Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter volt a vendége a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett, aktuálpolitikai és nemzetpolitikai kihívásokat, feladatokat összegző beszélgetésnek a Vallásszabadság Házában. A Fidesz fiatal, de már igen népszerű politikusa felvezető előadásában, majd Kovács Istvánnal, a Magyar Unitárius Egyház közügyigazgatójával folytatott beszélgetés során kiemelte: a magyar polgári kormány a következő négy évben arra törekszik, hogy mindazokat a megvalósításokat tovább fejlessze, amelyeket a nemzet-, a gazdaság- és ifjúságpolitika terén elért. Hangsúlyozta: Magyarországnak az érdeke az, hogy erős és sikeres szomszédjai legyenek, stabil politikai partnerei, akikkel érdemben tárgyalni lehet. A fórumot követő sajtóbeszélgetésen a jogász, szakpolitikus miniszter lapunk több kérdésére adott választ, többek között arra, hogy milyen esélyei vannak a magyar-román kormányközi együttműködésnek.
A nemzetpolitikában a teljes konszenzus a mai napig nem jött létre, de a helyzet kétségkívül javult. 1990 után a magyar külpolitika mindenekelőtt az euroatlanti csatlakozást tűzte ki célul, a szomszédos államokkal való jószomszédi viszony kiépítését, másrészt pedig azt, hogy az anyaországnak a határon túli magyarsággal való kapcsolata méltó rangra emelkedjen – fejtette ki felvezető előadásában Gulyás Gergely.
Az elsődleges szempontok sorrendjének meghatározása azonban eltérő módon valósult meg az elmúlt évtizedekben: 1994 után a posztkommunista elit a jószomszédi viszonyt választotta a határon túli magyarsággal szemben, a 2002–2010 közötti időszakban mélypontra került a külhoni magyarokhoz való viszonyulás. 2010 után a korábbi kormányzó erők olyan politikai mélységbe kerültek társadalmi szinten is, hogy pozitív értelmet nyert mindaz, ami felfogásukkal szemben állt – emelte ki a miniszter.
Megállapította: vannak kivételes alkalmak a nemzet történelmében, amelyeknek jelentőségét egyformán fontosnak ítélik a politika résztvevői: erre példa, hogy az Országgyűlés február 20-án teljesen egyhangúan fogadta el a január 13-i, a vallásszabadság 1568-as tordai kihirdetését ünneplő emléknapot kijelölő törvényt. Szinte egyhangúan szavazta meg 2010-ben a magyar parlament azt a törvényt is, amely a június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává minősítette.
„Célunk, hogy minden magyar megtapasztalhassa az együvé tartozás élményét”
Az egyszerűsített honosítással igényelhető magyar állampolgárságért már több mint egymillió határon túli magyar folyamodott, ami nyilvánvalóan jelzi, hogy élni kívánnak a felkínált lehetőséggel. Az anyaország a továbbiakban is arra törekszik, hogy lehetőséget teremtsen arra, hogy minden magyar megtapasztalhassa az együvé tartozás érzését, azok is, akik „sajátos történelmi tragédiák folytán az ország határain kívül rekedtek” – hangsúlyozta Gulyás Gergely.
Az elmúlt nyolc évben a magyar nemzet erősödött, az állam gazdasági ereje is nagyobb, mint korábban, a fejlesztések a határon túliak érdekeit is szolgálják – összegezte a politikus. Hozzátette: a következő négy évben az országnak továbbra is polgári kormánya lesz, amely mindazt erősíteni szándékszik gazdaság-, nemzet-, és ifjúságpolitikában, amit eddig elért. Ez a kormány feladatának tekinti az anyaországi és a határon túli magyar fiatalok közötti kapcsolattartás erősítését is.
„A magyar kormány kellően erős, hogy minden jó kezdeményezést támogatni tudjon”
„Ha nem tudjuk a társadalom egésze, s azon belül a fiatalság számára kézzelfoghatóvá tenni azt, amit mi összetartozásnak vélünk, akkor az meg is gyengülhet” – hangsúlyozta Gulyás Gergely. Ezért támogatja a kormány, hogy a gimnázium négy éve alatt minden magyar diák eljuthasson a határon túli területekre, ahol magyarok élnek. Kiemelte azt is, a magyar kormány kellően erős ahhoz, hogy minden jó kezdeményezést támogatni tudjon az oktatás vagy közművelődés terén. „A kormány csak támogatni tudja például a vasárnap kezdődött Kolozsvári Magyar Napokat, megrendezni nem tudná. Mindig a szervezőktől függ, hogy egy-egy hasonló rendezvénynek milyen hozzáadott szellemi értéke lesz” – emelte ki a politikus.
