot, mint a korábbi századokban. Tizenöt éve az internet világszintűvé válásával minden megváltozott – nyilatkozta Fertőszögi.
A Mikó-kertben és az Állattani Múzeumban interaktív természetismereti foglalkozásokat szerveztek a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézet munkatársai, illetve ugyanezen a terepen vezetett sétákat tartott Újvári Dorottya és Osváth Gergely. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén Csavdári Alexandra vegyészmérnök tartott előadást a hulladékgyűjtésről és -feldolgozásról, amelyben kitért a kolozsvári szemétfeldolgozásra, és személyes tapasztalatokkal is szolgált arra nézve, hogy hogyan lehetne orvosolni a jelenlegi helyzetet.
Egyre több az erdélyi és érmelléki kistermelő, a legtöbben nem támogatásokból, hanem saját erejükből építik a gazdaságukat. Fancsali Ernővel, az Aranyosszéki Gazdák Egyesületének ügyvezető elnökével beszélgetett Horváth Edit és Király Erzsébet az EMNT–EMNP-programsátorban. Később a Planetárium-udvarban beszélgettek Fancsalival és Laskovics Istvánnal, az Érmelléki Gazdák Egyesületének falugazdászával A termelőtől a vásárlóhoz – rövid élelmiszerláncok Erdélyben címmel.
A kolozsvári vívók és vívómesterek bicentenáriuma alkalmából (1818–2018) vetített képes könyvbemutatóra került sor a Vallásszabadság Házában Guráth Béla és Uray Zoltán olimpikonok moderálásával.
A Bocskai-ház adott otthont Nagyszeben bemutatkozásának, ahol Budrala Dumitru Sibiu 825 című 2019-es filmje volt látható, továbbá itt került sor Kovács Géza Erdélyi városok című könyvsorozata Nagyszebennel foglalkozó kötetének bemutatójára.
A foglalkozásokat nem csak a kicsik és a nagyok élvezték, hanem a nagyon kicsik is. Az Életfa Családsegítő Egyesület szervezésében 6-18 hónapos babáknak (és persze szüleiknek) tartott foglalkozást Deák Zsófia, Babajelbeszéd címszó alatt. Később a LoveYourBelly hasizom-regeneráló módszert ismertették, ami sok várandós kismamát és anyukát vonzott be. Következő nap (pénteken) a szülésről és az arra való felkészülésről tartottak egyórás interaktív tájékoztatót, kedvcsinálót, kérdésfelvető foglalkozást nem csak elsőszülőknek. A nagycsaládos sportkedvelők pedig benevezhettek a 7. Dribli Családi Focibajnokságra, mely ebben az évben új helyszínen, a Gheorghe Șincai Elméleti Líceum műfüves pályáján zajlott.
A Magyar Egészség Napok harmadik előadását Szőcs Katalin vegyészmérnök és kémiai szakíró tartotta meg a Báthory Líceum termében, Egészség és egyensúly, gyógynövényeink címmel. Ezt követően Pásztor Krisztina levendula- és gyógynövénytermelő a Gyógyító konyha(kert)ről beszélt. Késő délután Hány krémes egészséges? címmel Leopold Erika gasztroblogger tartott előadást.
Idén nem csupán a minőségi borok és az árnyék miatt volt érdemes a Borutcába látogatni, hanem a Kolozsvári Városszépítő Egylet Virágos Kolozsvár standja miatt is, amely a Farkas utcából a Fogoly utcába költözött. Az egyesület számos programmal várta az érdeklődőket. Csütörtökön Vitus Csaba fűszernövény-termesztő válaszolt a „hogyan válasszuk, hogyan ápoljuk, hogyan szaporítsuk, hogyan fogyasszuk” kérdésekre. Pénteken délelőtt Nagy-László Kinga tájépítész segítette a virágdíszek készítésében az érdeklődőket, délután pedig Orbán Sándor növényvédő mesélt a legfontosabb növényápolási tudnivalókról, illetve segített a növénybetegségek felismerésében és kezelésében. Szombat reggel virágkereső versenyre invitálták az érdeklődőket, ahol a cél az volt, hogy egy térkép segítségével a központban elrejtett virágok közül minél többet megtaláljanak a versenyzők. A legleleményesebbek jutalma a megkeresett virág és egyéb ajándékok voltak. Ezzel párhuzamosan virágcsereberét is szerveztek. A kicsikről sem feledkeztek meg: mindvégig óriás kifestőkre, de cserépdíszítésre és drótvirágkészítésre is lehetőség volt.
