800 éves az Aranybulla – Rácz György előadása

800 éves az Aranybulla – Rácz György, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára főigazgató-helyettesének előadása.

2022-ben ünnepeljük az 1222-ben II. András király által kibocsátott Aranybulla 800 esztendős évfordulóját. Az előadás az évforduló tudományos eredményeit számba véve bemutatja a szöveg értelmezésének megoldatlan problémáit, magát a szöveghagyományt, a levéltári példányok történetét és utóéletét. Van-e eredeti, hiteles szöveghagyomány? Hányszor és miért újították meg? Az előadás rávilágít II. András király kibocsátásban betöltött szerepére is, hiszen a legújabb kutatások szerint az intézkedéssor tartalmának kialakítása elsősorban II. András szándékai szerint alakulhatott.

Bár szövege szerint hét eredeti példányban állították ki, szövegét csak későbbi másolatokból ismerjük: 1318-ban átírták ugyan a magyar főpapok egyszerű másolatban, de a király ezt nem erősítette meg. Ezt a példányt az esztergomi Prímási Levéltár őrzi. Az 1222-es szöveg királyi megerősítést csak 1351-ben kapott I. Nagy Lajos király törvényében, ezért ezt tekinthetjük a legrégebbi hiteles átiratnak vagy hiteles másolatnak. Ettől kezdve királyaink rendre ezt az átírt példányt erősítették meg koronázásukkor. A 13. századot ugyanakkor az aranybullák korának tartja a történetírás, hiszen annak tekinti az 1222. évi törvény 1231. évi megújítását és az 1267. évi törvényt is. A későbbiekben az 1222-es törvény szövegét tekintették az első írott magyar „alkotmánynak”, elsősorban azért, mert az uralkodó és a kiváltságokkal rendelkező nemesség egyezségét látták benne: a királyi hatalom korlátozását, a középkori értelemben vett szabadságjogok elismerését. A magyar Aranybullát méltán emlegetik Európa első szabadságlevelei között mint a társadalmi szerződések középkori előképét.