A Kolozsvári Magyar Napok az elmúlt években bebizonyította, hogy Erdély legnagyobb kulturális fesztiváljaként nem csak egy évről évre egyre nagyobb tömegeket vonzó programsorozat, hanem egyben az erdélyi és Kárpát-medencei magyar kulturális élet seregszemléje is. Korábban a több száz programon és több tucat fesztiválhelyszínen résztvevők megismerkedhettek saját kulturális kincseinkkel, rég nem látott ismerősökkel találkozhattak, s a bő egy hét során közösen vehettek részt a legkülönbfélébb programpontokon. A különböző rendezvények sokszínűsége évről-évre bizonyította: fejlődő, életerős és értékteremtő közössége vagyunk a Kárpát-medencének.

A mindannyiunk életét döntően befolyásoló koronavírus-járványra való tekintettel az elmúlt két évben (2020-ban és 2021-ben) a korábbiaktól gyökeresen eltérő Magyar Napokkal voltunk kénytelenek jelentkezni, amikor is különleges óvintézkedések és szabályok bevezetésével került sor rendezvényünkre, ugyanakkor minden tőlünk telhetőt megtettünk annak érdekében, hogy – az adott körülmények között – a lehetőségeink szerinti legjobb rendezvényt szervezhessük meg.

Nagy öröm számunkra, hogy a járvány elmúlásával idén újra régi fényében, korlátozásoktól mentesen kerülhet sor a Magyar Napokra. Ennek megfelelően újra megtelnek élettel a rendezvénysorozat közkedvelt helyszínei, ismét lesznek főtéri koncertek, a Bánffy-palota udvara is újra várja majd az érdeklődőket, jelentkezik a Borutca és a gyermekprogramoknak helyet biztosító Romkert is, ugyanakkor a programhelyszínek tekintetében egyetlen aggodalmunk van: a korábban fesztiválutcaként működő Farkas utca helyzete, hiszen ott felújítási munkálatok zajlanak. Egyrészt örvendünk, hogy a kincses város egyik jelképének is számító utca megújul, ugyanakkor rendezvényünk szempontjából ez egy időszakos veszteségnek tekinthető, melyért ezúton is szíves elnézését kérjük minden magyarnapozónak! Fontos hangsúlyoznunk: nem mondunk le a Farkas utcai vásárról, a Polgármesteri Hivatallal közös megállapodásunk értelmében pedig annyit fogunk használni és belakni az utcából, amennyit az addig elkészülő munkálatok lehetővé tesznek.

Idén is több száz programmal, több tucat programhelyszínen várjuk a Magyar Napok résztvevőit, a teljes kínálat pedig csaknem 150 partnerszervezettel együttműködésben véglegesül.

Itt leszünk!

 

Szakmai beszámoló a 13. Kolozsvári Magyar Napokról

A Kolozsvári Magyar Napok tizenharmadik kiadását Itt leszünk! mottóval augusztus 14. és 21. között szervezte meg a Kincses Kolozsvár Egyesület és a Kolozsvári Magyar Napok Egyesület – partnerszervezeteikkel együttműködve. Az idei rendezvény járványügyi korlátozások nélkül zajlott, így az érdeklődők közel 60 programhelyszínen, 150 partnerszervezet 450 programjából válogathattak. A programpontok között több mint 30 koncert, 50 családi és gyermekprogram, 100 előadás és beszélgetés, valamint 30 képzőművészeti kiállítás is szerepelt.

A Kolozsvári Magyar Napok egyik újításaként az esemény kísérőrendezvénye volt a Magyar Egyházzenei Fórum, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület az Auris Művészeti Ügynökséggel, valamint a történelmi keresztény egyházakkal együttműködve hozott tető alá. A fórum a rendszerváltás óta napvilágot látott magyar egyházzenei alkotásokat helyezte előtérbe. A magyar napok ideje alatt a kincses város nyolc templomában a 250 meghívott előadó jóvoltából közel negyven kortárs magyar zeneszerző 77 egyházi műve elevenedett meg liturgia vagy koncert formájában.

Az idei rendezvény kezdetének hivatalos időpontja augusztus 14. volt, azonban a felvezető rendezvények már augusztus 12-étől elkezdődtek. A magyar napok kiemelkedő programpontja a felújított Szent Mihály-templom megáldása és új, liturgikus terének, valamint oltárának felszentelése volt. A jeles mérföldkő elérését a kolozsvári közösség háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte, amelyen augusztus 12-én 19 órától a Szent Cecília kórus hangversenyével megnyitották a Magyar Egyházzenei Fórumot is. Augusztus 13-án 11 órától áldó szertartás keretében nyitották meg a Szent Mihály-templomot, az ünnepi szentmise főcelebránsa és a templom megáldója Főtisztelendő Kovács Gergely gyulafehérvári érsek volt, a Márton Áron püspök készíttette oltár szentelését Miguel Maury Buendía nuncius végezte. Augusztus 14-en 11 órától ismét ünnepi szentmisét tartottak, ahol az egyházközösség tagjai adtak hálát a felújított templomért. Délben a Deák Ferenc utcában kültéri pannókiállítás nyílt, amely a templom restaurálásának teljes folyamatát mutatta be képekben.

Augusztus 13-án, a KMN nulladik napján számos rendezvény kapott helyet, többek között bemutatták a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2022–2023-as kiadását. A Kalendárium Mátyás király szülővárosának felfedezésére hívja az olvasót, a múlt és a jelen határmezsgyéjén vezet, ezáltal betekintést engedve a város jelenébe is, közben végig szem előtt tartva a város történelmét és kulturális örökségét.

A nulladik nap kiállításokban bővelkedett, a Szabók bástyájának kiállítóterét Szalai Attila Karikatúrakaleidoszkóp című kiállítása nyitotta meg, a Bánffy-palotában pedig Gergely István szobrászművész „Kolozsvárra hazaérkezett” életmű-kiállítását láthattuk, majd Könczey Elemér grafikus Hibrid című tárlata is feltárult a látogatók előtt.

A Kolozsvári Magyar Napokon már megszokott a jótékonysági gyűjtés, a 13. kiadás karitatív akciójának bevételét a tragikusan fiatalon elhunyt, erdélyi és kolozsvári kötődésű költő, Dsida Jenő Házsongárdi temetőben található kriptájának felújítására ajánlották fel. A kezdeményezés támogatására a KMN-infópontoknál volt lehetőség, 5, 10, illetve 50 lejes karszalagok megvásárlásával.

A koncertek idén is több száz résztvevőt vonzottak a Főtérre, a Bánffy-palotába, az Ifjúsági udvarba és a Folkudvarba. A főtéren felállított nagyszínpadon augusztus 17-től mindennap két koncertet láthatott a közönség, az első 19 órától, a második 21 órától kezdődött. A 13. KMN ideje alatt a Főtéren fellépett Varga Miklós és a Band, a Republic, a Budapest Klezmer Band, a Csík Zenekar, Presser Gábor és Karácsony János A dal a miénk projekttel, a Loose Neckties Society, A GRUND – vígszínházi fiúzenekar Dés Lászlóval, a Pokolgép és a Bagossy Brothers Company. Vasárnap a Budapesti Operettszínház Összetartozunk című operagálája zárta a nagyszínpadi fellépések sorozatát.

A Bánffy-udvarban helyet kapott Petőfi-színpadon már augusztus 15-től voltak koncertek, ahol fellépett a BRVLG (Evilági együttes), a Rafael Mario Trio, Szőke Nikoletta, a Szintaxis, Horányi Youlï, a Baló Sámuel Trió, a 4S Street, The Minds, a Kolompos együttes, a Canarro–Jazzpar–Edina (Gypsy Jazz Project), a 3AD, a Gladius, a Tekergők kisegyüttes, a Meg Egy Cukorka, az Eztán Együttes, valamint Miklós Gyuri és a Gitárest Band. Vasárnap a Bánffy-koncerteket 20 órától a kolozsvári Speak Floyd zenekar fellépése zárta. Az Ifjúsági udvarban volt KMDT JAM, Tárkány Művek, Ötödik Évszak, DJ Pici, DJ BobbySkolo és sokan mások.

A Folkudvarban és a Heltai Alapítvány székhelyén esténként táncházat tartottak kolozsvári zenészekkel és táncosokkal, valamint a 24. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőivel.

A 13. KMN keretében tartották a Tranzit Házban a XIII. Kolozsvári Magyar Filmnapokat, ahol a közönség a helyi egyetemek diákjainak filmjeit, valamint a városhoz és a városban alkotó művészekhez kapcsolódó filmeket láthatta. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Karán a magyar filmtermésből szemléztek a szervezők, olyan filmeket vetítettek, mint Herendi Gábor Toxikomája, Ternovszky Béla Macskafogója vagy Felméri Cecília Spirálja.

A már hagyománnyá vált KMN Donaton Terepfutóverseny sem maradt el, augusztus 21-én 10 órától a Donát-legenda helyszínén, a törökvágási Kolozsvári Falumúzeumban (Romulus Vuia Nemzeti Etnográfiai Parkban) az eső ellenére is kitartottak a versenyzők. A célba érkezés után pedig kezdetét vette a közönségkedvenc program, az örömfőzés.

A magyar napok állandó programjaként idén is várta az érdeklődőket a kézműves vásár, amely idén a Farkas utcában zajló felújítások miatt a környező utcákban (Gaál Gábor utcában, az Apáczai-líceum udvarán és a Minorita utcában) kapott helyet. Könyv- és koktélterasz is várta az érdeklődőket az Emmanuel de Martonne / Színház utcában. A Borutca a már jól megszokott helyszínen, a Fogoly utcában kapott helyet, ahol a borászok finomabbnál finomabb italaikkal várták a résztvevőket, esténként az Apáczai-líceum dísztermében pedig borkóstolókra került sor.

A Folkudvarban kiállítások, egész napos kézműves gyermek- és felnőtt programok, ének- és táncoktatás, előadások, bemutatók, koncertek és esti táncház várta az odalátogatókat.

A Romkert augusztus 18-tól, csütörtöktől mindennap 10 és 18 óra között várta a gyermekeket és a családokat középkori vásári életképek felelevenítésére kézműves-foglalkozásokkal, lovagi sátrakkal, íjászattal, számszeríjászattal, vívásoktatással, reneszánsz kori népi és udvari játékokkal, hangszerkiállítással és -bemutatóval, élő históriás és népzenével, valamint vásári mesejátékokkal.

Az Ars Sacra Claudiopolitana Kiállítótérben hétfőtől vasárnapig a Szent Mihály-­plébánia egyházművészeti kiállítására látogathattak el az érdeklődők.

A Bulgakov Irodalmi Kávéház idén is várta az irodalomkedvelőket könyvbemutatókkal, beszélgetésekkel és workshopokkal.

Az idei KMN egyik újítása a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa udvarán helyet kapott Fröccs-terasz és turisztikai vásár volt, amely augusztus 18–21. között naponta 10 órától 20 óráig várta a látogatókat. Szintén állandó program volt a konzulátuson a regisztráció nélküli útlevéligénylés, ahol a magyar állampolgárok előzetes időpontfoglalás nélkül nyújthattak be útlevélkérelmet.

Az Unió / Memorandumului u. 9. szám alatt az Oázis by RMDSZ-nél is izgalmas programokon lehetett részt venni: volt rendhagyó VR-múzeum (Utazás Dalí világába – Vincent Van Gogh – The Night Cafe Experience, The VR Museum of Fine Art), társasjátékokat, valamint retró videójátékokat is kipróbálhattunk.

Az Ifjúsági udvarban állandó programként volt közös alkotás, festés, rajzolás, OMDSZ-installáció, valamint ékszerkészítő workshop is. Ezek mellett előadások, szakmai beszélgetések és bulik is helyet kaptak.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház négy előadással kedveskedett a magyarnapozó közönségnek, a Kincses Kolozsvár Egyesület további két előadással egészítette ki a színházi miniévadot. A Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című egyfelvonásos táncdrámáját augusztus 16-án, kedden 19 órától láthatta a közönség. 20 órától a színház stúdiótermében a Gyulai Várszínház vendégelőadását, Szilágyi Enikő Jászai Mari naplójából, vallomásaiból és egyéni reflexióiból készült Mi lennék nélküled? című estjét láthatta a közönség. Augusztus 17-én 20 órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös előadását, az Ifjú barbárokat láthattuk, augusztus 18-án 19 órától pedig az ifj. Vidnyánszky Attila rendezte Rómeó és Júliát tekinthették meg az érdeklődők. Augusztus 20-án 19 órától, a nemzeti ünnepi műsor keretében a színház nagytermében a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes produkciója, a Csíksomlyói passió volt látható.

Augusztus 12., péntek

Augusztus 12-én, pénteken a Vallásszabadság Házában megnyitották a Magyar Egyházzenei Fórumot, ahol a résztvevők az egyházi vezetőkkel is találkozhattak. Az eseményen Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke elmondta, az egyházzenei fórum – amely a KMN egyik kísérőrendezvénye – azzal a szándékkal jött létre, hogy hidat képezzen, párbeszédet kezdeményezzen az egyházzenei alkotók és a vallási gyülekezetek között.

László Attila, a Szent Mihály-templom plébánosa beszédében elmondta: hálás a szervezőknek a kezdeményezésért: „Háború és számtalan válság árnyékában ez az eseménysorozat lyukat üt az égbolton, hogy azon át láthassuk Isten áldott napjának ragyogását” – mondta a főesperes-plébános.

Kovács István unitárius püspök arról beszélt, hogy az egyházzene a szavakon túl érinti meg a lelket, hiszen az isteni harmóniát a zene tudja igazán megteremteni.

Zárásként Selmeczi György, a Magyar Egyházzenei Fórum kezdeményezője és főszervezője elmondta: a fórum remek lehetőség arra, hogy az egyházzenei művek abban a környezetben, annak a közönségnek csendüljenek fel, amelynek eredetileg szánták őket az alkotók.

A megnyitót a Magyar Egyházzenei Fórum nyitó hangversenye követte a Szent Mihály-templomban, ahol a Potyó István karnagy vezényelte kolozsvári Szent Cecília kórus lépett fel. A résztvevők hallhatták többek között Horváth Márton Levente Szent Mihály-himnuszát és Kolozsvári miséjét, valamint Vajda János Te Deumát is. Az eseményen közreműködött Miklósa Erika (szoprán), Horváth István (tenor) és a kincses város Fórum-zenekara.

Augusztus 13., szombat

Augusztus 13-án, szombaton korán reggel kezdődtek a KMN sportprogramjai, 6:30-tól az EKE – Kolozsvár 1891 szervezésében indultak a Kós Károly Emlék- és Teljesítménytúrák. A túráknak gyalogos és kerékpáros változata is volt, az elszántabbak pedig a Kós Ultramaraton II. kiírásán is kipróbálhatták magukat. A cél mindegyik kategória számára a sztánai Szentimrei-villa volt, ahol a részvevőket az EKE-tagok túrós puliszkával jutalmazták.

10:30 és 10:50 között toronymuzsika volt hallható a Szent Mihály-templom tornyából a Transilvania Philharmonic Brass előadásában. A Kolozsvári Transilvania Állami Filharmonikus Zenekar 2015-ben alakult, tagjai a város ismert és elismert zenészei, Gabriel Gyarmati (trombita), Iosif Sătmărean (trombita), Gavril Cupșa (kürt), Leonard Neamţ-Gilovan (harsona) és Alexandru Corlan (tuba). Széles repertoárjukban a barokk zenén át a 21. századi művekig minden korszakot és irányzatot felölelnek, de a zenéjükben a dzsessz és filmzene iránti szeretetük is megmutatkozik.

11 órától ünnepi szentmise vette kezdetét a felújított Szent Mihály-templomban. A hálaadó misén Ft. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek megáldotta a templomot, Miguel Maury Buendía pápai nuncius pedig felszentelte, krizmával felkente az új oltárt, amelyben Szent Kelemen pápa és Szent Jusztinusz ereklyéit is elhelyezték. A több mint négy évig tartó restaurálási munkák végeztével Kolozsvár közössége és elöljárói ünnepi liturgia keretében adtak hálát a megújult templomért. Kovács Gergely érsek elmondta: a Szent Mihály-templom hatalmas jelentőséggel bír, mind Erdély, mind a Gyulafehérvári Főegyházmegye számára. Az eseményen László Attila, a kolozs-dobokai kerület főesperese, a Szent Mihály-templom plébánosa köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki hozzájárult ahhoz, hogy a templomot felújíthassák. Hozzátette, úgy gondolja, hatalmas vállalás volt elődei részéről az, hogy elindították a restaurálási folyamatot. A szentmise végén beszédet mondott Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere, Cseke Attila fejlesztésügyi miniszter, Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, továbbá Victor Opaschi vallásügyi államtitkár is. Az egyházzenei szolgálatot a Potyó István vezette Szent Cecília kórus teljesítette.

A Magyar Egyházzenei Fórum rendezvényei 14 órától kezdődtek a Protestáns Teológiai Intézetben, ahol Kotta- és hanglemezbörze címen tartottak beszélgetést a szerzői és a kiadói jogokról, és bemutatták a Kortárs magyar zeneszerzők egyházzenei művei I. című, 2022-ben megjelent antológiát is. 17 órától a piarista templomban Főhajtás címmel a két világháború közötti mesterek – Werner Alajos, Bárdos Lajos, Pikéthy Tibor, Halmos László, Farkas Ferenc, Harmat Artúr, Beretvás Hugó és Kodály Zoltán – műveit megszólaltató hangversenyt tartottak a felvidéki Ipolybalogról érkezett Szent Korona Kórussal, amelyet Pászti Károly és Molnár Ottó vezényeltek. Az eseményen továbbá közreműködött Takács Lilla (szoprán). Az egyházzenei fórum az unitárius templomban folytatódott 19 órától, ahol a Szabó Soma Liszt Ferenc-díjas karnagy irányította, 1998-ban alakult nyíregyházi Cantemus vegyes kar hangversenyét hallgathatták meg az érdeklődők. A hangversenyen elhangzott többek között Kutrik Bence Puer natus, Kecskés D. Balázs Alleluja, Tóth Péter Da pacem Domine, Andorka Péter O salutaris hostia, Selmeczi György Agnus Dei, Gyöngyösi Levente Vulnerasti cor meum, valamint Kutrik Bence Gloria című műve is.

