Az EME-székház előadóterme kettős könyvbemutatónak adott otthont csütörtök délután. A Korunk folyóirat Komp-Press Kiadójának gondozásában megjelent két kötet: a Szerelmek a magyar történelemben, az érdeklődésre mindig számot tartó örök témát történelmi személyiségek élettörténetein keresztül tárja az olvasó elé; míg a Közelítések, tanulmányok Erdély 19-20. századi történetéhez alcímmel fiatal történész kutatók, doktoranduszok munkáit tömöríti. Az évente 8–10 kötetet kiadó Komp-Press tevékenységéről és működéséről Kovács Kiss Gyöngy főszerkesztő beszélt.
Szerelmek a magyar történelemben
A Kovács Kiss Gyöngy szerkesztette kötetet Sipos Gábor, az MTA külső tagja mutatta be, aki igényes kutatói alapossággal alátámasztott olvasmányos munkának nevezte a tizenegy pár, neves történelmi személyiség szerelmi életébe betekintést nyújtó tizenegy tanulmányt. A szövegek nagyrészt időrendi sorrendben a XVI. századtól a XX. századig vonultatnak fel ismertebb és eddig kevésbé vagy csak a történetírók előtt ismert életrajzi vonatkozású történeteket. Sokatmondó címek sorakoznak a tartalomjegyzékben, az ezekhez tartozó tanulmányokat olyan szerzők jegyzik, mint Csapody Miklós, aki gróf Bánffy Miklós és Szilvássy Karola kapcsolatáról ír, a Nádasdy Tamás és Kanizsai Orsolya levelezése nyomán kibontakozó házastársi viszonyulást Papp Gábor mutatja meg, Romsics Ignác történész pedig Bethlen István szerelmeiről írt. A magyarországi történész ráadásul jelen volt a könyvbemutatón, ahol beszélt a Kolozsvárhoz, a Korunkhoz és a Magyar Történeti Intézethez fűződő kapcsolatáról is. A Kuti Botond fiatal festőművész munkáival illusztrált könyv kivitelezésében is igényesen összeállított kötetet jelez.
Közelítések
Az eredeti levéltári forrásokból merített tanulmánykötet, ahogy az alcím is mutatja, Erdély 19–20. századi történetéhez, az eddig kevésbé kutatott periódus megismeréséhez kíván ismeretanyagot biztosítani. A kötetet, melyet Romsics Ignác szerkesztett és tanítványai, doktorandusz hallgatói tanulmányait tartalmazza, Hunyadi Gábor Attila egyetemi docens mutatta be. Both Noémi Zsuzsanna életrajzi szemléletű tanulmányában Imreh István történetírói munkásságáról ír. Hasonlóan életrajzi vonatkozású tanulmány Antal Róbert-István írása, melyben Jordáky Lajos pályakezdése domborodik ki. Fodor János az Országos Magyar Párt egyik jelentős vezéregyéniségének, Bernády Györgynek a politikai életrajzát tárja az olvasók elé. Főcze János az Országos Magyar Párt ellenzékeként fellépő Magyar Dolgozók Országos Szövetségének 1934-es megalakításáról, az alapítókról, előzményekről és következményekről értekezik, míg Olosz Levente a dicsőszentmártoni zsidóság kiegyezés utáni nyelviasszimiláció-történetét vizsgálja. Fazakas László Kolozsvár dualizmuskori közművesítéséről számol be, újdonságok bemutatásával a város megvilágításában. Kovács Szabolcs munkája az alkotmányellenesen létrehozott népbíróság tevékenységét, a távollétükben elítéltek kategóriáját taglalja a II. világháború utáni Erdélyben. Hunyadi szerint mind történetírói, mind a felhasznált források tekintetében hiánypótló munkákat gyűjt egybe az olvasmányos, a további kutatásokat segítő igényesen lehivatkozott tanulmányokat magába foglaló kötet.
