HASZMANN PÁL MÚZEUM, CSERNÁTON

A csernátoni múzeumot alapítójáról nevezték el 1999-ben. Haszmann Pál (1902–1977) pedagógus és Haszmann Pálné Cseh Ida (1909–2003) magángyűjteményüket ajánlották fel a közösségnek múzeumalapítás céljából. Sok támogató segítségével válhatott valóra több évtizedes múzeumteremtő álmuk. Munkájukat fiaik és azok családjai viszik tovább.

Az intézmény a Damokos Gyula-kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet. A kúria az 1950–1970-es években teljesen elhanyagolva, állagában leromolva, „gazdátlanul” élte végnapjait, amikor múzeumlétesítés céljára az akkori állami és helyi vezetők kijelölték és átadták. A 17–19. században épült udvarház neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. A több mint kéthektáros terület és a többszobás épület lehetőséget teremtett a múzeum (skanzen) létrehozására, amely 1973. február 25-én nyitotta meg kapuját a Székely Nemzeti Múzeum külső részlegeként.

A fenti időponthoz kötődik a Csernátoni Népfőiskola és a csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület alapítása is.

A Haszmann Pál Múzeum kertjébe áttelepített székely házak, székelykapuk, vízimalom, a háromszéki népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget. A vidék méhészkedési múltjának bemutatása külön is érdekes és gazdag gyűjteménye a szabadtéri múzeumnak. Az épített örökség emlékei kopjafákkal, keresztekkel, sírkövekkel a vidék székely temetőképének eredeti arculatát tükrözik.

A gyűjtemény fontos részét képezi a község és vidék művelődéstörténetét, illetve nevezetes személyeinek életét, munkásságát bemutató alapkiállítás. A múzeum udvarán Csernáton nagy szülöttjeinek, Bod Péternek és Végh Antalnak a mellszobrai állnak.

A skanzen Erdély-szerte egyedülálló gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám- és gépgyűjtemény, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát mutatja be: korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot.

A Damokos-kúria késő középkori, boltíves pincéjében kapott helyet a vidék öntöttvasművességét bemutató „kályhamúzeum”, amelynek legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, többségük a 19. századból, a magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból valók.

A múzeumban 2004-ben nyitották meg a technikatörténeti tárgyakat felvonultató „rádiós” kiállítást. A legkorábbi készülékek közé tartoznak a kristálydetektoros, fülhallgatós rádiók. A vevőkészülékek sokasága mellett a hangrögzítő, hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet kaptak az 1920-as, 1930-as évektől kezdődően egészen napjainkig. A gyűjteménynek több mint nyolcvan százalékát sikerült ismét működőképessé tenni, azokat meg is szólaltatják a látogatóknak.

A múzeummal párhuzamosan működik a Csernátoni Népfőiskola, amely áprilistól októberig fogadja a hagyományos mesterségek – fafaragás, bútorfestés, nemezelés, fonás-szövés, ács-, asztalosmesterség, művészi kovácsolás, székelykapu-építés, faragás stb. – megismerésének igényével és e lehetőséggel élni kívánó fiatal alkotók százait.

Elérhetőség:

Haszmann Pál Múzeum

527070 Csernáton 330. szám, Kovászna megye

E-mail: [email protected]

A Haszmann Pál Múzeum foglalkozásai a 10. Kolozsvári Magyar Napokon:

– bútorfestés, nemezelés – minden korosztálynak,

– óriás puzzle és néhány kisebb kirakós a kiállításainkról – minden korosztálynak,

– a kiállítások, gyűjtemények megismerését célzó feladatlap – iskolásoknak.