Úttörő fényképész visz időutazásra: a monarchiabeli Kolozsvár élete és notabilitásai elevenednek meg a Történeti Múzeum falain.
Jókai Mórt, Laborfalvi Rózát, Kossuth Lajost vagy épp Haller Károlyt, Kolozsvár egykori polgármesterét is fotózta Kolozsvár és Erdély első fényképészműhelyét működtető Veress Ferenc a 19. század második felében. A fényérzékeny lemezekre készített képei közül mintegy 1500 van a kolozsvári Történeti Múzeum birtokában, ezek közül digitális módszerekkel 500-at hívtak elő, retusáltak és részben kiszíneztek, majd körülbelül 300-at állítottak ki a múzeum legfelső emeleti termeiben. A korabeli sajtó viszont arról számolt be, hogy 1874-ben a fotográfus egy rokona Veressnek mintegy 40 ezer képét árulta.
A főként portrékat bemutató tárlatot érdemes az egyik kurátor, Mitu Melinda vezetésével megnézni, ő ugyanis sokkal több mindent elmond a képekről, mint ami elolvasható. Bár tény, hogy az első teremben Veress Ferenc életrajzát három oldalnyi szöveg részletezi három nyelven. A jóval könnyebben fogyasztható, húsz perces filmecske Veressről és munkásságáról viszont csak magyarul élvezhető.
A kurátortól nemcsak azt tudtuk meg, hogy a kiállított, harmonikaszerkezetű és óriási fényképezőgép nem Veress Ferencé volt, hanem azt is, hogy a fényképek alatt olvasható nevek többségét maga Veress Ferenc véste az üveglapok emulziójába. Néhány szereplőt a történészek azonosítottak be a képeken, de még így is nagyon sok az azonosítatlan portré, ezért Mitu Melinda azt szeretné, ha a nagyközönség is segítene a fotókon megjelenő személyek felismerésében. Távlati terveik között szerepel, hogy a múzeum online archívumot hozzon létre a képekből, amely megkönnyítené a kutatást és a nagyközönség hozzájárulását is.
Grófok, bárók, írók, színészek, nagyvállalkozók és sok-sok női portré mellett jópár képen megjelenik a korabeli Kolozsvár is. Főként a belvárost ábrázoló fotókat állítottak ki, alaposan meg lehet szemlélni, milyen volt a Szent Mihály-templom kerítése és kapuja, hogyan nézett ki a piac a Főtéren, mielőtt Pákey Lajos építész és polgármester lebontatta volna a templom körüli épületeket, vagy milyen volt a város terjeszkedésének áldozatául esett Magyar kapu. Veress fotózta a város mindennapi életét és lakosait is, de a jelenlegi tárlaton kevés ilyen kép látható. Kiállítottak viszont néhány olyan dísztárgyat, illetve ruhakiegészítőt, amilyeneket képei szereplői is viseltek.
Karrierje elején mecénások karolták fel, hogy fotózhasson az eredetileg aranyművesnek tanult Veress, arisztokrata ismerősei felszerelését is használhatta, majd fotográfus műhelye jól menő vállalkozássá fejlődött annak is köszönhetően, hogy ő volt az egyedüli fényképész a városban.
Többféle technikát is megtanult, illetve maga is kikísérletezett új eljárásokat, de találmányait nem szabadalmaztatta. Fischer Vilmos kerámiatárgyaira fotokerámiás eljárással vitt fel portrékat, ezekre iparművészeti kiállításokon figyeltek fel. A színek rögzítése már az 1860-as évektől izgatta, de csak a század végén kezdett komolyabban kísérletezni vele. Utolsó kísérleteit 1911-ben, 79 évesen végezte.
Egy évig, 1881-82-ben magántanárként tanított fényképezést az egyetemen, utána majd csak száz évvel később jelenik meg a fotózás egyetemi kurzusként Kolozsváron. Annyira szerette volna megismertetni a tudását és összefogni az ország fényképészeit, hogy utána hét éven át ő maga szerkesztette, adta ki és finanszírozta a Fényképészeti Lapokat, amely végül 84 szám után szűnt meg, miután az MTA is megvonta tőle a támogatást. Ezután több mint ezer fából álló gyümölcsöst hozott létre, itt is rendszeresen kísérletezett, hogy a legjobb gyümölcsöket termessze.
A technikai fejlődéssel nemcsak a fotózás vált egyszerűbbé, de megszűnt Veress kolozsvári monopóliuma is, ez pedig a fokozatos elszegényedéséhez vezetett. Előbb bérbe, majd eladta a műhelyét, végül a gyümölcsösét is. 84 évesen halt meg szülővárosában, Kolozsváron.
Most újra megelevenedő képeit szeptember 15-ig lehet megtekinteni a Történeti Múzeumban. A tárlatvezetések pénteken, szombaton és vasárnap is 12 órától, illetve két órától kezdődnek felváltva magyar és román nyelven.