A Rendszerváltás 30 című előadás-sorozat soron következő, Szemtanúk és szereplők című kerekasztal-beszélgetésének meghívottjai Tőkés László, Németh Zsolt, Gróh Gáspár, Kulin Ferenc, Lezsák Sándor és Szent-Iványi István voltak, a házigazda pedig Gulyás István volt. Az MTVA archív anyagaiból készült rövid felvezető megtekintése után a meghívottak visszaemlékezéseit hallgathatta meg a közönség.
A kincses városhoz kapcsolódó kortárs irodalmi szövegekből összeállított, a Jelenkor Kiadó által megjelentetett kötet bemutatója zajlott csütörtök délután a zsúfolásig megtelt Vallásszabadság Házában. A már önmagában is izgalmas eseménynek ígérkező könyvbemutatót Albert Csilla és Dimény Áron színészek felolvasószínházi produkciója tette még hangulatosabbá, élvezhetőbbé. A Nyitott szemmel beszélgetősorozat nyári különkiadásának meghívottja dr. Fodor István főorvos volt. Lackó Vass Róbert, a házigazda ezen esemény keretében mutatta be a Nyitott szemmel című könyvsorozat 5. kötetét is.
A Farkas utcai színpad három, teljesen különböző műfajú koncertnek adott teret. A Széltolók Együttes János bácsi tanyájával és a Tíz kicsi cicával levette a lábáról a lelkes gyerekközönséget. Ezt követte a kolozsvári származású X-Faktor-győztes USNK, kiknek dalait kicsiktől nagyokig kívülről fújta a közönség. Az est lezárásaként az Operett Group Projekt produkciója következett, amely az operettkedvelőket szólította a színpad elé.
A Bánffy-udvarban Szalóki Ági sanzonestje tökéletesen illett a sörözéshez és borozáshoz – Karády Katalin, Edith Piaf és Amália Rodrigues ismert dalaiból hallhattak válogatást a magyarnapozók. Késő este pedig a Blue Cold Jalapenos – a Red Hot Chili Peppers tribute-zenekara szórakoztatta a közönséget.
A főtéri nagyszínpadon Szalonna és bandája & Ferenczi György és a Rackajam muzsikált, majd a Quimby adta meg magát a kolozsvári nagyérdeműnek.
Újabb afterparty helyszín nyitotta meg kapuit a bulizók előtt. A L’autre Caféban csütörtöktől szombatig DJ Kusztos Attila volt a hangulatfelelős.

Augusztus 23. (péntek)

Pénteken a Kolozsvári Magyar Történeti Intézetben nyílt napot tartottak, melynek keretén belül számos előadásra, vezetett sétára és kerekasztal-beszélgetésre került sor. Kiss Cyntia előadásában az özvegyek és (fél)árvák helyzetéről beszélt a kora újkori Magyarországon. Fülöp Zsuzsánna művészettörténész a Mátyás-kori és reneszánsz építészet maradványait mutatta meg az óvárban. A Turizmus és kultúra című kerekasztal-beszélgetésen Török Emőke turisztikai szakember, Pozsonyi Márta (gasztrokultúra, slow food), Molnár-Kovács Zsolt egyetemi oktató és Kovács Zsolt egyetemi oktató meghívottakkal Rüsz-Fogarasi Enikő a kulturális turizmus jelenéről és jövőjéről beszélgetett. Fehér Andrea előadásában a 18. századi nőkkel kapcsolatos büntetőeljárások kutatási eredményeit mutatta be. Pál Emese a kolozsvári Györgyfalvi és Mărăști negyedről tartott előadást A szocmodern két arca címmel. Rendhagyó előadásnak lehettek szem- és fültanúi azok, akik ellátogattak Fodor János történész Metál-váltás. Rockzene a szocializmustól a rendszerváltás elejéig címmel tartott múltidézésére. A főként magyarországi rock- és popzenére koncentráló előadás átfogta a kádári Magyarország sorsának alakulását, és korabeli slágerek is elhangoztak. Hogy teljes legyen a nyílt nap, Történész Alumnus Találkozóra is sor került a délután folyamán.
