Hármas kiállításmegnyitóra került sor a Bánffy-palota udvarán szerda délután, mellyel hivatalosan is elkezdődtek a 11. kolozsvári magyar napok. A Kolozsvári Művészeti Múzeum, a Maros Megyei Múzeum, az Erdélyi Művészeti Központ, a Sapientia Alapítvány és a Kincses Kolozsvár Egyesület közös szervezésében létrejött esemény résztvevőit Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője köszöntötte, örömét fejezve ki, hogy a jelen körülmények között is sikerült megszervezni az idén mintegy 100 programpontot tartalmazó magyar napokat. Lucian Nastase-Kovacs, a Kolozsvári Művészeti Múzeum igazgatója, a kiállítások házigazdájaként üdvözölte mindhárom tárlatokat, melyeket örömmel lát vendégül az intézmény.
Erdély festészete a két világháború között a címe annak a kiállításnak, melynek célja a nagybányai festőiskola hatásának bemutatása mintegy 60 alkotáson keresztül, melyek erdélyi magyar, román és szász festők munkái. A kiállítás anyaga a Maros Megyei Múzeumból érkezett, Soós Zoltán múzeumigazgató és Oniga Erika kurátor nyitották meg a tárlatot. Soós szerint a két világháború közötti időszak nem megfelelően értékelt korszaka az erdélyi művészetnek, bár a művésztelep korszakalkotó hatása ekkorra ért be. A kiállított festmények nagy része a németországi ifjabb Böhm József gyűjteményéből származnak, kiegészülve a Maros Megyei Múzeum és a Kolozsvári Művészeti Múzeum tulajdonában levő képekkel. A kiállításon olyan jelentős festők alkotásai tekinthetők meg, mint Ziffer Sándor, Szolnay Sándor, Tasso Marchini, Ipolit Strambu, Aurel Ciupe, Popp Aurel, Hans Mattis-Teutsch, Hans Eder, Fritz Kimm. A tárlat kurátora: Oniga Erika és Boros Judit.
Referencia a címe annak a szubjektív válogatásnak, mely a Sapientia Alapítvány gyűjteményének 650 megvásárolt műtárgyából 55 műalkotást mutat be. A kiállítás anyaga a sepsiszentgyörgyi székhelyű Erdélyi Művészeti Központból érkezett. A Sapientia-gyűjtemény célja összegyűjteni az 1920-as évek utáni erdélyi magyar képzőművészek reprezentatív alkotásait, referenciagyűjteménnyé kovácsolni őket. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója elmondása szerint a 2012-ben alakult EMÜK az erdélyi művésztársadalom fóruma kíván lenni, ahol a méltatlanul elfeledett erdélyi művészek hagyatékát kívánják a nagyközönség számára elérhetővé tenni. A tárlat kurátora Madaras Péter.
A megkerült Paradicsom a címe Ádám Gyula fotóművész kiállításának. A művészt jelenlétében Pozsony Ferenc néprajzkutató méltatta. Az 1961-ben Csíkkarcfalván született Ádám Gyula bányászként dolgozott a múlt rendszerben és emellett nem veszélytelenül járta a moldvai csángó és gyimesi falvakat fényképezőgépével. A művész dokumentarista fotókat készít, melyek értékét csak évtizedek múlva fogjuk értékelni igazán – fogalmazott a néprajzkutató. Ádám Gyula biblikus sorsú embereket örökít meg, az erdélyi magyar szórványvilág életét tárja elénk képein keresztül. A kiállítás fotóanyagából album is megjelent 2019-ben az Előretolt Helyőrség Iróakadémia kiadásában. A megnyitón az albumot is bemutatták.
A tárlatok szeptember 6-ig tekinthetők meg a Kolozsvári Művészeti Múzeumban.