A Vallásszabadság Házában 16 órától mutatták be a Kincses Kolozsvár Kalendáriuma 2022–2023 kötetet. Az eseményen a szerzőkkel H. Szabó Gyula főszerkesztő beszélgetett. A kötet írásaiból megismerhetjük a kincses város tereit, intézményeit és épületeit, kiemelt figyelmet szentelve a Fellegvárnak. A kiadványban a jól ismert rovatokkal találkozik az olvasó, havi rendszerességgel. A kötetben olvashatjuk többek között Gaal György, Fodor János, Nagy Béla történészek, Kiss Csilla, Gergely Katalin pedagógusok, Ősz Előd levéltáros, Kása Zoltán informatikus és Cseke Péter irodalomtörténész szövegeit is.

A Szabók bástyájának kiállítóterét 15 órakor Szalai Attila Karikatúrakaleidoszkóp című karikatúrakiállításával nyitották meg. Szabó Lilla, a Kolozsvári Magyar Napok programkoordinátora úgy vélte, Szalai Attila alkotásai nem gúnnyal, a hibák felnagyításával, hanem tisztelettel közelítenek a megjelenített alanyok felé. Nem görbe tükröt, csupán – némi humorral fűszerezett – tükröt tart a nézők elé az alkotó. A délvidéki művész műhelytitkokat is megosztott a jelenlévőkkel, megtudtuk, olyan személyekről mintázza a karikatúrákat, akiket kedvel, és akikre felnéz, példaképként tekint rájuk. Könczey Elemér kolozsvári karikaturista elmondta, nem szabad elfelejteni a karikatúra lényegét, amelyben mindig van valami csipkelődés, ám az alkotónak sosem a bántás a célja. Hozzátette, a poént, a viccet kell nézni az alkotás mögött.

A Szabók bástyájának kiállítótere a KMN ideje alatt 10 és 18 óra között volt látogatható, ahol a Karikatúrakaleidoszkóp mellett Ancuța-Lăcrimioara Chiș és Mihály Melinda A Szabók bástyája a századok tükrében, valamint Lukács József A város és az akadémia. A kolozsvári jezsuita kollégium az 1581-es alapítástól az 1698-as újjáalapításig című tárlatát is megtekinthettük.

16 órától a Deák Ferenc utcában megnyitották a Szamos-menti kastélyok és várak címmel meghirdetett kiállítást. A tárlat tizenegy Kolozs megyében található műemléket mutat be, látható többek között a kolozsborsai Bánffy-kastély, a dobokai Rhédey-kúria, a válaszúti Bánffy-kastély, de a szentbenedeki Kornis-kastély is. A kiállítás célja, hogy felhívja a figyelmet az épített örökség megőrzésének fontosságára.

A Bánffy-palotában Gergely István szobrászművész életmű-kiállításán megtudtuk: a Sepsiszentgyörgyön működő Erdélyi Művészeti Központ nagyszabású retrospektív kiállítást szervezett a 2008-ban Kolozsváron elhunyt Gergely István hagyatékából, aki több műfajban is maradandót alkotott. A bemutató a 13. Kolozsvári Magyar Napokra „érkezett haza”. „A tárlat bemutatta a grafika és szobrászat határait átívelő, önálló művészi nyelvezetet létrehozó talányos domborműveit, az erdélyi magyar kultúra kiemelkedő személyiségeinek arcképcsarnokát, a köztéri műveit, valamint néhányat a vázlat- és kompozíciós rajzai közül” – mondták a kurátorok a megnyitón. Felszólalt továbbá Lucian Nastasă-Kovács, a Művészeti Múzeum igazgatója, aki úgy fogalmazott: „Gergely Istvánnak sikerült összehoznia minket”. Gergely Zoltán szobrászművész, Gergely István unokaöccse a művész szakmai és „lelki” hagyatékáról beszélt, elmondta: szerencsésnek érzi magát, hogy ma Gergely István egykori műtermében alkothat. A kiállítás szeptember 4-ig volt látogatható.

Ezt követően 18 órától Könczey Elemér képzőművész, grafikus Hibrid című kiállítását nyitották meg, amelynek kurátora Zakariás Ágota volt. Az eseményen Lucian Nastasă-Kovács, a múzeum igazgatója úgy fogalmazott, meglepetésként érte, amikor megtudta, hogy a nagyrészt karikatúrái miatt ismert Könczey Elemér festészettel is foglalkozik. Zakariás Ágota kurátortól megtudtuk: a kiállítás azért kapta a Hibrid címet, mert a nézők tematikusan és stilárisan is sokszínű válogatással találkozhatnak. Szántai János költő, szerkesztő méltatásából kiderült, ez az első alkalom, amikor Könczey Elemér festészetét kompakt vízióként tárja közönség elé. A kiállítás augusztus 27-éig volt látható, az alkotásoknál elhelyezett QR-kódok segítségével magyar és román honlapokon lehetett leírást olvasni a kiállított művekről.

 

Augusztus 14., vasárnap

Augusztus 14-én, vasárnap reggel 10 órától több helyszínen tartottak istentiszteletet és szentmisét a Magyar Egyházzenei Fórum keretében: a lutheránus templomban a Kossuth- és Erkel-díjas zeneszerző, Selmeczi György és az EMKE Zsizsmann Rezső-díjával kitüntetett Horváth Zoltán vezette Refektórium énekegyüttes, a Farkas utcai református templomban a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karának hallgatóiból és oktatóiból alakult, Török Ágnes vezényelte Canticum Novum Kamarakórus, az alsóvárosi (Kétágú) református templomban a Szent Efrém Férfikar lépett fel, akik a bizánci rítusú kereszténység zenéi mellett Boksay János-, Liszt Ferenc-, Bartók Béla-műveket is játszottak. A kolozsmonostori apátsági (Kálvária-) templomban a gregorián, reneszánsz és barokk templomi műveket előszeretettel megszólaltató, felvidékről érkezett Szent Korona Kórus és a kolozsvári Fórum-zenekar részvételével zajlott szertartás, ahol Daróci-Bárdos Tamás Missa Sacrae Coronae című miséjét hallhattuk. Az unitárius templomban Vida Bernadett (ének), Haáz Bence (oboa), Ortenszky Gyula (cselló), Antal Attila (nagybőgő) és Béres Nóra (trombita) közreműködésével hallgattunk egyházzenei műveket. Délben a ferences templomban tartottak szentmisét, ahol Tempfli Zsolt Missa Brevis című alkotását a nagy múltra visszatekintő nagyváradi székesegyház Kristófi János vezényelte Szent László kórusa szólaltatta meg. Az együttes műsoraiban készséggel játszik a gregorián énekek mellett reneszánsz, barokk, klasszikus, romantikus és kortárs zenei darabokat is. A Magyar Egyházzenei Fórum a piarista templomban folytatódott 17 órától a nagyváradi székesegyház Szent László kórusának koncertjével, amelynek műsorában olyan alkotások is felcsendültek, mint Lászlóffy Zsolt A vértanú Bogdánffy – Isten szolgája emlékének, Horváth Márton Levente O salutaris hostia, Karai József Ének Szent Lászlóhoz, Mohay Miklós Ének Szent László királyhoz vagy Fekete Gyula Salve Regina című szerzeménye.

17 órától az Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeumban High Classic Rooms múzeumi zeneszalon hangversenyen vehettek részt az érdeklődők, ahol az Arcadia vonósnégyes a 19. század második felének főúri szalonját idéző enteriőrben, a marosnémeti kastély eredeti bútorzatából kialakított szalonban zenélt. A hangverseny egyben antik bútorokat és dísztárgyakat bemutató minikiállítás is volt.

18 órától a Szent Mihály-templomban szentmisét tartottak a Jobbágy Valér vezette Pécsi Székesegyház Palestrina Kórusának közreműködésével. A kórus fennállása óta előszeretettel válogat Kodály Zoltán, Bárdos Lajos és Deák-Bárdos György művei mellett Orbán György, Csemiczky Miklós és Kocsár Miklós alkotásaiból is.

A 13. KMN vasárnapja kiállításmegnyitókban is bővelkedett, a Kolozsvár-Újalsóvárosi Református Egyházközség Fehér Galériájában 11 órától a 14 éves kolozsvári kislány, Goga Eliza gyógyulásáért jótékonysági, eladással egybekötött kiállítást szerveztek Az Úr csodásan működik… Mottó: „Legyen áldott benned a fény, hogy másoknak is fénye lehess…” címmel. A tárlat művészeti anyagát neves kolozsvári képzőművészek és magánszemélyek önzetlen felajánlása nyomán gyűjtötték össze, többek között olyan alkotók munkáit is láthattuk, mint Bak Sára, Darvay Tünde, Forró Ágnes, Gally Katalin, M. Lovász Noémi vagy Mira Marincaș.

11 órától a törökvágási református templom adott otthont a Romániai Magyar Cserkészszövetség 30 éves határkőnél címen meghirdetett cserkésztörténeti kiállításának. A Romániai Magyar Cserkészszövetség fennállásának 30. évfordulója alkalmából az eddig négy helyszínen bemutatott vándortárlat az erdélyi magyar, a román és a magyarországi cserkészcsapatok történetének főbb mozzanatait öleli fel az 1910-es évektől napjainkig. Ugyanitt Katona Andrea Vászonra festett expedíciók című festészeti kiállítását is megnyitották, a művész alkotásai Darabont Eduárd kolozsvári hegymászó által készített fényképek alapján készültek. A fotorealisztikusan megalkotott festmények elkalauzoltak a kaukázusi hegyekbe, az ember és a természet szoros kapcsolatát tükrözve, azokat az élményeket, amelyeket az alpinista átélt.

A Deák Ferenc utcai szabadtéri kiállító térben nyílott meg „A mi Szent Mihály-templomunk.” A 2018–2022-es rehabilitáció munkálatai képekben című kiállítás. A szakértők 2013-ban felméréseket végeztek a Szent Mihály-templomban, majd hosszas tervezés és a szükséges anyagi támogatások megszerzése után 2018-ban elindult a restaurálási folyamat, amelynek végét a Kolozsvári Magyar Napok keretében a plébánia többnapos rendezvénysorozattal ünnepelte. Ezt a hosszú folyamatot mutatta be a pannókiállítás képekben összefoglalva.

A kiállítás kezdetben 3000 darabos fényképanyagát a szerkesztők 280 képre és ábrára szűkítették, a hozzájuk megfogalmazott magyarázó szövegeket is minimálisra kellett faragni ahhoz, hogy a kiállítás anyaga tartalmas, de élvezhető legyen. Az esemény házigazdája elmondta: a restaurálási folyamatról szóló nagy volumenű anyag bárki számára elérhető, aki többet szeretne megtudni a munkálatok menetéről. László Attila, a Szent Mihály-templom főesperes-plébánosa beszédében háláját fejezte ki mindenkinek, aki valamilyen módon hozzájárult a templom felújításához. Érdekes információkat is megtudhattak a jelenlévők, többek között azt is, hogy a templom felújítási munkálatait nagyrészt európai uniós forrásokból (közel négy millió euró) és magyar állami támogatásból (több mint kétmillió euró) fedezték, a plébánia mellett a román kormány és a kolozsvári önkormányzat is hozzájárult a munka sikerességéhez, különböző adományokkal pedig a kolozsvári lakosok is támogatták a felújítási munkálatokat.

16 órától a Bánffy-palotában a Barabás Miklós Céh (BMC) szervezésében kolozsvári és Kolozs megyei képzőművészek munkáiból nyílt kiállítás Színek, formák, grafikák – Kolozsvári perspektívák címmel, a kurátorok Forró Ágnes és Iakob Attila voltak. A megnyitón Iakob Attila ismertette a munkákat, hozzátéve, hogy a változatos, egyedi alkotásokat magába foglaló tárlat anyaga az elmúlt két évben készült. Kolozsi Tibor BMC-elnök elmondta, immár hagyomány, hogy a Barabás Miklós Céh valamilyen módon bekapcsolódik a KMN programsorozatába. Hozzátette, az idei kiállítás létrejötte és megszervezése Forró Ágnes képzőművésznek köszönhető. Mint megtudtuk, a tárlat augusztus végén már a budapesti Bartók Galériában lesz látható. Forró Ágnes a kiállítást az augusztus 2-án elhunyt Sipos László festőművész, egykori BMC-tag emlékének ajánlotta, akinek az utolsó, erre a kiállításra szánt, de befejezetlen alkotása is látható volt augusztus 28-ig a Művészeti Múzeumban.

A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészet szakának 20. jubileumi évének nyitórendezvényét is a Bánffy-palotában tartották, ahol a szak volt hallgatóinak és oktatóinak kiállítását tekinthették meg a résztvevők. A Tíz, tíz, tiszta víz című tematikus tárlaton kiállított képzőművészeti tárgyak célja, hogy felhívják a szemlélő figyelmét arra, hogy a víz mindenütt jelen van: átlényegülése hat a környezetre, a körülötte változó életet pedig visszatükrözi.

A megnyitón dr. Major Enikő rektorhelyettes elmondta, hogy a Partiumi Keresztény Egyetem képzőművészeti szakán zajló képzés egyik legfőbb célja, hogy olyan alkotókat neveljen, akik önálló gondolkodású, reflexív, a világ változásaira érzékeny művészek. Hozzátette: a kiállított munkák érzékenyítés céljából születtek, azért, hogy felhívják a figyelmet a vízhiány égető problémájára. A PKE hallgatói tárlatának szeptember 3-ig adott otthont a Művészeti Múzeum.

A 13. Kolozsvári Magyar Napok ünnepélyes nyitógálája 19 órától kezdődött a Kolozsvári Magyar Opera nagytermében a Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar Szerelmünk, Kalotaszeg című vendégelőadásával. Az eseményen beszédet mondott Gergely Balázs KMN-főszervező, Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, Toró T. Tibor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az Erdélyi Magyar Néppárt nevében, valamint Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Gergely Balázs főszervező a nyitógálán a KMN programjait hidakhoz hasonlította, amelyek összekötik a közösséget. Hozzátette: a résztvevőket nem a megszokás, hanem a közös ünneplés öröme vonzza évről évre, és ugyanez az attitűd hajtja előre a szervezőcsapatot is. Potápi Árpád János kiemelte: a Kolozsvári Magyar Napok már összeforrt a várossal, megkerülhetetlen motívummá vált. Az államtitkár hangsúlyozta, nemcsak a magyarság, hanem az egymás mellett élő népek rendezvénye is a KMN. Toró T. Tibor szerint ezekben az időkben még inkább szükség van ilyen rendezvényekre, és a Kolozsvári Magyar Napok szerepe hangsúlyos, hiszen a bizonytalan, háborús időkben mindenki a békét, a megnyugvást keresi. Antal Árpád úgy vélte, a kolozsvári társasági élet egyik nagy erénye, hogy vonzza a fiatalokat, és a közösség közösen építi a várost. Arra kérte a jelenlévőket, hogy ne feledkezzenek meg a székelyföldi törekvésekről sem, hogy együtt folytathassuk a Kolozsvárt építő munkát. A nyitógálán a továbbiakban a 2022-ben 65 éves fennállását ünneplő Duna Művészegyüttes előadásában a világon egyedülálló viseletet és táncokat bemutatva a kalotaszegi vidékre kalauzolta a közönséget.

A Szamos-parti Tranzit Házban 18 órától megnyitották a XIII. Kolozsvári Magyar Filmnapokat az Outsider Art című kiállítással. A sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány szervezte tárlatot 2010 óta mutatják be, a rendezvény célja a társadalmi elfogadás elősegítése és az, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékkal élők művészeti kreativitására. 20 órától filmvetítések kezdődtek, elsőként Kalamár Gáspár Gábor A szamosújvári örmény közösség című dokumentumfilmjét, 21 órától pedig Hajdu Szabolcs Békeidő című játékfilmjét láthattuk, a vetítések után az érdeklődők beszélgetésen vehettek részt az alkotókkal. A beszélgetésen Kalamár Gáspár Gábor beavatta a résztvevőket a film elkészítésének folyamatába, elmesélte, hogy az egykor Armenopolis nevű erdélyi város történetét és magyarörmény közösségének életét bemutató film felvételei olyan kamerával készültek, amely 360 fokban, körkörösen minden irányból rögzít. Elmondta, a besztercei szász építészeti mintázatokat magukkal hozó örmények városa az első kelet-európai város, amely megtervezett építésre alapult.

Hajdu Szabolcs Békeidő című filmjének jeleneteiben erdélyi színészek, sőt, kolozsvári helyszínek is szerepelnek. A vetítést követő beszélgetésen kiderült, hogy az alkotóknak a filmhez rengeteg statisztára volt szüksége, akik maguk is vallottak élményeikről a magyarnapos közönségnek. Elmondták, eleinte meglepetésként érte őket a felkérés, hiszen nem voltak színészi ambícióik, ez azonban a forgatás végére már megváltozott, hiszen az alacsony költségvetésből készült mozi elkészülésének a közösségi munka volt az egyik kulcsa.

Augusztus 15., hétfő

Hétfő reggel 9:30-tól vezetett sétán vehettek részt az érdeklődők, amelyen Gaal György helytörténész a Házsongárdi temetőben nyugvó híres egyetemi tanárok sírjait mutatta be.

10-től 17 óráig lehetett meglátogatni a felújított Szent Mihály-templom tornyát, ehhez előzetes regisztrációra volt szükség, amelyet a résztvevők a Kolozsvári Magyar Napok honlapján (www.magyarnapok.ro) vagy a főtéren elhelyezett infópontnál tehettek meg. A torony, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra és a várost övező dombokra, tetőkre, egész héten látogatható volt.

A családi és gyermekprogramok keretében a PONT Csoport és a Planetárium Kids EduKastély – Kastély Erdélyben gyerekfoglalkozásokat szervezett 7–13 éves gyermekeknek, ahol a kicsik 12 interaktív, szórakoztató játék segítségével ismerhették meg az erdélyi kastélyok történelmét. A játszmák élményalapú tanulást kínálva betekintést engedtek a különböző történelmi korok, az akkori személyiségek életmódjába, a régmúlt idők világába. A Vallásszabadság Házának emeleti termében 14 és 17 óra között a Cashflow 101-es társasjáték segítségével tudhattunk meg többet a pénzügyeinkről és arról, hogyan fektessünk be okosan.

