Transzszilvanizmus tegnap és ma (az erdélyi magyar értelmiség 100 éve)
Meghívottak: Kelemen Hunor, Markó Béla, Tompa Gábor, Visky András
Moderátor: Tibori Szabó Zoltán
A transzszilvanizmus első fontos dokumentumának Kós Károly Kiáltó Szó című 1921-es röpiratát szoktuk tekinteni, amelyben a neves építész, író és politikus kimondja, hogy az erdélyi magyaroknak önálló életet kell élniük, önállóan kell politizálniuk. Látszólag Erdély státusának megváltozása tette szükségessé ennek az önállóságnak a megfogalmazását, de tulajdonképpen már jóval azelőtt, még a 19. században több erdélyi értelmiségi felhívta a figyelmet arra, hogy ennek a hajdan önálló államként is működő régiónak olyan sajátos multikulturális jellege van, ami sajátos megoldásokat kíván. Ezek az elképzelések természetesen ütköztek régebben, és ütköznek ma is a nemzetállami koncepcióval, nemcsak román, hanem olykor magyar oldalról is, és továbbra is az a kérdés: mit gondolunk Erdély jövőjéről, és milyen megoldásokat kellene kialakítani ahhoz, hogy a méltányos együttélést biztosítva, a transzszilván sajátosságokat megőrizzük és továbbvigyük. Illetve: meg lehet-e őrizni és tovább lehet-e vinni ezeket a sajátosságokat? Erre próbálnak választ találni a beszélgetés résztvevői.