A BÁV Aukciósház munkatársai csütörtöktől vasárnapig művészeti előadásokkal várták az érdeklődőket. Tömör napindító előadásra került sor péntek délelőtt a Rhédey kávéház hűvös pincéjében. Fertőszögi Péter művészettörténész vetített képes, anekdotákkal teleszőtt bemutatójából a békeidőkbeli kávéházak története, azok hangulatos világa tárult a közönség elé röpke fél óra alatt. A Bulgakov Irodalmi Kávéházban a tárgykultúra rejtélyeibe nyújtott rövid betekintést az előadó, szintén fél órában.
Kerekasztal-beszélgetésre invitáltak az 1568-sátor szervezői pénteken a Farkas utcába. A Notre Dame-i torony ára címmel az európai társadalom belső értékválságáról beszélgetett Vitus Bulbuk István és Dávid István református lelkipásztorokkal Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész.
A BBTE-sátor újabb kerekasztal-beszélgetésnek adott helyet, ahol a Mi tartja majd életben a mesterséges intelligenciát? kérdést járta körül Silye Lóránd, a BBTE Biológia és Geológia Karának adjunktusa és Kis Boglárka Mercédesz, a kar geológusa. A későbbiekben Balogh Márton, a BBTE Közigazgatás és Közmenedzsment Intézetének docense beszélt a városfejlesztésről, Kolozsvár-szépítés címmel.
Az EMNT–ENMP-programsátor Borbély Zsolt Attila Minden magyar felelős minden magyarért című könyvének a bemutatójának volt a helyszíne. A szerzővel Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt kül- és nemzetpolitikai irodájának a vezetője beszélgetett. Később itt mutatták be Demkó Attila Máglyatűz – a háború peremén című könyvét is a szerző jelenlétében.
A REFO-sátorban Ősz Sándor Előd levéltáros beszélt a református püspökökről és használati tárgyaikról, később pedig a BRVLG zenekar énekelt, többnyire a borról, nem csak borivóknak.
Egy középiskolásokkal végzett kérdőíves kutatást mutatott be Varga Szilvia, a Bálványos Intézet kutatója a Ki mondta, hogy a fiatalokat nem érdekli a politika?! címmel a Planetárium Caféban. Ugyanitt nyerhettek később betekintést az érdeklődők a bonchidai Bánffy-kastély felújítási munkálataiba, melyről Makay Dorottya mérnök és Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust Alapítvány elnöke számolt be.
Kolozsvár barokk emlékeit tekinthették meg mindazok, akik a Tóth Gödri Iringó művészettörténész vezette sétára jelentkeztek. Akit viszont Az elveszett magyar kubizmus érdekelt, annak Barki Gergely előadásán volt a helye Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében.
Idén is neves magyar sakknagymester tette tiszteletét a Nagy Elek üzletember fővédnöksége alatt zajló V. Erkel Ferenc Sakknapokon. Polgár Judit, Almási Zoltán és Portisch Lajos után Erdős Viktor adott szimultánt a kolozsvári sakkozóknak, akik számára nem sok babér termett, mivel az U14 korosztályos világbajnok és felnőtt egyéni magyar bajnok még csak döntetlent sem engedélyezett, mind a 30 sakkozó elvérzett vele szemben. A teljesítmény értékét növeli, hogy előzetesen 25 játékos regisztrált a szimultánra, ám Erdős Viktor felajánlotta, hogy az első órában kiesők helyére további jelentkezők léphetnek, így végül 30-ra emelkedett az ellenfelek száma. A rendezvény a János Zsigmond Unitárius Kollégium Felvinczi György dísztermében zajlott, ahol következő napon (szombaton) az amatőr nyílt rapid versenyekre került sor.
A Szembenézés a múlttal – megtisztulási törekvések és átvilágítási eredmények Romániában 1989 után címet viselte az a kerekasztal-beszélgetés a Vallásszabadság Házában, melyen a Rendszerváltás 30 elnevezésű beszélgetések sorában a témakör társadalmi és politikai aspektusait járták körül szakértők az átvilágítással napjainkban is foglalkozók bevonásával. Az esemény meghívottjai Csendes László, Eckstein-Kovács Péter és Virgiliu Ţârău voltak. A beszélgetést Szabó László moderálta, aki öt kérdéskörben kereste a válaszokat.