Délben Málnási Ferenc nyugalmazott magyartanár a János Zsigmond Unitárius Kollégiumba hívta az érdeklődőket nyelvi-irodalmi társasjátékozásra, Petőfi Sándor 200 – „szép Erdély tájain…”. Petőfi Erdélyben született költeményei címmel, ahol a résztvevőkkel a költő verseit elemezték, idézték fel. 14 órától Málnási Ferenc újabb irodalmi társasjátékozást tartott, ezúttal Irodalmi bölcsőink Erdélyben címmel. A játékvezető településnevekre kérdezett rá, a résztvevőknek az volt a feladata, hogy kiderítsék, kik születtek az említett helyszínen. 15 órától „A gimi, gimi ilyen volt…” – erdélyi diáksóder elnevezésű nyelvi társasjátékozást tartották meg a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban. A játék lényege az volt, hogy köznyelvi szavakat idéztek, majd ezeknek keresték meg a diáknyelvi párját. 16 órától Málnási Ferenc nyelvi-irodalmi társasjáték eseménye Arany János Toldi című művét elevenítette fel.

A Bulgakov Irodalmi Kávéházban 15 órától ünnepi közönségtalálkozót tartottak György Attila József Attila-díjas íróval, akinek beszélgetőtársai Mátis Jenő és Schwartz Róbert EMNT-elnökök voltak. Az esemény zárásaként az Ürmösi Levente Mihály és Kerekes Csanád készítette, Az elvetések művészete című portréfilmet láthattuk, amelyből kiderült, hogy a magát székely csángónak tartó, Csíkszeredában élő író a művei közül nem szeret kedvenceket kiemelni, azonban a nagy sikernek örvendő, A boszorkányok feltámadása – Harcosok könyve című regényére büszkeséggel gondol.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében megnyitották László Miklós A szecesszió Kolozsváron című fényképkiállítását, amelynek kurátora Horváth László volt. László Miklós – aki több mint két évtizede foglalkozik ismeretterjesztő, műemléktörténeti és képzőművészeti jellegű kiadványok fotóanyagainak elkészítésével – tárlatában a kincses város egyik történeti korszakát, Kolozsvár épített örökségét mutatta be.

A Szent Mihály-templom tornyában 16 órától kiállítás nyílt Magyar katolikus jelenlét a világban címmel, az eseményt Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai szakértője nyitotta meg.

A Szentegyház utcai Ars Sacra Claudiopolitana Kiállítótérben Forró Ágnes és Darvay Tünde Egy hullámhosszon című képzőművészeti kiállítását láthattuk. Az eseményen beszédet mondott László Noémi költő, közreműködött Fehér Ágota hegedűn és Fehér Attila lanton. László Noémi a két képzőművész munkáinak hatását emelte ki: „Ha a két műhalmaz egyetlen közös vonását kellene kiemelnem, akkor az életerő lenne az. Figyeljék meg, kérem, mily feltartóztathatatlanul árad mind Forró Ágnes, mind Darvay Tünde képein a zsigerekből fakadó életenergia, a káoszon felülkerekedő rend himnusza, a szilárd meggyőződés, hogy még ha borzasztó szakadékba hullunk is, ott szunnyad bennünk annak képessége, hogy a törésben gyógyulást, a veszteségben lehetőséget, a hiányban jelenlétet, a sivárságban elképesztő balladai eret fedezzünk fel” – mondta méltatásában a költő.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében kerekasztal-beszélgetés zajlott a vallási turizmus lehetőségeiről. Az eseményen részt vett Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai szakértője, Szontágh Szabolcs, a Nemzeti Vallásturizmus Tanácsának főtitkára, Küsmődi Attila, az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke és Lakatos Balla Attila, a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség gyűjteményvezetője. A moderátor Koncz Attila televíziós szerkesztő volt. Az eseményen Érszegi Márk Aurél elmondta, a turista és a zarándok között a különbség, hogy a zarándoklatban ott rejlik az Istennel, önmagunkkal való találkozás szándéka. Ehhez csatlakozva Szontágh Szabolcs rámutatott: az emberek régen mindig lelki indíttatásból vágtak neki egy-egy nehéz útnak. Lakatos Balla Attila a nagyváradi székesegyház és püspöki palota bemutatására létrehozott 8 fős látogatóközpontról beszélt a jelenlévőknek. Elmondta: az volt a cél, hogy a városon áthaladó turistákat valamilyen módon bevonzzák, és ha jól végezték a munkájukat, akkor a turistaként érkezők zarándokként távoznak.

Küsmődi Attila a Mária-úti turizmussal kapcsolatban úgy vélte, a turista is zarándok, csak még nem tud róla. Hozzátette, az ember mindig Istent, a vele való találkozás lehetőségét keresi, a zarándokutaknak pedig az a feladata, hogy ezt a találkozást elősegítsék – mondta az Erdélyi Mária Út Egyesület elnöke.

A törökvágási református templom adott otthont 17 órától a Magyar Egyházzenei Fórum keretében szervezett hangversenynek, amelyen a fórum „legfiatalabb” csapata, a 2022-ben alakult, 17 hivatásos kórusénekesből álló Seventeen Singers énekegyüttes lépett fel az Erkel- és Bartók-Pásztory-díjas zeneszerző, Gyöngyösi Levente vezénylésével. Az evangélikus-lutheránus templomban 18 órától a KlausenMusik 2022 keretében Cosmina Barna orgonaművész adott koncertet. 19:30-tól közös éneklésen, zenei agapén vehettek részt mindazok, akik a kolozsmonostori apátsági templomba látogattak, ahol fellépett az UniCante, az Ars Nova, a Lux Aurumque, a Guttman Mihály Pedagóguskórus és a Refektórium énekegyüttes is. A 2009-ben alakult, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem diákjaiból összeállt UniCante egyetemi kórus a Kolozsvári Magyar Napok egyik visszatérő vendége, ugyanis 2021-ben nálunk mutatták be Hangvarázs című összeállításukat. Az Ars Nova Énekegyüttes több mint három évtizede képviseli Magyarországot a világ kortárs zenei kóruskultúrájában. A Csíkszeredában alakult Lux Aurumque Kamarakórus műsorán többnyire olyan kortárs szerzők kórusművei szerepelnek, mint Arvo Pärt, Orbán György, Vass Lajos, Lászlóffy Zsolt vagy Kocsár Miklós. A Romániai Magyar Dalosszövetség egyik legmeghatározóbb formációja, a Bedő Ágnes vezette Guttman Mihály Pedagóguskórus 2013-ban vette fel Kolozsvár sokak által tisztelt zenepedagógus-karmesterének, Guttman Mihálynak a nevét.

A Vallásszabadság Házának pincegalériája 17 órától megtelt érdeklődőkkel Laczkó Vass Róbert színművész és Székely Norbert zongorista Petőfi live! – egy vidám hangú vándorszínész ügyes-bajos dolgai című estjére. A költő születésének 200. évfordulójához közeledve elmondható, világirodalmi rangú életműve kiállta a próbát. Életpályáját a versein keresztül is megismerhetjük, így a Petőfi live! című verses-zenés előadóest elkészítése során Laczkó Vass és Székely arra törekedett, hogy a költőt kizárólag a saját hangján szólaltassák meg. Nem csak a forradalmárt jelenítették meg, hanem a szubjektív Petőfi-portré bemutatásán keresztül igyekeztek mindenkihez szólni.

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében borkóstolót tartottak, ahol a résztvevők az Érmellékről érkezett Darabont család pincészetének nedűit kóstolhatták meg.

17 órától vette kezdetét a XIII. Kolozsvári Magyar Filmnapok a Tranzit Házban, ahol a 2021-es Filmtett Táborban készült alkotásokat vetítették. Az alábbi filmeket tekinthették meg az érdeklődők: Vácz Péter: Tábori szignál 2021, Lukács Gergely: Adél, Furik Franck: Ajtós sztorik, Imre Orsolya: Anima, Horváth Flóra: Madarastul, ajtóstul, Kajlik Eszter: Még egyet apuka kedvéért, Lokodi Melinda: Rain Party, Szucher Ágnes: Szerelem a korona idején, Danszki Fruzsina: Vadul és kuszán, Farkas Boglárka Angéla: Vakfoltban, valamint A 2021-es Filmtett Workshop lakói: Színészi etűd. A vetítést követően beszélgetést tartottak a tábor résztvevőivel és szervezőivel. 19 órától bográcsgulyásozás volt, 21 órától pedig Lőrincz Nándor és Nagy Bálint Legjobb tudomásom szerint című játékfilmjét vetítették, amelyet követően beszélgetésre került sor.

A Bánffy-udvar is megnyitotta kapuit, a Petőfi-színpadon 20 órától a BRVLG (Evilági együttes) koncertjét hallhatták a magyarnapozók. A projekt a sepsiszentgyörgyi Evilági együttes tagjainak legújabb kezdeményezése, amelynek 2020 tavaszán jelent meg a Nemcsak borivóknak című bemutatkozó lemeze. Az új művek közös nevezője a bor, amely változatos zenei világban hívja életre a tartalmat.

Augusztus 16., kedd

Reggel 10 órától Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója tartott magyar nyelvű sétát a Házsongárdi temetőben található zenészsírok bemutatásával. A tematikus sétán több 19. és 20. századi zenész házsongárdi sírját ismertük meg, többek között Farkas Ödön (1850–1912) színházi karmester és zeneszerző síremlékét, Guttman Mihály (1926–2013) karnagy, a kolozsvári zenelíceum alapítójának és első igazgatójának sírját, Nicolae Bretan (1887–1968) zeneszerző, Rezik Károly (1887–1968) hangszeres előadó és koncertszervező, valamint Zsizsmann Rezső (1885–1941) orgonaművész sírját is bemutatta Gergely Erzsébet.

A családi és gyermekprogramok keretében az EMKISZ, EMKE nyílt napot tartott a Szabédi László Emlékházban, ahol a résztvevők bepillantást nyerhettek a kutatókönyvtár mindennapjaiba, megtekinthették a Szabédi-emlékszobát, valamint különféle műveltségi, történelmi, anyanyelvi (társas)játékokat próbálhattak ki.

Az EduKastély – Kastély Erdélyben gyerekfoglalkozások a Planetárium Kidsben a keddi napon sem maradtak el, a helyszínen délelőtt és délután is várták a játszani vágyó kicsiket. A Vallásszabadság Házának pincetermében a pénzügyi intelligenciánk fejlesztésének érdekében ismét kipróbálhattuk a Cashflow 101-es társasjátékot.

Délben az Octavian Goga Megyei Könyvtárban Málnási Ferenc nyugalmazott magyartanár a „…szép Erdély regényes bércein…” című Petőfi-játék után a könyvtár Különgyűjtemények részlegét is bemutatta, ahol a 20. század eleji román–magyar irodalmi kapcsolódásokról is beszélt.

A Főtéren elkezdődött a 24. Szent István-napi Néptánctalálkozó, a nemzetközi tánckavalkádon hat ország (Magyarország, Ukrajna – Kárpátalja, Szerbia – Vajdaság, Bulgária, Lengyelország és Románia – Erdély) 20 külföldi és belföldi kisebbségi és regionális kultúráját képviselő táncegyüttesei és zenekarai mutatkoztak be. A rendezvénysorozat – amely egészen augusztus 21-ig tartott – programjai között szerepelt nemzetközi gasztronómiai est, valamint nemzetközi táncház- és népviseleti felvonulás is. A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Szarkaláb Néptáncegyüttes és a Szent István-napi Néptánctalálkozóért Egyesület szervezte rendezvénysorozat a magyar keresztény államalapításra és államalapítóra emlékezett a Kárpát-medencei magyar közösségek, valamint az európai kisebbségek, népcsoportok és regionális kultúrkörök népzenei és néptánchagyományaival. A gálát megelőzően a néptánctalálkozón részt vevő együttesek a Heltai Alapítvány székhelyétől indulva népviseleti felvonulást tartottak a Béke téren át a főtéri nagyszínpadig. A gálán felszólalt Vákár István, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke, aki gyönyörű, virágos réthez hasonlította a Főteret birtokba vevő, népviseletbe öltözött fiatalokat. Hozzátette: a világ jobban járna, ha az emberek háborúzás helyett inkább táncolnának.

A megnyitón először a kolozsvári házigazda, a Szarkaláb együttes táncolt, őket a budapesti Bem Néptáncegyüttes követte. Fellépett továbbá a Lengyelországból érkezett Kyczera, a csíkkozmási Bojzás Néptánccsoport, a Méhkerék, a kolozsvári Zurboló, a kárpátaljai Ritmus Néptáncegyüttes, a bolgár Chavdar, a gyergyócsomafalvi Mocorgók Néptáncegyüttes, a Bogáncs, a csömöri Csicsörke néptáncegyüttes, a lengyelországi Lempo, az Ördögtérgye, a Dor Transilvan, a mohácsi Zora Táncegyüttes, valamint a Hóstáti Hagyományőrző Tánccsoport is.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén kerekasztal-beszélgetést és képkiállítást tartottak, amelynek házigazdája Egyed Emese és Biró Annamária irodalomtörténészek voltak. Lázok Klára és Bányai Réka, a Teleki Téka munkatársainak jóvoltából többet megtudhattunk Gróf Teleki Sámuel kormányhivatalnok és könyvtáralapító életútjáról.

Az EME-székházban két vetített képes előadást is tartottak Nagy Gáborról. Elsőként Nagy Béla nyugalmazott gépészmérnök Nagy Gábor, a kolozsvári legendás vendéglős emlékezete című prezentációját hallhattuk, amelyet Talpas János BBTE-oktató Nagy Gábor szállodai és vendéglátói törekvései című előadása követett. A 100 éve elhunyt Nagy Gábornak, a kincses város leghíresebb vendéglátósának neve Erdély-, illetve Monarchia-szerte ismert volt, éttermének többek között maga Ferenc József is vendége volt. A népszerű vendéglátós életpályáját Nagy Béla ismertette: mint kiderült, az 1845-ben Dömsödön született Nagy Gábor pincérként kezdte, később Kolozsvárra visszatérve több vendéglőben is dolgozott. Talpas János előadásában Nagy Gábort a szállodamágnás Hiltonhoz hasonlította, elmondta, hogy amit ő véghezvitt, az máig a kincses város vendéglátóiparának az alapját képezi.

Az EMKE ‒ Szabédi László Emlékházban a Nekünk zöld! elnevezésű környezettudatossági műhelyen vehettek részt az érdeklődők a délután folyamán. A műhelymunkák célja, hogy elősegítse a fiatalok környezettudatossági törekvéseit és azt, hogy az esemény végén a résztvevők gyakorlati tudással távozzanak.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében Mészáros Andrea pszichoterapeuta és párkapcsolati szakember 18 órától A kapcsolatok romboló és gyógyító hatásai címmel tartott előadást. Az eseményen megtudtuk, a koronavírus-járvány nem tett jót a kapcsolatainknak, a statisztikák arra mutatnak rá, hogy rengeteg házasság tönkrement, és a válások száma megnőtt. A szakember úgy vélte, ahhoz, hogy egészséges kapcsolatot alakíthassunk ki másokkal, elengedhetetlen az önvizsgálat, az önreflexió, elsősorban magunkat kell ismerni ahhoz, hogy megfelelően tudjuk kezelni a kapcsolaton belül kialakuló problémákat. A traumafeldolgozás, a minket ért sérelmek felismerése, majd feldolgozása kulcsfontosságú. Elmondta, egy kapcsolatban mindig kettőn áll a vásár, a feleknek közösen kell cselekedniük, ha problémamegoldásról van szó. Hozzátette, a párkapcsolatnak öt fázisa van: az ismerkedés, a bizonytalanság, az elköteleződés, az intimitás, majd végül az eljegyzés. Úgy vélte, ha a felek már az elején a szőnyeg alá söprik az érzelmeiket, ahelyett, hogy megbeszélnék azokat, akkor a kapcsolatnak nem lesz jó vége.

Kiállítások sokasága várta az érdeklődőket kedden: a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának székhelyén megnyitották az egyetem két hallgatója, Salamon Orsolya és Tóth Hunor fotókiállítását. 16 órától az Apáczai Galériában Forró Ágnes képzőművész László Éva pszichológus és Cseh Katalin költő társaságában megnyitotta a Csinálj egy képet a fejedben című művészetterápiás kiállítást. Forró Ágnes elmondta, a bennünk zakatoló gondolatok, a belső hang adja a festményeink vagy rajzaink kiindulópontját. Hozzátette: a művészetterápia egyik fő célja a harmonikus személyiségállapot elérése, és ezt az önismeret, az önkifejezés eszközeivel teszi lehetővé. A modern művészetterápia a művészet, a képzőművészet segítségével több funkciót is ellát: az önkifejezést, a stresszoldást, a belső és külső világunk harmonizálását segíti elő.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeumban 16 órától Mezőségi szabadrajzú hímzések az Erdélyi Néprajzi Múzeum gyűjteményéből címen nyílt kiállítás, ahol megismerhettük a 19. század második felére jellemző mezőségi magyar közösségekből származó lakástextíliákat. A mezőségi településekről származó 19. századi hímzéseket – mezőkeszüi párnavég, décsei díszlepedő, koppándi derékaljvég – bemutató tárlat anyagát a mezőségi szabadrajzú hímzésekre jellemző mintakompozíciók szerint csoportosították. Az eseményen Tötszegi Tekla arra biztatta a jelenlévőket, hogy fényképezzék le a kiállított mintákat azért, hogy később tanulmányozhassák, sőt akár maguk is kivarrhassák azokat.

A Szentegyház utcai Ars Sacra Claudiopolitana Kiállítótérben Nagy Emőke muzeológus tartott tárlatvezetést a Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállításán.

A Györkös Mányi Albert Emlékházban megnyitották a Györkös Mányi Albert születésének 100. évfordulójára összeállított Györkös 100 című kiállítást, az emlékműsoron közreműködött Egyed Emese költő, Horváth Bálint zeneszerző és Laczkó Vass Róbert színművész. A projekt kurátora Szebeni Zsuzsanna, a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet vezetője, házigazdája és projektmenedzsere pedig Kós Katalin, a Györkös Mányi Albert Emlékház vezetője volt. Az eseményen Kós Katalintól megtudtuk, az emlékház elsődleges feladata a hagyaték gondozása, az életmű folyamatos feldolgozása. Az örökség feltárása, feldolgozása és digitalizálása részben megtörtént, azonban a végcél egy kutatható internetes adatbázis létrehozása lenne, „a mai rendezvény többek között ennek a folyamatnak az egyik állomása” – fogalmazott a megnyitón az intézményvezető.

