2013-ban futottak ki azok a nagyméretű helyreállítási projektek, melyek az A kategóriás műemlékek helyreállítását finanszírozták. Az azóta eltelt öt évben 37 ásatást végeztek, hét hallgatóval és öt régésszel – mondta Csók Zsolt, az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum régésze A Bánffy-kincsek nyomában című előadáson. A szakember szerint az a legnagyobb probléma, hogy munka, megbízás akad bőven, de hatalmas szakemberhiánnyal küszködnek, mivel nincs ilyen irányú oktatás. Erdélyben hét magyar és három román aktív, műemlékes régész dolgozik.
„A Transylvania Trust Alapítvány ezért egy nyári szakmai gyakorlatot indított a bonchidai Bánffy-kastélyban. Régész, történész, művészettörténész, építész és építőmérnök hallgatókat gyűjtöttünk össze, akikkel 2015-ben a kastély nyugati szárnyának pincéjét takarítottuk ki, míg 2016-ban az omlásrétegeket távolítottuk el. Ekkor találtunk rá egy kő szellőztetőcsatornára, egy lépcsőalapozásra és arra a kőburkolatra, amelyet a kommunista időszakban csákánnyal próbáltak felszedni” – magyarázta. Továbbá a romantikus homlokzat előcsarnokában azonosították azt a burkolatot, ami 19. század végi szép, igényes kivitelezésű terrakotta lapokkal volt díszítve. Ugyanott két félköríves, igényes kivitelezésű lépcsőfokot is azonosítottak, míg 2017-ben egy szép leletanyag került felszínre.
Az idei táborra 26 hallgató gyűlt össze, köztük sok román építészhallgató a jászvásári egyetemről és a bukaresti egyetemről, Budapestről pedig művészettörténész hallgatók érkeztek. Idén a kastély kápolnájánál előkerült egy szép, téglafallal körbevett téglaárkád, egy szennyvízelvezető csatorna, találtak egy Wolfgang Bánffy monogrammal ellátott kőgerenda maradványt, valamint 17-18. századi díszített kályhacsempékre bukkantak. „A hallgatók helyben megtanulják, hogyan kell összeilleszteni, lerajzolni és lefotózni ezeket. Emellett megtanítjuk őket, hogyan kell egy műemléket felmérni, digitalizálni, és modern szoftverek használatát is elsajátíthatják. Non-intruzív kutatási módszereket is bemutattunk, georadarral röntgenezik a földet, így két és fél méteres mélységig látható, hogy milyen struktúrák találhatók a föld mélyén” – számolt be Csók.
Mordovin Maxim egyetemi adjunktus, az ELTE Régészettudományi Intézetének oktatója a szlovákiai régészeti ásatásokról szólva elmondta, hogy alig van magyar régész, szlovák kollégákkal, szlovák pénzből működnek együtt. „Magyarországgal és Romániával szemben Szlovákiában nagyon erős a műemlékvédelmet fontosnak tartó civil mozgalom. Minden jelentősebb várnak van ilyen várvédő csapata, akik önkéntesen végzik tevékenységüket. Évente többhetes táborokat szerveznek, takarítanak, falaznak, ásnak, szakembereket hívnak, és állami forrásokra pályáznak. Ilyen önszerveződő csoportokra lenne szükség Erdélyben is” – fogalmazott.
Hallgatói kérdésre válaszolva Hegedüs Csilla, a Transylvania Trust elnöke elmondta: a bonchidai Bánffy-kastélyban jóformán minden épületet sikerült befedni. „Húsz évig áztak a falak, így továbbra is omlásveszélyesek. Folyamatosan pályázunk támogatásokra, hogy megerősítsük a falakat, hisz állami támogatást nem kapunk, így Magyarországról és Brüsszelből várunk finanszírozást. A főépületben a 19. század végi állapotában visszaállított kápolna már meg van nyitva. A tervek szerint ugyanitt egy Bánffy Miklós interaktív emlékteret szeretnénk megnyitni, az emeleten található romantikus szárnyban pedig korabeli fényképek alapján az eredeti családi lakosztályokat állítjuk helyre” – számolt be a munkálatok jelenlegi állásáról.
Hangsúlyozta: az általuk legutóbb ismert és a család által használt állapotot tervezik visszaállítani, és a kastély többi részének olyan funkciót szánnak, amelyik teljes mértékben tiszteletben tartja a történelmet, ugyanakkor a 21. századi igényeket is kielégíti.
A 17. századi konyhában jelenleg kulturális kávézó működik, a tetőtérben a diákok szálláshelye van. A volt istállóban minden itatót, boltozatot felújítottak, és kiállítótérként, valamint esküvői helyszínként működik. A díszudvar többi részében kortársművészeti központot alakítanak ki, és minden felújítanak, amiről tudomásuk van.
A második világháború után eltávolított barokk szobor- és urnagalériából hét szobor kerül vissza hamarosan Bonchidára. A kastély malmát érintő szerkezeti beavatkozások lezárultak, ott a falusi élet múzeumát tervezik létrehozni, két malomkereket szeretnének visszaállítani, a látványmalomban pedig napi 200 kg búzát lehet majd őrölni. A kastélykert jelenleg az erdőgazdálkodási hivatal tulajdona, a területet pedig gyönyörűen megtisztította az Electric Castle csapata, megóvták a még álló fákat. „Amennyiben sikerül egy olyan tájépítészt találni, aki képes összeegyeztetni egy barokk és egy 21. századi park elemeit, akkor reménykedhetünk abban, hogy 100 év múlva újra pompázó park fogadja a látogatókat” – mondta Hegedüs.
