A közösségi média megjelenésével az újságírói munka milyensége változott meg. Ma már a munka kisebbik részét teszi ki az írás, a nagyobbik részt a tájékozódás, az állandóan áramló információk hitelességének ellenőrzése – hangzott el az Őfelsége, az online médiafogyasztó. Ki az újságíró és mi a hír ma Erdélyben? című előadáson. A beszélgetést Botházi Mária, a BBTE adjunktusa moderálta.
Papp Attila Zsolt, a Főtér főmunkatársa újságírói pályája kezdetét felelevenítve elmondta, hogy a közösségi médiák megjelenése előtt viszonylag kevés visszajelzés érkezett a nyomtatott sajtóban dolgozók felé az általuk előállított tartalom milyensége, hatása kapcsán. „Ma már azonnal jön a visszacsatolás, tudni lehet, hányan olvastak egy cikket, milyen hatása volt, milyen reakciókat vált ki. Ez kihat az újságírói munka milyenségére is, hisz perceken belül érkezik az olvasói reagálás” – fogalmazott az újságíró.
Gazda Árpád, az MTI tudósítója is hangsúlyozta, hogy szédületes iramban változott a sajtó azóta, hogy pályája 1990-ben, a Szabad Európa Rádió tudósítójaként kezdődött. „Akkoriban még vezetékes telefonom sem volt, írógépen dolgoztam. Ma már inkább a tájékozódás és az információk ellenőrzése teszi ki az újságírói munka nagyobb részét” – jegyezte meg.
Az újságolvasók körében népszerű témákra vonatkozó kérdésre Papp Attila Zsolt elmondta: leginkább az etnikai, politikai konfliktusokat taglaló híreket olvassák, azokat, melyekkel azonosulni tudnak. Gazda Árpád hozzátette, hogy ma is vannak olyan kényes témák az erdélyi magyar sajtóban, melyeket nem illik bolygatni. „Többek között olyan politikai kérdések is, melyekről hírt ugyan lehet adni, de például nem illik kritikusan foglalkozni a magyar kormánypolitikával. Ennek sokszor finanszírozási vonatkozásai is vannak. A legfontosabb követelmény a gyorsaság, egymással is versenyzünk, ami sok esetben a minőség, a pontosság rovására megy. Érdemes-e úgy gyorsnak lenni, hogy átugrunk bizonyos ellenőrzési lépéseket, ahogy azt az online sajtó gyakran megteszi?” – fejtegette. Az elsődleges forrásokat kellene megkeresni és nem elfogadni a tálcán felkínált információkat. Sajnos ez a jelenség a hírügynökségekben is megjelent, ami káros – tette hozzá.
Papp Attila Zsolt egyetértett Gazda megállapításaival, viszont hangsúlyozta, hogy a hírügynökségek nem részei a hírversenynek. „Ez ördögi kör, hisz belekényszerülünk egy olyan versenybe, aminek nem az a tétje, hogy milyen információt szolgáltatunk, hanem az, hogy azt az adott portálon olvassák el. Hajlok arra, hogy ennek a fajta hírversenynek már nincs akkora tétje, mint sokáig gondoltuk, és a hírversenyből ebben a formában ki kell szállni. Olyan tartalmakat kell gyártani, amelyeket csak nálad érnek el, nincs szükség információközpontú újságírásra, nem ez a sava-borsa a médiaterméknek” – vélte.
Gazda szerint manapság a hír legtöbb esetben becsorog a szerkesztőségekbe. „Ha hozzáadott érték nélkül átvesszük az információt, akkor eltávolodunk a valóságtól” – mondta. Papp Attila Zsolt a közlemény- és sajtótájékoztató-központú újságírás dominanciája ellen foglalt állást. „Az a rengeteg közlemény, ami a szerkesztőségekbe beérkezik, nemcsak duplikálásra vár, hanem a feladó elvárja, hogy azt vegyük komolyan. Még mindig erős a sajtótájékoztató-központú újságírás. Ezzel kellene leszámolni valahogy, tudatosítani kellene, hogy semmit nem vesztünk, ha nem megyünk el a sokadik arculatépítő sajtótájékoztatóra” – fogalmazott.