A Farkas utcai református templomban megnyitották az Apáczai diákjainak Tükörkép 2022 című kiállítását, ahol a diákok által az év során létrehozott változatos technikájú alkotásokat (csendélettanulmány, szabad kompozíció, absztrakt alkotás, portré) lehetett megtekinteni. Az iskolákban megszervezett Kolozsvári utcaművészet című képzőművészeti pályázat munkáit is láthattuk, emellett a Madarak és fák című rajzpályázatra beérkezett 600 alkotásból összeállított legjobb műveket is bemutatták.

A Vallásszabadság Házában a Bálint Tibor 90 emlékkiállítás kapcsán beszélgetést tartottak Bálint Tibor munkásságáról Egyed Emese és Demeter Zsuzsa irodalomtörténésszel, Karácsonyi Zsolt Helikon-főszerkesztővel és Albert Júlia színművésszel. Karácsonyi Zsolt elmondta, Bálint Tibor munkásságának legfontosabb mondanivalója az, hogy rávilágít arra, milyen lehetőségek mentén, milyen sok irányból tudjuk megközelíteni a valóságot. Albert Júlia színművész az író Zokogó majom című regényéből adott elő egy részletet, a továbbiakban pedig Egyed Emese és Demeter Zsuzsa beszéltek a Bálint-hagyaték gondozásáról, a kutatási folyamatról és arról, hogyan született meg a kiállítás anyaga, amelynek pannóit Szentes Zágon tervezte. Az öt pannó röviden és velősen foglalja össze az életművet, az irodalomtörténészek elmondták: arra kellett törekedni, hogy a lényeget összefoglalva, vizuálisan kellemes élménnyé tegyék az író múltjában való böngészést. Egyed Emesétől azt is megtudhattuk, hogy Bálint Tibor történetcentrikus volt, nem egy adott problémát járt körül a szövegeiben, hanem mindig egy-egy központi kérdést feszegetett, ez az attitűd pedig a gyermekirodalmi alkotásaiban is jelen van. Az is kiderült, hogy az író munkásságát az idők során sokféleképpen értelmezték, a kritikusoktól és a közönségtől kapott pozitív, de sokszor negatív visszajelzést is. A kiállítás a KMN ideje alatt volt látogatható.

Ugyancsak a Vallásszabadság Házában Sándor Krisztina EMNT-ügyvezető elnök és Koczián Viktória teológus bemutatták a Tőkés László 70 című kötetet, amely után dedikálást is tartottak a címszereplővel. A Tőkés László tiszteletére összeállított kötetet először Tusványoson mutatták be. A kolozsvári bemutatón Németh Zsolt rámutatott: a könyv ugyan nem életrajz, de hűen dokumentálja Erdély egyik ikonikus alakjának, Tőkés Lászlónak az életpályáját. Tőkés László elmondta, bár még nem volt ideje arra, hogy elolvassa a kötetet, tudja, hogy vannak olyan szövegek a szerzeményben, amelyek számára is újdonságok.

A Bocskai-házban M. Lezsák Gabriella Régészeti iskola a kincses városban (1940–1944). László Gyula kolozsvári évei című kötetének bemutatóján vehettek részt a magyarnapozók. A kötet a polihisztor közel egy évtizedes kolozsvári pályafutásának 1940–44 közötti időszakát foglalja össze. A bemutatón M. Lezsák Gabriella és Gergely Balázs rámutattak: a tudomány fejlődésével László Gyula kettős honfoglalás elmélete beigazolódni látszik. Lezsák azt is elmondta, a Magyarságkutató Intézet genetikai laborjának kutatásaiból az látszik kirajzolódni, hogy az avarok megérték a honfoglalást, ugyanakkor a hun–avar folytonosság is mérhető. Gergely Balázs szerint László Gyula is azon tudósok egyike, akinek még „nincs igaza, de igaza lesz”.

A Farkas utcai református templomban délben Vajas Gréta orgonamuzsikáját hallgattuk. A Vallásszabadság Házában a Magyar Egyházzenei Fórum keretében kerekasztal-beszélgetést tartottak A kortárs magyar egyházzene keretei és távlatai címmel. A beszélgetésen a jelenlévők szerteágazó témákat érintettek, szó volt az egyházzene és a kántorok szerepéről is. Benkő Tímea, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet oktatója a kántorok szerepének fontosságát hangsúlyozta, Péter Éva BBTE-oktató ehhez csatlakozva elmondta, szerinte a jó kántornak és egyházzenésznek nem csak jó orgonistának kell lennie, de alapvető teológiai és liturgiai tudással is rendelkeznie kell.

Selmeczi György zeneszerző úgy vélte, az igazi kántor a személyisége révén is alakítja a gyülekezetet, igényli, hogy a munkáját visszaigazolják az emberek.

A piarista templomban 17 órától a Magyar Egyházzenei Fórum égisze alatt megtartották a Jobbágy Valér és Kovács Szilárd vezette pécsi székesegyház Palestrina kórusának hangversenyét. 18 órától szentmise vette kezdetét a ferences templomban, ahol a Selmeczi György vezényelte Refektórium énekegyüttes koncertezett. A lutheránus templomban 19 órától fellépett a Fekete Miklós vezette kolozsvári UniCante énekegyüttes és a Kecskemétről érkezett, Kiss Katalin vezényelte Ars Nova Énekegyüttes is. Az eseményen többek között elhangzott Horváth Márton O salutaris hostia című műve is.

Az Apáczai-líceum díszterme ismét borkóstolónak adott otthont, ezúttal a somlói Kreinbacher Birtok borait kóstolhattuk meg. A 2002-ben alapított Kreinbacher Birtok organikusan művelt területei kiváló fekvésű, bazaltorgonák alatti dűlők, ahol a fő szőlőfajták a juhfark, a furmint, az olaszrizling és a hárslevelű. A birtokközpontban 2014 óta pezsgőket is készítenek.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében 17 órától a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom – táncdráma egy felvonásban című előadását nézhettük meg, mely a trianoni békediktátum 100. évfordulójára reflektált. A stúdióteremben a Gyulai Várszínház színésze, Szilágyi Enikő Mi lennék nélküled? című vendégelőadását láthattuk.

A Bánffy-udvar színpadát a 2014-ben alakult Rafael Mario Trio vette birtokba, akik zenei repetroárjában saját szerzeményeik mellett a balkáni nyolcados lüktetésű kompozíció, a magyar és roma népzenei elemekből táplálkozó alkotások is megtalálhatók. Ezután Szőke Nikoletta koncertezett, aki zenésztársaival különleges műsort hozott Kolozsvárra, a régiek mellett eddig még meg nem jelent, vadonatúj dalokat is hallhattunk tőle.

Az Ifjúsági udvarban KMN-kocsmakvízen mérhették össze tudásukat a jelen lévő csapatok, később pedig DJ BobbySkolo zenéire bulizhattak a magyarnapozók.

A néptánc szerelmesei a Heltai FolkCenterben hajnalig ropták a táncot a 24. Szent István-napi Néptánctalálkozó résztvevőivel.

A XIII. Kolozsvári Magyar Filmnapokon Maksay Ágnes Lángolj és világíts. Múlt és jelen a magyar ciszterci alapítású dallasi gimnáziumban című dokumentumfilmjét láthattuk, amelyet követően a Video Pontes stúdió munkatársaival tartottak beszélgetést. Vetítették továbbá Adorjáni Panna Optika, Alexandra Dancs, Gödri Attila és Urvi Vora Attention: River Residents! című filmjeit, majd a kolozsvári táncfilmek témáját járták körül a résztvevők és a meghívott alkotók. Ezek az alkotások multimediálisként értelmezhetők: a testek képernyőn való megjelenítése, egymásra hatása, a mozdulatok, a néző perspektívája érdekes összjátékként kapcsolódik ezekben a filmekben – tudtuk meg a vetítéseket követő kerekasztal-beszélgetések során. Ezt követően 20 órától Márton Jenő és Nagy Gábor Melléklet, Könczei Csilla és Schneider Tibor Mikulás a figurás című kísérleti dokumentumfilmjeit láthattuk, amelyek vetítése után a kolozsvári független filmesek helyzetét elemezték a meghívottak. 21 órától láthattuk Nagy Blanka Adnál tüzet? című kisjátékfilmjét, ezt követte Eckstein-Kovács Ráhel Seeing without pointing your finger (Lásd, de ne mutogass rá) elnevezésű filmje.

A Sapientia EMTE Hunyadi Mátyás dísztermében 17 órától vetítették az erdélyi és magyarországi színészek főszereplésével készült, A legjobb dolgokon bőgni kell című Groșan Cristina-filmet. Ugyanitt este 9 órától Büchner Woyzeck című elődásának filmbemutatójára és kerekasztal-beszélgetésre került sor ifj. Vidnyánszky Attilával, az előadás rendezőjével és a szereplő színészekkel.

 

Augusztus 17., szerda

Szerda reggel 10 órától az EME székházában az energiatermelés és környezetszennyezés témájában tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelyen hallgattuk Kékedy-Nagy László vegyész és Csavdári Alexandra BBTE-oktató előadását. A szakemberek arról beszéltek, hogy paradigmaváltásra van szükség, arra, hogy ne pazaroljuk az energiát, hanem takarékoskodjunk vele. Hozzátették: az energiaszükségletünket nem tudjuk pusztán megújuló energiaforrásokból fedezni, mivel ezeknek a mennyiségét nem tudjuk előre felmérni vagy kiszámítani. Hangsúlyozta azt is, hogy Európa 2050-re karbonsemlegessé szeretne válni, ennek a döntésnek azonban gazdasági és politikai vonzata is van egyszerre. Az Európai Unió a projektre több mint százmilliárd eurót fordít, és ha sikerült megvalósítani a klímasemlegességet, akkor Európa lesz az első kontinens, amely eléri a nettó nulla kibocsátási mérleget – fogalmaztak az előadók.

Lukács József történésszel bejárhattuk a felújítás alatt álló Farkas utcát. A történész az utca teljes történetét részletekbe menően ismertette. Mint megtudtuk, a Farkas utca első írásos említése az 1453-as lakosságösszeírásról származik, akkor Platea Luporumként nevezik meg. Nevével kapcsolatban sok elmélet terjeng, azonban ezeket még nem sikerült igazolniuk a történészeknek. A legvalószínűbb feltételezés szerint a várfal megépítése előtt a Házsongárdig húzódó erdőkből télvíz idején betévedtek a farkasok.

Délben vehettünk részt a már megszokott főtéri táncokon, amelyen a 24. Szent István-napi Néptánctalálkozón részt vevő együttesek mutatkoztak be és táncoltatták meg a közönséget is.

Az Ars Sacra Claudiopolitana Kiállítótérben Nagy Emőke muzeológus tartott tárlatvezetést a Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállításán.

A Bocskai-házban 11 órától könyvbemutatót tartottak a Charles Boner: Erdély terményei és népe című kiadvány szerkesztőivel és munkatársaival, Rostás Péter Emesével, Csortán Ferenccel és H. Szabó Gyulával. A Szabók bástyájának konferenciatermében az Egyetemi lapozón az Egyetemi Műhely Kiadó (Bolyai Társaság) 2021-es kiadványait lehetett szemlézni. A könyvvásári forgatagban Szabó Zsolt és Széman Emese Rózsa bemutatták Mózes Huba Iszonyú, vad nyár lesz című kötetét.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvényterme könyvbemutatónak adott otthont: Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Grezsa Csaba főkonzul és Gergely Balázs, a Kolozsvári Magyar Napok főszervezője Maksay Ágnes, a VideoPontes stúdióvezetőjének társaságában bemutatta Alföldi László Kolozsvártól Bukarestig című kötetét. A csaknem harminc év román–magyar kapcsolatait felidéző kötet bemutatóján Németh Zsolt elmondta: a magyar nemzetpolitika kialakulásának és az erdélyi magyarság önmagára találásának a legfontosabb időszakát mutatja be az egykori főkonzul könyve. Alföldi László kolozsvári konzulként folytatott munkásságába is beavatott, elmondta, arra törekedett, hogy megismerje az erdélyi magyarság Magyarországgal szembeni elvárásait, és ezeket Budapestre továbbítsa. Grezsa Csaba, Kolozsvár újonnan kinevezett főkonzulja megjegyezte, amikor a tisztség átvételére készült, Alföldi László könyve fontos mérföldkőnek számított, úgy vélte, elődje rávilágított arra, hogy a magyar diplomatának miként kell helytállnia a román–magyar viszonyrendszerben.

A Szabók bástyájában is tartottak könyvbemutatót, itt a Hunyad Megyei Magyar Értéktár II. kötetét mutatta be Gáspár Barra Réka, Gáspár Barra Szilárd és Winkler Gyula EP-képviselő. A kiadvány célja a térség történelmi, építészeti és kulturális értékeinek bemutatása. Gáspár-Barra Réka elmondta, a mostani kötetben hangsúlyosan van jelen a dualizmus korának építészete, a képzőművészet, valamint a Zsil-völgyi bányászat. Megismerhetjük a Hunyad megyei borvízforrásokat, a Zsil-völgyi művésztelepet és a dél-erdélyi magyar közösség munkáját is.

Ágoston-Szűcs Brigitta és Jakab Albert Zsolt néprajzkutatók a Kriza János Néprajzi Társaság székházában bemutatták Selyem Tünde: A kolozsvári hóstáti közösség és Szabó Lilla: Interetnikus kapcsolatok Felső-Háromszéken című kiadványokat. Selyem Tünde könyve a hóstáti magyar közösség életmódját jeleníti meg öt család három generációján keresztül. A szerző elmondta, a kiadvány nem Hóstát-monográfia, célja a közösségben végbemenő változások megragadása volt. Szabó Lilla disszertációjában Haraly, Páva és Székelypetőfalva települések mentén haladva vizsgálja a helyi magyar, román és cigány közösségek együttélését, egymásról és magukról alkotott véleményét.

A Vallásszabadság Házában a Kolozsvári Vívók Baráti Társaságának tagjai, Koncz Attila, Guráth Béla és Uray Zoltán bemutatták A kolozsvári vívósport története képekben, 1818–2019 című kötetet, délután pedig Cserjés Katalin, a Szegedi Tudományegyetem nyugalmazott docense és Balázs Imre József irodalomtörténész bemutatta a Hajnóczy Péter prózaíró 80. születésnapja alkalmából kiadott Bajnok – Szövegek a Hajnóczy-hagyatékból kommentárokkal című tanulmánykötetet. A publikációban eddig kiadatlan Hajnóczy-szövegekkel is találkozhat az olvasó. Reményi József Tamás szerkesztő az író életművéből 2009-ben nagy mennyiségű anyagot bocsátott kutatásra, az életmű kutatói pedig ezzel érték el azt, hogy Hajnóczyt újra felfedezte a nagyközönség. A hagyatékot a továbbiakban a Petőfi Irodalmi Múzeum is digitalizálta.

Az Octavian Goga Megyei Könyvtár friss kezdeményezésének, a Klasszikus orosz könyvklubnak a meghívottja Bartalis Judit BBTE-oktató volt, a könyvklub szakmai védnöke, aki az orosz kultúra szakavatott ismerője. A klasszikus orosz irodalom kimagasló alkotásainak értő bemutatása, az olvasás során felmerülő kérdések megvitatása mellett a szervezők figyelmet fordítottak az orosz kultúra számos remekművére is.

Az Ifjúsági udvarban bemutatták az YZ Intézet által végzett, a marosvásárhelyi Vibe-fesztiválon készült kutatás 2022-es eredményeit. Az esemény résztvevői Szabó Júlia BBTE-oktató, Rés Konrád Gergely Vibe fesztiváligazgató és Babțan Varga Teodóra, az YZ intézet munkatársa voltak. 14 órától a Vates magyar ruházati márka és közösségi mozgalom munkatársaival beszélgetett Pál Hunor, az esemény témája a kulturális instaprofetizmus volt. Solymosi Zsolttal, a János Zsigmond Unitárius Kollégium lelkészével, aligazgatójával beszélgethettek azok, akik ellátogattak az „Úton lenni a boldogság” címen meghirdetett eseményre. 15:30-tól Boris Kálnoky újságíró, az MCC Média Iskola vezetője Elszármazott magyarok, a sors által kijelölt magyar diplomácia címmel tartott prezentációt. Az eseményen Kálnoky családja történetét alakító eseményekről, az életüket meghatározó döntésekről, a külföldi diaszpórákban élő magyarokról, illetve a „paprikadiplomáciáról” is beszélt. A visszaemlékezésekből kiderült, hogy az erőszakkal felszámolt egykori erdélyi elitnek vannak olyan leszármazottai, akikben inkább sorsszerűen alakult ki az Erdélyhez való kötődés, azonban mindannyian azért dolgoznak, hogy a közösség fejlődjön, erősödjön. Az Ifjúsági udvarban szervezték meg a Beszóló című kötetlen, közéleti, politikai beszélgetést is, amelynek résztvevői Oláh Emese, Rácz Béla Gergely és Rácz Levente Zsolt városi önkormányzati tanácsosok voltak. Oláh Emese alpolgármester ismertette az elmúlt fél év történéseit, kiemelve azt a kezdeményezést, amelynek keretében elindították az utcafelelősi rendszert, amely nyomán sokkal szorosabb kapcsolat alakulhatott ki a helyi magyar közösséggel. Rácz Béla Gergely hozzátette: az a cél, hogy még szorosabbra fűzzék a kapcsolatot az önkormányzat és a lakosok között, a politikusok arra biztatták az embereket, problémáikkal bátran keressék őket a fogadóórákon. Délután Blényesi Balázs fintech- és tőzsdeszakértő előadásából megtudhattuk, hogyan érdemes befektetnünk a pénzünket válság idején.