A Báthory István Elméleti Líceum udvarán Kangatraining-bemutatóra került sor, majd Tóth Ildikó Ilona tartott teniszoktatást kicsiknek és nagyoknak a Tenszki Sportegyesület szervezésében. A Gheorghe Șincai Elméleti Líceum műfüves pályáján tartották meg a 6. Dribli Közéleti Focibajnokságot, a Györgyfalvi negyedi sporttelep focipályáján pedig a XI. Öregfiú – KEK Alumni Foci Kupának mérkőzéseit, illetve a IV. Amatőr kosárlabda-bajnokságot, melyek vasárnapig tartottak.
A Bocskai-házban dr. Peták Isván, az Oncompass Medicine vezető rákkutatója Lehet-e kezelni a rák okát? kérdésre kereste a választ előadásában.
Az EMKE–EMKISZ-sátorban Anyanyelvi licit című csapatjátékra került sor az Anyanyelvápolók Szövetsége, az EMKE és a Georgius Aranka Társaság jóvoltából. Az Octavian Goga Megyei Könyvtárban Málnási Ferenc nyugalmazott magyartanár vezetésével irodalmi társasjátéknak örvendhettek az érdeklődők, Irodalmi bölcsőink Romániában – Erdélyben címmel.
A Kolozsvár Társaság szákházában Palocsay Rudolf kertész, növénynemesítő életéről, munkásságáról, tulajdonképpen magáról Rudi bácsiról beszélgettek. Elsőként T. Veress Éva egyetemi tanár, a Kolozsvári kertek sorozat szerkesztője tartott előadást Palocsay életútjáról, munkásságáról, majd Palocsay munkatársának és jó barátjának, Dáné Tibornak a fia, Dáné Tibor Kálmán mesélt néhányat apja anekdotáiból. Az estet Albert Júlia színművész zárta, aki Palocsay Zsigmond, Rudi bácsi fiának írásaiból olvasott fel néhány részletet – így azt is láthattuk, hogyan emlékezik a költő apjára, apja örökségére.
A Heltai FolkCenterben Könczei Csongor Kalotaszeg hangszeres tánczenéjéről tartott előadást, melyet Varga István Kiscsipás és zenekarának muzsikája tette színesebbé és emberközelibbé.
A Mesék Kolozsvárról beszélgetéssorozat keretében a Redutban Lukács József román nyelvű előadását hallhatták a magyarnapozók, az Asociația Vechiul Cluj szervezésében. Az előadó az 1695-ben Kolozsvárt kiadott Szakácsmesterségnek könyvecskéje román fordításáról beszélt. Ezzel párhuzamosan a Koffer könyves kávézóban Andrei Pleşu Jézus példázatai. Az elmesélt igazság című könyve magyar fordításának volt a bemutatója. Visky Bélával Mihály Emőke beszélgetett.
A Szentháromság (piarista) templomban igazi zenei különlegességre hívták meg az érdeklődőket: a Szent Cecília kórus és zenekar Potyó István vezényletével Ruzitska 150. címmel adott emlékhangversenyt Ruzitska György halálának 150. évfordulójára emlékezve, akinek nevéhez fűződik a város zenei életének megszervezése.
A Farkas utcai színpadon a Kifli Zenekar szórakoztatta ezúttal a gyerekeket, de a dzsessz szerelmesei sem unatkozhattak: a Sárik Péter Trió X Beethoven koncerten a közönség is bekapcsolódhatott az éneklésbe.
A Bánffy-udvarban a Monyo Project zenélt, a könnyedebb rockzene kedvelőinek örömére, majd a Noémo formáció volt a hangulatfelelős.

A főtéri nagyszínpadon a Ladánybene 27 varázsolt igazi reggae-hangulatot, majd három év után óriási koncerttel tért vissza Ákos. A főtér zsúfolásig megtelt, hiszen mégiscsak a magyar könnyűzene egyik legmeghatározóbb figurájáról van szó.

Augusztus 24. (szombat)

Szombat délelőtt sikeresen lezajlott a 2. KMN Donaton Futóverseny. Az örömfutásra közel 530 résztvevő nevezett, ezzel is visszaigazolva a szervezők feltevését: a kolozsvári közösség növekvő érdeklődéssel fordul a sport és a jubileumi rendezvényen helyet kapó futóverseny felé. Reggel 9 órakor már izgatottan készülődött és melegített a résztvevők többsége, akik három távon szaladhattak: 1, 4 és 10 kilométeres szakaszokon. Összesen 10 korcsoportban lehetett jelentkezni, így a 3-6 év közötti kisgyereket és az 55 fölötti korosztályhoz tartozó aktív sportkedvelőket is láthattunk a közös szaladáson.
