Szombat délután a szerzők jelenlétében és részvételével mutatták be a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma ez évi, sorban a hatodik kiadását, amelyet hagyományosan a Kolozsvári Magyar Napokra időzítve ad ki a Kincses Kolozsvár Egyesület, a Kriterion Könyvkiadó és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. H. Szabó Gyula főszerkesztő moderálásával zajló kötetbemutatón a szerkesztők közül elsőként Rácz Norbert unitárius lelkész szólalt fel, aki a reformáció 500 éves évfordulója alkalmából azt vizsgálta meg írásában, hogy mit jelent a reformáció unitárius szemmel. A tordai vallásszabadság kihirdetésétől számítva egy olyan sajátos erdélyi szellemiség alakul ki, amelyben nem önkénnyel szabják a törvényeket, és amelyben az igazság mindenek felett áll. Szerinte a reformáció kézzel nem fogható, de ma is élő hagyatéka, amit a templomokon, könyveken, szellemóriás elődökön túl kaptunk, a mindenkori reformátorok állandó jobbító szándéka és igazságkeresése. A lelkipásztor a reformációt egy olyan geológiai réteghez hasonlította, amelyre alapozni és építeni tudjuk a saját életünket.
Gál Tünde a kolozsvári Hóstát történeti bemutatására vállalkozott a kötetben. Mint mondta: kolozsváriként és néprajzosként egyaránt foglalkoztatta a hóstátiak rendkívül kompakt, sajátos kultúrája. Nem úgy tekint a hóstátiakra, mint egy múltbéli társadalmi rétegre, hanem valamire, ami nem tűnt el, csak átalakult. Néhány hóstáti család ma is fellelhető, és vannak olyan kezdeményezések, amelyek kultúrájuk továbbéltetését tartja szem előtt – fogalmazott. A kollektivizálás, majd a kommunizmus idején lerombolt házak, és a helyükre épített betonrengeteg hozta a hóstátiak életvitelében a legsúlyosabb változásokat. A rendszerváltás után az elvett földrészeknek csak egy részét kapták vissza, de addigra sokan külföldre költöztek – tette hozzá Gál Tünde.
A Kincses Kolozsvár Kalendáriuma idei kiadását Sinkó Zoltán humoreszkjei színesítik. Az ízig-vérig kolozsvári szerző két írását Viola Gábor színművész olvasta fel a közönség derűrésére. H. Szabó Gyula szerint a kolozsvári magyarság megfeledkezett Sinkóról, aki Veszprémbe költözése után a Kvári előnevet vette fel ezzel is kifejezve, talán némi iróniával a városhoz való ragaszkodását. Megérett az idő írásainak, publicisztikáinak kötetbe szerkesztésére – vélekedett H. Szabó Gyula.
A kötetben Gaál György és Asztalos Lajos helytörténeti írásokat közölnek. Sporttörténeti írások, kertbarát rovat, gasztronómia, gyermekeknek szóló oldal, keresztrejtvény egyaránt fellapozható a kötetben, mely hamarosan kapható lesz szabad-árusításban is.