A Györkös Mányi Albert Emlékházban Pilinszky-estet tartottak Egy oratórium főpróbája címmel. A Bocskai-házban a szexuális és a vallásos nevelés összeegyeztethetőségéről, a keresztény szemlélet, a szex és a pedagógia összefüggéseiről tartottak beszélgetést, az esemény meghívottai Gegő Virág szociális munkás, László Éva egyetemi adjunktus, Illyés Magda egyetemi adjunktus és Solymosi Zsolt lelkész-vallástanár. A moderátor szerepét Jakab Villő Hanga pedagógus töltötte be. Solymosi Zsolt úgy vélte, Romániában a szexuális nevelés tabu, túl sok információ ér, de közben a kritikus hozzáállás hiánya érződik. Úgy gondolja, kiemelten fontos a beszélgetés és a nevelés, azonban az egyház nem segíti a probléma megoldását azzal, hogy tabusítja a témakört. A meghívottak egyetértettek abban, hogy a szexuális nevelés sokkal többről kellene hogy szóljon, mint puszta információközlés. Átfogóan kell beszélnünk a testi-lelki kapcsolatokról, az intimitásról, a szexualitás kulturális és történelmi vonatkozásairól, a szexuális visszaélésekről és azok jogi következményeiről. Hangsúlyozták: kiemelten fontos a hiteles tájékoztatás és ebben a fiatalok egyenlő partnerként való kezelése.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán Az orosz–ukrán háború hatása a Kárpát-medencei magyarság jövőjére címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Balogh Lívia, a Kárpátaljai Megyei Tanács KMKSZ frakciójának képviselője, Székely István, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke részvételével. A beszélgetésen az előadók egyetértettek abban, hogy világossá kell tenni azt, hogy a Kárpát-medencei, kisebbségben élő magyarok törekvései, a magyar politika és Oroszország nagyhatalmi törekvései között nincs összefüggés. Balogh Lívia felhívta a figyelmet a kárpátaljai magyar oktatás helyzetére, amely az érvényben levő oktatási és nyelvtörvény miatt egyáltalán nem kedvező. Elmondta, abban bíznak, hogy az Ukrajnának megígért európai uniós csatlakozás révén az ukrán vezetés visszaadja a kárpátaljai magyarság és románság nyelvhasználati jogait. Székely István szerint az erdélyi magyarok helyzete, a kisebbségi kérdés, a jövőkép rendezése kizárólag európai uniós paradigmában képzelhető el. Toró T. Tibor ehhez csatlakozva hozzátette, továbbra is a szülőföldön maradásra, a kiszámíthatóságra, a stabilitásra és békére kell törekedni.

A Farkas utcai református templomban a déli orgonamuzsika Pozsár Róbert előadásában volt hallható. A Protestáns Teológiai Intézetben a kortárs magyar zeneszerzők egyházi műveinek kapcsán tartottak kerekasztal-beszélgetést. 17 órakor tartották a Farkas utcai református templomban a Magyar Egyházzenei Fórum zárókoncertjét, a kórusműhelyen fellépett a Canticum Novum, az Ars Nova, a Pécsi székesegyház Palestrina kórusa, a Szent Cecília kórus, a Guttman Mihály Pedagóguskórus és a Refektórium is. Olyan kortárs szerzők műveit hallhattuk, mint Csemiczky Miklós, Barabás Árpád, Horváth Márton Levente vagy Tóth Péter. Továbbá Vajda János zsoltárfeldolgozása és Orbán György Pannonhalmi miséjének zárótétele is elhangzott. 19 órától a Farkas utcai református templom Nyári hangversenysorozatának fellépője a Sectio Aurea barokk együttes volt.

A Vallásszabadság Házában a Miskolcról érkezett Lakatos Csilla klinikai szakpszichológus tartott előadást Lelkész vagy pszichológus? Kihez fordulunk, ha baj van? – lelkigondozás egyházon belül és azon kívül címmel. A Báthory István Elméleti Líceum dísztermében dr. Mirela Strant Vírusok korát éljük? című előadásában bővebben beavatott az immunitás, a megelőzés és a poszt-Covid-szövődmények témakörébe.

Az EME-székházban 16 órától Kolozsvár XX. századi ipartörténetének emlékei XIV. A kolozsvári Iris porcelángyár története címmel személyes visszaemlékezések, fényképes bemutatók, kötetlen beszélgetések zajlottak a porcelángyár egykori alkalmazottaival. Az esemény házigazdája Bitay Enikő EME-elnök volt. Az eseménynek az ismeretterjesztésen kívül a tárgy- és adatgyűjtés is célja volt, hiszen a szervezők arra kérték az érdeklődőket, ha vannak élményeik, emlékeik, esetleg tárgyaik a régi Iris porcelángyárból, hozzák el azokat a találkozóra. A gyár egykori dolgozói közül sokan ellátogattak a rendezvényre, így találkozhattunk például Incze Mária egykori üzemvezetővel vagy Mattyasovszky Zsolnay Zsófiával és testvérével, Lászlóval, akik sokat meséltek arról az időszakról, amikor a kolozsvári gyárat a híres pécsi Zsolnay gyár bérelte.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács székházában Lönhárt Tamás történész, BBTE-oktató tartott előadást Moszkvában hozott döntés, Párizsban megpecsételt béke. Az Erdély-kérdés a szovjet blokk keletkezésének időszakában (1945–1947) címmel. A történész bemutatójában hiteles levéltári források elemzése alapján az erdélyi magyarság mai sorsát meghatározó közelmúlt két kérdésének sajátos összefüggéseit vizsgálta.

Az Xponential Transylvaniánál 17 órakor megnyitották az \OfficeArt\ elnevezésű időszakos kiállítást a Cosmic House és az ArtWise művészeinek a közreműködésével, a megnyitó után közönségtalálkozót tartottak a kiállításban részt vevő művészekkel.

A Sapientia EMTE Hunyadi Mátyás dísztermében délelőtt vetítették Gémes József Vili, a veréb című, 1989-es animációs filmjét. 15 órától a Sapientia First Cut V. elnevezésű eseménye kezdődött, ahol az egyetem végzős diákjainak filmjeit vetítették, majd 17 órától Kis Hajni Külön falka című 2021-es filmdrámájára került sor, ezután pedig a 2021-es Becsúszó szerelem című romantikus vígjátékot láthattuk.

A Tranzit Házban a XIII. Kolozsvári Magyar Filmnapokon a BBTE Magyar Film és Média Intézet diákjainak legfrissebb filmjeiből láthattunk válogatást, vetítették Becsky Tamás Ismerős, Hatházi Rebeka Nefelejcs, Kopacz Bea seen, Pastor Beatrice Tordatúr hiedelemvilága, Süveg Attila-Vajk TriToxic, Tordai Beatrix Horoszkóp, Toth Rebeka Senkinek, valamint Leidl Péter Kombinát című filmjét. Este a Kolozsvári TV magyar adásáról tartottak beszélgetést Spitzer Judittal és Eckstein-Kovács Péterrel, a résztvevők Spitzer Judit Gróf Bánffy Katalin | Erdélytől Marokkóig című dokumentumfilmjét is láthatták. A Filmnapokon Demian József Éjjeli őrjárat című filmjét is vetítették, ezt követően kolozsvári producerek és színészek témában tartottak beszélgetést Kántor Lászlóval és Bogdán Zsolttal.

Az Apáczai-díszteremben 18 órától borkóstoló kezdődött, ezúttal az egri Orsolya Pince borai voltak terítéken. A pince alkalmazottai a borokat hagyományos eszközökkel készítik, kerülik az adalékanyagok használatát, arra törekednek, hogy az italaik természetesen készüljenek el, hogy kellően tükrözhessék az évjárat, a termőhely és a szőlőfajta sajátosságait.

Este nyolc órától a Kolozsvári Állami Magyar Színház stúdiótermében az Ifjú barbárok című előadást láthatta a közönség.

A Bánffy-koncerteket a 2019-ben alakult és ebben az évben Legszebb Erdélyi Magyar Dal-nyertes erdélyi zenekar, a Szintaxis együttes kezdte, őket a magyarországi X-Faktor felfedezettje, Horányi Youlï és zenekara követte. A főtéri nagyszínpadi koncertek sorát 19 órától a 2005-ben alakult, az Európa, az Őrült lány, valamint az Oly távol vagy tőlem című slágerek előadója, a Varga Miklós és a Band nyitotta meg. Az utolsó nagykoncertet a Ha itt lennél velem, A 67-es út, a Szállj el kismadár szerzői, a Republic zenekar tagjai adták.

Este az Ifjúsági udvarban a Tárkány Műveket hallgathattuk, volt Moldovai táncház, majd vonós táncház a Tokos zenekarral. A Heltai FolkCenterben a 45 éves kolozsvári táncházmozgalomról tartottak kerekasztal-beszélgetést az egykori és jelenlegi kolozsvári táncházasokkal, majd az Ördöngös zenekar szolgáltatta a talpalávalót a táncházban részt vevőknek.

Augusztus 18., csütörtök

Csütörtökön 10 órától az érdeklődők a Farkas utcában sétálhattak Lukács József történésszel. 17 órától Györgyjakab Miklós zenepedagógus Fazakas Ádám közreműködésével a Szent Mihály- és a lutheránus templom felújított orgonái bemutatásával tartott román nyelvű orgonatúrát. A nap folyamán Pakó Klára művészettörténész, egyetemi oktató Mátyás­kori és reneszánsz építészet Kolozsváron címmel vezetett magyar nyelvű sétát. Délután lehetőség volt bejárni a BBTE Állattani Múzeumát Osváth Gergely vezetésével. Az Ars Sacra Claudiopolitana Kiállítótérben a Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállításán Nagy Emőke muzeológus tartott román nyelvű tárlatvezetést.

A Puck Bábszínházban a gyermekek az Én vagyok Pinokkió című előadást nézhették meg, amelyet délben ismét játszott a bábszínház.

A Főtéren a Nemzetközi Tánckavalkádban a 24. Szent István-napi Néptánctalálkozón részt vevő együttesek mutatták be táncaikat, majd táncra perdítették az érdeklődőket is.

A hidelvei református templomban elkezdődött az Észak-Erdélyi Régió Református Nőszövetségének Nyílt Napja, amely számos programot kínált: Kondor Enikő tartott fórumbeszélgetést Egy lelkésznő naplójából címmel, a Református Kollégium Szakiskolájában bemutatkoztak és műhelyvezetést tartottak a kolozsi és az alsóvárosi református nőszövetségek. A hidelvei református templomban 11 és 17 óra között imasétát szerveztek, 11-től az Égre kacsintó sátorban kézműves-foglalkozások, társasjátékozás és éneklés zajlott. Délben Teológia és fizika összhangja címmel tartott beszélgetést Szőllősi János református lelkipásztor, a hidelvei gyülekezeti otthonban pedig az Árva Bethlen Kata élete, öröksége, imádsága című kiállítás várta az odalátogatókat. Az Égre kacsintó sátorban 13 órától gyermek-istentiszteletet tartott Adorjáni Katalin. A Cifra Kalotaszeg: Vista című eseményen bemutatkozott a magyarvistai nőszövetség, akik gyöngyfűzéses műhelyfoglalkozást is tartottak, 14 órától bemutatták a Tőkés Tünde Erzsébet által jegyzett Játéközön című kötetet, amely hét alfejezeten keresztül 22 év gyógypedagógusi és óvónői tapasztalatait mutatja be. 15 órától a Református Tanárképző és Zeneművészeti Kar egyetemi docense, Lengyelné Püsök Sarolta tartott előadást Gondolatok a férfivá és nővé teremtett emberről címmel. Ezt követően bemutatkoztak az alsófelsőszentmihályi nőszövetségek, akik műhelyvezetést is tartottak. 17 órakor a hidelvei gyülekezeti otthonban bemutatták A Nőszövetség áhítatos könyve: Halljátok meg az Isten szavát! című kötetet, megnyílt a nőszövetség nyílt napjának vására is, majd Zenés áhítat zárta a napot.

A Iuliu Hațieganu sportpark uszodájában a magyarnapozók rendhagyó edzésen vehettek részt az Ebihalak Úszóegyesület növendékeivel, amelyet közönségtalálkozó követett az olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok magyar úszóval, Gyurta Dániellel. Az egyórás edzést követő beszélgetésen a világbajnok elmondta, a sportban fontos a kitartás, és úgy vélte, hogy minden sportolót más-más célok vezérelnek: van, aki rekordot akar dönteni, de akad olyan is, aki másokat szeretne motiválni. Bevallotta, ő mindig túl akarta szárnyalni a társait, és igyekezett a legjobb formáját hozni. Hozzátette: a fizikai felkészülés mellett a mentális előkészület is ugyanolyan fontos.

Az érdeklődők előtt a csütörtöki napon is nyitva állt a Szent Mihály-templom tornya, ahonnan minden magyarnapos helyszínt megnézhettek az érdeklődők, madártávlatból.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán regisztráció nélküli útlevéligénylésre volt lehetőség, és a Fröccs-terasz és turisztikai vásár ezen a napon is nyitva állt az érdeklődők előtt.

A csütörtöki napon nyílt meg a Romkert, ahol négy napon keresztül reggeltől estig a magyarországi Compania tagjai egész napos középkori vásári hangulatot teremtettek. Voltak középkori állattartáshoz kapcsolódó játékos foglalkozások, amelyek során kipróbálható volt többek között a kecskefejés, patkódobás, nemezelés és a „tojásgurítás”. Lovagi torna helyszínt alakítottak ki egy nagyméretű, színpompás lovagi sátortető alatt. Ezen a vívótéren egész nap kardvívásoktatásban és viadaljátékokban vehettek részt a gyerekek. A nap egy kiemelt és előre meghirdetett pillanatában lovagi párviadalra került sor. Itt küzdött meg egymással a két lovag, valamint a fegyvernökeik, akik többféleképpen is összemérték a tudásukat, tehetségüket. Egy korhű lovagi sátorban a korszak hadi viseleteit, fegyvereit bemutató kiállítást találtunk, ahol korhű viseletbe öltözött apródok segítségével kézbe vehetők voltak a fegyverrekonstrukciók, felpróbálhatók a viseletek-páncélok-sisakok, és e tárgyakkal fényképezkedhettek is a vállalkozó kedvű érdeklődők. A templomkert kútjának kiszélesedő terében középkori sátrakban és szekerek ponyvái alatt vándor kézműveseknél próbálhatták ki az érdeklődők a korhű szerszámok és a mesterségek egyes fogásait az alábbi mesterembereknél: gyertyamártó, kovács, gyapjúszövő, kötél- és zsinórsodró, íjkészítő/számszeríjas mester, koszorúfonás, vesszőkosárkötés, ékszerkészítés. A középkori és népi hangszerekkel is megismerkedhetett a nagyérdemű. Zenészek vezetésével együtt muzsikálva ki is próbálhatták azokat. Korhű fanyerges és kosaras körhinta várta a legkisebbeket, míg a nagyobb gyerekek középkori játékokkal és ügyességi feladatokkal tehették próbára a rátermettségüket. Kipróbálható volt a korabeli íjászat és a számszeríjjal való lövés is. A pattantyús mester ágyút töltött és kőhajítógépezett az érdeklődőkkel. A nap zárásaként vándor mesemondó gyűjtötte maga köré a kicsiket és a nagyokat, és tanulságos fabulákat mesélt.

Ugyanitt Szucher Ágnes 7–10 éves gyermekeknek tartott tanítási drámajátékot A híd címmel. Az Életfa Családsegítő Egyesület és a Mesekuckó Közösségi Könyvkölcsönző jóvoltából a gyermekek találkozhattak a Kolozsvári Fogvédőkkel, ahol többet megtudhattak arról, milyen a helyes fogmosási technika, hogyan kell használni a fogselymet és a fogmosónaptárt. Délután dr. Hajdú László Imre fogorvos tartott előadást a megelőző fogászatról. Az esemény után az érdeklődőknek lehetőségük volt kérdéseket megvitatni, tanácsot kérni az orvostól. 10 és 18 óra között üzemelt a Mesekuckó, ahol a gyermekek és szüleik beiratkozás után könyvet kölcsönözhettek, majd a Mesekuckó-sátor kényelmes babzsákjain olvashatták kedvenc köteteiket.

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében Petar Ilijin pécsváradi ácsmester bemutatta Az ácsmesterség titkai című ötkötetes szakmai könyvsorozatát.

A Református Kollégium udvarán helyet kapott a Folkudvar, ahol délelőtt és délután a gyermekeket és a családokat izgalmas kézműves-programokkal és játékokkal várták. 12 órától a legkisebbek élőszavas mesemondáson és interaktív mesejátékon próbálhattak szerencsét.

Ugyancsak délben nyílott a 100 fehér zászló című kiállítás is. Nagy Mari textilművész installációja megemlékezik az elmúlt, szétszakított 100 évről. A 100 év 100 fehér zászló 100 alkotó munkája. A többségében selyem-nemez zászlók között megtalálhatók hímzők, szövők, csipkeverők munkái is. „Kárpát-medence-szerte összefogtunk, hogy így emlékezzünk történelmünk egy fontos és szomorú évfordulójára. Mindannyiunknak fontos, hogy határainkon túl is élnek magyarok, akikkel összetartozunk. A fehér szín a lelki megmentő, előhívja a reményt, a feltámadást. A lélek győzelmét az anyag felett” – vallja Nagy Mari, a Népművészet Mestere, az MMA Köztestületi Tagja.

13 órától a sepsiszentgyörgyi Vargyasi Melinda népi iparművész tartott műhelymunkát Mezőségi szabadrajzú hímzések újragondolva. Régi minták modern szabásvonalakon címmel. Az eseményen a Kallós Kollekció 2020–21-es kiadását is bemutatták. 16 órától a gyermekek és szüleik táncolni tanulhattak a Morzsabogáncs Néptáncegyüttes tagjaival, ezt követően a Bogáncs 37 elnevezésű eseményen fellépett az Apróbogáncs, a Kisbogáncs, a Bogáncs és a Zurboló Táncegyüttes is.

A Farkas utcai református templomban a déli orgonamuzsikát Kostyák Zsuzsától hallhattuk.

A Vallásszabadság Házának pincetermében 14 és 17 óra között ismét lehetőség nyílt részt venni a Cashflow 101-es társasjáték – játékos tanulási lehetőség a pénzügyi intelligencia fejlesztésére című eseményen.

A Főtér 29. szám alatt, a volt Melody szálló közösségi termében bemutatták a Waldorf Líceum diákjaival és szüleikkel közösen színre vitt, És az örömtől felkiáltani (Illés Endre: Szávitri. Történet a szerelemről és a halálról) című darabot.

