Kolozsvári-Szeszák Ferenc szobrászművészről tudattunk meg többet az Erdélyi Múzeum- Egyesület székházában szombat reggel. Mihály Melinda muzeológus vetített képes előadásban mutatta be a művész életét.
Kolozsvári-Szeszák Ferenc 1881. március 10-én született a kincses városban. Édesapja, id. Szeszák Ferenc a Malom utcában működtetett kocsigyártó műhelyt. 1892 és 1894 között a kolozsvári Református Kollégiumban járt, és Gráf Jakab különóráin tanult rajzot. 1899 és 1902 között Budapesten folytatta tanulmányait, díszítő szobrász szakon.
Érdekesség, hogy amikor visszatért Kolozsvárra, Szeszák Ferencet bízták meg az egykori kolozsvári Nemzeti Magyar Színház (a mostani román opera) díszítésével is, tőle rendelték meg a főhomlokzat szobrait, valamint a homlokzat fülkéjének másfél embernagyságú szobrait, az id. Wesselényi Miklóst és Jósika Miklóst ábrázoló alakokat. Az előbbi volt az, aki felkarolta és anyagilag is támogatta a színházat. A román társulat 1919-ben vette át a színházat, és a két szobrot megrongálták. A szobrok ma a magyar opera udvarán állnak elhagyatottan. A főhomlokzat keleti és nyugati tornyán két dicsőségben ábrázolt szobor emelkedik ki, Apollón és Thália, akiket fogaton húz három-három oroszlán.
További érdekesség, hogy a házsongárdi temetőben rengeteg olyan síremlék van, amelyet megrendelésre készített Szeszák. Ilyen például Gyulai Farkasné Brachfeld Gizella márványból készült domborműve, ez az elhunytat teljes alakban ábrázolja, szecessziós stílusban. Farkas Ödön zeneszerző síremléke például egy fátyolba öltözött, életnagyságú női alakot ábrázol. A botanikus kertben is láthatjuk alkotását, a víztorony közelében helyezték el Gyarmathy Zsigáné Hóry Etelka szobrát. Azt azonban nem tudjuk, mi lehetett a szobor megrendelésének célja vagy eredeti helye.
Kolozsvári-Szeszák Ferenc 1919. február 18-án halt meg, azt tudjuk, hogy a házsongárdi temetőben temették el, de a sír pontos helyére máig nem derült fény.
Tompa Réka/KMN-press
