Hogyan lett a magyarul beszélő, magyar nevű, református vallásúból alig száz év leforgása alatt ortodox, románul beszélő, román kereszt- és családnevű zenészcsalád? Könczei Csongor néprajzkutató Hogyan lett a Kodobákból Codoba? Másodlagos identitásváltások egy mezőségi cigánymuzsikus családnál című előadása a Heltai FolkNap keretén belül.
Az ínyencségnek számító archív felvételekkel színesített előadás egy 2008-ban végzett kutatáson alapszik, mely során a szerző a belső mezőségi palatkai cigányzenész család szövevényes rokoni szálait és másodlagos identitásváltozásának mérföldköveit kutatta. Habár az elsődleges, a romungró identitás a mai napig fennmaradt, legszemélyesebb kapcsolataik ezen a szinten szövődnek, azonban a különböző társadalmi, politikai változások, a megfelelési kényszer, a mindenkori, létező vagy szimbolikus hatalomhoz való igazodás alakította a másodlagos identitást. Ugyanakkor nagyon fontos gazdasági vetületei is voltak ennek a változásnak, hiszen a megrendelőkhöz való viszonyulás már egy egészen más helyzetet teremtett, melynek során a jórészben magyarországi táncházmozgalomból profitáló Codoba Florin, a Magyarpalatkai Banda jelenlegi prímása például megtanult magyarul.
S habár az identitás önmagában érdekes téma, mégis azok a háttér-információk teszik még izgalmasabbá a történetet, mint például hogy a romungrók azok a cigányok a több mint egy tucat cigánynemzetség közül Romániában, akik magyarul beszélnek. Vagy hogy a híres magyarpalatkai zenészek nemcsak szegről végre rokonok egymással, hanem sokszor az eltérő családnevűek éppen hogy édestestvérek, annak köszönhetően, hogy teljesen következetlenül a gyermekek hol az apa nevét, hol az anya vagy a nagyszülők nevét vették fel. A lekövethetetlen családi szálakat csak személyes elmesélések után lehet hellyel-közzel kibogozni, egyébként korábban papírok nélkül házasodó romák, ahol a felek több esetben harmad- és negyedfokú rokonságban állnak egymással.
A muzsikusok, akik egyébként nagyon jó táncosok is egyben, az évszázadok óta többségében románok lakta Magyarpalatka minden népcsoportját kiszolgálták. Ma már csak a cigányokat, magyarokat és románokat, de korában a szászokat és a zsidókat is. Ugyancsak ez a megfelelési kényszer vezetett oda, hogy a hagyományos felállásból két hegedűs, két brácsás és egy bőgős felállás lett, így zenélnek a hatvanas évektől, hiszen másképp nem lehetett bírni a háromnapos lakodalmak iramát.
Akár az identitásukhoz fűződő viszonyuk, a Magyarpalatkai Banda felállása is folyamatosan változik, jelenleg Codoba Florin köré szerveződnek a zenészek.