16 órától kezdődött a Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában az interaktív családi nap, ahol elsőként Miklós Gyuri és Kulcsár Anita, azaz a Mókázó együttes lépett fel. 16:30-tól kezdetét vette a 8. Dribli Családi Focibajnokság, ahol négyfős családi csapatok mérhették össze tudásukat. 17 órától is rengeteg program várta az érdeklődőket: voltak kézműves műhelyek Koncz-Münich Andrással, kerekítő Csatári Erikával, érzékenyítő játékok Ilyés Irénnel, valamint mozgásos játékok Kovács Bernadettel és Varga Boglárkával, majd a gyermekek Demeter Ferenc bábelőadásán vehettek részt.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén Málnási Ferenc nyugalmazott magyartanár a Petőfi Sándor 200 – „Szép Erdély tájain…”. Petőfi Erdélyben született költeményei című nyelvi-irodalmi társasjáték kipróbálására hívta az érdeklődőket. A játék keretében Málnási Ferenc Petőfi-versek címére, soraira, részleteire kérdezett rá, majd a költeményeket közösen idézték fel a résztvevőkkel. A továbbiakban Arany János Toldi című művének nyomán magyar és román nyelvű nyelvi-irodalmi társasjátékozás zajlott. 14 órától a volt magyartanár bemutatta „A gimi, gimi ilyen volt…” – erdélyi diáksóder elnevezésű nyelvi társasjátékot, 15 órától pedig irodalmi társasjátékozásra hívta az érdeklődőket.

Az Ifjúsági udvarban a magyarországi TrollFoci tagjaival zajlott közönségtalálkozó, a Mi minden indulhat el egy koliszobából? című esemény moderátora Simon Róbert volt. Antal Adrián és Lam Csaba a 2010-es évek elején indította a TrollFoci névre keresztelt sportoldalt, amely ma 446 114 követőt számlál. Lam Csaba elmondta, a követőtábort organikusan építették fel, soha sem volt cél, hogy olyan emberekhez is eljuttassák a posztokat, akik nem kedvelik őket vagy a tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartották kiemelni, hogy az oldal nem csak focival foglalkozik, minden olyan sporteseményről szívesen adnak hírt, amelyeken magyar versenyzők jelentős nemzetközi sikert értek el. A későbbiekben Antal András és Szekernyés Péter kolozsvári MCC-hallgatók voltak a meghívottak, akik a Discover EU & Erasmus programokról beszéltek a jelenlévőknek. 15:30-tól Simon Katalin MCC-hallgató moderálásával beszélgetésen vehettünk részt Gyurta Dániel olimpiai, háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnok magyar úszóval.

A Marad-e pénz nyaralni? címmel meghirdetett beszélgetésen a geopolitikai változások miatt bekövetkezett gazdasági változásokról beszélt Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja, Szász Levente, a BBTE Közgazdasági és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese, Szilágyi György, a Rozoti Spedition tulajdonosa, valamint Vincze Tamás, az EastGrain ügyvezető igazgatója. Bálint Csabától megtudtuk, idén a gazdasági gyengülés számottevő, mivel az intézkedések, amelyek löketet adtak a gazdaságnak, beindították az inflációnövekedést. Nagy Károly szerint az energiaárak növekedése láncreakciószerű folyamat, amelynek nem igazán lehet látni a végét: „Addig emelkednek az árak, amíg a kereslet is nő” – fogalmazott a szakember.

18:30-tól az Európa ifjúsági éve 2022 című beszélgetésen részt vett Kacsó Doboly Izabella Mária, a Családügyi, Ifjúsági és Esélyegyenlőségi Minisztérium államtitkára, Székely Kinga, a Kolozsvári Fiatalok Szövetségének alelnöke, Csorba Zsuzsanna Emese, a Kolozs Megyei Ifjúsági Fórum elnöke és Tamás Csilla, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Ifjúsági Szervezetének elnöke.

A Vallásszabadság Házában kerekasztal-beszélgetést tartottak A világrend átalakulása és annak hatása Európa jövőjére címmel, az esemény meghívottai Gerő András Széchenyi-díjas magyar történész, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, L. Simon László író, költő, kultúrpolitikus, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Schiffer András ügyvéd, politikus, az LMP egyik alapítója voltak. Schmidt Mária szerint az Oroszország elleni szankciós politika nem fogja a háború lezárulását eredményezni, azt is nehezményezte, hogy nem tudni, ezek a szankciócsomagok milyen elképzeléseken, stratégiákon, számításokon alapultak, így azok nem teremtettek biztonságot, sőt, csak még nehezebb helyzetbe taszították az Európai Uniót. Schiffer András hozzátette: a szankciós politikával fel kellene hagyni, és minél hamarabb tárgyalásokat kell kezdeményzeni az orosz és az amerikai féllel, hiszen szerinte a jelenleg zajló háború valójában orosz–amerikai konfliktus. L. Simon László úgy fogalmazott, a háborúnak jelenleg nem látjuk a végét, idén nem lehet megállapodásokra számítani. Úgy véli, Oroszország célja minél tovább húzni a helyzetet, hogy Európa megérezhesse a saját politikájának következményeit. A meghívottak egyetértettek abban, hogy az Amerikai Egyesült Államokat nem érdekli Európa sorsa, az Európai Uniónak pedig nincs kapacitása szembeszállni az Egyesült Államokkal.

A Vallásszabadság Házában Vallásszabadság napjainkban című beszélgetés következett Kolumbán Vilmos, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspökhelyettese, László Attila római katolikus főesperes-plébános, Fehér Attila evangélikus esperes, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Vincze Loránt európai parlamenti képviselő részvételével. Kelemen Hunor szerint ma Európában az egyházhoz és Istenhez való viszony, hagyomány tudatos átgondolása nélkül nehezen tudjuk elképzelni az életünket. Fehér Attila elmondta, a vallásszabadság olyan alapvető emberi jog, amivel élnünk kell. Az egyházak feladata ebben kitartani régi küldetésük mellett. A résztvevők egyöntetűen vallották, hogy az egyházak, egyházi vezetők számára továbbra is a hit, a keresztény hovatartozás megvallása és megtartása kell legyen a cél.

Az Unió / Memorandumului u. 9. szám alatt az Oázis by RMDSZ-nél a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 10 órától sajtóreggelit tartott, 16 órától Szilágyi Karola nutricionista tartott előadást Nem diéta, életmód! címmel. Megtudhattuk, hogy mire kell figyelnünk, ha diétázunk vagy fogyókúrázunk, és arra is választ kaphattunk, hogy miért érdemesebb életvitelszerűen megváltoztatni az étrendünket. Ezt követően Miklós Csongor pszichológus, az Erdélyi Telefonos Lelkisegély-szolgálat szakmai koordinátora tartott prezentációt. A szakember arról is beszélt, hogy a gyermekek életében a szülők jelentik a legfontosabb kapaszkodót, és ha a köztük lévő kapcsolat nem megfelelően fejlődik, akkor annak a kicsik látják a kárát. Szerinte fontos, hogy a gyermekek megfelelő törődést, szeretetet és odafigyelést kapjanak otthon. Hangsúlyozta: nincs olyan, hogy tökéletes szülő, mindenki hibázik, nincs bevált recept. Szerinte akkor szeretjük a legjobban a gyerekeinket, ha elérhetőek vagyunk számukra, egyenlő félként tekintünk rájuk, és támogatjuk őket. A későbbiekben az RMDSZ Nőszervezetének szervezésében beszélgetést tartottak pszichológus jelenlétében az iskolai zaklatásról és bántalmazásról.

A Marianum épületében Bálint Tibor író születésnapja alkalmából irodalmi matinét szerveztek. Az eseményen jelen volt Egyed Emese irodalomtörténész, a Bálint Tibor Baráti Társaság elnöke, Demeter Zsuzsa szerkesztő, az új Bálint Tibor-monográfia szerzője, valamint Kovács Júlia, az író özvegye. Ezen alkalomból Kovács Júlia a Kolozsvári Magyar Napok első rendezvénysorozatát elindító Bálint Tibor-emlékharangot a Kincses Kolozsvár Egyesületnek ajándékozta.

Az EME-székházban Egyed Ákos történész, Somogyi Gréta szerkesztő, a Hadtörténeti Múzeum és Intézet munkatársa és Liptay Endre bemutatták az Édes Imrém, lelkem Márikóm. Gróf Mikó Imre és felesége, Rhédey Mária grófnő leveleskönyve 1848–49-ből című kötetet. A bemutatott kézirat a magyar történelem egyik legjelentősebb és legizgalmasabb két évében, 1848–49-ben íródott, gróf Mikó Imre – akit társadalmi és kulturális tevékenysége miatt „Erdély Széchenyijeként” emlegettek – közéleti szereplőként és magánemberként is megnyilatkozik az írásokban, és reagál az eseményekre.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeumban megnyitották a Szentimrei Judit 100 című kültéri kiállítást, amelynek kurátorai Tötszegi Tekla, Pozsony Ferenc, Szebeni Zsuzsa és Szabó Zsolt voltak. A kiállítás pannóin az életrajz, a család, a pedagógus és népművelő, az iparművész témájú ismertetők mellett külön felületet kapott a Kászonok és a moldvai csángók között végzett kutatás, a Gazdáné Olosz Ellához fűződő szakmai kapcsolat, a Jóbarátban 1970-ben meghirdetett Zsuzsi és Andris baba népviseletvarró pályázat. „Meghatározó szerepet játszott a dr. Kós Károly által vezetett népművészeti kutatócsoport munkájában, mely az 1950-es évek legjelentősebb hazai, néprajzi, tudományos vállalkozása volt. Annak keretében a legjelentősebb romániai magyar tájegységek tárgyi kultúrájának és népművészetének szakszerű kutatására, rendszerezésére, feldolgozására törekedtek. Dr. Kós Károlynak, Szentimrei Juditnak és dr. Nagy Jenőnek végül is négy tájegységünk etnográfiai szintézisét sikerült megjelentetnie a Kriterion Könyvkiadónál” – fogalmazta meg Szentimrei Judit munkásságának jelentőségét Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár az életrajzi ismertetőben. A kültéri kiállítás további tárgyi anyagokkal egészült ki, amelyek a Néprajzi Múzeum alagsori termeiben voltak látogathatók.

A Györkös Mányi Albert Emlékházban sor került a Prospero páholy című beszélgetéssorozatra, ahol Demény Péter író, költő faggatta a jelenleg az Amerikai Egyesült Államokban élő színész-rendezőt, Skovrán Tündét, a Kolozsvári Állami Magyar Színház egykori színészét.

Az Xponential Transylvaninál 17:30-tól a Kreatív Kolozsvár projekt keretében A lehetőségek kora – de pontosan hogyan indulhatsz el vállalkozóként? címmel interaktív előadás zajlott a Kárpát-medencei vállalkozói és start-up ökoszisztéma szereplőivel.

A Bocskai-házban kerekasztal-beszélgetés volt a 800 éves Aranybulla kapcsán, az esemény meghívottai Veress Emőd egyetemi tanár, Fazakas Zoltán József egyetemi adjunktus és Szabó István tanszékvezető egyetemi tanár voltak.

Az EME-székházban Egyed Emese irodalomtörténész a szerző, Gaal György jelenlétében bemutatta Az erdélyi tudományosság fellegvára című kötetet, amely a Ferencz József Tudományegyetem 1872-től 1945-ig terjedő periódusát tárja az olvasó elé. Egyed Emese úgy véli, Gaal György kötete különleges könyv, amelyet időnként böngészni, olvasgatni kell. Hozzátette: a kiadvány további tanulmányok kiindulópontjaként is szolgálhat. Gaal György elmondta, 1997-ben már kiadott egy kisebb formátumú könyvet ebben a témában, a jelenlegi köteten háromnegyed évig dolgozott. A kiadványban szerepel minden olyan, 1945-ig bekövetkezett esemény, amely a kincses város felsőoktatásával kapcsolatos.

A Bulgakov Irodalmi Kávéházban Vincze Ferenc Az utolsó történet című prózakötetéről beszélgetett az íróval Sánta Miriám, aki szerint a novellákban megjelenik egyfajta univerzális „köztes lét”. Vincze Ferenc erre reagálva elmondta, számára izgalmas a köztes lét kérdése, jelenleg ebben próbálja otthon érezni magát.

Karácsonyi Zsolt Papp-Für János Hipnagógia című kiadványát mutatta be, kiemelve, hogy a szerző visszatérő biblikus motívuma a kereszt, a templomtér, amelyek gyakran szerteágazó költői képek formájában épülnek be a szövegekbe. A szerző elmondta, az Istenhez való kapcsolódást mind a saját életében, mint a műveiben fontosnak tartja, foglalkoztatja a transzcendencia megragadhatósága.

A Kolozsvári Állami Magyar Színházban 19 órától az érdeklődők a Rómeó és Júlia című előadást nézhették meg a mini színházi évad keretében.

A filmvetítések a Sapientián kezdődtek délelőtt 11 órától, ahol Bácskai Lauró István Keménykalap és krumpliorr című 1974-es ifjúsági filmjét vetítették, 17 órától pedig a 2020-ban készült Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című Horvát Lili-filmet nézhettük meg, a First Cut V. (II. rész) keretében pedig sor került a végzős diákok filmjeinek vetítésére is.

A XIII. Kolozsvári Magyar Filmnapokon a Tranzit Házban koncert kezdődött, felléptek Kosztándi István (hegedű), Behán László Dezső (hegedű), Tuzson Edina (mélyhegedű) és Kőrösi Györgyi (gordonka), majd a Minimum Party legfrissebb filmjeiből láthattunk válogatást. A vetítés után beszélgetést tartottak Lőrincz Ildikó, Molnár István és Schneider Tibor meghívottakkal, ezután Felméri Cecília Spirál című 2020-as filmjét vetítették.

Az Apáczai Csere János Elméleti Líceum dísztermében újra borkóstoló zajlott, ezúttal a Tokaj Hétszőlő Szőlőbirtok kínálta az italokat.

Az érdeklődők színes zenei kínálatból válogathattak, a Bánffy-udvar színpadán 17 órától a Baló Sámuel Trió koncertjét hallhattuk, a főtéri nagyszínpadon a Budapest Klezmer Band lépett fel, a Bánffy-udvarban 20 órától pedig elkezdődött a 4S Street zenekar koncertje, őket a The Minds zenekar követte.

A főtéri színpadon a nagyszabású, A dal a miénk című Csík Zenekar – Presser Gábor – Karácsony János-produkciót láthatta a közönség.

Az Ifjúsági udvarban 21 órától Ötödik Évszak-koncert kezdődött, 22:30-tól DJ Hunay lépett fel. Este 10-től a néptánc kedvelői a Rezeda zenekarral és a magyarpalatkai adatközlő zenészekkel mulathattak a Folkudvarban.

Augusztus 19., péntek

A 13. Kolozsvári Magyar Napok pénteki napja 9:30-tól belvárosi sétával indult, ahol a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem épületei és építkezései témakörében Gaal György helytörténész vezetett korzózást. Az Ars Sacra Claudiopolitana Kiállítótérben 10 órától Nagy Emőke muzeológus magyar nyelvű tárlatvezetést tartott a Szent Mihály-plébánia egyházművészeti kiállításán. A BBTE Állattani Múzeumban 11 órától ismét lehetőség nyílott részt venni tárlatvezetésen, ezt 15 órától megismételték. 16 órától Zsigmond Ilka idegenvezető tartott felfedezőjátékot családoknak a felújított Szent Mihály-templomban, Tóth Gödri Iringó művészettörténész pedig Kolozsvár barokk emlékei kapcsán vezetett román nyelvű sétát. 17 órától Gál Zsófia művészettörténész, doktorandusz vezetett magyar nyelvű korzózást A virágzó város: szecesszió Kolozsváron címmel. A 17 órától kezdődő, Yuppi Tábormozgalom Egyesület szervezte Fedezd fel Kolozsvár rejtett kincseit! című jótékonysági kincsvadászatra kétfős csoportok jelentkezését várták.

A pénteki nap gyermekprogramjai a Planetárium Kidsben kezdődtek játékos néptánccal, ahol a MókaTár lépett fel. A Puck Bábszínházban a Plüm-plüm kalandjai című előadáson vehettek részt a kicsik, 11 órától a Bánffy-udvar Petőfi-színpadán a Kolompos együttes adott gyermekkoncertet. A Kozmutza Flóra Hallássérültek Speciális Iskolájában 17 órától kezdődött a 8. Dribli Közéleti Focibajnokság.

A Marianum épületének Brassai termében a Magyar Szakosok VIII. Találkozójának keretében Benő Attila egyetemi professzor tartott előadást A nyelvi játékok fordíthatósága címmel, az esemény moderátora Szabó Á. Töhötöm egyetemi docens volt. 11 órától Szmutku Melinda Az imádság mint műfaj a régiség irodalmában prezentációját hallhattuk. Előadást tartott továbbá Miklós Alpár „Josef Reiter Zündwaaren fabrikja Parajdon” – skatulyázott gyufaszálak, skatulyázott emberek a dualizmuskori Erdélyben címmel. Délben pedig megtartották a Petőfi nyomán: érzékeny dalköltészet a 19. században elnevezésű előadást és zenei beavatót. A 14 órától kezdődő Évfolyam-találkozó házigazdája Dimény Hajnalka egyetemi tanársegéd volt.

Délben újra táncolhatott a közönség a főtéri Nemzetközi Tánckavalkád néptáncbemutatóján részt vevő csoportok közreműködésével.

A Farkas utcai református templomban ezúttal Amalia Erdős déli orgonamuzsikáját hallhattuk, a piarista templomban 19 órától a KlausenMusik 2022 keretében az Intono vonósnégyes hangversenyén vehettünk részt.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán pénteken is működött a Fröccs-terasz és turisztikai vásár, ahol az érdeklődők részletes eligazítást kaptak a magyarországi régiók különböző turisztikai felhozatalából.

10 órától a Romkertben a Compania újra a középkorba vitt bennünket, gyermekeket és felnőtteket egyaránt. Az Életfa Családsegítő Egyesület szervezésében ismét be lehetett iratkozni a Mesekuckóba, hogy a gyermekek kedvükre szórakozhassanak kedvenc olvasmányaikat olvasva. 17 órától Virág Irén tartott Mesés jógakalandos foglalkozást 5–10 éves gyerekeknek.

