A nemzeti traumák és a demográfiai trendek befolyásolják, hogy melyik határon túli focicsapatnak szurkolnak a magyarok, és kinek szurkolnak magyarul.
Amíg a romániai futballbajnokság első osztályában, a Liga I-ben összesen 6 magyar focista játszik, addig a szlovákiai élvonalban az egész dunaszerdahelyi klub, az FC DAC 1904 a magyar identitásra és a minőségi focira építi a brandjét – derült ki péntek délután a sörudvarban, ahol két sportújságíró, Boros Miklós és Gazdag József mesélt arról, milyennek látszik a futball kisebbségi szemmel.
A szlovákiai bajnokságban is alulreprezentáltak voltak a felvidéki magyar játékosok, és olyan nem fordult elő, hogy közülük bárki visszautasítsa a szlovák válogatottságot. Mi több, gyakran az identitásuk sem volt mindig egyértelmű azoknak, akik bekerültek a szlovák válogatottba, tudtuk meg a kassai Gazdag Józseftől, aki futballfüggő, emellett a pozsonyi Pátria rádió munkatársa, és Révkomáromban él. Azt, hogy futballfüggő, könyvének a címe árulja el: az Egy futballfüggő naplójából kötetbe a felvidéki Új Szó Focitipp mellékletébe tíz éven át írt tárcáiból válogatott.
Előbb volt drukker, és csak utána sportújságíró, a szlovákiai, a magyarországi és a legfontosabb nyugat-európai bajnokságok minden részletével tisztában van, a sporttörténeti adatokat ugyanúgy a kisujjából rázta ki a beszélgetésen, ahogy Boros Miklós a romániai bajnokság részleteit.
Míg a csehszlovák bajnokságban több csapatnak is volt jelentősebb magyar szurkolótábora, a ’80-as években még Kassán is lehetett magyar szurkolást hallani, Szlovákia kiválása után és a magyarellenes retorika erősödésével ez megszűnt, és a felvidéki magyar drukkerek már csak a dunaszerdahelyi klubnak szurkolnak.
Ezt két konkrét futballesemény váltotta ki: 1992-ben a pozsonyi Slovan – Fradi BEK-selejtezőn a kommandósok indok nélkül rárontottak a magyar Fradi-szurkolókra, Gazdag József szerint Meciar ezzel akart erőt demonstrálni a magyarokkal szemben, majd 2008-ban szintén indok nélkül rohamozták meg a magyar szurkolókat a rendőrök egy Slovan – DAC mérkőzésen. A rendőri vezetők akkor a magyar szurkolók provokációjára hivatkoztak, de erről máig nem mutattak be bizonyítékot, viszont betiltották a magyar zászló lengetését a mérkőzéseken, mesélte Gazdag.
A DAC azért is lett közkedvelt, mert 1904 óta most először tudatos a magyar szál a klub koncepciójában: magyar tulajdonos irányítja, magyar cégek is támogatják. Nagyon komoly szakmai munka folyik a klubnál, és amekkora az elhivatottságuk és a pénzügyi erejük, a csapatól 2-3 éven belül bajnokot faragnak – jósolta az újságíró.
Nemzeti identitás kiváltotta incidens viszont tört már ketté nagyon is ígéretes focistakarriereket, például Szikora Györgyét.
A nemzeti traumák és az ilyen egyéni incidensek miatt sem azonosulnak a kisebbségi magyar szurkolók országuk válogatottjával, még ha Boros Miklós szerint az erdélyi fiatalok egy rétege szerette is egy időben Hagiékat, mert jól játszottak. Ilyen Szlovákiában nem igazán volt, mondta Gazdag, ő és kortársai a magyar válogatott meccseit nézte, nem a csehszlovákét, és természetesen a magyaroknak szurkoltak.
Ami viszont nem függ a nemzeti identitástól, az a drukker elvárása, hogy tiszta futballt lásson. Amióta 2011-12 körül kitört az óriási bundabotrány Magyarországon Gazdag Józsefet már nem tudja lázba hozni a közép-európai foci. Felfoghatatlan számára, hogy a 70 vádlott közül senki se kapott letöltendőt, és az egykori, illetve a pár éve kirobbant botrányok szereplői szép lassan visszatérnek a pályákra és az edzői állásokba.
