Mitől titok, mikor válik titokká a levéltári információ? – erről és a levéltári munkához, családfakutatáshoz, történetíráshoz kapcsolódó kérdésekről volt szó a BBTE Magyar Történeti Intézete által szervezett beszélgetésen, ahol Nagy Róbert intézetvezető kérdezte Flóra Ágnest, a Kolozs Megyei Állami Levéltár munkatársát.
A szakember elmondta: jogi szempontból nagyon jól behatárolható a titok fogalma, amit a fondképző titkosít, az titoknak minősül. Ezeknek három típusa van: szolgálati irat, titkosított irat és államtitok. „A közlevéltárakban államtitkok nincsenek, ezek az állambiztonsági hivatal, a külügyminisztérium, belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, az államelnöki hivatal és a parlament levéltáraiban található. Zárt irattárakról beszélünk, és csak engedéllyel látogathatók” – magyarázta Flóra. Hozzátette: a minősítés lejárta után a korábban titkosított dokumentum bekerül a közlevéltárba, így az többé nem minősül titoknak.
Titkok viszont közlevéltárban is vannak – derült ki, hisz a magánember levelezése az ő szempontjából titok, ha pedig közlevéltárba kerül, akkor az nyilvánossá válik. Ezért a személyi hagyatékok az elhalálozás után meghatározott időt követően válnak kutathatóvá. „A levéltáros számára pedig sok olyan titok is létezik, amiről eddig nem hallott, nem fedezte fel magának, nem ismerte, így a levéltárat is átlengi egyfajta rejtélyesség” – fogalmazott Flóra Ágnes.
A magyar vonatkozású feldolgozatlan kolozsvári levéltári anyagok mennyiségére vonatkozó hallgatói kérdésre a szakember elmondta: a Kolozsvári Levéltárban található a legjelentősebb magyar nyelvű iratanyag, a feldolgozatlanság aránya meghaladja a 30 százalékot, és az őrzött magyar nyelvű anyagok mennyisége meghaladja a román nyelvű anyagokét. Ez utóbbiak folyómétere viszont már nagyobb – jegyezte meg.
A beszélgetésen elhangzott: a romániai levéltárrendszerben nagyon kevés dolgozó van, a magyarországi rendszerben háromszor több levéltárost foglalkoztatnak. „A levéltárak a belügyminisztérium alá tartoznak, így a tűzoltókkal, a rendőrséggel és a katasztrófavédelemmel kell versenyezni a forrásokért” – mondta a szakember. Hozzátette: hatalmas a magyar szakemberhiány, a strukturális problémák miatt a szakma amúgy sem vonzó, ennek ellenére a történelem szakirányok végzettei közül a levéltárosok tudnak a legjobb eséllyel elhelyezkedni. Aki számára nem vonzó az állami szféra, az az egyre szaporodó magánlevéltárakban is megtalálhatja számítását.
