Kallós Zoltán 1992-ben hívta életre a nevével fémjelzett alapítványt Válaszúton, és az elmúlt 70 évben begyűjtött tárgyi néprajzi anyagát a Kallós Zoltán Alapítvány gondozására bízta. Intézményünk célkitűzése a magyar népi kultúra szellemi, tárgyi értékeinek, hagyományainak megtartása és terjesztése. Azóta az Alapítvány olyan tevékenységeket, rendezvényeket, képzéseket szervez, melyek a térség kulturális életét felpezsdítik, a szórványban élő magyar közösségek megmaradását segítik.
Kallós Zoltán nemcsak népzenekutatóként kiemelkedő egyéniség, hanem néprajzi tárgyi gyűjteménye szempontjából is. Magángyűjteményének első, rendezett formában történő kiállítása először 1998. augusztus 8-án nyílt meg a nagyközönség számára. Akkor, három szobában, a gyűjtemény egy részét sikerült hozzáférhetővé tenni. 2010. május 21-től azonban a teljesen felújított Kallós-kúria ad otthont a Kallós Zoltán Néprajzi Múzeum és Népművészeti Központnak, amely teljes egészében a gyűjtemény kiállítását és szakszerű tárolását szolgálja. A kiállítás látogatói most már egész évben csodálhatják az erdélyi magyar, román és szász, illetve a csángó népi kultúra tárgyi világát, hallgathatják Kallós Zoltánnak a kedves adatközlőire, sokszor kalandos és veszélyes gyűjtőútjaira való visszaemlékezéseit.
A gyűjteménynek helyet adó kúriát szülei 1933-ban vásárolták a válaszúti Bánffy családtól, de a szocialista rendszer viszontagságait a család igencsak megszenvedte, kuláklistára kerülésük miatt teljes vagyonelkobzással büntették meg őket. Így a kúria a rendszerváltozásig állami tulajdonban volt, és a mezőgazdasági termelőszövetkezet irodájaként működött. A visszaigénylési folyamat a rendszerváltozást követően, 1992-ben járt sikerrel, és az alapítvány megkezdte működését az épület falain belül.
A műtárgyak állagának megőrzése és tudományos feldolgozása céljából intézményesült néprajzi gyűjtemény 2010-ben nyílt meg a nagyközönség számára. Mintegy 10 000 néprajzi tárgy tartozik a kollekcióhoz (textil, viselet, bútorok, kerámiák és faeszközök). A mezőségi, kalotaszegi, erdélyi szász, román és moldvai csángó hagyományos népi tárgykultúra legszebb darabjait nyolc teremben mutatjuk be. A több ezer műtárgy és fénykép mellett néprajzi könyvtár, nagyszámú népzenei felvétel, film és videó található archívumunkban.
A kiállítás 7 kiállítóteremben 8 tisztaszobát mutat be, azokról a tájakról és vidékekről, ahol Kallós Zoltán élt, tanított és gyűjtött.
Mezőség tárgyi kultúráját 3 helyiségben mutatjuk be. Ezekben megismerhetjük a válaszúti, a széki és a belső-mezőségi falvak hagyományos lakáskultúráját és viseletét.
Kalotaszeget egy Nádas-menti szoba és egy havasalji kalotaszegi falu képviseli. A Nádas-menti szoba főleg Magyarvista és Méra, a havasalji falvakat pedig Györgyfalva képviseli.
A moldvai csángók tárgyegyüttesein kívül, egy-egy szobában bemutatásra kerül az erdélyi szász tisztaszoba és az erdélyi román lakásbelső és jó néhány viselet is.
