Egy magyar egyszer már továbbjutott Isztambulba: Vizi Imre 1959-ben. Sportújságírók latolgatták az esélyeket a 80 éves kosarassal.
Akkora lesz a kelet-európai túlsúly a kosárlabda Európa-bajnokságnak abban a csoportjában, amely két hét múlva játszik Kolozsváron, mint az 1960-as években Európa élvonalában, amikor a legjobb tíz között legalább 8 csapat a kommunista tömb országaiból került ki. A régi idők kosarát Vizi Imre egykori válogatott kosárlabdázóval idézte fel Túrós Jakab László és Boros Miklós sportújságíró szerda délután a sportudvarként is működő Magyar Kézműves Sörök udvarában, majd a szeptember elsejétől hetedikéig Kolozsváron játszó hat csapat esélyeit tippelgették.
Az egyáltalán nem volt akkoriban magától értetődő, hogy vidéki, főleg kisebbségi játékos bekerülhetett a román válogatottba, amelyet a fővárosi klubok játékosai domináltak – fogalmazott diplomatikusan Vizi Imre. Rajta kívül csak két marosvásárhelyi srác szerepelt akkoriban a válogatottban, mondta, és utána egyáltalán nem feszegette ennek a hátterét.
60-70 évvel ezelőtt még szabadtéri pályákon kosaraztak, és ha egy-egy tétmeccset teremben is játszottak, az edzéseket szabadtéren tartották, emlékezett vissza az idős kosárlabdázó, aki a Kolozsvári U játékosa volt. Egyedül Bukarestben, a Floreasca csarnokban volt jó a pálya – mesélte Vizi – rugalmas, nem túl lágy de nem is túl kemény. A betonra fektetett padlót nem szerették, mert tönkretette az ízületeket, annál már salakon is sokkal jobb volt játszani.
Ilyen szabadtéri pályán fogadták 1964-ben az amerikai játékosokat is, akik végigturnézták azt a három kelet-európai országot, amely valamilyen téren némileg szembenállt a Szovjetunióval: Jugoszláviát, Magyarországot és Romániát. Romániában Bukarestben, Craiován, Iași-ban és Kolozsváron játszottak, és míg a másik három csapatot 60 ponttal, addig a kolozsvárit csak 40-nel verték meg – büszkélkedett szerényen Vizi.
Akkor láttak először olyat Európában, hogy több játékos is két méternél magasabb legyen egy csapatban, és hogy ők is ügyesek, mozgékonyak legyenek, mert ez egyáltalán nem volt jellemző az itteni bajnokságokban. Az 1959-es isztambuli Eb-n például Vizi szerint jó, ha a 12 csapatban összesen volt 10-12, két méternél magasabb játékos, és egyikük sem volt kiemelkedően jó kosaras.
Az akkori Eb-ket egyébként a Szovjetunió uralta, válogatottja 14-szer nyerte meg a kontinensbajnokságot, Isztambulból is elhozta az aranyat. Ez egyrészt annak volt köszönhető, hogy szovjet tagköztársaság lett a már akkor is kiváló kosarasokkal rendelkező Litvánia, másrészt mindenkinél hamarabb kezdtek hangsúlyt fektetni az erőnléti edzésekre abból a megfontolásból, hogy ha sokat bírnak szaladni, és jól védekeznek, akkor nem kapnak sok kosarat, közülük pedig biztosan sokan dobnak majd kosarat, mesélte Vizi Imre.
Az isztambuli Eb jelentette a román és a magyar kosárválogatott fénykorát: az előbbiek megnyerték a csoportjukat a magyarok előtt, majd a legjobb nyolc között Románia az utolsó, Magyarország válogatottja a negyedik lett. Az idei kosár-Eb csoportmeccseit négy ország rendezi, a négy csoport hat-hat csapata közül 16 mérkőzik meg majd Isztambulban.
A román és a magyar csapat ismét egy csoportban játszik, ráadásul Kolozsváron. Bár a papírforma szerint csak a csoport ötödik és hatodik helyére esélyesek, mivel olyan, hagyományosan erős csapatokkal kell játszaniuk, mint a spanyol, a horvát és a montenegrói, a két sportújságíró szerint a magyarok még akár a negyedik helyet is elcsíphetik a csoportban, mert a cseh válogatott nem a legerősebb felállásban érkezik Kolozsvárra, és így verhető. Viszont a csehek nemrég 20 és 30 ponttal verték meg a magyarokat, figyelmeztetett az idős kosárlabdázó, aki természetesen most is aktívan követi a sportág történéseit.
A román csapatnak nem jósoltak sok sikert, mivel a hazai nevelésű játékosok közül már legalább tíz éve hiányzik egy jó támadóirányító, aki átvezényelné a csapatot az ellenfél térfelére. Az európai kosárszövetség szabályai szerint pedig minden válogatott csak egy külföldről honosított játékost nevezhet a 12 fős keretébe. Vizi Imre szerint nem is várható, hogy kiemelkedő román játékos tűnjön fel az ificsapatokban sem addig, amíg nem fektetnek hangsúlyt és pénzt a játékosok egyéni fizikai felkészítésére és egyéni táplálkozására, ahogy ez már a külföldi kluboknál történik.
Azt konkrétan nem merték megtippelni, hogy ki nyeri az idei Eb-t, de azt elmondták, kiket várnak a legjobb négy közé. Túrós szerint a spanyol, a görög, a horvát és talán a francia csapat közül az egyik lesz az Európa-bajnok, Vizi Imre szerint rajtuk kívül a litvánok is esélyesek, Boros Miklós még a törököket is a legjobb négy között látja, mivel otthon játszanak, a negyedik hely pedig a litvánok és a szerbek között dől majd el.
