800 féle aromát azonosítottak az ébresztő italban, mióta divattá vált nem elégetni, hanem finomra pörkölni a szemeket.
Az új aromák és textúrák mellett kávétörténettel is gazdagodtunk, mióta divatba jött az újhullámos kávézás. A keserűn kívül más ízeket is megcélzó, alternatív készítési módokat ugyanis azzal is népszerűsítik, hogy a kóstolókon sokat mesélnek a kávé, a kávézás és a kávéházak elterjedésének történetéről, a jó minőségű kávék termelésének idő- és munkaigényes voltáról.
Nem tett másként Tamás Szende Tímea, a kolozsvári Koffer kávézó egyik alapítója, három éve baristája, aki a Kolozsvári Magyar Napok utolsó napját kézműveskávé-bemutatóval és -kóstolóval indította számunkra a napot a Planetárium sörkertben. Soha nem volt ennyire jó kávézni, mint most, biztatott: egymás hegyén-hátán nyílnak Kolozsváron is az újhullámos kávézók.
Az újhullámos jelző alapvetően két dolgot jelent, szűrtük le az előadásból. Odafigyelnek, milyen kávétermelőtől, milyen termőterületről veszik a kávét, fontos ugyanis számukra, hogy a termékkel együtt megbízható termelőt „fizessenek meg”, aki odafigyel és feltünteti a kávétermesztés minden folyamatát a terméken, és megfizeti a nagyon aprólékos munkát végző alkalmazottait.
Másrészt ezek a kávézók a standard eszpresszó mellett alternatív, filteres módszerekkel is előszeretettel készítenek kávét, mert ezekkel sokkal többféle ízt lehet kinyerni. Ennek előfeltétele, hogy nem csak erősen, közel feketére pörkölt kávét szereznek be a pörkölőktől, hanem előszeretettel utaznak a barna sokféle árnyalatára. Az elkészítésre pedig a méregdrága (mert minőségi) eszpresszógépek mellett gyakran bevetik a chemexet, az aeropress-t, a frenchpress-t. És persze minőségi kávédarálót is, amely az említett eszközökhöz más és más méretű szemcsékre őrli a kávészemeket. Őrölni közvetlenül a készítés előtt érdemes, így kerül a legtöbb aroma, illóolaj a kávénkba ahelyett, hogy hetekig párologtatnánk őket, de aromazáró zacskóban a megőrölt kávé is akár hetekig tudja produkálni az íz- és illataromákat közel azonos minőségben.
Az alternatív, filteres eszközök előnye, hogy otthon is könnyen bevethetők, nem égetik a kávét, vagyis nem tudunk ihatatlanul rossz kávét készíteni velük, viszont sokat kísérletezhetünk velük és a kávé mennyiségével, a víz hőmérsékletével, hogy azt az ízkombinációt hozzuk ki a szemekből, amelyre vágyunk.
A kávétörténet Etiópiára vezethető vissza (most vasárnap is etiópiai kávét kóstoltunk), de a kávéivás az Arab-félszigeten vált “tömegkultúrává”, Európa a zarándokok és kereskedők révén onnan importálta a szokást és a terméket a 15-16. században. A huszita forradalomkor már ittak kávét Európában annak ellenére, hogy az egyház tiltotta az “arabok fekete borát”, az ördög italának tartotta.
A kávénak – és a velencei kereskedőknek – viszont a pápa sem tudott ellenállni, Velencének külön jogot adott a kávé árusításához. A 17. század elején Londonban már 300 kávéház működött. A kávé export-importját a földrajzi felfedezések dobták fel, az angol és holland gyarmatbirodalmak terjesztették el a termelését. A hollandok Jáva, majd Celebesz és Szumátra szigetén kezdték el termelni, Hollandia ma is a kávéfogyasztás és kávékultúra európai bajnoka.
A francia király hivatalos botanikus kertjében is nevelt egy cserjét, azonban egy kalandvágyó hivatalnok egyik ágával elindult Latin-Amerikába, szerencsére több vihart és kalóztámadást is túlélt, és ebből az ágacskából származott Martinique szigetének összes kávécserjéje. Jelenleg a kávé a kőolaj után a második legkeresettebb termék a világkereskedelemben, tudtuk meg ma.
A kávé csak a trópikus égövön, a ráktérítő és a baktérítő közötti, úgynevezett beanbeltnek a magaslati területein nő, három év után kezd értékelhető termést hozni, és ha csak egyetlen cserjét is megtámad valamely betegség, az egész termőterületet ki kell vágni. A kávécserje képes 80 évig is elélni, de 30 év alatt kimeríti a talajt, nagyjából ennyi egy kávéfarm élettartama.
A cserjén a kávé cseresznyejellegű gyümölcse nem egyszerre érik meg, ezért a kézműves termelők nem egyszerre szüretelik le, macerás a válogatása, majd a gyümölcshús eltávolítása a magról is nagyon munkaigényes. Ezt vagy szárítással vagy mosással érik el, de mivel a mosáshoz rengeteg, utána másra már használhatatlan víz kell, a kézműves kávét kereső kávéházak, pörkölők azokat a termelőket keresik, akiktől félmosott kávét tudnak beszerezni. Minél tovább marad a kávétermés húsa a magon, annál édeskésebb lesz a kávészem.
A kávék két nagy típusa közül a robusta az igénytelenebb (alacsonyabban, már 800 méteren is terem), nagyobb a terméshozama és a koffeintartalma. Az arabica a kényesebb, magasabban terem és kevesebbet, viszont jóval többféle aromát lehet kisajtolni belőle. Míg az ipari forradalom lehetővé tette eszpresszó lényege az volt, hogy minél inkább standardizálhassák a kávéfőzést, a világon mintegy 30, nálunk tíz éve beindult újhullámos kávézás lényege a minél több és változatosabb aromák kinyerése a kávéból a termőterület, a pörkölés és a kávékészítés módjának változtatásával.
Pörköléssel 800 féle aromát lehet kinyerni a kávéból, tudtuk meg, és megismerkedtünk a kávénáci kifejezéssel is: aki nem hogy nem ajánl, de nem is ad cukrot a kávévendégei számára. Bár a kávékészítés autenticitása az újhullámos kávézók számára is elsőrendű, ha kérünk, természetesen kapunk cukrot és tejet a kávénkba. Ha nem tudjuk meginni tej nélkül a kávét, a kóstolással mindenképp próbálkozzunk: a változatos ízélmények sokak kávézási szokását forradalmasították.