„Magyarországnak érdeke, hogy erős és sikeres szomszédai legyenek”
Ami külpolitikáját illeti, Magyarország érdeke az, hogy „erős és sikeres szomszédjai legyenek”, és a közép-európai térség is egységesen erősödjön; a miniszter szerint korántsem kedvező, hogy nem erős és erősödő államok vezetőivel kell tárgyalniuk, hanem „állandó belső válságokkal és szuverenitásproblémákkal küzdő országok vezetőivel.” Megjegyezte, a „magyar kártyát” az szokta leginkább kijátszani a belpolitikai csatákban, aki nem elég erős ahhoz, hogy a saját teljesítményéből kovácsoljon maga számára politikai tőkét. Mindamellett – emelte ki Gulyás Gergely –, a magyar nemzetpolitika céljai nem attól függenek, hogyan viszonyul Magyarországhoz egy-egy szomszédos állam.
Kovács István közügyigazgató kérdésére, hogy mennyire fontos a keresztény fundamentum ahhoz, hogy a magyar nemzet megmaradjon, Gulyás Gergely kifejtette: Európa eleve értékek mentén jött létre. Érték a kereszténység, a tízparancsolat, amely világi környezetben, világi törvények szintjén is megnyilvánul. Másrészt számtalan terület van az európai ember viselkedésében, az emberi méltóságról alkotott elképzelésében, amely hagyományos keresztény alapállást feltételez.
Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kereszténység egyéni megélése, gyakorlata nem része a politikának; lehet valaki hasznos a közéletben akkor is, ha nem gyakorló keresztény. Társadalmi rendezőerőként viszont nagyon is fontos a kereszténység, a kereszténydemokrata politika pedig ennek megfelelő eszméket és értékrendszereket helyez kulcsfontosságú helyekre.
A keresztény értékrend megélésének legbensőségesebb közege a család – állapította meg Kovács István, emlékeztetve, hogy a magyar kormány az idei esztendőt a család éveként hirdette meg.
„Európában nincs még egy kormány, amely a bruttó nemzeti össztermék (GDP) hasonló arányával támogatná a családokat, hiszen ennek közel 5 százalékát fordítjuk erre, és ezt tartjuk a helyes alapállásnak”, emelte ki Gulyás Gergely. Megjegyezte: Nyugat-Európában mára avítt, konzervatív álláspont, hogy házasságot férfi és nő köthet. Magyarországon ez az alaptörvény része 2011 óta, az Alkotmány védi a házasságnak a férfi és nő közötti intézményét. Egy neves magyar alkotmánybírót idézve Gulyás Gergely elmondta: „egy jogrendszer egy generációval lehet konzervatívabb, mint maga a társadalom”, a társadalmi vitákat pedig feltétlenül „meg kell vívni.”
Az európai politikum szintjén zajló migrációs viták, Magyarország megítélése, és az Európai Unión belüli együttműködés lehetőségei kapcsán a miniszter kifejtette: ma már Magyarország ellenfelei sem vitatják, hogy a magyar államnak a migrációs vitában képviselt álláspontja hangsúlyosabb, mint azt az ország gazdasági ereje indokolná. Az elmúlt három-négy évben Nyugat-Európában is felvetették a kérdést, hogy milyen eséllyel lehetséges a bevándorlók integrációja – mondta Gulyás Gergely. A vitában „Magyarország erkölcsi, nemzeti és európai alapokon áll, és nekünk van igazunk”, tette hozzá. Kiemelte azt is, a magyar kormány fontosnak tartja, hogy az Európai Unióban az eltérő vélemények is megmaradhassanak, egymás mellett élhessenek.
„Mi nem Egyesült Európai Államokat akarunk, hanem a nemzetek Európáját”
A sajtóbeszélgetésen a minisztert arra kértük, értékelje a magyar és a román kormány kapcsolatát, együttműködésének lehetőségeit, gondolva mindenekelőtt arra, hogy a marosvásárhelyi római katolikus iskola ügyében valóságos politikai sakkjátszmát kell(ett) folytatni – kilátásba helyezni a román kormány számára, hogy Magyarország nem támogatja majd a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD) való felvételét, ha nem történik előrelépés.
