Egyre több az erdélyi és érmelléki kistermelő, a legtöbben nem támogatásokból, hanem saját erejükből építik a gazdaságukat.
Laskovics Istvan, az Érmelléki Gazdák Egyesületének tagja elmondta, az egyesület beindítása előtt az Érmelléken csupán 4-5 őstermelő kézműves volt, akik olyan termékeket állítottak elő, amellyel rendszeresen jártak termékvásárokra. „Teljesen sötétben tapogatóztunk, hogy kik azok, akik feldolgozással foglalkoznak. Az első vásárt követően sok termelő kézműves jelentkezett a szervezetnél. Ők is szakmai tanácsot kaptak.”
Laskovics István elmondta, helyi szinten a gazdákat nem támogatták az önkormányzatok, és emellett nem volt olyan érdekvédelmi szervezet sem, amely az önkormányzatokra nyomást gyakorolhatott volna ilyen téren. Hozzátette, a kisebb településekkel ellentétben Nagyvárad önkormányzata partner a szervezet és ezen keresztül a gazdák támogatásában, elsősorban azzal, hogy engedélyezik az őstermelők vásárát. Először a nagyváradi vásárok a város kisebb pontjain kezdődtek, majd Nagyvárad főterén, a várban és a parkokban lehet vásárokat tartani. Sok kapcsolat jött létre a vásárló és az őstermelők között, sokan beszállítanak Nagyváradra. Az is jellemző, hogy több termelő összefog, és egymás termékeit beszállítják” – mondta Laskovics.
A beszélgetésen elhangzott, hogy egyre több az olyan érmelléki gazda, aki a saját termékének közvetlen értékesítéséből teremt biztos megélhetést, de ez elsősorban nem a támogatások, hanem a megfeszített munka eredménye. „Fontos szem előtt tartani, hogy a vásárló nagy figyelmet fordít a minőségre, de fontos a külalak, a jó marketing. Pozitív az is, hogy a termelők a vásárok miatt egymást motiválják, és kommunikálnak egymással. Az a 40-50 termelő, aki rendszeresen részt vesz, a nagy családnak tekinthető.
Fancsali Ernő, az Erdélyi Gazdák Egyesületének tagja elmondta, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Brassóban is szerveznek ilyen megmozdulásokat, amin keresztül eladhatóbbak a helyi termékek. Ennek pozitív példája a Kolozsváron megnyílt termelői bolt, amely kapcsán az eddigi tapasztalat azt mutatja, hogy a verseny miatt garantálható a minőség. Két hónap alatt 120 kolozsvári termelő szállított terméket a boltnak. A piac megoldja a minőség kérdését, a marketinget is nagyrészt ez határozza meg, de elsősorban a minőség. Ezeket a boltokat Erdély több városában is meg kéne nyitni, egyszerűbb lenne ezeknek a szétszórása” – mondta Fancsali Ernő.
A gazdaszervezetek tagjai elmondták, a boltok megnyitásában a legnehezebb az engedélyek kiváltása, ugyanakkor gyakran szembesülnek az ellenőrző szervek visszaéléseivel. Azt is tapasztalták, hogy a legtöbb kistermelő saját erejéből fejlődik, a szervezeteken keresztül pedig azt szeretnék elérni, hogy még több eszköz álljon a termelők rendelkezésére.
„Generáció váltás folyik a mezőgazdaságban, egyre többen térnek haza, kezdenek el foglalkozni mezőgazdasággal, aminek fontos része a faluturizmus. Arra lenne szükség, hogy minél több szervezet segítse a helyi termelők munkáit. Nem csak erdélyi, partiumi termékekben kell gondolkodni, az Érmellék is kis határmenti térség, így a Magyarországgal való együttműködésre is kellene figyelni, mert az érmellék nagy felvevő piaca lehet Debrecen” – mondta Laskovics István.
