A Mátyás király-emlékév keretében, augusztus 24-én három, a Kolozsvári Magyar Napok programjából magasan kiemelkedő kiállítás megnyitójára került sor a Farkas utcai református templomban. A kiállítások Mátyás király korának és élettörténetének részleteit mutatják be, különböző technikákat felhasználva.
A Mátyás király – mecénás és katona elnevezésű kiállítást Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója nyitotta meg. Megnyitóbeszédében a budapesti Magyarság Háza nevében megköszönte a Kolozsvári Magyar Napok szervezőinek a meghívást, valamint a Kincses Kolozsvár Egyesület közreműködését. „A köznemesi családból az arisztokráciába felemelkedett Hunyadiak évtizedekre meghatározták a magyarság történelmének menetét. Míg Hunyadi János a törökökkel szembeni harcban volt verhetetlen, addig fia, Hunyadi Mátyás az ország felemelését érte el” – hívta fel a figyelmet Csibi. A kiállítás egyedi technikával láttatja Mátyás életét mecénásként és katonaként. „Úgy vélem, az itt látható kiállítás nem csupán a látogatók lelki és szellemi gazdagodását kell erősítse, hanem a közép-európai népekhez is el kell jusson, tudatva: Mátyás meghalt ugyan, de mi nem nyugszunk, amíg az igazságot el nem hozzák nekünk. A Mátyás király-emlékév az önmagunkra, egymásra és az igazságra találás reneszánsza” – zárta gondolatait a Magyarság házának igazgatója.
Gaal Gergely, a Mátyás király-emlékév tanácsadó testületének elnöke a Hunyadiak dicső kora kiállítást nyitotta meg, elmondván: az idei emlékév keretén belül nemcsak a Kárpát-medencében zajlanak az igazságos királyra emlékező rendezvények, hanem a diaszpórában is egyaránt. „Mátyás nemcsak amiatt jelentős a magyar történelmünknek, mert az egyik legismertebb király számunkra, hanem azért, mert a 32 évig tartó uralkodása alatt felismerte korának legnagyobb kihívásait, és tudott rá válaszolni. Tudta, hogy az Oszmán Birodalmat csak úgy lehet megállítani, ha megerősíti az ország határait, közösen egyesítve Közép-Európa erőforrásait” – hangsúlyozta Gaal. Beszédében kitért a magyarsággal együtt élő népek megértésére, elmondván: a magyarság a Kárpát-medence legnagyobb létszámú etnikuma, amit a szétszakadt határok ellenére is összeköt a történelmi ősök emléke, feladatuk azonban jó viszonyt ápolni a szomszédos népekkel, akárcsak Mátyás.
A Hunyadi Mátyás életterei elnevezésű kiállítást Lupescu Radu történész nyitotta meg. Mint kiderült, a kiállítás egy tíz évvel ezelőtti ötlet megvalósítása, amely a Kincses Kolozsvár Egyesület felkérésére teljesült. A kétnyelvű pannókiállítás Mátyás király életének főbb állomásait mutatja be olyan helyszíneket láttatva, mint a Vajdahunyad vára, a kolozsvári szülőház, valamint az uralkodói rezidenciák, köztük a reneszánsz stílusú Budai Vár, a visegrádi nyári palota, a diósgyőri vár és a tatai vár. Nem csupán azt fedezhetjük fel a pannókon, hogy hol járt és élt Mátyás király, hol hozta meg fontos politikai döntéseit, hanem betekintést nyerünk Mátyás mecenatúrájába is, valamint hódításait is áttekinthetjük. „Annak köszönhetően, hogy kétnyelvű kiállításról beszélhetünk, az uralkodó története Erdély minden pontján megállja a helyét, továbbörökítve e jelentős személyiség alakját” – zárta gondolatait Lupescu.
