„Ez a történet temetéstől temetésig tart: Ady ravatalától Csinszka koporsójáig. (…) Boncza Berta személyisége, férfiakra gyakorolt varázsa a maga sokrétűségében nem érthető meg élettörténetének második fele nélkül.” (Rockenbauer Zoltán)
Csinszkának az Ady halála után következett, eddig kevésbé ismert életszakasza alaposabb feltárására vállalkozott Rockenbauer Zoltán a második, bővített kiadásban megjelent munkában.
A művészettörténész Csinszka-monográfiája amellett, hogy Boncza Berta összetett személyiségét mutatja be levelezésein keresztül, a huszadik század első harmadának budapesti szellemi életébe is betekintést nyújt.
Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese
A beszédes alcím hármas tagolása mentén a megtelt konzulátusi rendezvényteremben a vetítettképes, jó hangulatú előadás struktúrája is eképpen volt az érdeklődők elé tárva szerda délután. Eddig kevésbé ismert vagy inkább csak másképp láttatott életrajzi adatok tükrében elevenedett meg előttünk a tankönyvek lapjairól már agyunkba égett Csinszka-portré. A kislányos szépségű, bohókás tekintetű Bertuka alakja, kiről Léda, mint utódáról vall, akinek ő megőrizte és átadja a nagy költőt; a neves költőtárssal levelező özvegyé, aki rajzait is bevetve, küldönccel történő levelezéssel igyekezett Babitsra hatni vagy a festőfeleségé, akivel a szerző elmondása szerint a közös “projektek”, egy közös barát börtönből való kiszabadításán való fáradozás, majd az otthonukon való munkálkodás fűzte szorosra a viszonyt.
A névadó Ady költészetében jelentős helyen szerepelnek a Csinszka-versek, de a talányos személyiségű asszony alakja a képzőművészetben is ihletőforrás volt számos Márffy Ödön-festményen. A szerző központi kérdése, hogy a múzsalét Csinszka részéről szándékos-e, eszközként értelmezendő-e a kor jeles alkotói körében vagy éppen a saját művészi identitáskeresés egy formája.
Csinszkának a mindig idősebb férfiakhoz való, szenvedélyes vonzalmát, melyek túlfűtöttsége megelevenedik levelezésében, az apa, de még inkább szülőhiányban felnövő életformájához kapcsolja az életrajzkutató. A vérfertőzés-közeli házasságból született Boncza Bertuka a nagymama védőszárnyai alól kikerülve, kiváló svájci neveltetésben is részesült, de egész életére kihatott, hogy felcseperedésében nem volt mellette a gyermekágyi lázban elhunyt édesanyja, de az új családot alapító szigorú apa sem.
A könyvbemutató a számos eddig ismert életrajzi adat mellett, olyan objektív részleteket is elénk tárt, melyek közelebb hozzák az olvasóhoz Csinszkát, kidomborítva bohókás, szerethető, folytonosan útkereső alakját.
