Sorban állnak gyerekek, szülők, nagyszülők, hogy az Emese Park Toportyán nevű vikinghajóján evezzenek a sétatéri tónál, és a Farkas utcai romkertben is népszerűek a tevékenységek.
A Toportyán egészen furcsa szerzet benyomását kelti az arra járókban, de talán éppen emiatt annyira népszerű. Számos alkalommal a szülők megkérdezik, hogy beszállhatnak-e ők is a gyerekeikkel. Ezt persze úgy közlik, mintha az apróságok félnének hajózni nélkülük, de mi tudjuk, hogy titokban a szülők sokszor inkább próbálnák ki maguk az evezést, mint gyermekeik, és ez rendben is van.
Kevesen kérdeznek rá, hogy a vikinghajó hogyhogy magyar hagyomány, ebből a szempontból inkább a külföldiek kíváncsiskodnak inkább. A tegnap egy tajvani fiatalember volt meggyőződve arról, hogy ennek a hajónak semmilyen köze nem lehet a magyar történelemhez, majd szívesen és csodálkozással hallgatta a rövid történelmi bemutatót, amely Szent István viking testőrségéről szólt, akik Magyarországra is elhozták hajóépítő tudásukat.
A Romkertben nemcsak szórakoznak a gyerekek: némi munka is akad a számukra, hiszen az íjazás után a nyilak keresésére indulnak, a katapultokat ők maguk feszítik meg, és a szövés egy részét is végezhetik. Ugyanakkor kipróbálhatják a fonott kosaras körhintát, valamint megcsodálhatják a kovácsmesterség gyakorlását is. Nem utolsósorban a vívást, a nemezelést és az élőzenét is szívesen tekintik meg és hallgatják. Az esti felvonulást és díszlövéseket pedig az összes Farkas utcai kíváncsiskodó megcsodálhatta.
A középkori udvarban továbbra is várjuk a 10–11. századi mesterségek és viselet iránt érdeklődőket, valamint a sétatéri tónál hajózni vágyókat is 10 és 18 óra között.
A krónikás
Kelt: péntek, augusztus 18.
A projekt a Bethlen Gábor Alapkezelő ZRT. támogatásával jöhetett létre.