A Vallásszabadság Házában 11 órától Murádin János Kristóf történész, egyetemi docens tartott vetített képes előadást Ember az embertelen időkben. Gróf Bethlen Béla címmel, amelyet a felújított Bethlen-kripta átadása követett a Házsongárdi temetőben, amelyen Ft. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke és Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára mondott ünnepi beszédet. Murádin János Kristóf előadásában az 1888-ban született gróf életpályáját ismertette, emellett a kriptáról is megtudhattunk érdekességeket. A Bethlen család kriptáját 1884-ben építették, és a grófi család számtalan tagját ott temették el. A műemlék épület a magyar állam támogatása révén újulhatott meg. Az átadóünnepségen felszólalók egyetértettek abban, hogy Bethlen Béla alakja, tettei ma is követendő példaként állnak előttünk, az ő emlékének, hagyatékának őrzése nélkülözhetetlen a magyarság megmaradásához.

Gnandt Márkus Éva, az Európai Beruházások és Projektek Minisztériumának sajtótanácsosa 14 órától tartott előadást Hívogató Románia – az országjáró projekt / Mentőöv a hazai műemlékeknek címmel. A sajtótanácsos arról beszélt, hogy a Hívogató Románia országjáró projekt több erdélyi műemlék felújítását, valamint 12 turisztikai-kulturális útvonal kiépítését célozta meg, és reméli, hogy ezzel sikerül nemzetközi szintű szolgáltatások elérését is biztosítani.

Az S. O. S. Ukrajna! beszélgetésen Szabó László, a Gondviselés Segélyszervezet elnöke, Vlagyimir Szkalszkij odesszai önkéntes, valamint a segélyezésben részt vevő munkatársaik bővebben beszéltek az ukrajnai háború menekültjeit és otthon maradt rászorultjait segítő tevékenységükről. A beszélgetésen részt vettek a Máltai Szeretetszolgálat, a Gondviselés Segélyszervezet, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK), valamint a Diakóniai Keresztyén Alapítvány szatmárnémeti fiókszervezetének munkatársai, akik az eseményre a háború miatt otthonukat elhagyni kényszerült Vlagyimir Szkalszkijt és feleségét, Yuliját is meghívták. A házaspár elmondta, biztonságban érzik magukat Kolozsváron, és minden segítséget megkapnak, amire szükségük van. Azt remélik, minél hamarabb véget ér a háború, és ha ez megtörténik, szeretnék minden segítőjüket vendégül látni az otthonukban.

Az Apáczai-líceum dísztermében került sor Molnár György, a Nemzeti Művelődési Intézet központja vezetőjének prezentációjára, amelyen a Kézműves Szakkör program Kárpát-medencei kiterjesztéséről tudhattunk meg részleteket.

A Bocskai-házban Nagy Kinga tartott bemutatót, a Minden gyermeknek jár a gyermekkor! című előadás témája az volt, hogy a Yuppi Camp milyen fontossággal bír a krónikus beteg gyerekek életében.

14 órától az Erdélyi Református Múzeumban Ladó Árpád-Gellért történész tartott előadást Hadakozó székelyek a középkorban címmel, az eseményen levetítették az 1479. évi kenyérmezei csatát bemutató 3D-s animációs filmet is. 17 órától Nagy József történészt hallhattuk, akitől az 1764–1851 közötti székely határőrezredekről tudhattunk meg többet. A bemutatót követően két filmet is láthattunk: elsőként A keleti határ őrzője. A gyimesbükki Rákóczi-vár című 3D-s animációs filmet, majd A csodagyermekek. Székely honvédek az 1848–49-es szabadságharcban című alkotást vetítették.

Az Erdélyi Néprajzi Múzeumban zenés történeteket hallhattunk a 19. századi Kolozsvárról. A rendezvényen közreműködött Gebe-Fügi Renáta szoprán, Thiago Bertoldi zongoraművész és Barazsuly Viktória Adrienn művészettörténész.

15 órától a Magyar Történeti Intézet nyílt napján Lönhárt Tamás, a BBTE egyetemi docense megtartotta a Párizs, nem Trianon! 75 éves a második világháborút lezáró magyar és román békeszerződés című előadását, Toth Szilárd egyetemi docens Márki Sándorról, a kolozsvári egyetem egy kiemelkedő egyéniségéről beszélt. 17 órától a 800 éves Aranybulla kapcsán Rácz György, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főigazgató-helyettese tartott előadást. Délután a Kulturális turizmus szak egykori hallgatóival tartottak beszélgetést A kezdet lendülete és buktatói címmel. Az esemény moderátora a szak egyik óraadó tanára, Sipos Dávid volt.

A Planetarium Caféban Bizalom, tudatosság, digitális kompetenciák: internethasználati szokások az erdélyi magyarok körében elnevezésű rendezvény meghívottjai voltak Toró Tibor, a Sapientia EMTE oktatója, a Bálványos Intézet kutatási igazgatója, Varga Szilvia, a Bálványos Intézet kutatója és Tőkés Gyöngyvér, a Sapientia EMTE oktatója. Az intézet munkatársai kérdőíves kutatás eredményei alapján igyekeztek feltérképezni, hogy az erdélyi magyarok hogyan viszonyulnak a digitális világhoz. Többek között az is kiderült, hogy az erdélyi magyarok 22%-a nem internetezik, a többség viszont napi szinten használja azt. A megkérdezettek kétharmada úgy vallott, gond nélkül tud csatlakozni a Wi-Fi hálózatra, azonban csak 35% van teljes mértékben tisztában a biztonsági beállítások alkalmazásával.

Az Unió / Memorandumului u. 9. szám alatti Oázisban 12 órától a Legendárium megálmodójával és vezetőjével, Fazakas Szabolccsal szerveztek beszélgetést, amelyen Legendárium-filmet is vetítettek, majd ezt követően Farkas Levente, a marketingiskola alapítója tippekkel és jó tanácsokkal látta el a vállalkozókat arra vonatkozóan, hogy miként élheti túl a háború okozta gazdasági válságot a cégük, vállalkozásuk. Az Oázisba Csép Éva Andrea parlamenti képviselőt is meghívták, aki a Mi az, ami jár, és mi az, ami jut is? elnevezésű eseményen a gyermeket nevelő szülőknek járó állami támogatásokról, kedvezményekről beszélt. Csép Éva Andrea sok jó tanáccsal szolgált az érdeklődőknek, elmondta, hogy a kismamák akár 25 százalékkal csökkenthetik a munkaidejüket akkor, ha orvosi igazolással tudják bizonyítani, hogy a munkahelyi tevékenység megterhelő számukra. Hozzátette: a kiesett idő nem vonható le a fizetésükből. Megjegyezte: kiemelten fontos, hogy a szülők tájékozódjanak, és ismerjék a jogaikat és kötelezettségeiket, hiszen megtörténhet, hogy a munkaadó törvénytelenül jár el velük szemben.

19 órától Novák Károly Eduárd ifjúsági és sportminiszterrel találkozhattunk, aki sporttanácsokkal látta el a résztvevőket, emellett saját tapasztalatairól és karrierjéről is mesélt. Elmondta: fiatalon gyorskorcsolyázott, szép eredményeket ért el, profi sportoló akart lenni, azonban egy baleset következtében le kellett tennie a nagy álomról. Évekkel később döntötte el, hogy profi kerékpározó lesz, onnan pedig egyenes út vezetett az olimpiáig. A sportminiszter azt is elmondta, szeretné visszaforgatni az évek alatt összegyűjtött tapasztalatot, így mindent megtesz annak érdekében, hogy a kerékpározást minél többen megkedveljék. Elmondta, tervben van már egy projekt, amelynek keretében több ezer kilométer kerékpárút épülne az országban.

A Folkudvar pénteken is sok programmal várta a magyar napok közönségét: elsőként Tamásné Szabó Csilla nyelvész, Mihály Ágnes tanár és Péntek János nyelvész mutatták be a Kalotaszegi tájszótárt. A későbbiekben a 0–3 éves gyermekek ölbeli játékokon vehettek részt Csatári Erikával. A kézműves családi és gyerekprogramok az inaktelki Áldás Népesség Egyesület, a mérai Tamás Gyula Általános Iskola és a Mókatár közreműködésével valósultak meg. 12 órától élőszavas mesemondáson, interaktív mesejátékon lehetett részt venni. 13 órától Kalotaszeg tájaira kalauzolták a közönséget: énekoktatás és népzenei karaoke is volt Bíró Júliával és a mérai Telázsi zenekarral. 14:30-tól ismét Kalotaszeg tájain jártunk: viseletbemutatón és táncoktatáson vehettünk részt, a táncot Varga Zoltán László és párja, valamint a mérai Cifra Néptáncegyüttes oktatta, muzsikált a Telázsi zenekar. Az Aprók tánca elnevezésű eseményen a Heltai gyermektáncház tagjai táncoltatták meg a gyerekeket és családjaikat, majd 17 órától Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója tartott előadást a szentendrei Skanzen Erdélyi Tájegységéről. Este a Folkudvarban ötfős csapatok mérkőztek meg egymással a Folkkocsma-kvízen.

Az Ifjúsági udvarban 11 órától a Pro Iuventute Közéleti Akadémia tagjai tartottak előadást, majd K. Lengyel Zsolt történész, politológus, a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének igazgatója a transzilvanizmus kérdésköreit taglaló, Tévhitek a transzilvanizmusról című bemutatójában arról beszélt, hogy a transzilvanizmus az osztrák–magyar dualizmus óta az önállóság eszméi körül határozta meg magát. A magyar kultúra ebben a térségben – Bukaresttel és Budapesttel szemben állva is – önállóan fejlődött. Véleménye szerint a szabad önállóság követelménye a transzilvanizmus meghatározó eleme.

15:30-tól beszélgetést tartottak Mikor tör ki a béke? címmel. Az esemény meghívottai Mártonffy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Kutatóintézetének vezetője és Szenkovics Dezső, a Sapientia EMTE Kolozsvári Karának dékánja voltak. A pódiumbeszélgetésen Szenkovics Dezső részletesen vázolta az orosz–ukrán háború előzményeit, Mártonffy Balázs pedig ezekhez csatlakozva úgy gondolta, Oroszországot semmi sem jogosítja fel arra, amit Ukrajnában tett, de az előzmények valamilyen módon indokolják a lépéseit. A beszélgetés központi kérdésére válaszolva Szenkovics Dezső úgy vélte, nem lesz egyhamar béke, ugyanis ennek feltétele az lenne, hogy Putyin a háborúból imázsvesztés nélkül jöjjön ki. Ez a kérdés egyre bonyolultabb, Amerikának például gazdasági szempontból megéri a háború, hiszen a hadiipara már eddig is rengeteget nyert – fejtette ki a dékán.

A továbbiakban az Ifjúsági udvarban a fotográfia volt a fő téma: Kerekes Emőke, Miron-Vilidár Vivien, Ráduly Sándor és Tóth Hunor a kortárs fotográfia miértjeiről és hogyanjairól tartottak beszélgetést. A Reflexiók egy lencse mögül címen meghirdetett eseményen Miron-Vilidár elmesélte, doktori disszertációjában a 20–28 év közötti magyar nők testképét kutatja, emellett fotográfiai projektjeiben nőket érintő problémákkal is foglalkozik. Kerekes Emőke úgy fogalmazott, ő a fotográfiát olyan nyelvként használja, amelybe sokféle vizualitás belefér. Jelenleg saját fotósorozaton dolgozik, amelyben a múlt feltárása, az emlékezet kultúrája és családi történetek vannak fókuszban. Ráduly Sándor elmondta, a munkájában nem a társadalmi kérdések foglalkoztatják, nem a közönségnek akar megfelelni, hanem arra törekszik, hogy valamilyen misztikus hangulatot ragadjon meg. Tóth Hunor szerint az, ha valaki alkalmazott fotós, még nem jelenti azt, hogy nem képes művészi fotográfiára, és fordítva. Bizonyos munkákat a kontextus és a szakmai tudás határoz meg.

Délután Légy ügyvéd az iskoládban címmel középiskolás diákoknak tartottak tájékoztatót jogaikról és kötelezettségeikről, 18:30-tól pedig a Légy te is életmentő! címmel meghirdetett eseményen a Salvatore Egyesület önkéntesei gyakorlati elsősegély-bemutatót tartottak.

17:30-tól az Xponential Transylvaniánál a fiatal vállalkozók kerültek előtérbe: a Kreatív Kolozsvár keretében interaktív előadást tartottak a Kárpát-medencei vállalkozói és start-up ökoszisztéma szereplőivel. A meghívottak a kezdő cégalapítóknak igyekeztek minél hasznosabb tanácsokat adni annak kapcsán, hogyan indíthatják be vállalkozásukat. Az előadók Szakács-Paál István (Hargita Business Center), Czirjék Kati (Női vállalkozók Erdélyben), Pósa Tibor (FIX Makerspace) és Balázsi-Pál Ágnes (Kreatív Kolozsvár) voltak.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében 18 órától az erdélyi magyar rock volt a fő téma. Zilahi Csaba, a Kolozsvári Rádió munkatársa Jenei Deboraht, a 3AD zenekar frontemberét, Lénárd Yogi Józsefet, a Knock Out zenekar tagját és Fodor János történészt faggatta arról, milyen lehetőségei vannak, voltak az erdélyi rockzenekaroknak 1990 előtt és után. Zilahi Csaba, az Erdélyi magyaRock 1970–2010 című kötet szerzője elmondta, a rockzenészek régen sokkal több akadállyal szembesültek. Ilyen volt a cenzúra is, de a nagyobb gondot a Szekuritáté jelentette, amely kiemelt figyelmet szentelt a rockzenészeknek, és jelentéseket írt róluk.

Az Erdélyi Református Múzeumban megtartották a Székely Határőr Emlékközpont szépvízi állandó történeti kiállításának megnyitóját, amelynek kurátora Nagy József történész volt. Ezt követően vetítették a Székelyek a hadak útján című animációs rövidfilmet, ezután beszélgetés következett Magyarosi Sándor és Ladó-Árpád Gellért történészekkel.

A Magyar Történeti Intézet nyílt napján megnyitották a Város és falu a 19. század végén és a 20. század első felében Erdélyben című kiállítást. 13 órától könyvbemutatót tartottak, az Élő művek. Tanulmányok a Fiatal Művészettörténészek 7. Konferenciájának előadásaiból című kötetet Boér Ilka és Pál Emese szerkesztették.

Délben a Györkös Mányi Albert Emlékházban bemutatták a 20. század sorozat legújabb köteteit, az eseményen részt vettek Bárdi Nándor, Gidó Attila és Jakabffy Tamás, a sorozat szerkesztői, valamint Kiss Ágnes és Kulcsár Beáta kötetszerzők is. 17 órától Fényszárnyú szó címmel Szabó Lőrinc-estet tartottak.

A Bocskai-házban az Erdélyi jogászok történelmi viharokban – Óvári Elemér, Kasztner Rezső és Bethlen Béla életútja elnevezésű esemény keretében bemutatták az Erdélyi jogászok. Jogászportrék II. című kötetet. A rendezvény meghívottjai között szerepelt Veress Emőd egyetemi tanár, illetve Fegyveresi Zsolt és Fazakas Zoltán József egyetemi adjunktusok is.

A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány székhelyén Lakatos Artúr-Lóránd történész ismertette Boér Mária Napkelet országa – „Vetekedik vala háromféle világ” elnevezésű trilógiájának első részét.

A Bulgakov Irodalmi Kávéházban a Helikon-délutánok keretében Wirth Imrével Papp Attila Zsolt költő, Helikon-szerkesztő beszélgetett, később A Többes számban. Párbeszédben Hervay Gizellával című antológia szerzőivel, Markó Bélával, Korpa Tamással és Sánta Miriámmal Balázs Imre József beszélgetett. Mint kiderült, a kötetben negyven szerző lép párbeszédbe a Hervay-életművel, ezekben a dialógusokan a szerkesztők feladata a viszony reflexívvé tétele, a Hervayhoz történő kapcsolódás dokumentálása volt. 19 órától Borsodi L. László Estére megöregszel című művéről a szerzővel Ádám Szilamér beszélgetett.

A filmek szerelmeseinek pénteken több alkotást is vetítettek, a Sapientián 11 órától Ternovszky Béla Macskafogó című, 1986-ban készült animációs filmjét nézhettük meg, később Lakatos Róberttel betekintést nyerhettünk A Drakula halála film eddig leforgatott fejezeteibe és werkfilmjeibe. Este a Szabó Győző színész életét feldolgozó, Herendi Gábor rendezte Toxikoma című, 2021-ben készült filmdrámát láthattuk. A XIII. Kolozsvári Magyar Filmnapokon válogatást láthattunk a Sapientia Film-, fotóművészet, média szakos hallgatóinak munkáiból is: Mikola Csengele Finding Zoé, Bodor Balázs Különös vasárnap és Szabó Barbara Füst című alkotásait mutatták be. A vetítés után beszélgetésekre került sor az alkotókkal és oktatóikkal. Este az Outsider Art kiállítás kísérőrendezvényeként fellépett a Tordasi Szivárvány Együttes.

Az Apáczai-líceum dísztermében a borkóstolón a Szekszárdról érkezett Szeleshát Borászat borait kóstolhatták meg a résztvevők, Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusán pedig a Fröccs-terasz meghívottja Balla Géza borász volt, aki a ménesi borvidék különleges borait mutatta be a jelenlévőknek.

A főtéri nagyszínpad koncertjei 19 órától kezdődtek, elsőként a kolozsvári színészzenekar, a Loose Neckties Society koncertezett, 21 órától pedig A GRUND – vígszínházi fiúzenekar lépett fel Dés Lászlóval.

A Bánffy-udvar koncertjei 17 órától kezdődtek a Canarro–Jazzpar–Edina (Gypsy Jazz Project) fellépésével, őket követte 20 órától a kolozsvári fiatalokból álló 3AD koncertje. A Bánffy-koncertek sorát a Gladius zenekar zárta.

Az Ifjúsági udvarban kezdetét vette a KMDT JAM, majd 22:30-tól DJ-parti kezdődött. 22 órától a Folkudvar táncházában a Rezeda zenekar és a kalotaszegi adatközlő zenészek biztosították a jó hangulatot.

Augusztus 20., szombat

A szombat Tóth Gödri Iringó művészettörténésszel indult reggel 10 órától, aki magyar nyelvű sétán ismertette Kolozsvár barokk emlékeit. 10 és 17 óra között ezen a napon is lehetőség nyílt arra, hogy felfedezzük a Szent Mihály-templom tornyát. Pakó Klára művészettörténész 11 órától román nyelvű sétán avatott be Kolozsvár Mátyás-kori és reneszánsz építészetének titkaiba. 11 és 15 órától a BBTE Állattani Múzeumában tárlatvezetést tartottak. 17 órakor Sipos Dávid orgonakutató tartott magyar nyelvű bemutatót a Szent Mihály- és a lutheránus templom felújított orgonáiról. Délután a Yuppi Tábormozgalom Egyesület pedig Kolozsvár kincseit felfedező jótékonysági kincsvadászatra várta a magyarnapozókat.

