A sörgyártás szinte egyidős az emberiséggel, már a Nílus-völgyében is sört készítettek, mintegy nyolcezer évvel ezelőtt, de már az ősmagyarok is ittak búzaerjesztésű italt – hangzott el Az amerikai sörforradalom hatása az európai sörforradalomra című előadáson a Kolozsvári Magyar Napokon. A Magyar Kézműves Sörök Udvarában Dániel Judit elmondta: a sör maláta, komló, víz és élesztő négyeséből áll össze, amelyből a maláta a legfontosabb alapanyag, a komló pedig a keserű aromáért felelős. A Fóti Kézműves Sörfőzde képviselője előadásából kiderült, az élesztőt a 15. század környékén kezdték el hozzáadni a sörhöz, mivel az sokat segít az eltarthatóságon, a cukrot alkohollá és széndioxiddá erjeszti, ettől lesz igazi állaga a sörnek. A víz a sör 85-90 százalékát alkotja, és a vízben lévő ásványi sók aránya is nagyban befolyásolja, hogy milyen sört kapunk.
Dániel Judit a sörfajtákról szólva hangsúlyozta: azok lehetnek spontán erjesztésűek, valamint felső és alsó erjesztésűek. A spontán erjesztésű sörök főleg Belgiumban honosak, az erjesztést kizárólag az adott környéken előforduló élesztőtörzsekkel végzik, és 30-40% búzát, a szokásosnál pedig akár 10-szer több komlót adagolnak. A sört 5-6 évig is érlelik a hordóban. A 19. századig kizárólag felső erjesztésű technológiával készítették a söröket, az élesztés során a hőmérséklet 10-20° C környékén van. Ilyenkor az élesztő felszáll a sör tetejére, majd az erjesztés végén lefölözik, míg az élesztő mellékterméke felelős a gyümölcsös ízekért, ez adja a sör aromáját. Az alsó erjesztésű sörök hőfoka 5-8° C, a hűtési technológia fejlődésével vált általánossá, ez esetben az élesztő leszáll a sör aljába. Napjainkban ezzel az eljárással készül a nagyüzemi, láger típusú sörök nagy része – hangzott el.
A középkori Angliában VIII. Henrik virágoztatta fel a sörkészítést, 1516-ban pedig Bajorországban megjelent a sörtisztasági törvény, amely a sörfőzéshez csak a maláta, a víz, a komló és az élesztő felhasználását engedélyezte. Az idők folyamán a házi sörfőzdék sörgyárakká nőtték ki magukat, a sörkészítés folyamán a tudományok segítségét is igénybe vették, a fejlődés eredményeképpen pedig létrejött a technológia is, amelyik révén hosszabb ideig is el lehet tartani a söröket.
Dániel Judit a magyarországi sörfőzés kapcsán elmondta: a kőbányai terület volt az, ahol a sörgyárak megvetették a lábukat, hisz a kitermelt kövek helyén keletkező barlangok kiváló klímájú pincerendszernek bizonyultak. 1843-ban pedig már a pesti serrendtartás biztosította a söritali szabad versenyt és a sörkészítés fejlődését.
A szakember hozzátette: az amerikai sörforradalom nagymértékben hasonlít a magyarra. Az Amerikát benépesítő telepes nemzetek – német, holland, belga – sörivó területről érkeztek, így a sör a kezdetektől fogva nagy népszerűségnek örvendett. Az 1922-es alkoholtilalom 15 évig megakadályozta az alkoholtartalmú italok gyártását és eladását, így az ipar illegalitásba szorult, ezalatt pedig a sör minősége jelentősen leromlott. Bármilyen minőséget el tudtak adni, hisz volt rá kereslet. A helyzet csak az 1970-es években kezdett el változni, amikor a tengerentúli utazások olcsóbbá váltak, így az amerikai turisták felfedezték a sokkal jobb minőségű európai söröket. Az igények megnövekedése miatt az amerikai sörgyárak kénytelenek voltak átállni a minőségi sörgyártásra, számos kisüzemi házisör-főzde létesült, ahol minőségi, egyedi söröket állítottak elő.
Magyarországon egy jogi kiskapu következtében a rendszerváltás után több mint 300 kisüzemi sörfőzde létesült, ugyanis az állam a szűretlen sörök termelőit nem adóztatta meg. Azonban a nem megfelelő tudásanyag és technológia hiányában a legtöbben nem tudtak versenyben maradni, így a 2000-es években csak néhányan tudtak egyedi jelleget biztosítani szélesebb körben. A sörforradalom a 2010-es években tört ki, amikor megjelent az a fizetőképes réteg, amely igényt tartott a minőségi sörökre, és tisztában volt a minőségi sörök mibenlétével. 2012-ben lehetővé tette a kormány a házi sörfőzést, a jövedéki adót, a házi sörfőzés évi 1000 literig adómentessé vált, így napjainkban mintegy 60-70 kisüzemi sörfőzde létezik Magyarországon – összegzett Dániel Judit.
