Nemzeti sorskérdéseinkről beszélgetett hétfő délután Kovács István, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatója és Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszterrel a nemrégiben felavatott Vallásszabadság Házában. A beszélgetésen terítékre került a vallás és a család, mint közösségmegtartó erő, valamint az otthonmaradás kérdésköre is.
A zsúfolásig megtelt teremben Kovács István köszöntötte a jelenlevőket. Rövid megnyitóbeszédében megköszönte a magyar államtól érkező támogatásokat, melyeknek köszönhetően sikerült júliusban megnyitni a Vallásszabadság Házát. Az épület évközben kulturális térként, tudományos kutatóközpontként és múzeumként működik, azonban a Kolozsvári Magyar Napok alatt több más funkciót is betölt: beszélgetések, borkóstolók és kiállítások színhelye lesz. „A vallásszabadság 450. évfordulóján, és ma, államalapításunk ünnepén, erőteljesebbek a jövőt kutató kérdések. A nemzeteszme, a vallásszabadság öröksége és a kultúra méltó otthonra lelt ebben az épületben, ahol így együtt beszélgethetünk” – közölte.
Határon túli fejlesztések
Gulyás Gergely a határon túli fejlesztések, támogatások kapcsán elmondta: „Az elmúlt nyolc évben a magyar nemzet, hasonlóan a magyar államhoz, fokozatosan megerősödött. A fejlesztések, amelyek a határon túli magyar területeken zajlanak, soha nem a többségi állampolgárok érdekeivel szemben történnek, hanem azok őket is szolgálják. Így a románokat is büszkeséggel töltheti el, hogy ez a kulturális tér létrejöhetett és őrzi a vallásszabadság emlékét.” Gulyás kihangsúlyozta, hogy a magyar állam célja továbbra is a határon túli magyarság képviselete, és szomszédos országokkal való jó viszony kiépítése. Az elszakított területeken élőkkel való kapcsolattartásban az anyaország nagy sikert ért el – értékelte az eltelt időszakot – hiszen a magyar állampolgárság igénylésével eddig több mint 1 millióan éltek. Ez a magas szám is jelzi, hogy a magyar kormány által megteremtett lehetőségek az elszakított területeken élő magyarok számára hasznosak és szükségesek. „Most már a magyar ügyekbe minden magyar állampolgár beleszólhat, azonban fontos feladatunk az elkövetkezőkben a fiatalok közötti kapcsolattartás megerősítése is. A magyar diákoknak el kell jutniuk a határon túli területekre, hogy ne csak azok folytathassanak párbeszédet nemzeti sorskérdéseinkről, akiknek affinitásuk van ezügyben. Ha megerősítjük a párbeszédet egymás között, nem gyengülhet meg meg nemzeti összetartozásunk” – hívta fel a figyelmet a miniszter.
A családok szerepe a társadalomban
Mint ismeretes, 2018 a családok éve, s Európában nincs még egy olyan kormány, amely ilyen magas arányban nyújtana segítséget a családoknak, mint a magyarországi. A miniszter a vallás, a kereszténység, a hit és a család szerepe kapcsán elmondta: az Európai Unió olyan értékek mentén jött létre, amelyek között ezek is fundamentumot jelentettek, így most sem elhanyagolhatóak társadalomszervezési funkciójuk miatt sem.
A beszélgetés végén Gulyás Gergő gratulált a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek, kiemelve, hogy a határon túli magyar kulturális rendezvények közül a kincses városban megszervezett eseményt találja a legszínvonalasabbnak, amelyet a magyar kormány is örömmel támogat évről-évre. „A kolozsvári magyarság erőléte megnőtt, és habár sokan származtak el a városból a magyar diaszpórába, erre a hétre mégis mindenki visszatér” – zárta gondolatait a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
