| Jósa András Múzeum |
|
Az alapítók Jósa András orvos és báró Vécsey József alispán. Az előbbi szorgalmazására és az alispán támogatásával régi vágyat valósítottak meg. A lelkes és korát messze meghaladó tudományossággal felvértezett Jósa doktor már ekkor figyelemre méltó gyűjteménnyel alapozta meg a megyebeli régészeti kutatást, melynek ekkortól „hivatalosan” is élére állt és elképzelhetetlen lelkesedéssel gyűjtötte, illetve ásta ki a „régiségeket”. A magyar és nemzetközi szakmai kapcsolatok, külföldi tanulmányútjai a szabolcsi régiségek hírét messze vitték, így az elismerés sem maradt el. Jósa András volt az első, aki a temetőfeltárások során sírrajzokat készített, ezzel az ásatás egyik legfontosabb dokumentációját „állítva elő”. Nem véletlen, hogy László Gyula honfoglalás kori kutatásai során nagy mértékben támaszkodott Jósa doktor munkásságára. 1918-tól, Jósa halála után Kiss Lajos, későbbi Kossuth-díjas néprajzkutató veszi át a stafétabotot, és az egyre markánsabb régészeti gyűjtemény mellett a további múzeumi gyűjtőterületek is gyarapodásnak indultak. Így jön létre a néprajzi, a képző- és iparművészeti, a történeti gyűjtemény és az ezekhez tartozó muzeológiai szakmai háttér. Jelenlegi épületébe múzeumunk 1973-ban költözött át. A megyei múzeumi szervezet létrehozása a vidéki múzeumi egységek egymás utáni megnyitásával történt. Ebben a vidéken élő, többnyire tanáremberek önzetlen segítségére lehetett elsősorban számítani, de mindegyik vidéki múzeumunk más-más történet mentén jött létre. Legkorábban a nyírbátori Báthori István Múzeum alakult meg 1955-ben. Nyírbátor patinás történelmi múltja megkívánta, hogy a környék szellemi központjaként is működő intézmény helyet kapjon a városban. Vásárosnaményban a Beregi Múzeum gyűjteménye a vidéki múzeumok között a második legnagyobb, kiállításai a közelmúltban felújított Tomcsányi kastélyban láthatók. Néhány éve kívül-belül felújították a vajai Vay Ádám Múzeumot magában foglaló Vay-kastélyt, mely a kuruc hagyományok ápolását tekinti egyik fő céljának. A Kisvárdai Rétközi Múzeum a zsinagóga épületében működik. A mátészalkai Szatmári Múzeum főleg néprajzi gyűjtőkörrel rendelkező intézmény a nagy néprajzi tárgyakra szakosodott és ezen belül is a szatmári kocsik, szekerek, hintók gyűjtése a fő profilja mind a mai napig. A nyíri Mezőség központjaként a Tiszavasvári Vasvári Pál Múzeum mindig is a régészeti lelőhelyek és leletek előkerülésével hívta fel magára a figyelmet. Az Intézmény sikertörténetéhez sorolandó a sóstói Múzeumfalu tervének megálmodása és létrehozása. A szabadtéri néprajzi múzeumban a megye különböző tájegységeiből telepített épületegyüttesek jól reprezentálják a megye néprajzi sokszínűségét, ugyanakkor a város egyik legkedveltebb szabadidős programjainak színhelye. A vidéki múzeumok mellett tájházak és bemutató helyek is tartoznak a múzeumi szervezethez: így a szabolcsi Mudrány-kúria, a tiszaberceli Bessenyei Emlékház és a tiszacsécsei Móricz-ház. A nyíregyházi múzeum kiemelkedő tevékenységei közé tartoznak azok a projektek, amelyeket a szatmárnémeti múzeummal közösen nyertek el. A számtalan kiadvány, konferencia és kiállítás mellett e kapcsolat legfőbb hozadéka az évek óta tartó harmonikus együttműködés a határ két oldalán működő intézmények között.
|
A nyíregyházi 