Ismét sor került az immár hagyományosnak számító ökörsütésre és örömfőzésre az Apáczai Líceum udvarán. A reggel 9 órától induló főző programra benevező csapatok hamar belakták és otthonossá tették az e napra kihelyezett lacikonyháikat. A jó hangulatról magyarpalatkai zenészek is gondoskodtak, akadt, aki táncra is perdült a népzene hallatán. Később itt került sor a Donaton futóverseny eredményhirdetésére és a nyertesek díjazására.
Kolozsvári Szeszák Ferenc szobrászművészről tudhattak meg többet az érdeklődők az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában szombat reggel. Mihály Melinda muzeológus vetített képes előadásban mutatta be a művész életét. Ezt követően rövid sétára indultak a résztvevők a Házsongárdi temetőbe, ahol a megmaradt és 2019-ben felújított síremlékeket mutatta be Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója.
A BBTE Bölcsészettudományi Karán, az egykori Marianum épületében magyar nyelv és irodalom, illetve néprajz témakörökben tartottak előadásokat. Czégényi Dóra egyetemi adjunktus A képlékeny hagyomány korszerű alakváltozásairól beszélt, ezt követte Péntek János, a BBTE nyugalmazott professzorának előadása a Tanárnemzedékek öröksége a hazai magyar nyelv kutatásában, majd Gábor Csilla professzor A szótértés akadályairól tartott előadást Hitvita és retorika a kora újkorban címmel.
Új helyszínként szolgált ettől a naptól kezdve a Györgyfalvi negyedi sporttelep is, mely teret biztosított a felnőttek számára immár 6. alkalommal megrendezett Crusaders Flag Football torna mérkőzéseinek, illetve a 3. ifjaknak megrendezett meccseknek szombaton és vasárnap.
Az Orbán Balázs-sátorban Kelemen Zoltán vállalkozó, a Bábolna Takarmány gazdasági társaság romániai képviselője beszélt A hóstáti mezőgazdaság fennhatóságáról. A Planetáriumban rajzfilmkészítő műhely üzemelt Kassay Réka és Makkai Bence koordinálásával.
A ferences kolostor refektóriumában tartották ezen a napon a Magyar Egészség Napok előadásait. Délelőtt Carmen Ponoran gyógyszerész, homeopata tartott előadást a rügyterápiáról, melyet egy másfajta fitoterápiának nevezett. Délután dr. Túrós Erzsébet homeopata orvos, családszakorvos Fűben-fában orvosság, avagy egészségünk megőrzése növényi remediumokkal című előadásával gazdagította a Magyar Egészség Napok programjait.
A Romkertben rendezett gyermekeknek szóló tevékenységek csütörtöktől vasárnapig reggel 10-től délután 18 óráig állandó jelleggel fogadták a kalandra vagy éppen kézimunkázni vágyókat. A szombati nap alkalmával azonban egy egyedülálló programra került sor: a Bóbita játszóházban játékhangszert készítettek a kicsi, azonban annál lelkesebb művészek.
Reggelizz úgy, mint egy király! Hogyan fogyaszthatta el reggelijét Rhédey Mihály és felesége? Ismerkedj meg a főúri reggeli kellékeivel! – ezzel a címmel hívta fel magára a figyelmet és vonzotta be a közönséget Mireisz Viktória műtárgyszakértő a Rhédey kávézóban. A Szerzetesek asztaláról és azok étkezési szokásairól a középkorban Lupescu Makó Mária beszélt a ferences kolostor refektóriumában.
A Zágoni Balázs könyvéből ihletődött Kolozsvári mesék című bábelőadást nézhették meg a kisebbek Varga Ibolya rendezésében a Puck Bábszínházban. A REFO-sátorban a BábjátszóTér a jól ismert János Vitéz történetét adta elő, a gyerekek nagy örömére, majd ugyanitt pedagógusoknak szánt ötletbörzét tartottak Beszéljünk nyíltan! címmel. Délután nagy sikert aratott az Egy perc és nyersz! vetélkedőjük, illetve a Szintaxis-koncert is. A zenekar tagjainak, azaz a marosvásárhelyi származású, Kolozsváron tanuló fiataloknak remek alkalom volt ez saját dalaik és egyedi stílusuk népszerűsítésére.
