Isztambul 100 – Kós Károly és a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet – a kiállítást megnyitja: Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója; Anthony Gall, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának dékánja, Tudor Sălăgean, az Erdélyi Néprajzi Múzeum igazgatója. Látogatható szeptember 8-ig.
Istanbul 100 címmel, a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet megalapításának 100. évfordulója alkalmából 2017. február 9-én új kiállítás nyílt az Isztambuli Magyar Intézetben, mely 2017. április 1-ig várta a látogatókat.
Száz évvel ezelőtt, 1917 januárjában kezdte meg működését Magyarország első állami alapítású külföldi kutatóintézete, a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet, ami egyben az intézményesített magyar kulturdiplomácia 100. évfordulója is. Ezen jeles évforduló alkalmából Hammerstein Judit helyettes államtitkár, Hendrich Balázs főkonzul és Fodor Gábor igazgató emléktáblát avattak fel az Isztambuli Magyar Intézet bejáratánál.
A Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet 1918 novemberi bezárásáig, Hekler Antal igazgatón kívül hat ösztöndíjas fordult meg. Köztük volt a fiatal Kós Károly is, aki az 1917 februárjától 1918 májusáig tartó időszakban tartózkodott az Oszmán fővárosban, és ezalatt elkészítette a város térképét, megfigyeléseket végzett a hagyományos oszmán építészet témájában, tanulmányozta Szinán mester munkáit, javaslatokat tett a városfejlesztés kijelölendő főbb irányelvei tekintetében, végezetül pedig mindezeket Sztambul című könyvében összefoglalva tárta az olvasók elé.
Az Anthony Gall, Fabó Beáta és Fodor Gábor által kurált kiállítás három fő témakörből áll: az első rész (The Architect) Kós Károly életútját és munkásságát mutatja be, a második (Stambul) Kós isztambuli tevékenységébe enged bepillantást, míg a harmadik (The Institution) a Konstantinápolyi Magyar Tudományos Intézet másfél éves történetét hivatott bemutatni. Az érdeklődők a tárlaton végigsétálva bepillantást nyerhetnek a török-magyar kapcsolatok 20. századi történetének, illetve Kós Károly életútjának egy eddig kevéssé ismert fejezetébe.
A kiállítás létrejöttéhez hozzájárultak: Budapest Főváros Önkormányzata, a Balassi Intézet, Budapest Főváros Levéltára, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a Magyar Nemzeti Levéltár, a Székely Nemzeti Múzeum és a Kós család, továbbá a Budapesti Történeti Múzeum, a Kiscelli Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, az ELTE Egyetemi Levéltára és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