– Nem a kormánypártokkal, hanem a mindenkori román kormánnyal igyekszünk kiegyensúlyozott kapcsolatot fenntartani. A jószomszédi viszony nem válhat öncéllá, ugyanakkor a marosvásárhelyi iskolaügyhöz hasonló kérdésekben a kormányközi kapcsolatok is segítséget jelentenek. Ebben az ügyben az eddigi kudarcok oka az is, hogy Romániában nincs egy olyan stabil központi kormányzat, amely a döntésekért vállalná a felelősséget; hiába vannak alkalmi találkozók és kapcsolattartás a két kormány között, mindez érdemben nem vezet oda, hogy a kérdéseket rendezni tudjuk, hogy meghozzák azokat a döntéseket, amelyek a helyi magyar közösség alapvető jogait érintik, és egészen bizonyosan megilletnék őket. Hosszú távon ennek ellenére is optimista vagyok a marosvásárhelyi iskolaügyben, de pillanatnyilag azt látni kell, hogy a román oldalról semmilyen előrelépés nem történik.
– Észlelhető-e szemléletváltás az illegális migráció kérdéskörében a vezető nyugat-európai politikusok körében?
– Igen, ez mindenesetre megtörtént: észrevehető, ha megnézünk ma egy német kormánynyilatkozatot, vagy, ha pártokra gondolunk, a CDU-nak már a 2016. decemberi pártkongresszusán elfogadott nyilatkozatot kilencven százalékban akár mi is írhattuk volna. A jobboldali pártok felmérték, hogy elveszítik társadalmi beágyazottságukat, ha migrációügyben nem egy bevándorlásellenes álláspontot fognak képviselni. De belátták ezt mások is: a holland liberális kormánypárt például szélsőjobboldali retorikával nyert választást. Mi polgári pártként igyekszünk a szélsőjobboldali retorikát távol tartani magunktól, ez nem a sajátunk, és az emberi méltóság tiszteletben tartása által elkülönülünk ettől.
– A magyar kormány egy erős állam, mondhatni magyar nemzetállam kiépítését folytatja. Ugyanezt teszi immár jó ideje Románia is, de ez az erdélyi magyar kisebbség szempontjából nem kimondottan előnyös törekvés. Hogyan egyeztethető össze ez a két szempont a magyar nemzetpolitikai törekvések vonatkozásában?
– Éppen ilyen kérdésekben fontos, hogy a magyar politika pontosan fogalmazzon: mi nem Egyesült Európai Államokat akarunk, hanem a nemzetek Európáját szeretnénk megvalósulva látni. Nem a nemzetállam a jó megfogalmazás, én igyekszem nem is használni ezt soha; a román alkotmány azzal a hamis állítással kezdődik, hogy egységes, és oszthatatlan nemzetállam, miközben tényszerűen nem az. Másrészt, az Európai Unió egyik nyilvánvaló áldása a mozgásszabadság, a határok légiessé válása. Éppen ezért, támogatjuk Romániának a Schengen-csatlakozását is, hogy az uniós tagság a Schengen-zónához való tartozás nagy előnyével, a szabad mozgással is kiegészülhessen, s a nemzetek Európája valóban megvalósulhasson.
További újságírói kérdésre Gulyás Gergely közölte: nem tudnak arról, hogy Románia változtatott volna azon az álláspontján, hogy kedvezően fogadja a magyarországi gazdasági fejlesztési program erdélyi kiterjesztését. Reálisnak nevezte, hogy a gazdaságfejlesztési programot 2019 elején hirdessék meg.
Úgy vélte, a 2019 első félévére esedékes soros román EU-elnökség fontos feladata lesz a zavartalan ügymenet biztosítása egy olyan időszakban, amikor az európai parlamenti választások határozzák meg a politikát.
„Magyarország mindig örül, ha az EU-hoz újabban csatlakozott országok valamelyike látja el a soros elnökséget”, mondta Gulyás Gergely. Hozzátette azonban, hogy az EP-választások időszakában kevesebbet lehet elérni az unióban, mert mindenki a voksolásra figyel.