Élőkönyvtárat szervezett a nagyváradi Szent László Egyesület szombat délelőtt a Bánffy-udvarban: egy pohár érmelléki bor mellett beszélgethettek az érdeklődők Mihálka Nándor régésszel, Fleisz János helytörténésszel és Varga Csaba hegymászóval.
Csender Levente A különleges Meditittimó kalandjai című kötetéről beszélgetett a szerzővel Demeter Zsuzsa az Életfa Családsegítő Egyesület székházában.
Erdélyi magyar és vegyes tannyelvű iskolák hivatalos nyelvhasználata, nyelvi tájképe és a nem oktatási tevékenységek nyelvhasználata helyzetének kutatási eredményeiről számoltak be a Planetáriumban. A felmérést Toró Tibor, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója mutatta be. A vizsgált kérdéskör jogi környezetéről, a fontosabb irányadó törvényekről Ilyés Zsolt ügyvéd, a Jogvédő Csoport az Identitás Szabadságáért (Advocacy Group for Freedom of Identity – AGFI) munkatársa beszélt, míg a gyakorlati vonatkozásokról Kállay-Miklós Tünde, a kolozsvári Sigismund Toduţă Zenei Főgimnázium igazgatóhelyettese és Erdei Ildikó, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum igazgatója osztott meg részleteket.
Az EMNT–EMNP-programsátorban gyermektáncház üzemelt. A csángó dallamokat a Rekegő zenekar biztosította. Az EMKE–EMKISZ-sátorban az EMKE Szilágysomlyó és környéke Játékakadémia felnőtt amatőr színjátszócsoportjának A tacskó című előadását láthatták.
Arról, hogy s mint alakult az erdélyi magyar politika és közélet a ‘90-es évek elején, Kolumbán Gábor, Markó Béla, Toró T. Tibor meghívottak beszélgettek a Rendszerváltás 30. kerekasztal-beszélgetés sorozat keretében a Vallásszabadság Házában, melynek házigazdája Mile Lajos volt.
A legújabb erdélyi divatkollekciók lakták be az Uránia-palotát, ahol az Artwise divatbemutatóját és képzőművészeti kiállítását csodálhatták meg az érdeklődők. Az Artwise csapatával már tavaly találkozhatott a közönség a Magyar Napokon, idén pedig a kiállítás mellett divat témájú beszélgetésre is várták a látogatókat. A kerekasztal-beszélgetés házigazdája Keszeg Anna volt, aki a Budapesti Divat és Design Ügynökség, valamint az erdélyi divat és képzőművészet képviselőivel beszélgetett.
Az E-MIL szombaton szervezte meg a már hagyományosnak számító helyszíni prózaírását a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A rendezvény meghívottjai Csender Levente, Király Farkas, Márton Evelin, Szántai János voltak, a házigazda pedig Karácsonyi Zsolt.
A Mozsikácska fülbemászó dallamaival telt meg a Farkas utca, a gyerekek nagy örömére. A Farkas utcai színpadon őket követte a Koszika & The HotShots, akik egyedülálló színfolttá muzsikálták magukat Erdély zenei palettáján. A programot az Operetissimo együttes zárta revü- és operettműsorával.
A KMN történetében első alkalommal vehetett részt a közönség szabadtéri operaelőadáson. A Magyar Állami Operaház Gördülő Opera turnéjának első előadását, Donizetti Szerelmi bájital című vígoperáját a Stadion téren felállított alkalmi színpadon láthatta a kolozsvári közönség. Az előadást Toronykőy Attila rendezte, a főbb szerepekben pedig Miklósa Erika, Ninh Duc Hoang Long, Geiger Lajos, Bernáth Éva, Kiss András léptek fel. Az előadás érdekessége az volt, hogy a színpadot tulajdonképpen egy kamion pótkocsija képezte, amely a közönség számára a lemenő nap fényjátékaival és a piros ládákból álló díszlettel karöltve lenyűgöző látványt nyújtott.