A Puck Bábszínházban a gyerekek A brémai muzsikusok című előadást láthatták. A Bánffy-udvarban 11 órától a Tekergők kisegyüttes Égen-Földön című koncertjén vehettek részt a kis magyarnapozók. 11 és 17 óra között a Romkertben a Vitéz László bábjáték-automatát lehetett kipróbálni, ahol gyermekek és szüleik egyaránt jól szórakoztak az interaktív történeteken.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának udvarán a hétvégén is működött a Fröccs-terasz és a turisztikai vásár is várta az arra látogatókat.

Délben a 24. Szent István-napi Néptánctalálkozó csoportjaié volt a főszerep, Kolozsvár Főtere ismét megtelt táncos lábú fiatalokkal és vállalkozó kedvű nézőkkel.

A Romkert a szombati napon is várta a családokat középkori vásári programjaival, íjászattal, kézműves-foglalkozással, reneszánsz kori játékokkal, hangszerkiállítással és hangszerbemutatóval, valamint vásári mesejátékokkal. Szintén ezen a helyszínen szombaton is működött a Mesekuckó, ahol a gyerekek egy-egy olvasmány társaságában merülhettek el a fantázia világában. 11 órától a Romkert Kingrica és a félautomata zenedoboz játszóterévé alakult át, akik közös éneklésre hívták a gyerekeket. Az eseményt egy kolozsvári kislány, Eliza gyógyulásért szervezték.

10:30-tól a Szabók bástyájának konferenciateremében a Kolozsvár Kört futva, tekerve, sétálva, lovagolva Bogya Zoltán mutatta be.

Az Ifjúsági udvarban elkezdődött az MCC FIT. Filmes ismeretek címmel meghirdetett esemény. 15:30-tól Balázs Zsolt (vállalkozó), Bereczki Zsolt (vállalkozó), Boldizsár Szabolcs (értékesítési ügynök), Moldován Koppány (teniszoktató), valamint a Kolozsvári Vasutas Sport Club (KVSC) szurkolói csapatának tagjai a jelenlévőkkel a sportolók és drukkerek témakörét járták körül. A meghívottakat Polacsek Péter, a Kolozsvári Rádió sportriportere kérdezte, Bereczki Zsolt, a KVSC egyik alapítója pedig elmondta, a drukkereket a szurkolás élvezete tartja össze, akik akkor is a csapat mellett állnak, amikor az vesztésre áll. Mint megtudtuk, a több mint másfél évtizede létező Kolozsvári Vasutas Sport Club szurkolói csapatának megalapításakor a névválasztásnál visszatértek a kolozsvári csapat eredeti, 1907-es nevéhez, ezzel is kifejezve tiszteletüket a klub iránt. 17 órától kommenthuszárkodás kezdődött: az érdeklődők a jelenlévő politikusokat faggathatták.

Az Apáczai-díszteremben Gergely Erzsébet, a Házsongárd Alapítvány igazgatója tartott vetített képes előadást Síremlékek restaurálása a Házsongárdi temetőben címmel, majd Sipos Dávid, az alapítvány titkára bemutatta a Beszél a kő című albumot. A Házsongárdi temető kriptáinak és sírhelyeinek restaurálásáról, az elmúlt 22 év munkájáról, valamint az ezzel kapcsolatos képeket tartalmazó albumból kiderült, hogy az elmúlt több mint két évtizedben 163 sírhelyet és 11 kriptát újítottak fel. Az ezekről készült fotódokumentáció nagyrészt László Miklós munkája, de a felújítás folyamatát restaurátorok és a projekt támogatói is dokumentálták.

Az Erdélyi Református Múzeumban 11 órától megnyitották A dicsőség és a pusztulás négy éve. Székelyek az első világháború harcterein című vándorkiállítást, ezt követően Magyarosi Sándor tartott előadást A kolozsvári m. kir. 38. honvéd gyaloghadosztály az itáliai hadszíntéren (1918) címmel.

A Folkudvar szombaton is várta az érdeklődőket a Kallós Zoltán Alapítvány, a Mókatár és széki asszonyok jóvoltából kézműves családi és gyerekprogramokkal. 12 órától élőszavas mesemondáson és interaktív mesejátékon vehettek részt a gyermekek. 13 órától hangszersimogató volt az Ördöngös zenekarral, ezután következett az Aprók tánca a Heltai gyermektáncház tagjainak közreműködésével. 14:30-tól viseletbemutató és táncoktatás zajlott Feketelaki Tibor és Székely Melinda vezetésével, a zenét az Üsztürü zenekar szolgáltatta. 16 órától a 0–3 évesek és anyukáik Csatári Erikával ölbeli játékokon vehettek részt, később pedig az Üsztürü és Nyitrai Mariann lépett fel, este 22 órától a Folkudvar táncházában az Üsztürü és az Ördöngös zenekarok muzsikáltak.

Az Unió / Memorandumului u. 9. szám alatt az Oázisban Legendárium rajzfilmvetítésre került sor, 14 órakor pedig Vinczellér Árpád barista avatott be az otthoni kávéfőzés titkaiba. Az Akkor most kit visznek katonának, anya? című beszélgetés meghívottai Vitus-Bulbuk Emese pszichológus, dr. Fehér-Kardos Gabriella családorvos és Rácz Mária lelkész, vallástanár voltak. A későbbiekben az Erdély Dala verseny kulisszái mögé is bepillanthattunk: beszélgettünk a pályázókkal, a szervezőkkel, sőt a beküldött dalokból is kaphattunk ízelítőt. Nagy Gábor, a játszma.ro tulajdonosa is tartott előadást, aki a társasjátékozás jelenéről és jövőjéről beszélt.

18 órától a magyarnapozók Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti minisztert hallhatták, aki az ökológiai lábnyomról, az élelmiszer-pazarlásról és a környezetvédelemről osztotta meg gondolatait. A beszélgetésen a miniszter elmondta, annak ellenére, hogy az életünkben folyamatosan jelen van, Romániában nagyon kevés tanulmány született a pazarlás témaköréről: „Ma 130 kilogramm élelmiszer kerül kidobásra a romániai háztartásokból évente, senki nem gondolkozik azon, hogy spóroljon, és az új támogatási politika sem a takarékosságra ösztönöz” – fejtette ki Tánczos Barna. A miniszter a jelenlévőknek beszélt továbbá az új beruházásokról, környezetvédelmi projektekről, megvalósításokról. Az érdeklődők a beszélgetés után még sokáig faggatták Tánczos Barnát, aki készséggel válaszolt a felmerülő kérdésekre.

Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében 16 órától Igazság Arnold, a Várkapitányság Nzrt. kommunikációs irodavezetője beszélt a Budavári Palota Szent István terméről.

A szombati napon Miklós Noémi déli orgonamuzsikáját hallhatták a magyarnapozók. A Donát úti Szent István-templomban 17 órától kezdődött a Szent István-napi búcsú, a Farkas utcai református templomban pedig Tóka Ágoston orgonakoncertjét hallgathatták meg.

14 órától a Könyvvásár forgatagában Rostás-Péter Emese és Széman E. Rózsa szerkesztők mutatták be a Hétköznapi hőseink. Erdélyi iskolások írásai településük jeleseiről, 2017–2021 című kötetet.

Az Erdélyi Református Múzeum 15 órától több eseménynek is otthont adott: bemutatták Nagy József Békeévek Mars árnyékában. A Székely Határvédelmi Erők Története 1940–1944 című kötetét, előadást tartott Magyarosi Sándor Erdélyi honvédek a második világháború csataterein. A m. kir. 27. székely könnyűhadosztály története címmel, majd levetítették A fagy és a hó szövetségesei. Székely határvadászok téli kiképzése a második világháborúban (1940–1944), valamint Az Árpád-vonal borszéki völgyzára (1944) című filmeket.

A Bulgakov Irodalmi Kávéházban 18 órától ünnepelték a 25 éves Székelyföld folyóiratot, az eseményen Karácsonyi Zsolt beszélgetett Fekete Vince, Magyarosi Sándor és Zsidó Ferenc szerkesztőkkel. A jubileumi beszélgetésen kiderült: a Székelyföld folyóiratot 1997 őszén indították, ekkor sokan úgy gondolták, kevés esély van arra, hogy a kiadvány meghonosodjon, azonban az idő a szerkesztőséget igazolta: a lap hamarosan a Kárpát-medence egyik legjelentősebb folyóiratává nőtte ki magát. Fekete Vince, az irodalmi rovat szerkesztője, főszerkesztő-helyettes, a lap egyik legrégebbi munkatársa elmondta, bár a Székelyföld regionális folyóirat, szeretnék, ha a nagyvilágban is olvasnák azt. Hozzátette: a mindenkori cél az, hogy az olvasók kezébe minőségi anyagot adjanak. 19 órától a hagyományosnak számító helyszíni prózaírás következett, ahol a közönség javasolt témákat, fellépett Ádám Szilamér, Varga László Edgár és Wirth Imre.

Az Apáczai-líceum dísztermében a borkóstolón a somlói Spiegelberg István borai voltak terítéken.

A Kolozsvári Állami Magyar Színház nagytermében nemzeti ünnepi műsort láthattunk, a budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes vendégelőadását, a Csíksomlyói passiót tekinthettük meg.

A főtéri koncertek sorát 19 órától a Pokolgép zenekar indította, 21 órától pedig a Bagossy Brothers Company zenélt. A Bánffy-udvar koncertjei a Meg Egy Cukorka együttes fellépésével kezdődtek, majd 20 órától az Eztán Együttes lépett fel, őket követte a népszerű kolozsvári zenekar, Miklós Gyuri és a Gitárest Band.

22:30-tól az Ifjúsági udvarban DJ Kisch és Hooni zenéjére bulizhatott a közönség, a Folkudvarban pedig a néptánc kedvelői rophatták hajnalig.

Augusztus 21., vasárnap

A 2022-es Kolozsvári Magyar Napok utolsó napja az eddigi évekhez megszokott módon zajlott: 10 órától a Falumúzeumban elstartolt az immáron 4. alkalommal megszervezett KMN Donaton Terepfutóverseny, a megmérettetés lejárta után pedig kezdetét vette az örömfőzés. 10 órától a gyermekeket kézműves-foglalkozások és Belloni mester bűvészműhelye várta a Falumúzeumban.

11 órától a Folkudvar programjai is elkezdődtek: az állandó kézműves családi és gyerekprogramok mellett Kingricával játszhattak a kicsik mesés-mókás gulyásfőzést, a 0–3 éveseknek pedig Csatári Erikával voltak ölbeli játékok. Délben az Aprók tánca Both Zsuzsa közreműködésével zajlott. 13 órától az énekoktatáson Magyarlapád tájaira utaztunk képzeletben, ezután viseletbemutatóra és táncoktatásra került sor. 11 órától működött a Vitéz László bábjáték-automata is a Romkertben, a gyermekek és szüleik szórakoztatására.

A Főtéren délben a már megszokott Tánckavalkádot nézhették meg a magyarnapozók. A Szent Mihály-templom tornya látogatható volt a KMN utolsó napján is.

Délben az RMDSZ-Oázisban Legendárium rajzfilmvetítés volt, 13 órától kezdődött az Útikalauz a tea világában címmel meghirdetett esemény, majd a kolozsvári nagycsaládos szülőkkel tartottak beszélgetést, akik saját tapasztalataikat osztották meg a közönséggel.

Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, szövetségi elnök is részt vett az Oázis rendezvényein, aki politikáról és közéletről beszélgetett a jelenlévőkkel.

A Báthory István Elméleti Líceum dísztermében a Magyar Egészség Napok keretében dr. Budai László Károly szabadfoglalkozású orvos, természetgyógyász tartott előadást Testi probléma, lelki probléma? címmel. A szakember úgy véli, hogy a valódi gyógyulás alapja az aetiológiai kezelés, ami a betegség ok-okozati összefüggéseit vizsgálja.

A Bocskai-házban a Mesék Kolozsvárról sorozat keretében kolozsvári történészek román nyelvű kerekasztal-beszélgetést tartottak Bocskai István, a Kolozsváron született fejedelem és kora témában.

A Vallásszabadság Házában 12:30-tól a németországi hegedűművész, Peter Rosenberg lépett fel, aki Johann Sebastian Bach-műveket játszott a közönségnek, 18 órakor a piarista templomban a Fonte di Gioia koncertezett.

Az Ifjúsági udvarban Kalóz János klinikai szakpszichológus tartott előadást Hogyan különböztetjük meg az igazi véleményvezért a sarlatántól? címmel, 14 órától Rácz Béla Gergely egyetemi adjunktus az NFT-kről beszélt, 15:30-tól Láthatatlan színház vette kezdetét, 17 órától pedig a Kolozsvári IKE Challenge-en vehettek részt az érdeklődők.

Az Xponential Transylvaniánál 16 órától tartották az Artwise Paradox Szubsztancia projektjének divatbemutatóját, amelyen fiatal erdélyi tervezők kreációit nézhette meg a közönség.

Az Apáczai-líceum dísztermében 18 órától a 2022-es KMN utolsó napján a nagyvilág borainak kóstolására volt lehetőség.

19 órától a 13. Kolozsvári Magyar Napok zárórendezvényén a közönség a Budapesti Operettszínház művészeinek előadását, az Összetartozunk című operagálát láthatta a Főtéren. A zárógálán Emil Boc, Kolozsvár polgármestere gratulált a szervezőknek, a résztvevőknek, és megígérte: a 14. Kolozsvári Magyar Napokon újra birtokba vehetjük a jelenleg felújítás alatt álló Farkas utcát. Gergely Balázs KMN-főszervező, a Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke a zárógálán elmondta: „Évek óta egyre inkább úgy érezzük, hogy nemcsak itt élünk, hanem otthon is vagyunk a városunkban. Ennél csodálatosabb dolog nem is történhetett volna velünk – főként a történelmi előzmények ismeretében. Mi, a Kolozsvári Magyar Napok szervezői pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez így is maradjon.”

A Bánffy-udvar zárókoncertjét a Pink Floyd-feldolgozásokat játszó kolozsvári Speak Floyd zenekar adta. 21 órától az Ifjúsági udvarban KMDT JAM volt, majd 22:30-tól DJ Pici zárta az ifjúsági udvar 2022-es programját.

Összegzés

Augusztus 21-én, vasárnap este a Budapesti Operettszínház Összetartozunk című ünnepi műsorával ért véget a Kolozsvári Magyar Napok 2022-es kiadása. A kis híján félezer programpontot és 60 helyszínt felvonultató kulturális seregszemlére közel 200 ezer ember volt kíváncsi.

Az idei magyar napok járványügyi korlátozások nélkül zajlott Kolozsváron, és a csaknem tíznapos rendezvénysorozat nemcsak számos kulturális eseménynek, könnyűzenei koncertnek és bulinak a helyszínéül szolgált, hanem társrendezvénye volt az első Magyar Egyházzenei Fórumnak is.

A KMN másik társrendezvényén, a 24. Szent István-napi Néptánctalálkozón hat ország 28 tánccsoportja vett részt, akik főtéri tánckavalkádra, nemzetközi táncgálára és népviseleti felvonulásra invitáltak. Emellett a magyar napok egyik új helyszínére, a Folkudvarba közel négyezer résztvevő látogatott el. A 45 éves erdélyi táncházmozgalom megünneplésére is sor került, ezt a Hagyományok Háza Hálózat és partneregyesületeik tették lehetővé.

A 13. KMN ideje alatt 30 különböző kiállítást és képzőművészeti tárlatot nyitottak meg az érdeklődők előtt, 18 vezetett városismereti sétára, 47 filmvetítésre, 50 gyermekfoglalkozásra és 131 ismeretterjesztő előadásra, valamint közéleti beszélgetésre, workshopra került sor. A felújított Szent Mihály-templom tornya a rendezvény ideje alatt újra látogathatóvá vált, így 3900 ember csodálhatta meg a várost a magasból. A 13. Kolozsvári Magyar Napok szervezésében és zökkenőmentes lebonyolításában 160 önkéntes és 120 szervező vett részt.

A zárónapon a 4. KMN Donaton Terepfutóversenyen közel 400 sportoló állt rajthoz a Falumúzeumban Kolozsvár emblematikus alakjára, a hős Donátra emlékezve. A verseny után kezdődött az örömfőzés, ahol 19 benevezett csapat mérte össze főzőtudását.

A jótékonysági akció is jól sikerült, a Dsida-kripta felújítására a magyar napok résztvevői 21 743 lejt és 5500 forintot gyűjtöttek. Az összeget a továbbiakban a Házsongárd Alapítvány kezeli.

A 13. Kolozsvári Magyar Napok programkínálatát a résztvevők a 8 ezer példányban megjelent színes programfüzetben böngészhették, vagy pedig telefonon, a KMN 365 nevű alkalmazás révén, amely nemcsak a magyar napok, de a város többi magyar kulturális eseményén is segít eligazodni. Továbbá a program, illetve a képes, videós, szöveges beszámolók és érdekességek a rendezvény honlapján (www.magyarnapok.ro/www.zilelemaghiare.ro) vagy Facebook-oldalán (www.facebook.com/magyarnapok) voltak láthatók és olvashatók. A hivatalos honlapra 47 000 egyéni látogató kattintott, a Facebookon pedig 1,4 millió felhasználót találtak meg a magyar napok bejegyzései. A Magyar Egyházzenei Fórum műsora, eseményei és hírei külön honlapon, a www.egyhazzene.magyarnapok.ro címen kaptak helyet.

A Kolozsvári Magyar Napok szervezői köszönettel tartoznak minden olyan támogatónak, szponzornak, partnernek, civil szervezetnek, intézménynek és médiapartnernek, aki hozzájárult ahhoz, hogy a Kárpát-medence egyik legnagyobb kulturális seregszemléje megvalósulhasson.

A következő Kolozsvári Magyar Napok hivatalos dátuma 2023. augusztus 14–20. – mi itt leszünk, találkozzunk a 14. KMN rendezvényein!