A főtéri nagyszínpadon a Honeybeast adott fergeteges koncertet, majd a legendás Neoton Família koncertjén fiatalok és idősebbek egyaránt énekelték az együttes jól ismert dalait a zsúfolásig megtelt Főtéren.

Augusztus 25. (vasárnap)

Az Erdélyi Mária-út Egyesület szervezte Szakrális maratonnal indult a jubileumi rendezvénysorozat utolsó napja. A maraton résztvevői Gyaluból indultak, majd a Bátori-hegy – Kerek tisztás, Hója gerinc – Falumúzeum – Sétatér – Farkas utca útvonalon haladtak végig, az egyesület sátráig. Délután a két kolozsvári rádiós, Ferencz Zsolt és Varga Mihály Márton és túravezetőjük, Bogya Zoltán mesélték el, hogy milyen volt a 300 km-es Zarándoklat az életért a Mária-úton.
Újabb sportbajnokságra került sor a Iuliu Haţieganu parkban: idén 5. alkalommal rendezte meg a Kolozsvári Tollaslabda Klub Sportegyesület a KMN amatőr tollaslabda-bajnokságot.
A BBTE Magyar Történeti Intézetének régészeti és művészettörténeti tanszéke invitálta sétára vasárnap délután az érdeklődőket. A sétát Bordás Beáta muzeológus, művészettörténész vezette – a résztvevők bepillantást nyerhettek a Bánffy-palota termeibe, pincéjébe, udvarába, miközben Bordás Beáta színes történeteit hallgatták.
A REFO-sátorban nagycsaládosokkal beszélgettek, a Nagycsalád. Áldás? kérdésből kiindulva. Ezt követte a felolvasó-színházi előadás – Anat Gov Jaj, Istenem! című darabja. Délután ökumenikus ifjúsági istentisztelettel zárult a sátor idei programja.
Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke az újságírók kérdéseinek össztüzébe került. Rostás Szabolcsnak, a Krónika főszerkesztőjének, Cseke Péternek, a maszol.ro főszerkesztőjének és Székely Krisztának, a Szabadság napilap szerkesztőjének kérdéseire válaszolt a Planetáriumban.
A magyar nótákat kedvelők szép számban gyűltek össze a Hajlik a nótafa című előadásra a Farkas utcai színpadnál, ahol Vigh Ibolya, Bányai Márton, Benedekfi Emília, Fülöp Zoli, Maneszes Márton lépett fel a Csíkmadarasi Népi Zenekar kíséretében.
A kolozsváriságról, a kétlakiságról, az otthon és haza, az identitás fogalmáról is szó esett az Ahogyan élek című beszélgetésen, amelyen az idén 70. születésnapját ünneplő Balla Zsófia legújabb, A darázs fészke című kötetét mutatták be. A szerzővel Mészáros Sándor író, szerkesztő, a könyvet gondozó Kalligram Kiadó igazgatója beszélgetett.
A Bánffy-udvarban a dzsessz és annak szerelmesei vették át az uralmat vasárnap délután. Előbb a Haraszti Ádám Projekt, majd az Ineffable együttes nyűgözte le a hallgatóságot.
A Farkas utcai színpadot a gyergyószentmiklósi pop-rock együttes, a No Sugar robbantotta fel, majd a Csillag születik nyertese, a kézdivásárhelyi László Attila varázsolta el simogató hangszínével a közönséget. A Főtéren a magyar countryzene atyja, a Bojtorján együttes melegítette be a közönséget.
A 10. Kolozsvári Magyar Napok záróeseményére a főtéri nagyszínpadon került sor, ahol felszólalt Emil Boc, Kolozsvár polgármestere, Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere és Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője is. Az estet – és egyben a kulturális programkavalkádot is – Zorán feledhetetlen koncertje zárta.
A több mint egyhetes rendezvény során a Magyar Napok közönsége újra bebizonyította, hogy méltóképpen tud ünnepelni, örvendeni az együttlétnek. Köszönet illet mindenkit, a kitartó és évről évre visszajáró közönség mellett, aki munkájával, lelkesedésével hozzájárult a 10. KMN megvalósulásához, zökkenőmentes lebonyolításához. Köszönet az intézményi támogatóknak és a rendezvényt szponzorizáló vállalkozásoknak, cégeknek, akik a közös ünneplés anyagi hátterét biztosítják évről évre.